Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

A rétfalui református anyakönyv titkai

Még imént paraszt vala, ma már szabad magyar hazafi” - kiegészítések az 1848/49-es országgyűlés 220 éve született „földmívelő polgár és népképviselő” Antal Mihály portréjához, a Klauzál Napok Tétényben rendezvényünkön megjelent írásra reflektál Hódi Szabolcs helytörténész...
[Az írás elkészítéséért köszönet az Arcanum adatbázisa kimeríthetetlen forrásaiért (adt.arcanum.hu)...]

A Szent István által alapított, a 16. sz. közepére elenyészett Valkó vármegye északi határán, a Dráva jobb partján fekvő Rétfalu (ma már Szlavónia fővárosa, Eszéknek nyugati városrésze) a törökidők alatt környéken elpusztított falvak – Sztárai Mihály (1500-1575†) ferences szerzetesből lett reformátor által református hitre térített  – bujdosó kálvinista magyarjainak legfőbb gyűjtőhelye, az 1700-as évek elején népességében még felülmúlta a szomszédvárat, a 18. sz. közepén birtokosává lett gróf verőczei Pejácsevich-család által betelepített németség révén a település két részre szakadt, a többségében magyarok lakta református Felső- vagy Magyar-Rétfalura (mára gyakorlatilag csak az egy Petőfi Sándor utcára korlátozódva) és a németek illetve horvátok által lakott Alsó- vagy Német-Rétfalura

 


Eszék és környéke a 18. században


Eszék és környéke 19. századi kataszteri felmérés

  
Anyakönyv tartalomjegyzéke
Magyar-Rétfalu „helvét vallástételt követő gyülekezetének” megmaradt egyetlen anyakönyvét lapozgatva, éppen a település Klauzál-kori történetébe nyerhetünk némi bepillantást, az 1803-1852 között vezetett 255 oldalas matrikulát – az első oldali „tartalomjegyzéke” szerint – nagy műgonddal osztotta hét fejezetre a kezdő anyakönyvező: elsőként a megkereszteltek, utána a konfirmáltak, majd a házasultak nevei olvashatók, melyet rendhagyó betoldásként a házassági egyességlevelek követnek (szám szerint 34 db, legtöbbjénél a házasultak nevei utáni aláírásként csak egy remegő kézzel rajzolt „X”-szel, a kora írásbeliségről képet adva), végül a meghaltak nevei sorakoznak, míg az anyakönyv utolsó néhány lapján rövid krónikaként a „prédikátorokról és más emlékezetre méltó dolgokról némely jegyzések” illetve ugyanez, vagyis „Detto az Oskola Rektorokról” olvashatunk hiányos feljegyzéseket három lelkipásztortól, a gyülekezet három korszakából, elsőként az alaposan dokumentált 1803-1818 közti eseményeket, majd az ezt követő néhány évből egy summázatot, végül egy 1916-ban tett visszatekintést az 1884-1915 közti eseményekről (vagyis éppen a Klauzál-kori történések, benne az 1848/49-es események leírásai hiányoznak), ezen időszak alatt Magyar-Rétfalunak 10 lelkésze volt…

Rétfalu református gyülekezetének lelkipásztorai

[…]


- 1791-1806: Szőke Pál (1760-1806†) 46 éves korában történt elhalálozásánál tett bejegyzés szerint „15 esztendeig volt igen kedves prédikátor”, utóda – az 1802-ben feleségül vett esperes özvegy – Berta Judit első házasságából való fia…

- 1807-1819: Rácz Péter (1781-1861†) az anyakönyv legfőbb krónikása, atyja: alsó-baranya-bácsi egyházmegye első esperese, Rácz Mihály (1801†), 54 évi papi pályája három drávaszögi állomáshelye: 12 éven át Rétfalu, majd 4 évig Kopács, végül 1823-tól 38 éven át Csúza (itt rövid ideig utóda, segédlelkészként fia: Rácz Márk (1827-1906†) későbbi babarci lelkész, majd 1862 nyarától haláláig keresztfia, az emigrációjából „frissen” hazatért Ács Gedeon (1819-1887†) Kossuth tábori lelkésze, száműzetésében a New York-i magyar emigráció első választott papja…), utolsó 21 évében atyja nyomdokában alsó-baranyai és bácsi főesperes…

- 1819-1839: Csikós József állomáshelyei: Újvidék, melynek frissen alakult református gyülekezetének első rendes lelkésze (1808-), Kő (1814-), 20 éven át Rétfalu (1819-), végül Haraszti (1839-), ahonnan 1846-ban nyugállományba vonult…

- 1839-1856: aggteleki és szikszói Boldizsár Lajos (1868†) több nemzedéken át lelkészi hivatást viselő família („ároni-család”) sarja, állomáshelyei, káplán: Mohács (1829-), Hercegszőlős (1831-), Mohács (1836-), prédikátor: Csarnót (1837-), majd 17 éven át Rétfalu (1839-), végül haláláig Piros (1856-)…

- 1856-1869: paczolai Paczolay József (1815-1869†) iskoláit a csurgói ref. líceumban, Pápán és Debrecenben végezte, majd a bécsi egyetemen 1 évet töltött, vizsgáit Pápán tette le, első állomáshelye: 1840-1843 között Hobol (ahol atyja, Paczolay Sándor (1771-1845†) lelkipásztor mellett segédlelkész), majd 1843-1845 között szülőfaluja Kiskovácsi (ma Rimakovácsi), utána Nemecske, 1851-1856 között Újvidé, és végre Rétfalu…, debreceni diáktársa volt Irinyi János (1817-1895†), kivel bécsi akadémistaként újratalálkozva, honfitársai közül neki mutatta meg elsőként legújabb találmányát, a zajtalan és robbanásmentes gyufát, 1862/64-ben országosan kisebb vihart kavart, hogy egy megtébolyodásában öngyilkos katolikus családapát protestáns szertartás szerint eltemetett a rétfalui temetőben, a végtisztességet megtagadó eszéki plébános helyett, akire ráadásként a templomi szertartás alatt sértő kijelentéseket tett (sőt halotti beszédét ki is nyomtattatta), érthetően eljárás kezdeményeztek ellene, mely büntetése alól végül felmentették, felesége sárosi Váradÿ Franciska (atyja: Várady Ferenc (1780-1857†) közel 30 éven át a drávaszögi Vörösmart lelkésze, halálát „rablók általi fejszeütés” okozta)…

- 1870-1884: aggteleki és szikszói Boldizsár Lajos (1840-1924†) a korábbi rétfalui lelkész unokaöccse, Boldizsár Imre (1803-1884†) sepsei lelkész és alsó-baranya-bácsi esperes fia, papi vizsgája letétele után 14 évig rétfalui, majd atyját váltva 29 éven át sepsei lelkész, 1913-tól nyugállományban…

- 1884-1894: Tóth József (1848-1921†) lelkésszé avatása utáni első állomáshelye 10 éven át Rétfalu, utána 27 éven át – idén 100 éve történt – haláláig a főváros melletti Gyömrő, a hazának generációkon keresztül számos dicsőséget szerzett szentesi „kirajzású” Tóth-család sarja, atyja: Tóth József (1823-1870†) az 1860-as évek színészkirálya, Petőfi vándorszínész társa, a szentesi színház névadója; legifjabb testvéröccse: Tóth Imre (1857-1928†) színész, rendező, 1908-1917 között a Nemzeti Színház igazgatója; leánya Teuchert Károly (1886-1926†) festőművész felesége, kitől unokája Teuchert József (1922-1981†) filmrendező, az 1950-es évek filmgyári „producere”, az 1956-os forradalom eseményeit megörökítő forgatócsoportok vezetője, melyért egyedüli bűnbakként bebörtönözték, életét teljesen tönkretették…; „követve” tragédiájában nagybátyját (Tóth Imre fiát): dr. Tóth László (1889-1951†) katolikus újságírót, a Nemzeti Újság főszerkesztőjét, a Budapesten megrendezett 1938. évi XXXIV. Eucharisztikus Kongresszus sajtóirodájának vezetőjét, akit a Mindszenty-per hetedrendű vádlottjaként 10 év fegyházra ítéltek, de 2 év múlva a váci börtönben „agyszélhűdésben” elhunyt…; végül említessék meg Tóth László fia (a Tóth-család utolsó férfi sarja): dr. Tóth Csanád (1936-1983†) ’56-os egyetemista emigráns, washingtoni külügyi tisztviselőként az 1978-ban USA-ból hazatért Szent Koronánk amerikai küldöttsége tagjaként, Cyrus Vance külügyminiszter magyar tolmácsa volt…

- 1894-1910: Józan Dániel (1847-1910†) Nagykőrösön született, tábori lelkész, előbb ercsi, majd kői, végül rétfalusi lelkész, szolgálata 16. évében „hosszas betegsége miatt elvesztvén lelki egyensúlyát önkezével vetett véget életének”, hogy öngyilkosságához mennyire járult hozzá szerény javadalmazása, annak eldöntésére az 1905. évi járandósága a következő volt: „lukma és stóla”, melyből az előbbi minden konfirmált lélek után 1 liter búza, ½ liter zab, 10 krajcár és az egész községtől 120 Ft fajárandóság, az utóbbi pedig keresztelőnél 1 db tyúk, 20 krajcár és koma-garas (6 peták)…, ercsi szolgálata idején anyagilag is támogatta az Eötvös József sírja fölé felállítandó emlékoszlopot, 1881-ben kötött házassága körbejárta a sajtót, ugyanis zsidó hitről reformátusra áttért hitvese, Déri (Deutsch) Vilma hitében megmaradt egész családját kizárta kebeléből és egyházi átokkal sújtotta az ercsi zsidó hitközség…

- 1910-1911: Kövy László (1915†) a váratlanul elhunyt lelkipásztor utódlásáig 1 éven át lelkészhelyettes, majd kisharsányi lelkész, a világháború kezdetén mint velimirováci missziós lelkész önkéntesként jelentkezett katonának, 1915 novemberének végén az olasz harctér görzi hídfőjénél mint zászlós hősi halált halt…

- 1911-1915: Vásárhelyi Pál (1884-1952†) korábbi vukovári lelkész, Rétfalu után apósát követve 37 éven át haláláig Soltvadkert lelkésze, 1999-ban a város posztumusz díszpolgára, felesége a gyülekezetet 37 éven át vezető Kiss Alfréd (1842-1915†) lelkész leánya...

[…]

Antal Mihály és családja nyomait kutatva a következők tudhatók meg az anyakönyvből:

Antal Mihály: 1814-ben konfirmált (testvéröccse „megerősítését” alapul véve eszerint 1801 körül születhetett), 1823.11.05-én kötött házasságot Hangó Máriával (aki 1818-ban konfirmált, vagyis Mihály fivérével egyidős lehetett, 1805 körüli születéssel, atyja: Hangó Ádám), 1824-1844 között nyolc gyermekük született (mindhárom Erzsébet nevű leányuk kisgyermekként elhunyt): Sára (1824.10.20.), Sándor (1826.09.20.), Eszter (1828.09.08.), Erzsébet (1830.08.17.), Erzsébet (1833.07.18., 1834.02.28-án himlőben meghalt), Erzsébet (1835.07.29.), András (1839.03.25.) és Mária (1844.01.15., 1844.02.03-án 3 hetesen elhalt), gyerekeik közül – a dokumentált időszakban – hárman kötöttek házasságot: Sára férje Király József (gyermekeik: Sándor/1843 és Ferenc/1851), Sándor felesége Ferenc Mária (gyermekeik: Miklós/1848 és Mária/1851), Eszter férje Gáspár János (gyermekük: Mária/1851)...


Antal Mihály és Hangó Mária házassági anyakönyvi bejegyzése (1823. november 5.)

Antal Mihály fivére: Antal Ferenc, született 1805.03.30., atyja: Antal István, 1818-ban konfirmált (vagyis 13. betöltött életévében), házasságot kötött 1825.11.10-én Varga Eszterrel (atyja: Varga Ádám), négy gyermekük született: Judit (1828.03.11.), Éva (1830.03.13., 1 hónaposan meghalt), Ferenc (1835.08.29., 3 hónaposan meghalt) és ifjabb Ferenc (1841.03.21.)...
Antal Mihály és Ferenc atyja: Antal István (1776-1847†) meghalt 71 évesen, tüdővészben, temetése prédikációval, vagyis lelkészi közreműködéssel (szemben a „csak” kántor által kísért másik lehetőség: énekszóval lebocsátással)...
Antal Mihály és Ferenc apai nagyapja: id. Antal István (1750-1806†) meghalt 56 évesen, száraznyavalyában (azaz tüdőbajban), felesége, vagyis az apai nagyanya: id. Antal Istvánné Gáspár Judit (1751-1824†) meghalt 73 évesen...

Sajnos az anyakönyvi beírások az 1852. augusztus 18-i utolsó bejegyzéssel megszakadnak, így Antal Mihály halálának időpontját máshol kell keresnünk…

Régi újságokban kutatva a két utolsó hír róla a következő:

A Pesten megjelenő Nefelejts c. szépirodalmi-, társaséleti-, művészeti- és divatlap 1861. május 19-i lapszáma Mi újság? c. rovatának záró olvasói levele:


„Szent Istvánról egy tisztelt előfizetőnőnk egy egyszerű magyar emberről emlékezik, ki érdemes reá hogy mint a nemzet egyik derék napszámosát, a t. levelezőnő saját szavaival bemutassuk: „Lakik itt községünkben egy igazi magyar pór, ki az 1848—49-i forradalom alatt megbénult honvédek segélyezésére 10 frtot. adományozott. Kedves szerkesztő ur ! Örökítsük meg e szegény ember nevét, mert méltó reá, csak azért is, hogy a legmagyarabb emberek egyike ő, imádkozik naponta kedves hazánk sorsának jobbrafordúltáért, könnyei hullanak ha politikai lapokból hallja, hogy a német lassan akarja az igazságot. Községünk jó népes, harmadfél ezer lélek lakja, és e szegény pór az egyedül ki 10 frtot adott. Antal Mihály a neve e féltelkes gazdának. Az Isten éltesse a 60 éven felül, melyet most tapos, sokáig! — Óhajtjuk hogy a lelkes öregnek több követői legyenek községünkben !”

Szentistván (mai nevén: Baranyaszentistván), a Dráván túli megmaradt három szlavóniai magyar református közösség: Kórógy, Haraszti és Rétfalu mellett, az elcsatolt Baranyai háromszög (Drávaszög) határmenti negyedik horvátországi kálvinista „szigete”…

Legutolsó hír róla, a Protestáns egyházi és iskolai lapok 1861. december 8-i számából:

ADAKOZÁS. Nt. szerkesztő úr! A segélyezendők számára küldöm híveim adományát; név szerint: Antal Mihály verőczemegyei legközelebb volt országgyűlési követ adott 5 kr, Antal Ferenc 10 kr...[...]... Összesen 8 frt ausztriai értékben. Ebből az egri újonnan alakult egyháznak 80 kr, tűz által károsult Máramarosszigetnek 1 frt, tályai egyháznak 1 frt, szántóinak 1 frt, nagy-doroginak 1 frt, déésfalvi templomépítésre 60 kr, pitesti templomépitésre 1 frt, moldva- és oláhországi missiora 1 frt 60 kr. M.-Rétfalu, nov. 25-én 1861. Paczolay József, lelkész.”

Fentieket összefoglalva tehát: Antal Mihály (1801k-1862k†) nyolcgyermekes, rétfalui negyedtelkes földműves, 1848/49 eszméi mellett élete végéig elkötelezett, igaz magyar ember, születésének 220. évfordulóján emlékezzünk rá…


 

Rétfaluból a Buckingham-palotába

  
Anyakönyv 78. és 81. oldala

Zárásként egy vagyis egészen pontosan kettő* igazán különleges bejegyzés a rétfalui református anyakönyv 78. és 81. oldaláról, melynek felemlegetése – II. Erzsébet brit királynő nemrég ünnepelt 95. születésnapja apropóján – most külön aktualitással bír…

184 évvel ezelőtt, az 1837-dik év Sz. Mihály hava 2-dik napján (vagyis szeptember 2-án) – az augusztus 14-én megkeresztelt Bakó József és Betze Borbála leánya Erzsébet és a szeptember 9-én megkeresztelt Dékán Sámuel és Lósa Eszter leánya Erzsébet – között az év 17. kereszteléseként, Csikós József lelkész az alábbi bejegyzést tette: 

Keresztelendő kisded:

Ferencz Pál Károly Lajos Sándor született Gróf Hohenstein(1)

Atyjának neve és rangja:

„Ő Királyi Magassága Sándor Württembergi Herczeg, Cs.K. valóságos Ezredes és a Cs. K. Fő Herczeg József 2-dik számú Huszár Ezred Commendánsa” (2)

Anyjának neve és rangja:

„Claudia született Rhédey Grófné, jelenleg Hohensteini Grófné” (3)

Kereszt Atyák / Anyák neve:

„Ő Királyi Felsége a Württembergi Királyné (4), Ő. Kir. Magassága Ádám Württembergi Herczeg Ő Cs. Felségének az Orosz Cárnak General Adjutánsa (5), Ő Királyi Magassága Luccai Herczeg, Spanyolország Infánsa (6), Ő Kir. Magasság Henriette Württembergi Herczeg Asszony (7), Báró Inczédiné született Bartsainé Asszony (8), Ő Méltósága Gróf Rhédey Ágnes Asszonyság (9)

Vagyis:
A rétfalui lelkész által keresztvíz alá tartott csecsemő nem más volt, mint II. Erzsébet jelenlegi brit uralkodó nagymamájának édesapja: (1) Württembergi Ferenc (1837-1900†) későbbi tecki herceg, az ezidőben Eszéken állomásozó József nádor nevét viselő 2-dik huszárezred parancsnokának,  (2) Sándor württembergi herceg (1804-1885†) magyar huszárezredes, és  az Aba Sámuel királyunk nemzetségéből való (3) kisrédei Rhédey Klaudia grófnő (1812-1841†) „szerelemgyereke”…


A keresztszülők a rend kedvéért, az édesapa részéről, unokatestvérének felesége: (4) Paulina württembergi hercegnő (1800-1873†) I. Vilmos württembergi király, a magyar 6. huszárezred tulajdonosának hitvese; testvérbátyja: (5) Württembergi Ádám (1792-1847†) I. Miklós orosz cár tábornoka; nővére: (6) Habsburg József nádor harmadik hitvese, Württemberg Mária Dorottya (1797-1855†) hercegnő; és édesanyja: (7) Württembergi Lajosné Nassau-Weilburgi Henrietta hercegnő (1780-1857†), II. György brit király dédunokája; míg az édesanya részéről, a boldog nagymama: (8) özv. br. nagyváradi Inczédy Gergelyné nagybarcsai Barcsay Karolina és a még boldogabb édesanya: (9) gr. kisrédei Rhédey Lászlóné br. nagyváradi Inczédy Ágnes (1788-1856†)…

  
rétfalui templom

Összefoglalóan tehát: az Antal Mihály által a vasárnapi istentiszteleteken sűrűn látogatott, 1752-ben épült (1811-ig festett kazettás mennyezetű) rétfalui református templomban (melynek egyik oldala csak azért készült agyaggal tapasztott sövényből, hogy a protestánsok kőtemplomait egyszer már elvette rendelet hatálya alá így ne essenek…), s ahol 220 évvel ezelőtt, 1801-ben keresztvíz alá tartották, majd ifjúként konfirmandus volt, és legényéveit lezárva 1823-ban házasságot kötött, s ahol gyermekeit egytől-egyik megkeresztelték,  nos ugyanott: 1837. november 2-a szombatján a Brit Birodalom élén ma álló Windsor-ház magyar és német ősei gyűltek egybe, hogy tanúi lehessenek a württembergi „kisherceg” Csikós József lelkész általi megkeresztelésének**…



Hódi Szabos
helytörténész
Klauzál Gábor Társaság titkára

2021. április

 

*1838. november 21-én még egyszer megugrott a rétfalui templom 1 m2-rére eső hercegek száma, Würtembergi Amália grófnő keresztelőjén, melyen a keresztszülők – az állandóságot képviselő két nagymama: Württembergi Lajosné hercegnő és Rhédey Ágnes grófnő mellett az új „szereplők”, az édesapa részéről: Eduard szász-altenburgi herceg (1804-1862†) és felesége Hohenzollern-Sigmaringen Amália hercegnő (1815-1841†), míg az édesanya részéről, a nagynéni: gr. szárhegyi Lázár Józsefné br. nagyváradi Inczédy Zsuzsanna (1783-1841†)…

**Már amennyiben nem csak az anyakönyvezés, de a keresztelés is a rétfalui templomban történt, nem pedig a félórányi járásra lévő eszéki vár kaszárnyájában… 

* * *

Ui.: legeslegvégül egy igazi „gyöngyszem” az anyakönyv 1815-dik esztendejéből, melyet Rácz Péter rétfalui lelkész, Drávaszög tudós prédikátora dokumentált le kellő alapossággal, saját (második) házasságáról, amely az egy évvel korábban fiatalon elhunyt felesége (Túrós Zsuzsanna (1790-1814†), Túrós Péter siklósi lelkész, a felső-baranyai traktus seniorának leánya) halála utáni gyászév leteltével köttetett…, s ha már az első hitvese elmúlásáról is hosszasan értekezett, úgy az új asszony „reputációjának” ismertetésénél sem fogta vissza pennáját (pedig jól láthatóan egy pillanatra elbizonytalanodott, hogy beleszője-e  legfőbb támogatója összes titulusát, de végül győzött a józan ész, s nem hagyott ki semmit)…, egyik utódának mindenesetre szemet szúrt az előd túlzott buzgalma, és nem tartván magában sommás véleményét, odafirkantotta azt a legvégére…

   
Rácz Péter Prédikátor vette Néhai Környei János Siklósi Nótárius árva hajadon leányát
Mélt. Gróf Pejacsevich Nepomucenus János Úrnak Rétfalui, Rumai, Podgorácsi és Tordai
Dominiumok Örökös Urának A Cs. és K. Felség Arany Kulcsos Hívének Ő Nagyságának
mint a fent itt Prédikátor igen Kegyes és Jó Patrónusának nyolc esztendeig való
gondviselése alatt nevelkedett leányát, T h e r e s i a t


Köszönet az Arcanum adatbázisának kimeríthetetlen forrásaiért (adt.arcanum.hu)...


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2022. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (78)
Közhasznúsági jelentések (16)
Egyesületi élet (284)
Közélet (143)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (48)
2016. évi médiamegjelenések (1)
2016. évi programnaptár (1)
2017. évi médiamegjenések (1)
2017. évi programnaptár (1)
2018. évi médiamegjenések (1)
2018. évi programnaptár (1)
2019. évi programnaptár (1)
2020. évi programnaptár (1)
2021. évi programnaptár (1)
2022. évi programnaptár (1)
2023. évi programnaptár (1)



1848/49 (52)
Barangolások (34)
Budatétényi Ősök Napja (30)
Díszpolgárok (19)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (129)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (43)
Wolf-kripta (21)