Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

In memoriam: dr. Szász Erzsébet I.

Március 14-én szomorú hírt kaptunk: életének 53. évében, súlyos betegségben elhunyt dr. Szász Erzsébet tagtársunk, Mihalik Sándor-díjas „Év Pedagógusa” gimnáziumi vezetőtanár, a Klauzál Gábor Társaság kezdetektől pártoló, majd aktív tagja. Halála számunkra nem csak egy kiváló társunk elvesztését jelenti, de egy mindig segítőkész önzetlen jóbarát végső eltávozását is. Rá emlékezünk...
ÚJ!



Nehéz búcsúzni egy olyan baráttól, aki fiatalon, aktív kora ereje teljében, tervekkel telve hagyott itt minket, s a történelem szerelmeseként fájóan szimbolikusan, éppen nemzeti történelmünk egyik szent napja, március idusa előtti napon hunyta le örökre szemét...


Dr. Szász Erzsébet (1969-2022†): 2 hetes kora óta, 1969-től haláláig budafoki lakos, iskoláit a kerületünkben járta, 1975-1976: Kossuth Lajos utcai Általános Iskola (1. osztály), 1976-1983: Tompa utcai Általános Iskola (2-8. osztály), kitűnő tanulmányi eredményei okán díszoklevéllel végzett, 1983-1987: Budai Nagy Antal Gimnázium, színjeles érettségizettként „Az Év Tanulója” kitüntetettje, egyetemi tanulmányait 1988-1993: Szegeden, a József Attila Tudományegyetem (JATE) földrajz-történelem tanárképző szakán végezte, diplomaszerzés után 1993-2022: első és egyben utolsó munkahelyeként, egy év híján 30 éven át a Kempelen Farkas Gimnázium történelem-földrajz-filozófia szakos tanára, a történelem munkacsoport vezetője, történelem tudományok doktora (PhD, 2003), a Történelem Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny (OKTV) Bizottság tagja (2005-), a Kutató Tanárok Országos Szövetsége (KUTOSZ) alapító tagja (2006-), a Klauzál Gábor Társaság rendes tagja (2012-), Mihalik Sándor-díjas (2012), tankönyvek szerzője, kerületi helytörténeti kiadványok szaklektora, tudományos publikációk jegyzője, számos programunk, megemlékezésünk előadója...

Túl azon, hogy egyik tagtársunk gimnáziumi tanítványaként, s többünk gyermekének Kempelenes tanárnőjeként  korábbról már több szállal is kötődtünk Szász Erzsihez, első Klauzálos „találkozásunk” éppen a társasággá alakulásunk vitorlabontásaként, 2004. november 12-én a budatétényi Szent Imre Otthonban megtartott Klauzál esten volt, melynek egyesületi archívumunk nagy becsben őrzött első kordokumentum csoportképének legszélén ott áll, szerényen, mosolyogva, ahogyan mindig is..., nézem a lassan 18 éve múlt képről visszatekintő bizakodó arcokat, s szomorúan állapítom meg, sajnos már többen elmentek közölünk, de fájóan legfiatalabban a fényképen 35 éves Erzsi..., lapozgatva a Klauzálos eseménynaptárunk fotótárát, nem múlik el év, hogy ne „botolnék” Szász Erzsibe..., kezdetben, sok éven át „csak” mint a Budatétényi Ősök Napja Sisak András vezette alkalmi kórusának visszatérő tagjaként, és a Klauzál Napok Tétényben programsorozatunk iskolások vetélkedőjén induló Kempelenes csapatok felkészítő tanáraként, míg végre a „fordulópont” 2012-es szoborállításunk – melynek egyik anyagi támogatójaként – idén éppen 10 éve, rendes tagunkká lett..., évek óta „hívtuk” már, szerettük volna, hogy profi történészként erősítse lelkesen amatőr csapatunkat, s nem csalódtunk benne, ahogyan tagfelvételi kérelme belépési nyilatkozatában írta: „Történelemtanárként figyeltem a Társaság munkáját, és nagyon szívesen segíteném tevékenységét: Klauzál emlékének ápolását, szakmai munkájának, egyéniségének megismertetését a diákokkal.” - ígéretét maximálisan megtartotta..., 2013-ban Ő az előző évben avatott Klauzál-szobrunknál tartott első március 15-i megemlékezésünk ünnepi szónoka..., és talán ez is jelképes (túl a szomorú apropón), hogy abban az évben a tavaszi hóvihar elsöpörte összes kerületi '48-as megemlékezés közül csak a néhány nappal előrébb hozott Klauzálos ünnepet sikerült megtartani, ráadásul napsütésben, úgy hiszem Erzsi első Klauzálos „fellépése” ennél emlékezetesebbre nem is sikerülhetett volna..., ezután többször is visszatérő előadója a Klauzál Napok Tétényben rendezvényeinknek, így 2016-ban a Klauzál-villánál, majd 2019-ben a Szent Mihály kápolnában, ahol a megemlékezésünk végén hagyományos házaspárok általi emléktábla koszorúzáson friss házasként férjével együtt ketten koszorúztak..., újabb, s egyben utolsó szimbolikus pontjaként rövid életének: a következő évben begyűrűzött koronavírus járvány miatt két évre a virtuális térbe „száműzött” főprogramunk idén végre hagyományos medrébe visszatérő eseményein, így a kápolna béli koszorúzáson Erzsi már csak lélekben lehet velünk..., hiányozni fog!


Kedves Erzsi, emlékedet szeretettel megőrizzük, nyugodj békében!

Képeinkkel Rád emlékezünk:

       
Klauzál előadás csoportképének szélén
(2004. november 12.)
Budatétényi Ősök Napja alkalmi kórusának tagjaként
(2005. október 30. és 2006. október 28.)



 Klauzál Napok iskolások vetélkedője
felkészítő tanáraként (2009. április 24.)
 Rendes tagként az első Klauzálos ülésen
(2012. május 31.)
Szoboradományozóként
(2012. április 27.)




Klauzál Napok Tétényben
(2012. április 27.)
Ünnepi szónokként
(2013. március 10.)
KNT előadóként
(2016. április 23.)
Szegedi koszorúzóként
(2016. augusztus 6.)



 Borsi Rákóczi-kastély
(2017. július 1.)
Klauzál Napok Tétényben előadóként
(2019. április 27.)
Emléktábla koszorúzó házaspárjaként
(2019. április 27.)

Kincses Katalin tagtársunk búcsúja:

Késői levél Dr. Szász Erzsébetnek

Kedves Erzsi!

A Budai Nagy Antal Gimnáziumból indított el mindkettőnk történelemtanára Száray Miklós azon az úton, mely magasra vezetett. Történelem és földrajz szakos tanárként a Kempelen Farkas Gimnáziumban kezdtél tanítani mentorod meghívására. Életed végéig hű maradtál az iskolához, ahol diákok hosszú sorát nevelted és tanítottad. Osztályfőnökként, szaktanárként magadnak és a gyerekeknek is magasra tetted a mércét. Írtál tankönyveket, történelmi szakkönyveket, tudományos publikációkat. Megvédted doktori disszertációdat, mely az újkori Görögország történetéről íródott. Igen, mert ilyen egy kutató tanár.  Tanítványaid megyei országos versenyeken kiválóan szerepeltek, mert te biztos tudást  adtál nekik.

Sok évvel ezelőtt a Klauzál Gábor Társaság egyik csütörtök esti rendezvényén megjelentél és kérted felvételedet.  Szívesen jöttél kirándulni, országot látni velünk. Sokszor elmondtad, hogy a tanítványaiddal merre tervezed a következő túrát. Több kiránduláson osztottuk meg egymással szállásunkat.  Hajnali órákig beszélgettünk az élet apró és nagy dolgairól. Veled nagy élmény volt, véleményt cserélni esetleg vitatkozni. Mikor nem egyezett a véleményünk logikusan felépített érvek mentén próbáltál meggyőzni saját álláspontodról. Mindig nyugalmat sugároztál, bölcs meglátásaid voltak. A Klauzál Gábor Társaság tagjai és az érdeklődő közönség több alkalommal hallgathatta meg tudományos előadásaidat. A Társaság által meghirdetett versenyekre eredményesen készítetted fel a diákokat, pedig a 8 évfolyamos gimnázium tananyag elrendezése nehezítette a felkészülést. Téged elkísértek a diákok a március 15-e tiszteletére rendezett fáklyás felvonulásra, mert te meg tudtad velük értetni a márciusi forradalom szellemiségét.

Törékeny alkatod, szerény mosolyod, csendességed örökre bennünk él! 

A Mennyországban egy Angyallal több van!



Kincses Katalin
történelemtanár
Budai Nagy Antal Gimnázium igazgatója


2022. április 14.

 

Glattfelder Tamás, a Klauzál Gábor Társaság elnökének búcsúja::

Dr. Szász Erzsitől búcsúzik a Klauzál Gábor Társaság.

Mindig szomorú, amikor egy ismerős távozik közölünk, és még szomorúbb, amikor egy mindig mosolygós, kedves, aranyos teremtést, mint Erzsi hiányoluk mostantól az összejöveteleinken.

Erzsi tíz éve lépett be tagjaink közé és azóta vállalt aktív szerepet Társaságunkban. Szinte hihetetlen, de velünk volt a kezdetek óta: kívülről figyelt minket, vett részt programjainkon, és végül rövid győzködés után látta be, hogy közöttünk – velünk még jobb, mint rajtunk kívül.

Igazi közösségi embernek ismertük meg Erzsit, szeretettel teli jelenléttel, többször előadóként színesítette és emelte akár a hóvégi találkozóinkat, akár más programjaink színvonalát.

Fájni fog hiánya, mosolya a találkozóinkról.

Isten nyugosztaljon Erzsi!



Glattfelder Tamás
elnök
Klauzál Gábor Társaság


2022. április 15.

 

Szász Erzsi utolsó útja

A család által megküldött gyászértesítője:



Gyászszertartása, búcsúztatója és temetése a budafoki temetőben:




 Urnája a ravatalon

Schermann Gábor evangélikus lelkész
búcsúztatója 
Törökné Vermes Judit
tanárkollégája búcsúja





 Szász Erzsi utolsó útja

 Csonka Balázs
tanítványa búcsúja 
   Szász Erzsi sírja


Schermann Gábor tatabányai evangélikus lelkész igehirdetése és búcsúja (sógornőjétől):

Kedves Hozzátartozók, Gyászolók!

A 3. Erzsébet is elment a családból.

Bár a legnagyobbal – Szász Erzsébet nagymamájával – csak halottas ágyán találkoztam, a temetésén ott lehettem.
Csodálkoztam ezen: nem voltam akkor senkinek senki.
Úgy éreztem magam Csepregi Béla lelkészt hallgatva, mint egy új tanuló a sok éve összekovácsolódott osztályba csöppenve, ahol még csak 1 barátja van, és egyáltalán nem biztos hogy holnap is oda fog még járni, pláne hogy itt fényévekkel előrébb járnak az anyagban...

A középső Erzsébet – Erzsi nagynénjének – temetésén is csodálkoztam:
ki vagyok én, hogy beléphetek a gyémántajtóval és acélzárakkal lezárt elefántcsont-toronyba, Erzsi néni életébe?

És igen, most is csodálkozom, másképp: különös dolog a kortársunk, kortárs szerettünk hamvainál állni! Persze ez nem ér fel Gizi mama – Erzsi édesanyja – helyzetével.
Igen, a legnagyobb Erzsébet is eltemette gyermekeit, a középső is eltemette fiát. Szász Erzsébetnek nem lehetett gyermeke, így.
De keresztgyermekeit, unokaöccseit és -húgait, tanítványait gyermekeiként kezelte. Úgy vitte őket nagy utakra, felfedező kalandokra, mint saját véreit viszi az ember, társként saját nagy útjain.
Mert hosszú utakat járt be veletek, velünk. Részesei, társai voltunk ezeknek az utaknak.
Nagyon fontos kérdés hát most: vajon ezek az utak véget értek? Elmúltak? Célt értek, vagy csak befödte őket az elmúlás?...

Erzsi útjai kilométerekben és izgalmakban:
Születése után, újszülöttként, első útja Kecskemétről Budapestre vezetett haza.
Majd felcseperedve Göröghon, Szlovákia, Lengyelország, Camino, sok-sok kalandos utazás...
VÉGÜL maradt az egyre fájdalmasabban, lépésről lépésre végigküzdött út egyik-másik kórházba, s ott lépcsőfokról lépcsőfokra, majd tolókocsiba ülve...

Vajon elértünk ezzel útjai végére?

Erzsi útjai a tudomány hídján:
Az eminens diákból már egyetemi évei alatt tanítómesterré nőtt:
Írta a tanulmányköteteket, majd a Kempelenben tankönyveket, versenyfeladatokat, tanterveket.
Egyengette diákjai és kollégái pályáját...
VÉGÜL nagy öröm volt, amikor félig öntudatlanul, kórházi ágyán, előadást tartott szeretteinek helytörténetből...

Vajon elértünk ezzel útjai végére?

Erzsi nagy útjai az emberekkel:
Sok keresés, csalódások, kitérők után utolsó éveire megállapodott ifjúkori álma, Tamás mellett.
Kiteljesítve ezzel egész útjának alapelvét: akiről azt a lelki útmutatást kapta, hogy rá bízatott, azt felkarolta és hordozta, amíg tehette...
VÉGÜL maradt a kézszorítás és egy-egy elsuttogott szó bárkinek, aki mellé tudott lépni...
Vajon elértünk ezzel útjai végére?

Hosszú utat járt be lelkileg, hitben is:

Amikor megismertem, szkeptikusnak és a szülői ház iránt elkötelezettnek láttam a magam sajátos szemszögéből.
Majd eltelt pár év, és Kemeneshőgyészen – akkori gyülekezetünkben – felnőtt tanár-fejjel, konfirmációra jelentkezett.
Gyülekezetbe járt, keresztyén irodalmat olvasott, keresztyén verseket gyűjtött csokorba tematizálva, könyvekkel látott el, segítve munkámat...
VÉGÜL betegágyán, amíg testi erővel bírta és amíg a daganat – ahogy ő mondta: gombócka – el nem takarta szelleme elől a külvilágot, megszokott huncut mosolyával biztatta szeretteit: nem kell félni...

Vajon elértünk ezzel útjai végére?

Csak néhány példát próbáltam mondani Erzsi nagy útjaira...

Vajon ezek lezárultak, a múltba tűntek?

Vagy beletartoznak abba a legfontosabb útba, melyről a mai igei vezérfonal szól: út a sötétség hatalmából – mulandóság, keserűség, versengés és magány világából – Isten szeretett Fiának Országába?

Kedves Gyászolók!

Ha szeretnétek megőrizni a szívetekben és a valóságban ezeket a nagy utakat: Nézzetek akkor túl rajtuk! Mindenik felett nézzétek azt a legnagyobbat, amit Jézus járt végig Nagyhéten: felvett bennünket, elsötétülő, az emberi történelem sötétségébe merülő teremtményeket a vállára, és elindult bűnön, halálon és poklon át Atyánk Országába.
Hogy a megrövidülő utazásaink, beszűkülő tudásunk, leegyszerűsödő kapcsolataink, kristályosodó hitünk és homályt magára öltő tekintetünk kinyíljon egykor: arra a minden várakozást és lehetőséget túlszárnyaló ragyogásra, mely sok-sok utunk igazi célja...

Mert Ő szabadított meg minket a sötétség hatalmából, és Ő vitt át minket szeretett Fiának Országába!

S hogy el ne veszítsétek bizalmatokat Őbenne: hadd hívjak segítségül ennyi Erzsébet mellé még egyet: Túrmezei Erzsébet, Erzsink kedves költője által fordított verset olvasom ezekről a nagy utazásokról: Lábnyomok

Álmomban Mesteremmel
tengerparton jártam, s az életem
nyomai rajzolódtak ki mögöttünk:
Két pár lábnyom a parti homokon,
ahogy ő mindig ott járt énvelem.

De ahogy az út végén visszanéztem,
itt-amott csak egy pár láb nyoma
látszott, éppen, ahol az életem
próbás, nehéz volt, sorsom mostoha.

Riadt kérdéssel fordultam az Úrhoz:
„amikor életem kezedbe tettem,
s követődnek szegődtem, Mesterem,
azt ígérted, soha nem hagysz el engem,
mindennap ott leszel velem.
 S most visszanézve, a legnehezebb
úton, legkínosabb napokon át
mégsem látom szent lábad nyomát!
Csak egy pár láb nyoma látszik
ott az ösvényen.
Elhagytál a legnagyobb ínségben?”

Az Úr kézen fogott, s szemembe nézett:
„Gyermekem, sose hagytalak el téged!
Azokon a nehéz napokon át
azért láttad csak egy pár láb nyomát,
mert a legsúlyosabb próbák alatt
téged vállamon hordoztalak!”



Így emlékezzünk néhai Szász Erzsébetre és tegyük le őt Isten kezébe, mi, akik még itt maradtunk: édesanyja, férje, testvérei és szeretteik, a családtagok, munkatársak, tanítványok, barátok és a budafoki gyülekezet közössége.

Isten pedig vezessen bennünket Jézus-hitre, hogy szeretetét átéljük napról napra!






Schermann Gábor

2022. április 12.


Törökné Vermes Judit tanárnő búcsúja kollégájától:

Weöres Sándor: CSEND

A félig nyitott ablakon
behajol a szél a szobába,
a világűr csendje, magánya.

A bútor szögletétől
a légi fellegekig
és az égi csillagokig
a csend vonulása lakik.

Rozsdája
a lárma.

Weöres Sándor sokszor írt a csendről.  Van jó csend, tavaszi csend, madárdalos, mosolygós. Van hideg, baljós, üres csend is…. Egy iskolában ritka a csend. A lárma annál gyakoribb. Kiabáló, hancúrozó ötödikesek, harsány kamaszok, morgolódó kollégák... 

Kedves Erzsi! 

Az iskola lármás világában körülötted mindig a derűs, nyugalmas csendet lehetett érezni. A káosszal szemben a harmóniát, a kifakadásokkal szemben a megfontoltságot, a nyugtalanságainkkal szemben a megértő, a dolgok mélyére látó elfogadást.

A Kempelen Farkas Gimnáziumból sokan eljöttünk most: kollégák, diákok, volt diákok. Többszáz ember életében töltöttél be fontos szerepet. Kinyitottad a világot tanítványaid előtt türelemmel, figyelemmel, nyugodt, biztató mosolyoddal és végtelen nagy tudásoddal. 

Dr. Szász Erzsébetre emlékezünk: a kutatótanárra, tankönyvek, tudományos publikációk szerzőjére, több kiváló szakmai műhely megbecsült tagjára. A tudós tanárra, aki a „Forrásközpontú történelem” tankönyvek egyik szerzője volt. Ebből a könyvből, és képes történelmi atlaszából hosszú évekig tanultak az ország középiskolásai. A történelem, földrajz és társadalomtudomány több területének is elismert szaktekintélye volt. Csak néhányat említenék: Napóleon Tilsiti békéje, Budafok-Tétény helytörténete, Hilscher Rezső szociálpolitikus munkássága, a gyönyörű görög szigetek 19. századi világa…

Dr. Szász Erzsébetre emlékezünk: a pedagógusra, a Kempelen Farkas Gimnázium tanárára. Öt osztálynak volt osztályfőnöke. Sokan vannak itt olyanok, akiknek 10 éves korától egészen felnőtt koráig végigkísérte az életét – példamutatással, jó szóval, figyelemmel. Történelmet és földrajzot tanított rengeteg osztályban: a kis ötödikesektől kezdve az emelt szintű érettségizőkig - mindezt nyugodt derűvel, biztatva, következetesen. Ezerféle versenyre készítette a gyerekeket, csapatban és egyénileg. Tanítványai sikerei az ő sikerei is voltak. A tehetséggondozás mellett szeretetteljes figyelemmel segítette a problémás, nehéz családi hátterű vagy lemaradó gyerekeket.

Kinyitotta a világot: túrákat, osztálykirándulásokat – és ezzel együtt jó közösségépítő programokat szervezett – örök emlékek ezek a kirándulások és együtt legyalogolt kilométerek sokunknak.

Dr. Szász Erzsébetre emlékezünk: a kollégára, aki mindig meghallgatott minket, tanárokat, ha feszültek voltunk, de ő maga soha nem panaszkodott. Aki mindig megvédte az érdekeit az épp távollevőnek. Aki mindig észrevette, ha bajban vagyunk. A kollégára emlékezünk, akire bármikor számíthattunk. Aki elsimította a konfliktusokat okos érvekkel, a másik szempontját mindig átgondolva. Aki csak néhány csendes szót mondott, és beláttuk, hogy igaza van.

Van jó csend és rossz csend.
A bútor szögletétől
a légi fellegekig
és az égi csillagokig
a csend vonulása lakik.

Kedves Erzsi!

Te a jó csendet tanítottad nekünk. A madárdalos, tavaszi csendet, szemben a hétköznapi lármánkkal. …Kinyitottad a világot a bútor szögletétől a légi fellegekig és az égi csillagokig.

 

Szeretettel búcsúzúnk tőled. Nyugodj békében!




Törökné Vermes Judit
magyartanár

Kempelen Farkas Gimnázium tanárai nevében

2022. április 12.

 

Csonka Balázs 2012-2020 között volt diákjának búcsúja egykori osztályfőnökétől:

Nyugodtan mondhatjuk, hogy semelyikünk sem gondolta volna, hogy ebben a helyzetben fogunk találkozni. Amikor banketten utoljára beszéltünk, nevettünk és a jövőt tervezgettük, ez a pillanat elképzelhetetlennek látszott, nem is gondoltunk arra, hogy ez megtörténhet Talán mindannyiunkban megvan az emlék, amikor Szász Tanárnő a banketten ünnepélyesen bejelentette, hogy innentől kezdve akár tegezhetjük is. Nem tudom ki használta ki ezt a lehetőséget; én biztosan nem. Valahogy az egész Kempelen elvégzése után furának tűnt ez a hirtelen változás. Úgy véltem, hogy van még időm és lesz még olyan helyzet, amikor kihasználhatom a lehetőséget. Ebben hatalmasat tévedtem! 

A Kempelenes 8 év nagyon hosszú idő és mégis oly gyorsan elrepült, mely alatt számos változás következett be az életünkben, de a gimnáziumi mindennapokban egy stabil pont mindig megvolt. Szász Tanárnő és az Ő biztonságot és nyugalmat árasztó jelenléte. Akárhányszor, akárkinek problémája volt, ő önfeláldozóan, önzetlenül, időt és energiát nem kímélve megtett mindent, amit csak lehetett, hogy megoldja a problémát, megválaszolja a kérdést és segítsen az osztályon. Támogatott, segített és nevelt, mint egy az igazi, nagybetűs PEDAGÓGUS, hivatásának egyik leglegkiemelkedőbb tagja. Bizonyos vagyok benne, hogy ugyanúgy, mint az osztályával, úgy a magánéletében is hasonló önfeláldozással, feltétlen segítőkészséggel és megrendíthetetlen optimizmussal állt az élet által elé gördített számtalan kihívás elé. Miközben azon gondolkodtam, hogy mit is fogok itt elmondani rá kellett jönnöm, hogy diákként soha semmit nem láttunk ezekből a kihívásokból és azok hatásából. Nem figyelmetlenségünk, vagy ignoranciánk miatt. Hanem, mert szimplán nem engedte, hogy bármely probléma rányomja a bélyegét az oktató-nevelő munkájára. Bármilyen súlyos teher is nyomhatta vállát, ennek még látszatát sem adta, mindig ugyanazzal az emberfeletti erőfeszítéssel dolgozott napjaink szebbé tételében, problémáink megoldásában és mindet megtett, hogy céljainkat meg tudjuk valósítani. Ő mindig értünk dolgozott és cselekedett. Neki a mi sikerünk volt a cél, mindenek felett. 

Mindamellett, hogy ez alatt a 8 év alatt nem kevés csínytevést követtünk el - az osztálykirándulások gyanúsan önfeledt hangulatától kezdve a tornaterem tetőjének megjárásán át a korai évek padborogatásáig vagy éppen a nyilvánvalóan elcsalt történelem témazárókig - próbálta a lehető legemberibb módon megoldani ezeket a helyzeteket. Ritkán avatkozott közbe, és még ritkábban büntetett, mert tudta, hogy kedves szó mindennél többet ér és idővel úgyis felismerjük a cselekményeink súlyát és megkomolyodunk. Úgy vélem, hogy ez a megkomolyodás legkésőbb most érkezett meg mindannyiunk számára…

A vallás egy összetett dolog. Ahány ember annyi elképzelés. Mindenki megalkotja a maga hitét, hogy hisz-e felsőbb dolgokban. De akár elfogadja ezt valaki akár nem, abban még a túlvilág elképzelését elutasító emberek is meg tudnak állapodni, hogy angyalok igenis léteznek. Itt a mi világunkban a Földön. Mindennapi embereknek tűnnek, akik ugyanúgy nehézségekkel küzdenek nap, mint nap, akiknek ugyanúgy öröme és bánata van, és akik, akár hibáznak is. A legfontosabb ismertetőjelük, hogy jó cselekedeteikkel jobbá teszik a körülöttük lévő emberek életét. Bármennyire is nehéz az életük, segítik embertársaikat, humorral szép szavakkal és tettekkel hozzájárulnak a másik napjának szebbé tételéhez. Életeket változtatnak meg és életeket mentenek. Nehéz helyzetekből mutatnak kiutat és segítik a cél felé az embertársaikat.

Szerencsésnek érezhetjük magunkat, mert abban a különleges helyzetben vagyunk, hogy ismerhettünk egy ilyen angyalt. 8 éven át vele tölthettük a mindennapjainkat. Nem véletlen, hogy oly gyorsan, könnyedén és problémamentesen elsuhant ez az időszak, hiszen nála tökéletesebb osztályfőnököt és nevelőt keresve sem találhattunk volna. 

Köszönjük Neked a fáradhatatlan munkát és a szép emlékeket a túráktól kezdve az osztálykirándulásokon át a szalagavatóig. Tanúja és meghatározója voltál gyermekből felnőtté válásunknak, aki könnyes szemmel, elérzékenyülve figyelted a szalagtűzésünket, amellyel elindítottál minket a nagybetűs életbe…

Mindannyiónkat, diákokat és szülőket egyaránt megrendített a betegségének híre, nagyon szerettük volna meglátogatni, mivel most rajtunk volt a sor, hogy őrangyala lehessünk, és fel is elevenítettük volna azt a hagyományt, melyet ő honosított meg az őrangyalkázással (vittünk volna csokit, gumibékát és sok jókívánságot). Sajnos erre már nem volt lehetőségünk. Minden általa tanított diák nevében szeretnék köszönetet mondani a tudásért és sikerekért, melyekhez hozzásegített munkájával és azért az emberiességéért, mellyel tiszta erkölcsi irányt mutatott gimnáziumi életünk során a jóság megingathatatlan bástyájaként. 

Kedves Szász Tanárnő, kedves Erzsébet! Búcsúzunk Tőled. Hiányzol nekünk, köszönünk minden!

Nyugodj békében!




Csonka Balázs

Kempelen Farkas Gimnázium egykori diákja


2022. április 12.

 

Pillanatképek Erzsi életéből


Válogatás a család által rendelkezésre bocsátott fényképekből:





 Szüleivel és testvéreivel  Kislány  Gimnazista  Ballagási tablóképe


   
 Otthon nyuszijával  és teknőseivel  Testvéreivel
   

 Erasmus ösztöndíjasként szeretett Görögországában (1993)   Doktori ünnepség (2003)




 MTA Pedagógus Kutatói Pályadíj (2005)

A legtürelmesebb
tanár (2006) 
 Szent Jakab-útján
(El-Camino)
 Házasságkötése
(2018)


Folytatás:

Összegyűjtöttük kutató-történész tagtársunk nyomtatásban megjelent és a világhálón fellelhető összes publikációját, tanulmányait, írásait, könyveit és egyetemi doktori disszertációját melyeket letölthető formában honlapunkon egybeszedve közzéteszünk...

Dr. Szász Erzsébetre emlékezve felkértük személyes hagvitelű emlékezések írására élete főbb állomásaiban volt pályatársait, kollégáit és barátait..., így mentorát: Száray Miklós vezetőtanárt (Budai Nagy Antal Gimnáziumban volt történelem tanára, Kempelen Farkas Gimnázium egykori igazgatója), iskolájából: Békefi Gábor igazgatót (Kempelen Farkas Gimnázium), a Történelem OKTV-Bizottságból legszorosabb munkatársait: dr. Herber Attila (Károli Gáspár Egyetem adjunktusa, Eötvös József Gimnázium történelemtanára), Tombor László (Baár-Madas Gimnázium igazgató-történelemtanára), ifj. Lator László (Békásmegyeri Veres Péter Gimnázium történelemtanára) és Ötvös Zoltán (Történelem OKTV-Bizottság üv. alelnöke), egykori szegedi egyetemi tanárát: dr. Pándi Lajos (ny. egyetemi docens), és egykori egyetemi csoporttársát: Lehőcz Róbert (Pécsi Janus Pannonius Gimnázium történelemtanára)...

In memoriam: dr. Szász Erzsébet II. »


Az emlékoldalt összeállította:
Hódi Szabolcs - 2022. április 14.


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2022. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (78)
Közhasznúsági jelentések (16)
Egyesületi élet (284)
Közélet (143)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (48)
2016. évi médiamegjelenések (1)
2016. évi programnaptár (1)
2017. évi médiamegjenések (1)
2017. évi programnaptár (1)
2018. évi médiamegjenések (1)
2018. évi programnaptár (1)
2019. évi programnaptár (1)
2020. évi programnaptár (1)
2021. évi programnaptár (1)
2022. évi programnaptár (1)
2023. évi programnaptár (1)



1848/49 (52)
Barangolások (34)
Budatétényi Ősök Napja (30)
Díszpolgárok (19)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (129)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (43)
Wolf-kripta (21)