AJÁNLÓ - Szász Erzsébet Történész Műhely 2024

Felkért előadóink és írásaik:

Dr. Süli Attila
hadtörténész, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum kutatója

„Az 1849. évi trónfosztás és függetlenségi nyilatkozat
visszhangja Erdélyben”

Rövid tanulmány az 1849. évi trónfosztás és függetlenségi nyilatkozat erdélyi visszhangjáról, bemutatva azt, hogy a főbb városokban (Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyszeben, Brassó, Torda....) milyen reakciókat váltott ki a két dekrétum a városi polgárság körében…

Dr. Pálmány Béla
történész, az Országgyűlés levéltárának ny. vezetője

„Az 1848/49. évi országgyűlés három ruszin képviselője”

A polgári jogegyenlőség kivívása után Magyarország szabadságáért és függetlenségéért a harcot is vállaló nemzetünk az országgyűlés működésével legitimálta magát. A népképviselők közül 65-en nemzetiséginek vallották magukat. Közülük a három ruszin politikus = Jakovich József, Selevér Elek és Tizedy (eredetileg Deszatnik) Miklós - életrajzát és 1848/49.- es alig ismert tevékenységét, radikális   hűségét mutatjuk be, a legújabban feltárt adatokkal kiegészítve.

Dr. Beke Margit
egyháztörténész, a Prímási és Főkáptalani Levéltár ny. levéltárigazgatója

„A besenyőktől a Baróti Bekékig”

A Beke méltóságnévtől a családnévvé vált Beke családig, akik a magyar nép honfoglalása előttől vettek részt a magyarság életében. Az 1848/49-es szabadságharcunkban vitézkedő id. Beke József nemzetőr őrnagy és két fia ifj. Beke József honvédezredes és Beke Gyula honvédőrnagy.

Dr. Fleisz János
nagyváradi történész, egyetemi magántanár

„Nagysándor József szerepe Budavár visszafoglalásában (1849 május)”

A tanulmány Nagysándor József tábornok, aradi vértanú hozzájárulását foglalja össze a szabadságharc egyik legdicsőbb eseményében, a budai vár 175 évvel ezelőtti visszafoglalásában.

Ress-Wimmer Zoltán
történész, NKE Egyetemi Könyvtár Hadtudományi Honvédtisztképző Kar Kari Könyvtár könyvtárosa

„Névtelen félistenek” otthona avagy a 48-as Honvédmenház története”

 Az 48-as veteránok otthona anno Ferencvárosban a Soroksári úton állt. Ez a ma már szinte feledésbe merült épület fontos mementója Ferencváros történetének és a 48-as honvédek utóéletének. Hogyan élte minden napjait az a 1497 honvédveterán? És miként alakult az Intézmény és az épület sorsa?

Gulyás Adrienn
történész, a Károli Gáspár Református Egyetem Történelemtudományi Doktori Iskolájának doktorandája

„Voltak-e nők a honvédség soraiban?”

Közvitéznők, közhuszárnők, őrmesternők, tizedesnők, hadnagynők, főhadnagynők, ’századosok’ – A honvédnő-kutatás jelenlegi állása szerint mit tudunk és mit nem a forradalom és szabadságharcban résztvevő női honvédekről.  

Deák Ádám
történész doktorjelölt, Szegedi Tudományegyetem, Történelemtudományi Doktori Iskola

„A magyar nyelv ügye a reformkori országgyűléseken
Csanád vármegye szemszögéből (1825–1844)”

A magyar nyelv ügye a 19. században kiteljesedő nacionalizmusnak fontos eleme volt. Tanulmányomban Csanád vármegye követutasításain és a követek országgyűlési felszólalásain keresztül mutatom be azt, hogy milyen álláspontot képviseltek a magyar nyelv ügyében. Megvizsgálom a legfontosabb eseményeket, döntéseket és törvénycikkeket, amelyek döntő szerepet játszottak abban, hogy végül 1844-ben államnyelvvé válhatott a magyar nyelv.

Dr. Kőfalviné Dr. Ónodi Márta
főlevéltáros, MNL Bács Kiskun Megyei Levéltára Kiskunfélegyházi részlege

„Adalékok Kunszt József kalocsai érsek és Klauzál Gábor kapcsolatához,
különös tekintettel az 1866-os eseményekre”

Kunszt József (1790–1866) kalocsai érsek, korának egyik kiemelkedő, nagy műveltségű, nemeslelkű adományairól, iskolaalapításairól híres egyházi férfiúja és Klauzál Gábor (1804–1866) reformkori politikus, az első felelős magyar minisztérium földművelés-, ipar- és kereskedelmi minisztere közötti, kölcsönös megbecsülésen alapuló kapcsolat bemutatására a történeti kutatás mindezidáig kevés figyelmet fordított. Jelen tanulmány sorra veszi azokat a forrásokat, amelyek következtetni engednek a két jeles személy közelebbi ismeretségére, külön hangsúlyt fektetve Kunszt érsek 1866-os kalocsai gyászszertartására, ahol minden valószínűség szerint Klauzál Gábor személyesen vett részt.

Dr. Kovács Kálmán Árpád
történész, tudományos főmunkatárs, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár

„A magyar reformátusság 19. századi konzervatív hagyománya”

Ravasz László egyik 1915-ös tanulmánya szerint 1.) a protestantizmus 1790-től kezdve leginkább az államrezon-kérdés társadalmi, illetve a rendi ellenzékiség politikai vetületét képezte; 2.) az ennek következtében kialakult „nemzeti protestantizmus” – ősi jellegével való minden dicsekvése ellenére – az 1830-as, legkorábban az 1780-as évekig visszavezethető jelenség; 3.) nemzeti szempontok alapján ez a protestantizmus bizonyos fokú katolikus támogatásra is számíthatott; 4.) ezzel szemben a konzervatívabb protestánsok akár reakcionárius attitűdöket is hajlandóak voltak felvállalni, hogy saját liberalizmusuk hitbéli túlzásait visszaszorítsák. A tanulmány saját történeti eszközeivel ennek a megállapítás-láncolatnak a helytállóságát veszi górcső alá.

Krizsán Bálint
történész doktorjelölt, Szegedi Tudományegyetem, Történelemtudományi Doktori Iskola

„A magyar konzervatívok és az 1848. évi áprilisi törvények”

Hogyan viszonyultak a forradalomellenes magyar konzervatívok vezetői az áprilisi törvényekhez? Volt-e szerepük a törvénycikkek megalkotásában, elfogadásában? Döntéseiket a kényszer szülte, vagy végig kitartottak elveik mellett? Ezekre a kérdésekre igyekszik választ adni a tanulmány.

Szeretettel ajánljuk figyelmükbe az idei Klauzál Napok Tétényben programunk Történész Műhelyének írásait, melyeket április 27-től kísérhetik figyelemmel honlapunkon…

Korábbi évek Történész Műhelyei:

2020. évi Történész Műhely
2021. évi Történész Műhely
2023. évi Szász Erzsébet Történész Műhely

A Történész Műhely felelőse: Hódi Szabolcs
A programváltozás jogát fenntartjuk!