Wágner könyvétől Günter könnyéig

Rendhagyó könyvtárlátogatásunk során bepillantást nyerhettünk a hazai orvosbotanikai irodalom egyik kimagasló értékű könyvkülönlegességébe, a több száz gyógyászati célra felhasználható növény szakszerű leírását és művészi színvonalú illusztrációját tartalmazó Wágner-féle Herbáriumba, megismerve egyben a Klauzál kortárs (sőt munkatárs!) szerzőjét, a sokoldalú zólyomi Wágner Dániel (1800-1890†) vegyész-gyógyszerészt…

Főműve szószerinti címfordítása:

„Gyógyszerészeti-orvosi növénytan, amelyben megtalálható mindazon növényeknek a leírása és ábrázolása, amelyek a császári és királyi osztrák gyógyszerkönyvben 1820-tól előfordulnak, különös tekintettel a botanikai és gyógyszerészeti szinonímiára, valamint a tárgyalt orvosi anyagok hamisítására és eltévesztésére, hő, pontosan a természet után lerajzolt és kifestett képekkel”

Az 1828-1829 között Bécsben készült (osztrák művészek által színezett és osztrák nyomdászok által litografált) „Wagner’s Botanik” köteteket „értékük” szerint balról jobbra elrendezve, a bal szélen: a sötétzöld borítású, félbőr (csak gerincében marhabőr) kötésű, művészien restaurált díszalbum (melyet teljesen megújult formájában az idén május 28-ára esett „Nemzetközi Fascination of Plants Day” (magyarul: Azok a Csodálatos Növények Napja) alkalmából láthatták elsőként az erre fogékony érdeklődők), a mai árán több mint 2 millió Ft eszmei értékű „luxus példány” 1955-ben került vétel útján a könyvtár állományába, mindösszesen 1650 Ft-ért (ami akkor sem volt kevés, egy sztahanovista jómunkásember másfél havi átlagkeresete volt)…, visszatérve a könyvállványokon nyugvó kötetekre, középen: egy márványfestett borítású, szintén csak gerincében bőrkötésű restaurátori újrakötött példányt, míg jobboldalt (előbbi második köteteként): a teljes egészében műbőr kötésű, álbordás gerincű könyvkötői újrakötött példányt láthattunk…

Fekete hunyor (Helleborus niger)	Piros gyűszűvirág (Digitalis pucpurea)	Ricinus (Ricinus communis	Erdei mályva (Malva silvestris)	Aloe (Aloe commelini)	Aloe (Aloe commelini)
Olajtök (Cucurbita pepo	Sárgadinnye (Cucumis melo)	Keserűnarancs (Citrus aurantium)	Citrom (Citrus medica)	Százlevelű rózsa (Rosa centifolia)	Parlagi rózsa (Rosa gallica

Röviden a könyv szerzőn kívüli alkotóiról: a gyógynövényhatározó kereken 250 színes növényillusztrációja a bécsi Ignaz Strenzl (1786-1832†) metszetei nyomán készültek, nyomdatechnikailag: litografált egyszínnyomással, utóbb a kőnyomatokat egyenként kézzel színezve (vagyis e tekintetben, minden egyes kötet egyedi „műalkotásként” is felfogható)…, a könyvek a bécsi Ferdinand Ullrich nyomdájának termékei…, a címlapon nevesített mecénások, egytől-egyig az uralkodói dinasztia jelesei: I. Ferenc császár és király, János főherceg és József nádor, pluszban  a címlap utáni belső oldalon egy köszönetnyilvánítás: Andreas Joseph Stifft báró őfelsége első udvari orvosa, birodalmi főorvosának…, a nagylelkű támogatóknak emléket állítandó, Wágner Dániel, János főhercegről egy osztrák bennszülött orchideaféle kosbort nevezett el (Erzherzog-Johann-Kohlröschen avagy Nigritella/Gymnadenia archiducis-joannis névvel), míg Stifft báró nevét pedig egy teljes trópusi százszorszép nemzettség őrzi (Stifftia chyrsantha néven)…, József nádornak pedig pesti patikája elnevezésével mondott köszönetet…

br. Stifft András József (1760-1836†)	József nádor (1776-1847†)	Habsburg János fhg. (1782-1859†)	I. Ferenc cs. és k. (1768-1835†)

Apáról fiúra szálló „hagyományként”– a 18. század utolsó napjának Szilveszterén – nyolcgyermekes családba született (atyja: Wágner József (1770-1849†) iskolai nyelvtanár, édesanyja: Palitsko Zsuzsanna második gyermekeként), szülei példáját követve szintén nyolc gyermeke született: hat fia (orvos-gyógyszerész, gyógyszerész, vegyész, műegyetemi tanár, ügyvéd és mérnök) és két leánya (felesége: Weninger Mária (1816-1890†)…, szülővárosa a felvidéki Breznóbánya, melynek másik nagy magyar szülötte, a „madarak atyja” Herman Ottó (1835-1914†) világhírű zoológusunk…, pályáját illetően: gyógyszerész (könyve születésekor volt – elsőként még csak bérelt – gyógyszertára: a pozsonyi „Vörös Rákhoz címzett Patika” , majd Pesten a Balassa-ház földszintjén már saját üzletet nyitott: „Gyógyszertár a Nádorhoz” címmel), hazánk első vegyészdoktora, az 1848-as Batthyány-kormány Klauzál Gábor vezette szakminisztériuma egészségügyi osztályának gyógyszerészeti tanácsosa (előbb referense majd osztályvezetője), gyógyszertári laboratóriumából vegyi üzemmé fejlesztett Soroksári úti „művegytani-gyára” 1849-ben hadiüzemként a honvédség elsőszámú robbanóanyag és puskapor beszállítója volt, a szabadságharc leverését követően a kiegyezésig az üzleti életbe visszavonulva gyárának élt, melyet iparszerű termelésre átálló első hazai gyógyszerüzemként 1867-től részvénytársaság formájában Központi Magyar Gyógyszerészeti és Művegyészeti Vállalatként visz tovább (igazgatóságában két orvosprofesszorral: dr. Balassa Jánossal és dr. Korányi Frigyessel, és két gyógyszerész kollégával: dr. Vass Illéssel és Vlasek Edével), a vállalkozásába betársult majd utódává lett fiai: ifj. dr. Wágner Dániel (1837-1890†) orvosdoktor, Wágner József (1838-1922†) gyógyszerész és dr. Wágner Jenő (1839-1922†) vegyész, a későbben szódavíz-szifonüzem-szénsavgyárrá lett üzeme, halála után szomorú véget ért, veszteséget felhalmozva csődbe ment, 1912-ben törölték a cégjegyzékből…, tudományága területén is maradandót alkotva: az arzénmérgezések kimutatásával a törvényszéki vegyelemzés meghonosítója, ásványvíz vegyelemzéseivel a hazai vegytan úttörője, több hasznos gyógyszer hazai bevezetője, így az emésztési zavarokra kitűnő Coca-boré, vagy az étvágyfokozó Pepsin-pasztilláé…, aranylakodalma évében, 1886-ban „zólyomi” előnévvel nemesi címet nyer, a Wágner-család számára 1890-es gyászévben: január 10-én előbb a családfő, majd egy hónap múlva február 6-án Dániel fia, végül július 20-án özvegye távozott az élők sorából…

Harmadikként Lükőné Őrsi Gabriella könyvtárvezető-kertészmérnök „Gyógyszer vagy méreg?” c. vetítettképes előadása segítségével kerülhettünk kicsivel közelebbi ismertségbe a kézikönyvben látható néhány érdekes gyógynövénnyel és a hol meglepő, hol ma már megmosolyogtató felhasználásával, felhívva figyelmünket a terápiák adagolásának a halálos és a hatásos közti szűk mezsgyéjére, mint például:

A kicsiben „szívgyógyszer” nagyban hirtelen szívmegállást okozó piros gyűszűvirág, a kevésbé veszélyes reformkori szépítőszer „pupillatágító”  boszorkányfű avagy maszlagos nadragulya, a házi kedvenceinkre izgató hatással bíró ám a gazdikra csillapítószer „alvászavar kezelő nyugtató” orvosi macskagyökér, a mértékletesen adagolva „vizelethajtó”, rákapva fogfájáshoz vezető cukornád, az „epeserkentő” kis ezerjófű infláltabb nevén százforintos földepe, a Jónás prófétának árnyat adó ninivei csodafa, mely okosban „hashajtó”, túltolva vérvizeletet és bénulást okozó ricinus, a hereformájú duplagumója miatt „potencianövelő” afrodiziákumnak elkönyvelt füles kosbor, a dózisfüggő drogpótlékként kicsiben „kedélyállapot javító” nagyban „hallucinogén” szerecsendió, a szerelmi bájitalként „eksztázist” okozó boszorkányzsíralap nomen est omen bolondító beléndek, a malária ellenszere szurokszagú „kérgek kérge” kininfa, mely túladagolva meg süketséget okozhat, végül a bakonybéli szent remetéről elnevezett „Günter könnye” gyógynövényital (abszint) alapjául szolgáló fehér üröm, és így tovább, hogy csak a legártatlanabb csodaszereket említsük…

Az előadások után végre mi is kézbe vehettük, helyesebben belelapozhattunk (persze szigorúan csak fehér cérnakesztyűkben) a minden irányból megénekelt, méreteiben is tekintélyt parancsoló: több mint 47 cm magas, közel 33 cm széles és 7 cm vastag orvosgyógynövénytani kézikönyvet…

Hódi Szabolcs
a Klauzál Gábor Társaság titkára

2022. augusztus