Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

Barangolások – látogatás Aradon

2006. júliusában fejet hajtottunk Aradon, a vár mellett 1849-ben kivégzett tábornokaink emlékére emelt obeliszknél.

Arad város
címere

Örömmel láttuk a friss virágokat és a folyamatos megemlékezés jeleit. Az emlékoszlop egyik oldalán ott olvasható Nagysándor József (1) neve. Mint ismeretes, az 1849. október 6-án reggel hat órakor golyó általi halálra ítélt négy honvéd „tábornok”* – Schweidel József, Kiss Ernő, Dessewffy Arisztid és Lázár Vilmos *(ezredes!) – kivégzését követően kilencedmagával – Poeltenberg Ernő, Török Ignác, Láhner György és Knezić Károly után, illetve Leiningen-Westerburg Károly, Aulich Lajos, Damjanich János és Vécsey Károly előtt – felakasztatott Nagysándor József mennyasszonya az a Schmidt Emma (2) kisasszony volt, aki majd’ 4 évvel gyásza letelte után, 1853. április 27-én névadónk, Klauzál Gábor felesége lett.

Mártírhalált szenvedett honvédtábornokunk 1849. szeptember 9-én mennyasszonyának és október 5-én Vinkler Brúnó (3) minorita szerzetesnek, a „bitófa árnyékából” írt levelében „felbontotta” hitvesével kötött jegyességét, visszaküldve gyűrűjét.

Nagysándor József levele menyasszonyának, Schmidt Emmának
Arad, 1849. IX. 9.

Szeretett drága angyali jóságú Emmám!
Nem találok szavakat rá – hogy elmondjam, milyen végtelen örömöt szereztek szeretetteljes, vigasztaló soraid – számomra olyan nagyon értékes ajándékod – nem is tartottam már képesnek magamat jelenlegi rettenetesen kínos helyzetemben, testemet-lelkemet nyomasztó borzalmas magányomban ilyen jótékony érzésre – melyet csak te – az egész világon egyedül csak te voltál képes felébreszteni bennem. Mert most, hogy leszámoltam végképp a világgal, fájdalmasan ugyan – de nyugodtan nézek szembe – sorsom jövendő alakulásával és mindazzal, ami még történhetik velem – immár elvesztettem minden reménylem – mindent elvesztettem, csak irántad való végtelen, határtalan szeretetemet nem – ez a legmélyebb, legszentebb érzés, amit valaha éreztem, és ez el fog kísérni a sírba – az emlék, az irántad érzett rajongás lesz egy jobb, örökké tartó jövendőbe vetett végső vigaszom, melyet már nem felhősíthetnek el földi dolgok. – Fogadd őszinte köszönetemet azokért a mennyeien szép órákért, melyekkel szereteted megajándékozott. – Ápold és vigasztald kedves jó anyádat – adja isten, hogy mihamarabb felépüljön betegségéből; gondolj rám szeretettel és együttérzéssel, mint ahogy én is mindig, az élet utolsó percéig szüntelenül szeretlek és imádlak. – Isten legszentebb, legszebb áldása rád, szeretett, drága, szép, angyali jóságú, erényes lánykám – légy boldog, ezért imádkozik lelke mélyéből imádó

Pepid

Emlékül küldök egy hajfürtöt – Isten veled, Emmám!
Nagysándor József levele Vinkler Brúnó minorita szerzetesnek
Arad, 1849. X. 5.

Kedves tisztelendő úr – tisztelt barátom! Szíves ígérete szerint méltóztassék Pestre Schmidt János rokonomnak, Kalocsára Nagysándor Imre érseki orvos bátyámnak s Lugosra Ungváry János rokonomnak néhány vigasztaló sorokat írni; ezen fésűt és inggombot szíveskedjék a bizonyos pesti irományokkal s gyűrűvel (4)* együtt elküldeni, ezekre kérő tisztelő barátja

Nagysándor József

Driquet (5) magyar alezredes,* a várban, az úgynevezett régi kórházépületben (im alten Spitals-Gebäide).

Ugyancsak felkerestük a XX. századi kálváriája után (az 1890. október 6-án felavatott szoborcsoportot az I. vh. után hét évvel, 1925-ben a románok lebontották, majd több mint 30 éven át az aradi tűzoltólaktanya melletti elhagyott lovardában raktározták, innen az 1956-os magyarországi forradalmat követően a szovjet laktanyaként működő aradi várba száműzték, majd 1999. október 1-től az aradi minorita rendház udvarában őrizték, hogy végre 2004. április 25-én újra felállítsák) eredeti helyétől (Szabadság tér, most Piata Avram Iancu) 600 m-re lévő Tűzoltó térre (egykoron Atilla tér, most Piata Pompierilor) áthelyezett aradi Szabadságszobrot, Zala György (1858–1937) szobrászművész nagyszerű alkotását. A szoboralakzat igazán impozáns. Nagysándor József bronzportréja a szobor talapzatának első részén szemből nézve jobbra látható. A nemzeti emlékezés jelei a szobor környékén itt is jól láthatók.

Nem messze a szobortól található a Nyugati Jelen című dél-erdélyi újság kiadója és egy kis magyar vendéglő.

Dobos Károly, Janóczki Katalin – 2006. augusztus

A képekre kattintva azokat nagyobb méretben is megnézheti.

Megjegyzések (összeállította Hódi Szabolcs):

(1) Nagysándor József honvéd tábornok (1804. X. 17. Nagyvárad – 1849. X. 6. Arad) vagyontalan nemesi származású, apja ügyvéd, magyar. Nyugalmazott főszázados (1819–1847 között előbb az 5. majd a 2. huszárezredben szolgált). 1848. VI. 19-től Pest város egyik nemzetőr őrnagya. IX. 15-én áthelyezték Nagykikindára, részt vett a bánáti harcokban. XI. 1-től alezredes (számfelett a 15. huszárezrednél), egy nemzetőr dandár parancsnoka, Temesvár szemmeltartásával megbízva. 1849. I. 25-től ezredes (számfelett a 2. huszárezrednél), hadosztályparancsnok a bánáti, illetve a 3. hadtestnél. Szolnoknál a 2. osztályú érdemjellel tüntették ki (III.5.). Áprilistól a Feldunai hadsereg lovasságának főparancsnoka. A hó végétől ideiglenesen, V. 2-tól tábornoki rangban az I. hadtest parancsnoka. Budavár bevételénél csapatai élén az elsők között tört be a várba (V. 21.). VIII. 2-án Debrecennél megütközött a tízszeres túlerőben lévő cári fősereggel és súlyos vereséget szenvedett. A világosi fegyverletétel után Aradon kötél általi halálra ítélték és kivégezték. (Bona)


Nagysándor József szignója
(Szőllőssy Károly hagyatékából,
Dinyés László közlése nyomán)

Nagysándor József tondója
az aradi szabadságszoborról
(Zala György alkotása)
Nagysándor
József
honvéd
tábornok
portréja
1849-ből
(Bona)

(2) Schmidt Emma Nagysándor József testvérének, Schmidt Jánosné Nagysándor Johannának leányaként nemcsak mennyasszonya, de unokahúga is volt a honvéd tábornoknak. (Katona)

(3) Vinkler Brúnó (1816–1876) minorita szerzetes, az aradi vértanúk egyik gyóntatója, a kivégzések szemtanúja és egyik leírója, 1854-től 1847-ig politikai fogoly. (Katona)
Nagysándor József utolsó mondata a mellette álló Vinkler Brúnó baráthoz: „Eddig ön vigasztalt engem, s jelenleg ön sír, jobb – úgymond –, ha imádkozunk.”

(4) „bizonyos pesti irományokkal s gyűrűvel” – mivel Nagysándor József az unokahúgát akarta feleségül venni, külön esketési engedélyt kellett kérnie az esztergomi érsekségtől. Ezt az engedélyt és a jegygyűrűt küldte vissza, mint erről Vinkler Brúnó minorita szerzetes visszaemlékezéseiből értesülhetünk. (Katona)

Driquet
Péter

Barabás
Miklós
egykorú
rajza

(5) Driquet (von Ehrenbruck) Péter (1820–72) honvéd alezredes
vagyontalan nemesi származású, apja cs.k. alezredes, elzászi (francia) eredetű katonacsalád. A bécsújhelyi katonai akadémián végzett. Kilépett hadnagy (1838–1945-ben a 23. gyalogezrednél szolgált). Felesége révén magyar honos Fejér megyei birtokos. 1848 szeptemberétől százados a Zrínyi önkéntes, októbertől a 35. honvédzászlóaljban. XII. 18-tól őrnagy, a 44. zászlóalj parancsnoka. 1849 januárjától egyben dandárnok Perczel seregében, majd az I. hadtestben. Budavár bevételénél 3. osztályú katonai érdemjelet kapott. V. 30-tól alezredes előbbi beosztásában a világosi fegyverletételig. Aradon 16 évi várfogságra ítélték. 1850 nyarán kegyelmet kapott. 1867–68-ban a Fejér megyei honvédegylet tagja, gazdálkodó Velencében. (Bona)

Források:
– Katona Tamás: Az aradi vértanúk, Szépirodalmi Könyvkiadó Budapest, Magyar Századok sorozat 1979.
– Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848–49, Zrínyi Katonai Kiadó Budapest, 1987.
– Dinyés László: Ismeretlen 1848–49-es dokumentumok, az Erdélyi Örmény Kultúráért Egyesület kiadásában, Budapest, 2004.


A tizenhárom aradi vértanú emlékműve


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2017. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (77)
Közhasznúsági jelentések (12)
Egyesületi élet (278)
Közélet (142)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (49)
Emlékév média-megjelenések (0)
Emlékév programnaptár (1)



1848/49 (40)
Barangolások (33)
Budatétényi Ősök Napja (21)
Díszpolgárok (16)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (96)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (31)
Wolf-kripta (13)