Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

Nagybányai festőnők

A Magyar Nemzeti Galéria közösségi oldalán dr. Bellák Gábor művészettörténész által 2018. áprilisában elindított „Képről képre” című rovatának legfrissebb írásában Ferenczy Károly „Festőművész” c. alkotását elemezve a modell a nagybányai művésztelepen 1903-ban alkotó festőnők egyike lehetett, köztük akár Klauzál Mária...

A modern magyar művészet története a nagybányai festőiskolával kezdődik 1896-ban. Modernek voltak a kollektív művészlét, az együttes alkotás, az oktatás új formáit illetően; modern volt a természetre irányuló friss érdeklődésük, és amit külön hangsúlyoznunk kell: modern volt a nagybányaiak emancipált szemlélete is. Művésznőkkel 19. századi festészetünkben alig-alig találkozunk, a századfordulótól azonban megsokasodik a számuk, s ebben óriási szerepe volt Nagybányának is. 

  
 Ferenczy Károly
Önarckép 
A nyári művésztelepnek induló nagybányai iskola az évek során jogilag bejegyzett társasággá, szabályosan működő iskolává fejlődött, s az egyik alapító, Réti István[1] felbecsülhetetlen jelentőségű, a művésztelep történetét feldolgozó irodalmi munkásságának köszönhetően pontos adataink vannak a Nagybányán dolgozó festőnőkről is. 1897-ben még csak Mikó Pálmát[2] találjuk a nyári telepen, 1899-ben azonban már öt hölgyet (köztük egyet-egyet Varsóból, Bécsből, Lübeckből és Odesszából is). 1900-ban kilenc, 1901-ben pedig már tizenhét női festő dolgozott Nagybányán. Teljesen természetes tehát, hogy Ferenczy Károly[3] (1862–1917), a nagybányaiak legtekintélyesebb mestere festészetének legérettebb, leggazdagabb korszakában, az 1900-as évek elején a pompás napsütésben dolgozó festőnő képét is beemelte a „nagy” témái közé.


 Ferenczy Károly:
Festöművész, 1903
olaj, vászon, 136 × 130 cm
Magyar Nemzeti Galéria
A kép 1903 nyarán készült, s minden bizonnyal nem fizetett, hanem egy valóságos, a telepen dolgozó művésznő volt a modellje. Abban az évben kilenc festőnő dolgozott Nagybányán, név szerint Beitl Ida[4], Gall Emma[5], Katona Margit[6], Klauzál Mária[7], Kurzbacher Ida[8], Pollacsek (Pogány) Margit[9], Schik Mariska[10], Seidler Irma[11] és Vértessy Margit[12]. Közülük Pogány Margit (1879–1964) valóban jelentős életművet hozott létre, sőt ő volt Párizsban Constantin Brâncuşi híres szobrának, a „Mademoiselle Pogány”-nak is a modellje. A fenti névsorból a tragikus sorsú Seidler Irma (1882–1911) neve lehet még ismerős. A szép ungvári asszony (Réthy Károly[13] nagybányai festő felesége) Lukács Györgynek és Balázs Bélának volt a szeretője, s szerelmi oka lehetett annak, hogy fiatalon a Margit hídról a Dunába vetette magát. Jó lenne biztosan tudni, hogy a fenti lányok, asszonyok közül ki lehetett a festmény modellje, s bár alig kivehető vonásai feltűnően emlékeztetnek Pogány Margitéira, ennek még sincs túl nagy jelentősége. 

Ferenczy Károly festménye műfaji értelemben nem tekinthető portrénak, hiszen a kép nem az ábrázoltnak a személyiségéről szól, s arcvonásai is csak alig ismerhetőek föl. Ez a kép leginkább egy olyan tájkép, melyben az ember maga is a természet teljességgel odaillő része. Ferenczy számos képén ábrázolta így az embert: szinte becsomagolva a természet oltalmazó és békét sugalmazó burkába. Szinte nincs is más művész, aki ennyire pontosan és magától értetődően tudta volna kifejezni ember és természet – idilltől, nosztalgiától, érzelgősségtől, elvágyódástól mentes – harmóniáját. De tegyük hozzá, hogy a végtelennek tűnő békeidőknek abban a boldog és gondtalan évében, 1903-ban talán nem is lehetett mindez olyan nehéz.

 


Dr. Bellák Gábor
művészettörténész
Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa

2023. március 8.

 

Másodközlés a Szerző hozzájárulásával történt (forrás: Képről képre – Festőnők).

Megjegyzések:

[1] Réti (1883-ig Viser) István (1872-1945nagybányai születésű, magyar festőművész és grafikus, a nagybányai művésztelep egyik alapító tagja, rajz- és festőmester, művészettörténész, a Képzőművészeti Főiskola művészettörténet tanára.
[2] bölöni Mikó Pálma nagybányai születésű magyar festőművész, Mikó Béla (1843-1912†) bánya- és kohómérnök, a fizika első magyar nyelvű akadémiai oktatójának egyetlen leánya, a nagybányai festőiskolában tanult 1897-1901 között, mestere: Hollósy Simon, csoportos tárlatokon mutatta be munkáit Nagybányán, Kolozsvárott és Szatmárnémetiben, férje (házasságkötésük: 1904, Nagybánya) dr. szigethi Vass Gyula nagybányai (Tiranon után budapesti) ügyvéd.
[3] ferenczi Ferenczy (1886-ig Freund) Károly (1862-1917†) bécsi születésű magyar festőművész, a nagybányai művésztelep első nemzedékének kiemelkedő képviselője.
[4] Beitl Ida magyar festőművésza nagybányai festőiskola növendéke.
[5] Gáll Emma (1874-1906) bánffyhunyadi születésű magyar festőművész, Gáll János (1843-1909†) MÁV mérnök leánya, 1903-ban és 1904-ben a nagybányai szabadiskolában tanult, 1902-1906 között több alkalommal is kiállított a Műcsarnokban és a Nemzeti Szalonban, a budapesti Ringer Szanatóriumban hunyt el heveny elmezavarodottságban.
[6] Katona Margit (R. Katona Gitta) magyar festőművész, 1902-1912 között a nagybányai szabadiskolában végzett művészeti tanulmányokat, férje a nagybányai kolóniában megismert Racskó István (1890-1914) festőművész még házasságkötésük évében az első világháború szerb harcterén hősi halált halt.

 
 Klauzál Mária centenáriumi emléktáblája

[7] Klauzál Mária (1861-1922†) fővárosi születésű magyar festőművész, az 1848-as miniszter, Klauzál Gábor  legkisebb gyermeke, 1887-től a Fővárosi Községi Iparrajziskola tanulója, majd 1899-től a budapesti Városligeti fasorban működő Karlovszky-Tolnay női festőiskola növendéke, a századelőn rövid időre Párizsban folytatja művészeti tanulmányait, nagy valószínűséggel a Julian Akadémián, 1903-1904 között aa nagybányai szabad festőiskola művésztelepének növendéke, élete utolsó, bő egy évtizedét haláláig Münchenben élte, a Klauzál Gábor társaság halálának 100. évfordulóján emléktáblát állított tiszteletére Münchenben. [forrás: Bartos Mihály: Emlékbeszéd - Klauzál Mária festőművész emléktáblájának avatására, München, Magyar Katolikus Misszió 2022. július 23.]
[8] Kurzbacher Ida (1874-1946†) pesti születésű magyar festőművész, Kurzbacher János (1837-1881†) belvárosi mészárosmester leánya, Klauzál Mária mellett a Karlovszky-Tolnay női festőiskola egyik legtehetségesebb növendéke, 1903-1904 között a nagybányai szabadiskolában végzett művészeti tanulmányokat, közel fél évszázadnyi munkássága életműkiállítása 1943-ban volt a fővárosi „Műterem”-ben.

  
 Mademoiselle Pogány
[9] Pogány (1905-ig Pollatschek) Margit (1879–1964†) fővárosi születésű magyar festőművész, Pollatschek János pesti zsidó kereskedő leánya, művészeti tanulmányait Budapesten (Karlovszky Bertalannál), Nagybányán (tanárai: Iványi-Grünwald Béla és Ferenczy Károly) és 1910-től közel négy éven át Párizsban (Lucien Simon növendékeként) végezte, a francia fővárosban Constantin Brâncuși román szobrászművészt, aki 19 szobrát imintázta róla, több kiállítása volt 1905-1912 között a Műcsarnokban, többször szerepelt a Nemzeti Szalon tárlatain, tagja volt a Magyar Képzőművésznők Egyesületének, 1948-ban Ausztráliába disszidált és ott is halt meg.
[10] siegesbergi Schik Mária (1874-1953†) erdődi születésű magyar festőművész, Schik Ignác (1815-1904†) jószágfelügyelő leánya, a nagybányai festőiskola növendéke, férje (házasságkötésük: 1891, Erdőd) mezőmadarasi Madarassy Jenő (1864-1927) uradalmi főszámvevő.
[11] Seidler Irma (1882-1911†) ungvári születésű magyar festőművész, grafikus, meseillusztrátor, Seidler Lipót (1841-1905†) ungvári műmalom (Ungvárer Kunstmühl, alapítva: 1872) igazgatója, művészeti tanulmányait a bécsi iparművészeti iskolában, Firenzében, Nagybányán, Münchenben és Budapesten végezte, tanára későbbi férje (házasságkötésük: 1908, Bp.) Réthy Károly festőművész, öngyilkossága tragikus éjszakáján a Nemzeti Szalon Nyolcak kiállítását követő Bartók koncert utáni pillanatnyi idegrohamában vetett véget életének.
[12] Vértesi Margit (1883-1904†) debreceni születésű magyar festőművész, Vértesi (Viklida Bernát) Arnold (1834-1911†) országos hírű író-lapszerkesztő leánya, a nagybányai festőiskola fiatal, tehetséges növendékeként Nagybányán hunyt el TBC-ben, jegyese Búzy László (1880-1956†) szintén Ferenczy-tanítvány festőművész (fia Búza Barna szobrász).
[13] Réthy Károly (1884-1921†) magyar festőművész, a nagybányai művésztelepen tanult és ott alkotott haláláig, a Műcsarnokban csak egyetlen kiállítása volt 1913-ban, az első világháború alatt az olasz hadszíntéren katonai szolgálatot teljesített, hadifogságba esett, ahonnan 1918-ban rokkantan került haza, újraházasodott, második felesége Homola Elvira festőművész, 1921-ben fél oldalára lebénult, agydaganat követkkeztében elhunyt.

Megjegyzéseket összeállította: Hódi Szabolcs



Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2022. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (78)
Közhasznúsági jelentések (16)
Egyesületi élet (284)
Közélet (143)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (48)
2016. évi médiamegjelenések (1)
2016. évi programnaptár (1)
2017. évi médiamegjenések (1)
2017. évi programnaptár (1)
2018. évi médiamegjenések (1)
2018. évi programnaptár (1)
2019. évi programnaptár (1)
2020. évi programnaptár (1)
2021. évi programnaptár (1)
2022. évi programnaptár (1)
2023. évi programnaptár (1)



1848/49 (52)
Barangolások (34)
Budatétényi Ősök Napja (30)
Díszpolgárok (19)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (129)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (43)
Wolf-kripta (21)