Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

AJÁNLÓ - Szász Erzsébet Történész Műhely 2023

A Klauzál Gábor Társaság szeretettel ajánlja figyelmükbe a harmadik alkalommal jelentkező Történész Műhelyünket, melyben a történelemtudomány és társtudományai (hadtörténet, irodalomtörténet, művészettörténet, levéltártudomány, történeti muzeológia, stb.) művelőit felkérve önálló kutatásaiknak biztosítunk publikációs lehetőséget...

Az ismert körülmények miatt 2020-ban és 2021-ben rendhagyó módon online térbe költözött Klauzál Napok Tétényben főrendezvényünk nagy sikerrel közzétett történész tanulmányainak megjelentetését folytatandó, hagyományteremtő szándékkal – a 2022. március 14-én fiatalon elhunyt dr. Szász Erzsébet történész, középiskolai történelemtanár, egyesületünk meghatározó tagja emlékére és tiszteletére – TÖRTÉNÉSZ MŰHELY-t indítunk, melyben az adott év tematikájában (idén: Petőfi Bicentenárium és az 1848-as események 175. évfordulója) felkért történészek tanulmányait közöljük…

Felkért előadóink és írásaik:

Dr. Pál-Antal Sándor
erdélyi magyar levéltáros-történész, az MTA külső tagja

„A marosvásárhelyi ifjak 1848 márciusában” 

 Az 1848 márciusi napokban lelkes forradalmi megmozdulások színhelyévé vált Marosvásárhely…

 

Dr. Egyed Emese
irodalomtörténész, kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem – Magyar Irodalomtudományi Intézet

„Petőfi – Táncsics – Klauzál Gábor Széljegyzetek” 

Művek, életrajzok fölött tűnődve váratlanul új kapcsolatokat érzékelhetünk: témák,  nevek összefüggését, hasonló véleményeket, tényleges vagy elképzelt találkozásokat. Petőfi Sándor elbeszélő költeménye, Az apostol mintha Táncsics Mihályról is szólna; Életpályám című önéletírásában Táncsics elismeréssel említi Petőfit, de Klauzál Gábor miniszteri gesztusáról is megemlékezik. Mindezt a sajtószabadság kérdéséhez kapcsolva, kései olvasóként vizsgáljuk, innen az írás alcíme, a Széljegyzetek...

 

Dr. Tamási Zsolt
egyháztörténész, a marosvásárhelyi II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója

 

„Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc rejtett irányítói:
Andrási Antal katolikus plébános háttér-lobbija”
 

A forradalom és szabadságharc eseményei során a hivatalos kommunikáció mellett meghatározóak voltak a nem hivatalos, háttérkommunikációk. Andrási Antal egy olyan katolikus plébános, aki nem csak az egyházi radikális reformok terén gyakorolt jelentős hatást az erdélyi papságra, hanem a szabadságharc katonai eseményeire is. Nem véletlenül az osztrákok az elsők között tartóztatták le...

 

Tari László
zentai helytörténész, a Vajdasági Magyar Helytörténeti Társaság alapító tagja

„Az 1849-es zentai vérengzés” 

Kevesen tudják, hogy az 1848/49-es magyar szabadságharc folyamán, a legtöbb polgári áldozatot Zenta városa adta. A város szerb szabadcsapatok általi bevétele, és az ezt követő megtorlásokban mintegy 2000 polgári személy halt meg. A szerb csapatok kivonulása után a szélsőséges helyi szerbek több héten át folytatták az embertelen mészárlást…

 

Szalay Ágnes
történész, békéscsabai Munkácsy Emlékház tudományos főmunkatársa

„Pesttől Csabáig – Petőfitől Munkácsyig” 

Milyen kapcsolatai voltak a költőnek és a festőnek, illetve családjaiknak Békés vármegyéhez?
Melyek azok az időbeni és térbeli kapcsolódási pontok, amelyek a 200 éve született Petőfi Sándort Békés vármegyéhez kötötték? A költő nem csak megfordult Békés megyében, de családja egyes tagjai huzamosabb időt töltöttek az országnak ebben a szegletében. S hogy hogyan kapcsolódik hozzá Munkácsy Mihály, a világhírű festőművész? Erre is igyekszik választ adni a rövid kis tanulmány...


 Dr. Süli Attila
hadtörténész, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum kutatója

„Gábor Áron moldvai hírszerző útja 1849 márciusában” 

Gábor Áron frissen kinevezett tüzér őrnagy 1849 márciusában kémszemlére ment Moldvában, ahonnan sikeresen hazatért és beszámolt az orosz csapatok betörési szándékáról…

 

Dr. Pálmány Béla
történész, az Országgyűlés levéltárának ny. vezetője

„Egy császárhű 1848-as népképviselő, Eckstein Rudolf és családja” 

1848/49-es szabadságharcunk törvényességét jogilag biztosító népképviseleti országgyűlésünk megválasztott tagjai között sokan voltak, akik szeptember végén, amikor a bécsi császári hatalom feloszlatottnak nyilvánította a testületet és hadsereggel támadta meg hazánkat, félve az egzisztenciájukat  tönkretevő büntetésektől,  elhagyták a testületet és vagy otthonukba húzódtak, vagy a császár szolgálatába álltak. Ilyen politikus volt Eckstein is, aki jeles, 1812-ben magyar nemességet nyert híres orvos család sarja volt  és jogászként vármegyei tisztviselő lett. 1848. június végén a szentendrei választókerületben győzött és október elején megbízták a Csepel szigetet (vele Budafokot-Tétényt) védelmező honvédcsapatok élelmezésének biztosításával. 1848 elején – több vármegyei  tisztviselő társával átállt, és a Bach-korszakban előbb megyei  vezető lett, 1854-től pedig bécsi kormányhivatalokban magas rangú tisztviselő...

 

Sáfrány Tímea
történész, MNL Hajdú-Bihar Vármegyei Levéltár segédlevéltárosa

„Fényes kiküldetésünk helyén”
Csongrádi követek és az 1832-36-os országgyűlés
 

Az 1832-36-os országgyűlés Csongrád megyei követeinek, Klauzál Gábornak, Horváth Lajosnak és Bene Józsefnek a tevékenysége, mindenekelőtt egymáshoz való viszonyuk, konfliktusaik bemutatása az országgyűlésen elmondott beszédeik alapján…

 

Mezei Milán
történész, berettyóújfalui Bihari Múzeum segédmuzeológusa

Vigasztalásul mondatott Klauzálnak a megyébeni megbuktatására”
Lázító beszéd és fáklyászene: az 1845-ös szegedi Klauzál-demonstráció története a források tükrében

Zsilinszky Mihály és Reizner János történeti munkáit olvasva, az egyszerű olvasónak éppúgy, mint a korszakkal foglalkozó (hely)történésznek is az a benyomása támadhatna, hogy az 1845-ös év fordulatot jelentett Csongrád vármegye politikai közéletében. A történetírók maguk is úgy vélték, hogy a kedvezőtlen fordulatot főképp a kormányzat által életre hívott adminisztrátori rendszer bevezetése okozta, hiszen a bécsi Hofburg immáron célzottan támogatta a megyei konzervatív táborokat, így a Károlyi grófok érdekérvényesítő politikáját képviselő „uradalmi párttal” és a klérussal egyesült konzervatív megyei tisztviselők csoportját is, akik Babarczy Antal helytartósági tanácsos vezetésével sikeresen megbuktatták a csongrádi ellenzéket, és annak vezetőit, Klauzál Gábort és Kárász Benjámint. Nem véletlen tehát, hogy a korabeli megyei újságtudósítások szerint az 1845. szeptember 15-én kezdetét vett, a pártküzdelmek szenvedélyétől sem mentes megyei közgyűlés nem szólt másról, mint két eltérő politikai tábor élén álló unokatestvér, Babarczy és Klauzál elkeseredett szócsatározásairól, amelyből végül Babarczy került ki győztesen. A szeptember 21-ei közgyűlés eseményeit a hírlapok eltérően interpretálták; míg a Pesti Hírlap a konzervatív offenzívával szembeni férfias helytállásaként értékelte Klauzál és a csongrádi ellenzék alulmaradását, ellenben a Budapesti Híradó és a Nemzeti Ujság Klauzálék csúfos kudarcát hangoztatta a közvélemény felé. Az események fonalát ezen a ponton vesszük fel, és rekonstruáljuk a szeptember 21–22-ei napok eseményeit…

 

Szeretettel ajánljuk figyelmükbe az idei Klauzál Napok Tétényben programunk Történész Műhelyének írásait, melyeket április 24-től napi bontásban kísérhetik figyelemmel honlapunkon…

Történész Műhely felelőse: Hódi Szabolcs
Programváltozás jogát fenntartjuk!


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2022. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (78)
Közhasznúsági jelentések (16)
Egyesületi élet (284)
Közélet (143)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (48)
2016. évi médiamegjelenések (1)
2016. évi programnaptár (1)
2017. évi médiamegjenések (1)
2017. évi programnaptár (1)
2018. évi médiamegjenések (1)
2018. évi programnaptár (1)
2019. évi programnaptár (1)
2020. évi programnaptár (1)
2021. évi programnaptár (1)
2022. évi programnaptár (1)
2023. évi programnaptár (1)



1848/49 (52)
Barangolások (34)
Budatétényi Ősök Napja (30)
Díszpolgárok (19)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (129)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (43)
Wolf-kripta (21)