Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

1848-as miniszter kistétényi esküvője

A rendhagyó módon megtartott 2020. évi Klauzál Napok Tétényben rendezvényünk kilenc „előadásból” álló sorozata nyolcadik írásaként Hódi Szabolcs helytörténész, az 1853. április 27-i kistétényi házasságkötés helyszínére tesz „időutazást”, megidézendő a Szent Mihály kápolnában tudottan és vélhetően jelenvolt násznépet...

Klauzál Gábor számára az 1848-as esztendő magánéletének mélypontja, egyben politikai pályafutásának csúcspontja. Január 25-én elveszíti szeretett feleségét, a temetés után háta mögött hagyva Szegedet, visszatér Pestre, s alig két hónap múlva, a március 15-i eseményekben vállalt központi szerepe az első felelős kormány miniszteri székébe emeli, a forradalom szabadságharcba torkollásában  már nem vesz részt, nem tart a Debrecenbe távozó országgyűléssel, felmentését kéri, Pesten marad, kivonva magát teljesen a politikai küzdelmekből. Ennek ellenére a Világost követő felelősségre vonások alól nem mentesül, az emigrációba menekült minisztertársakkal szemben, az itthon maradást választók egyedülijeként, a kivégzett kormányfőt „követve”, megjárja a hírhedt Újépületet, azonban rövid fogva tartás után szabadul, s a fővároshoz közeli teljesen ismeretlen kistéténypusztai szőlőhegyen földbirtokot vásárol, házat épít és a közélet feladatvállalásaitól visszavonulva gazdaságának él, magányában „csatlakozva” az önkényuralmi rendszerrel együttműködni nem kívánó politikai elit belső emigrációjához…

Idő és időpont:

1853. április 27. szerda, „két nap óta meglepő szép idő jár”- olvasható a kor népszerű társaséleti napilapjában, a Hölgyfutár c. irodalmi közlöny Hírharang rovatában…


    
1853. április 27-i napilapok

1853. április 27-én három országos napilap jelent meg: a már idézett Hölgyfutár mellett, a vele azonosan 4. évfolyamánál járó Pesti Napló, és az ez év január 1-én elindított Budapesti Hírlap, mely éppen április 27-én érte el a jubileumi 100. lapszámát…

S milyen hírekkel töltekezhetett a kistétényi esküvőre Pestről, Dabról, Kalocsáról, Kőszegről, és Bécsből – igyekvő násznép?

- elejére rögtön egy jó hír: a Ferenc József ellen elkövetett hét merénylet, 1853. február 18-i első sikertelen kísérletéből „Ő cs. kir. Apostoli Felsége legkegyesb Urunk” szerencsésen felgyógyult, melynek örömére országszerte hálaistentiszteletek tartattak, a Nagysándor-rokonság megnyugtatásaként jegyezzük meg: a kistétényi nászmise nem ebbe a sorba tartozik…

- esküvőre virággal illik köszönteni a mennyasszonyt, honnan máshonnan, mint a legjobb helyről: ns. Bene Judit Király-utcai tulajdon házában lévő virágtenyésztő intézetéből, ahol az állandóan kapható Mindigvirágzó Rózsák mellett, 1000 db illatos Kamélia is érkezett Drezdából…

- de óvatosan a csokorral, nem kaméliás hölgynek lesz, amint hogy túlöltözni sem illik az ifjú arát, s főként nem a férj tanújának szépséges feleségét (róla majd később…), ehhez illő hír  Münchenből, ahol a szolgálószemélyzet körében elharapódzott „fényesebb ruhák viselését” és a külön is nevesített „szakácsnéfélék” általi drága kalapok hordását megregulázandó, új rendőrségi tiltószabályt kellett érvénybe léptetni, szóval csak óvatosan a dresszkóddal, főképp a cifra főfödőkkel, s ha a kistétényi szőlőcsőszök hatásköre nem is vetekszik a bajor főváros csendőreivel, azért ne feledjük hazánkban ekkortájt a csápjaival mindenhová elérő rendőrminiszter volt az úr…

- az esküvőt követő lagzi elé egy tanulságos hír, nem csak skótszoknyás asszonyoknak: „A Glasgowban időző „Tamás bátya“ szerzőnőjének tiszteletére adott lakomán 2000 hölgy volt jelen. Toasztot senki sem mondhatott, miután mindannyian egyszerre akartak beszélni”…

- végül egy örömhír a Várhegy alatti kétirányú alagútfúrást, a február 10-i első robbantástól kétkedőn szemlélő rosszmájúaknak: félévvel, a Krisztinaváros és a Lánchíd felől egyidőben megindított, 349,66 m összhosszúságú vájatok október 25-i sikeres egybenyitása előtt, az úri közönség kényelmi szolgáltatásait még fennebb menően kielégítendő, a Szent György térről az alagútba lemélyített 39 m mély aknába, fel- s lemenő liftet ígér a tervező-kivitelező skót mérnök: Clark Ádám, mint végül egyedüliként nem megvalósult terveként…


A főszereplők:

  
Klauzál Gábor és Schmidt Emma
Az ifjúnak már éppen nem nevezhető vőlegény: Klauzál Gábor (1804-1866†) 48 éves özvegyember, társadalmi státuszát tekintve: kistétényi földbirtokos. Az ifjú ara: a 20 éves (néhány hónap múlva 21. életévébe lépő), Schmidt Emma (1832-1889†) kisasszony, Nagysándor József (1803-1849†) aradi vértanú tábornok „pártában maradt” jegyese (akit Barabás Miklós az elveszített szabadságharcát gyászoló nemzet „özvegyeként” festett meg, 1849 végén). A Klauzálnál egy évvel idősebb Nagysándor József és Schmidt Emma esküvője a debreceni csata utánra volt kitűzve, azonban a jelentős túlerőben lévő muszka főerők ellen elveszített ütközettel a honvéd sereget vezénylő tábornok számára elvész a házasságkötés reménye, a fegyverletételt követően az oroszok kiszolgáltatják az osztrákoknak, ezzel sorsa megpecsételődött, két hónappal elmaradt esküvője után, a tizenhármak kilencedikjeként október 6-án, Aradon kivégezték…

A helyszín:


Korizmics László
Klauzál Gábor kertészeti vállalkozásával és birtokostárs barátja Korizmics Lászlónak (1816-1886†) a ’70-es években megjelent Borászati Füzetekben folytatásokban közölt „Levelek a szőlőből” c. sorozatával a térképre felhelyezett Kistétény, csak 20 évvel a jeles esküvő után: 1873. április 14-én válik önálló községgé. Az 1850-es években még Tétény és Promontor közti külterületi pusztaként, túlnyomórészt a Rajna vidékéről, illetve Württemberg és környékéről betelepített németajkú szőlőművesek lakják, de már az 1800-as évek elejétől megjelennek a közeli Pest és Buda hobbiszőlész polgárai, majd őket követve a század közepére igazán figyelemreméltó úri kompánia „verődik össze” Kistétény lankáin, a helyi szőlőművelést magas szintre emelő Klauzál-Korizmics páros szomszédságában...

  
gr. Hadik Ágoston és Heckenast Gusztáv
Így többek között: a nagytétényi-kastélyuk csillogásából a füredi borvidéket megidéző Kistétényt választó báró Pacassi János k.u.k. tábornok özvegye, szentgyörgyi Horváth Anna (1817-1892†) asszony (az egykoron Klauzál által is látogatott híres Anna-bálokat szervező családból, s így Kiss Ernő (1799-1849†) vértanú tábornokunk unokatestvéri-sógornője, nem mellékesen Hugonnay Vilma (1847-1922†) nagynénje), futaki gróf Hadik Ágoston (1801-1873†) ’48-as honvéd ezredes (szegedi hadosztályparancsnok, így Klauzálnak onnanti ismerőse) is itt talál felüdülést „bajaira”, és a Klauzál-családdal közvetlen villaszomszéd Heckenast Gusztáv (1811-1878†), kinek nyomdájából kikerülő Tizenkét pontot vitte fel 5 évvel korábban Klauzál Gábor a Budai Várban székelő Helytartótanácshoz, vagyis kistétényi magány ide vagy oda, a birtokostársak egytől-egyig Klauzál korábbróli ismerősei, így bizonyára egymással gyakorta összejáró vendégek…

A házasságkötés temploma:

  
A kápolna anno  
  
A kápolna ma  
Szent  Mihály arkangyal tiszteletére 1780-ban Tomisich János (1788†) kerületi esperes, az érdi Szent Mihály templom első plébánosa által felszentelt szőlőhegyi kápolna, mely az esküvő évében – az 1778-as istentisztelet céljaira történő megáldása óta – már 65 éve szolgálja – a mindenkori tétényi plébános által  „oldallagosan” ellátott – helyi közösséget. Az 1992-ben műemlékké nyilvánított barokk kiskápolna, a felszentelése óta eltelt 240 év óta több átalakításon is átesett, utolsó nagy felújítása 1914-ben történt, ekkor került fel a bejárat fölé a Krisztus dombormű, a községi toronyóra, és az 1780, 1914-es évszámokat hirdető főhomlokzati obeliszkek, illetve és nem utolsó sorban a kápolnát „saját költségén jókarban tartotta” mecénás – „Mélt. Klausal Gábor” – emléktáblája. Az 1853-as esküvőn mindezek még nem díszítették templomunkat, ami viszont a kápolnabelsőben már akkor is biztosan megvoltak, vagyis Klauzál is láthatta, ezek: a faragott kőoltár, a szentélyben álló két kőszobor (a szőlőhegyek védőszentje Szent Donát és a kereszténységet elsőként felvevő római császár Nagy (Szent) Konstantin), és a tisztítótűzben szenvedőkért történő adományozásra felhívó gót betűs persely, melybe az esküvőn részvettek is bizonyára bedobtak néhány forintot…, a kápolna 1995-ös kifosztása miatt, a faragott barokk Madonna oltárképet és az azt díszítő Szent Mihály szobrot mi már sajnos nem láthatjuk…






 Szent Donát Kőoltár   Nagy Konstantin  Persely  Oltárkép

Az esküvő napja:

Április 27. szerda, az ünnepi kalendáriumban Szent Peregrinus középkori szerzetes, a lábfájósok és köszvényes betegek védőszentjének emléknapja, vagyis mondvacsinált lábbéli panaszokra hivatkozva senki sem maradhatott távol az esküvőről…
Kíséreljük hát meg számba venni, kik lehettek jelen a ’48-as miniszter kistétényi esküvőjén?

A forrás:

Elsődleges kútfőnk, az eredetileg szintén Szent Mihály tiszteletére szentelt Nagytétényi Nagyboldogasszony plébániatemplom matrikulája, benne az  1853-as év 11. esketése házassági anyakönyvi bejegyzése:


Klauzál Gábor és Schmidt Emma 1853. április 27-i házassági anyakönyvi bejegyzése

 Anno 1853. Copulati Sunt Sub J.E.K.   Klauszrigler J. által 1853-ban összeadattak
 Annus Dies et mensis copulationis  Házasságkötés éve, hónapja és napja
 Nomen et Conditio sponsi et sponsae  Menyasszony és vőlegény neve és állapota
 Dominius Spectabilis Gabriel Klauzál
et Spect. Domicella Emma Emilia Anna
Francisca Schmidt Dominus Terrestris
et filia physicus comitatensis
 Tekintetes Klauzál Gábor Úr, földbirtokos 
 és Tekintetes Schmidt Emma Kisasszony,
megyei főorvos lánya


 Locus Originis et Domicilis  Születési helyük / Lakhelyük = Kistétény
 Religio  Vallás = R.Kat.
 Aetas / 48 et 20 anno  48 és 20 éves
 Nomina et conditio testium  Tanúk neve és állása
 Dominus Ignatitius Sauer, Doctor et
Professor, facul: Medio Universitati C.P.
Pestiensi et Spect. D. Stephanus Nagy
C.R. Sedis Judicialis Pest praeses
 Sauer Ignác Úr, orvos, a Cs.Kir. Pesti 
Egyetem Orvosi karának tanára és
Tekintetes Nagy István Cs.Kir.
Törvényszék elnöke
 Status / Viduus et Colebs  Állapot = Özvegy / Hajadon
 Nomen Coputantis  Pap neve
 Joannes Evang. Klauszrigler
Parochus Tétényiensis
 Klauszrigler János Evang. 
tétényi pébános
 Promulgati et dispensati  Kihirdetés és felmentés

   
Az ötök  
Fentiekből Klauzál Gáborra vonatkozó legértékesebb helytörténeti információ számunkra, a státusza, mely szerint 1853-ban: helyi lakosként kistétényi földbirtokosnak vallotta magát...

Összefoglalva tehát, a házasságkötés anyakönyvben nevesített öt biztos résztvevője: az eskető pap, a házasulandó felek és a két tanú, röviden utóbbi hármukat mutatnám be:

Az eskető pap:

Klauszrigler János Evang. (1795-1867†) (nagy)tétényi plébános, életrajzát egy korábbi írásomban már részleteztem (http://klauzal.hu/cikk/773.html), érdekes adalék azonban itt felhívni a figyelmet, az anyakönyvezésében következetesen „pontosított” keresztnevére, fontosnak tartotta ugyanis kihangsúlyozni, hogy „Jánossága” védőszentje: nem Nepomuki Szent János (mint Klauzál Gábor atyjának), és nem is Keresztelő (vagyis Baptista) Szent János, hanem Jézus legkedvesebb apostola: Evangélista Szent János…
Bizonyítandó azonban, hogy kevés ember volt Kistétényben, akit Klauzál korábbról már ne ismert volna, néhány újabb érdekes életrajzi adalékkal röviden kiegészíteném a már ismert biográfiáját:
Nos, Klauszrigler János – a vőlegénnyel egy középiskolából indulva – 1806-1811 között szintén a pesti piarista gimnázium diákja volt, sőt négy éven át Klauzál Gábor idősebbik testvérbátyjával, Klauzál Józseffel (1799-1847†) egy időben koptatták a kegyesrendiek iskolapadjait. Záróvizsgáját követően pesti szeminaristaként sem szakadt el teljesen szeretett alma materétől: 1814/1815-ös tanév első félévében, nem másnak mint a negyedéves gimnazista Nikolaus Franz Niembsch von Strehlenaunak, ismertebb nevén Lenau Miklósnak (1802-1850†) volt a házi tanítója, és nem is sikertelenül: 13 pozíciót javítva ugyanis, szépen feltornázta az „osztrákok Petőfijének” eredményességi mutatóját, a Classis I. (futottak még) 16. helyről, a Classis I. (dobogós) 3. helyére, ami már ugye majdnem eminens. Klauszrigler atyát mindenestre, e tanítói helytállása az irodalomtörténet halhatatlanjai közé emelte, több Lenauval foglalkozó tanulmányban ugyanis megkerülhetetlennek tartják mind a mai napig személyét megemlíteni…
  
Nikolaus Lenau  
...akárcsak Lenau piarista évei alatti volt legjobb barátjáét, aki meg (mily meglepő) nem más volt, mint Klauzál Gábor ifjabbik testvérbátyja, az osztálytárs Klauzál Miklós (1802-?). Kettőjük barátságát legjobban talán Sonnenfeld Zsigmond: Lenau Miklós életéből (1882) c. írásában foglalta össze: „...Klauzál Miklós, volt a legjobb barátja, kivel együtt sok regényes sétát tett, melyeken a járókelőket gyönyörű guitarre-játékával bámulatra ragadta. De midőn egyszer holdvilágos éjjel a nagy Dunára mentek ki könnyű ladikban, Lenau anyja annyira megijedt, hogy e regényes kirándulásoknak és a guitarre-játéknak egyszer-mindenkorra véget vetett...”

A vőlegény tanúja:


Sauer Ignác
Sauer Ignác (1801-1863†) orvosdoktor. Részletes életrajza honlapunkon két írásban is olvasható: Horányi Ildikó 2006-os biográfiájában (http://klauzal.hu/cikk/100.html) és dr. Kapronczay Károlynak a független egészségügy első hazai miniszterét bemutató  2009-es tanulmányában (http://klauzal.hu/cikk/460.html)…, így csak összefoglalóan: belgyógyász, Klauzál Gábor magyar nyelv ügyében folytatott küzdelmeiben „társa”, a magyar nyelvű egyetemi oktatás egyik első szorgalmazója, az első egyetemi tanár, aki beiktatási beszédét (1843-ban) magyarul tartotta, a Pesti Egyetem orvosi karának tanára, 1860-ban dékánja, 1862/63-as tanévben rektora, 1848-ban a Klauzál vezette minisztérium egészségügyi osztályának kötelékében országos tisztifőorvos, majd a nemzetőrség és a honvédség igazgató főorvosa, halála után az orvoskar megbízásából ugyanaz a Barabás Miklós festette meg portréját, akinek korábban már modellt állt Schmidt Emma, majd Klauzál Gábor (kétszer is), vagyis a kistétényi házasságkötés öt ismert alakja közül Barabásnak sikerült hármukat is megörökítenie, igazán kár, hogy mint az egyik legkorábbi magyar fényképésznek nem sikerült a többieket, legalább egy csoportkép erejéig az 1862-ben megnyílt műtermében lencsevégre kapnia…

A menyasszony tanúja:

  
Gyászhíre 10 évvel az esküvő  után...

hidaskürthi Nagy-címer
Hidaskürthi (és gányi) Nagy István (1802-1863†) Pest megye főjegyzője, főtörvényszéki ülnök, majd a Hétszemélyes Tábla közbírája (röviden: hétszemélynök, vagyis septemvir), 1841-ben az Országos Központi Faiskola létrejöttének fő kezdeményezője, az 1848/49-es eseményekből csendben ugyan, de kivette részét: a márciusi események után „felszabadította” jobbágyait és rendes napszámot fizetett nekik. 1849-től az újjászervezett Magyar Gazdasági Egyesület tagja (melynek tizenkét fős vezetőbizottságában ott ül Korizmics László is). Klauzállal rokon lélek: szenvedélyes és jeles gyümölcsész, Pest megyei dabi (ma Dömsöd része) birtokán Klauzálhoz hasonlóan gyönyörű gyümölcsöskertet és faiskolát létesített. A 19.sz. közepének három legnagyobb bibliofilje egyike (Jankovich Miklós földbirtokos és Horváth István egyetemi tanár, múzeumi könyvtárőr mellett). Nekrológjában is említett, jelentős értéket képviselő könyvtárát fia elkótyavetyéli (aprópénzért eladja a lipcsei List & Franke antikvár könyvkereskedésnek, mely a 17-18.sz-i unikális könyvritkaságokat darabonként értékesítette, a legértékesebb kötetek javarészt végül a londoni British Museumban kötöttek ki…), így ez esetben a magángyűjteményeket fenyegető két ellenség: „a feleség és a halál” közül, Nagy István hagyatéka az utóbbinak esett áldozatul…



Folyt.köv...
A vőlegény, a menyasszony, az eskető pap és a tanúk bemutatásával számba vettük az 1853. április 27-i kistétényi esküvőn bizonyítottan megjelenteket.

De vajon hihető-e, hogy csak Ők öten voltak az esküvőn?
Aligha…

Tárjuk hát ki nagyra a templom kétszárnyú bejárati ajtaját, és engedjük végre be a kint már türelmetlenül várakozó násznépet, mind a negyvenhármukat, ugyanis a 48 éves '48-as miniszter esküvőjén – nem engedve a 48-ból – összesen és kereken 48-an voltak jelen, de hogy „pontosan” kik…





Hódi Szabos
helytörténész
Klauzál Gábor Társaság titkára

2020. május



Kiegészítés fentiekhez: Nevezetes Klauzál-kori tétényi esküvők »

(Írásomban felhasznált források elérhetőségéért köszönet az Arcanum adatbázisának (adt.arcanum.hu)...


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2022. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (78)
Közhasznúsági jelentések (16)
Egyesületi élet (284)
Közélet (143)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (48)
2016. évi médiamegjelenések (1)
2016. évi programnaptár (1)
2017. évi médiamegjenések (1)
2017. évi programnaptár (1)
2018. évi médiamegjenések (1)
2018. évi programnaptár (1)
2019. évi programnaptár (1)
2020. évi programnaptár (1)
2021. évi programnaptár (1)
2022. évi programnaptár (1)
2023. évi programnaptár (1)



1848/49 (52)
Barangolások (34)
Budatétényi Ősök Napja (30)
Díszpolgárok (19)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (129)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (43)
Wolf-kripta (21)