Wágner könyvétől Günter könnyéig
Tagtársunk Lükőné Őrsi Gabriella, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és Könyvtár Agrártudományi Szakkönyvtára vezetőjének vendégszeretetében, 2022. június 28-án izgalmas bibliográfiai időutazáson vettünk részt a fitotéka nevezéktanának közel 200 éves füvészkönyvi ritkaságával, melyet elgondolásunk szerint a maga idejében Klauzál Gábor is kézbe vehetett…
ÚJ!
Rendhagyó könyvtárlátogatásunk során bepillantást nyerhettünk
a hazai orvosbotanikai irodalom egyik kimagasló értékű könyvkülönlegességébe, a
több száz gyógyászati célra felhasználható növény szakszerű leírását és művészi
színvonalú illusztrációját tartalmazó Wágner-féle Herbáriumba, megismerve egyben a Klauzál kortárs (sőt munkatárs!) szerzőjét, a sokoldalú zólyomi Wágner Dániel (1800-1890†) vegyész-gyógyszerészt…
Főműve szószerinti címfordítása:
|
|
|
Az 1828-1829 között Bécsben készült (osztrák művészek által színezett és osztrák nyomdászok által litografált) „Wagner’s Botanik” köteteket „értékük” szerint balról jobbra elrendezve, a bal szélen: a sötétzöld borítású, félbőr (csak gerincében marhabőr) kötésű, művészien restaurált díszalbum (melyet teljesen megújult formájában az idén május 28-ára esett „Nemzetközi Fascination of Plants Day” (magyarul: Azok a Csodálatos Növények Napja) alkalmából láthatták elsőként az erre fogékony érdeklődők), a mai árán több mint 2 millió Ft eszmei értékű „luxus példány” 1955-ben került vétel útján a könyvtár állományába, mindösszesen 1650 Ft-ért (ami akkor sem volt kevés, egy sztahanovista jómunkásember másfél havi átlagkeresete volt)…, visszatérve a könyvállványokon nyugvó kötetekre, középen: egy márványfestett borítású, szintén csak gerincében bőrkötésű restaurátori újrakötött példányt, míg jobboldalt (előbbi második köteteként): a teljes egészében műbőr kötésű, álbordás gerincű könyvkötői újrakötött példányt láthattunk…
|
|
|
|
|
|
||||||
Fekete hunyor (Helleborus niger) |
Piros gyűszűvirág (Digitalis pucpurea) |
Ricinus (Ricinus communis |
Erdei mályva (Malva silvestris) |
Aloe (Aloe commelini) |
Aloe (Aloe commelini) |
||||||
|
|
|
|
|
|
||||||
Olajtök (Cucurbita pepo |
Sárgadinnye (Cucumis melo) |
Keserűnarancs (Citrus aurantium) |
Citrom (Citrus medica) |
Százlevelű rózsa (Rosa centifolia) |
Parlagi rózsa (Rosa gallica |
Röviden a könyv szerzőn kívüli alkotóiról: a gyógynövényhatározó
kereken 250 színes növényillusztrációja a bécsi Ignaz Strenzl (1786-1832†)
metszetei nyomán készültek, nyomdatechnikailag: litografált egyszínnyomással, utóbb
a kőnyomatokat egyenként kézzel színezve (vagyis e tekintetben, minden egyes
kötet egyedi „műalkotásként” is felfogható)…, a könyvek a bécsi Ferdinand Ullrich nyomdájának termékei…,
a címlapon nevesített mecénások, egytől-egyig az
uralkodói dinasztia jelesei: I. Ferenc
császár és király, János főherceg
és József nádor, pluszban a címlap utáni belső oldalon egy
köszönetnyilvánítás: Andreas Joseph
Stifft báró őfelsége első udvari orvosa, birodalmi főorvosának…,
a nagylelkű támogatóknak emléket állítandó, Wágner Dániel, János főhercegről
egy osztrák bennszülött orchideaféle kosbort nevezett el (Erzherzog-Johann-Kohlröschen
avagy Nigritella/Gymnadenia archiducis-joannis névvel), míg Stifft báró nevét pedig
egy teljes trópusi százszorszép nemzettség őrzi (Stifftia chyrsantha néven)…, József
nádornak pedig pesti patikája elnevezésével mondott köszönetet…
|
|
|
|
||||
br. Stifft András József (1760-1836†) |
József nádor (1776-1847†) |
Habsburg János fhg. (1782-1859†) |
I. Ferenc cs. és k. (1768-1835†) |
|
Apáról fiúra szálló „hagyományként”– a 18. század utolsó napjának Szilveszterén – nyolcgyermekes családba született (atyja: Wágner József (1770-1849†) iskolai nyelvtanár, édesanyja: Palitsko Zsuzsanna második gyermekeként), szülei példáját követve szintén nyolc gyermeke született: hat fia (orvos-gyógyszerész, gyógyszerész, vegyész, műegyetemi tanár, ügyvéd és mérnök) és két leánya (felesége: Weninger Mária (1816-1890†)…, szülővárosa a felvidéki Breznóbánya, melynek másik nagy magyar szülötte, a „madarak atyja” Herman Ottó (1835-1914†) világhírű zoológusunk…, pályáját illetően: gyógyszerész (könyve születésekor volt – elsőként még csak bérelt – gyógyszertára: a pozsonyi „Vörös Rákhoz címzett Patika” , majd Pesten a Balassa-ház földszintjén már saját üzletet nyitott: „Gyógyszertár a Nádorhoz” címmel), hazánk első vegyészdoktora, az 1848-as Batthyány-kormány Klauzál Gábor vezette szakminisztériuma egészségügyi osztályának gyógyszerészeti tanácsosa (előbb referense majd osztályvezetője), gyógyszertári laboratóriumából vegyi üzemmé fejlesztett Soroksári úti „művegytani-gyára” 1849-ben hadiüzemként a honvédség elsőszámú robbanóanyag és puskapor beszállítója volt, a szabadságharc leverését követően a kiegyezésig az üzleti életbe visszavonulva gyárának élt, melyet iparszerű termelésre átálló első hazai gyógyszerüzemként 1867-től részvénytársaság formájában Központi Magyar Gyógyszerészeti és Művegyészeti Vállalatként visz tovább (igazgatóságában két orvosprofesszorral: dr. Balassa Jánossal és dr. Korányi Frigyessel, és két gyógyszerész kollégával: dr. Vass Illéssel és Vlasek Edével), a vállalkozásába betársult majd utódává lett fiai: ifj. dr. Wágner Dániel (1837-1890†) orvosdoktor, Wágner József (1838-1922†) gyógyszerész és dr. Wágner Jenő (1839-1922†) vegyész, a későbben szódavíz-szifonüzem-szénsavgyárrá lett üzeme, halála után szomorú véget ért, veszteséget felhalmozva csődbe ment, 1912-ben törölték a cégjegyzékből…, tudományága területén is maradandót alkotva: az arzénmérgezések kimutatásával a törvényszéki vegyelemzés meghonosítója, ásványvíz vegyelemzéseivel a hazai vegytan úttörője, több hasznos gyógyszer hazai bevezetője, így az emésztési zavarokra kitűnő Coca-boré, vagy az étvágyfokozó Pepsin-pasztilláé…, aranylakodalma évében, 1886-ban „zólyomi” előnévvel nemesi címet nyer, a Wágner-család számára 1890-es gyászévben: január 10-én előbb a családfő, majd egy hónap múlva február 6-án Dániel fia, végül július 20-án özvegye távozott az élők sorából…
|
Harmadikként Lükőné Őrsi Gabriella könyvtárvezető-kertészmérnök „Gyógyszer vagy méreg?” c. vetítettképes előadása segítségével kerülhettünk kicsivel közelebbi ismertségbe a kézikönyvben látható néhány érdekes gyógynövénnyel és a hol meglepő, hol ma már megmosolyogtató felhasználásával, felhívva figyelmünket a terápiák adagolásának a halálos és a hatásos közti szűk mezsgyéjére, mint például:
A kicsiben „szívgyógyszer” nagyban
hirtelen szívmegállást okozó piros gyűszűvirág, a kevésbé veszélyes reformkori
szépítőszer „pupillatágító” boszorkányfű
avagy maszlagos nadragulya, a házi kedvenceinkre izgató hatással bíró ám a gazdikra
csillapítószer „alvászavar kezelő nyugtató” orvosi macskagyökér, a mértékletesen
adagolva „vizelethajtó”, rákapva fogfájáshoz vezető cukornád, az „epeserkentő”
kis ezerjófű infláltabb nevén százforintos földepe, a Jónás prófétának árnyat
adó ninivei csodafa, mely okosban „hashajtó”, túltolva vérvizeletet és bénulást
okozó ricinus, a hereformájú duplagumója miatt „potencianövelő” afrodiziákumnak
elkönyvelt füles kosbor, a dózisfüggő drogpótlékként kicsiben „kedélyállapot
javító” nagyban „hallucinogén” szerecsendió, a szerelmi bájitalként
„eksztázist” okozó boszorkányzsíralap nomen est omen bolondító beléndek, a
malária ellenszere szurokszagú „kérgek kérge” kininfa, mely túladagolva meg
süketséget okozhat, végül a bakonybéli szent remetéről elnevezett „Günter
könnye” gyógynövényital (abszint) alapjául szolgáló fehér üröm, és így tovább,
hogy csak a legártatlanabb csodaszereket említsük…
|
|
|
Az előadások után végre mi is
kézbe vehettük, helyesebben belelapozhattunk (persze szigorúan csak fehér
cérnakesztyűkben) a minden irányból megénekelt, méreteiben is tekintélyt parancsoló:
több mint 47 cm magas, közel 33 cm széles és 7 cm vastag orvosgyógynövénytani
kézikönyvet…
Hódi Szabolcs
a Klauzál Gábor Társaság
titkára
2022. augusztus