A
Klauzál Gábor Társaság tagjai szeretettel ajánlják figyelmükbe az idén 16.
alkalommal jelentkező KLAUZÁL NAPOK TÉTÉNYBEN éves főrendezvényünket, melyet a
koronavírus járvány miatt kialakult helyzetben idén is rendhagyó módon tudunk
csak megtartani, a múlt évi lebonyolításhoz hasonlóan felkértünk történészeket
és egyesületünk Klauzál-kutatóit, hogy Klauzál Gáborhoz illetve korához, vagyis
a reformkortól a kiegyezésig terjedő időszakhoz kötődően egy általuk szabadon
választott (de Klauzál Gáborhoz valamiképpen kapcsolódó) témakörben, terjedelmi megkötések
nélkül küldjenek egy-egy írást, melyeket április 27-től napi bontásban
honlapunkon közreadunk!
Klauzál Gábor (1804-1866†), az 1848-as Batthyány-kormány minisztere, a szabadság-harcunk vérbefojtását követő meghurcoltatása után, az önkényuralom idején visszavonult a közélettől, és 1850-ben a fővároshoz közeli Kistétényben szőlőbirtokot vásárolva magának, nyári lakot épített, 1853. április 27-én a Szent Mihály kápolnában házasságot kötött, és családot alapítva gazdaságának élt, közben készült a visszatérésre, mely az általa is szorgalmazott kiegyezéssel végül számára már nem következhetett be… A Klauzál Napok Tétényben programsorozatunkkal a politikus, miniszter és kistétényi birtokos Klauzál Gáborra emlékezünk! |
Megemlékezésre felkért „előadóink” és írásaik:
Dr. Vadász István
ny. múzeumigazgató, Kiss Pál
Múzeum, Tiszafüred
1849. március
3. és március 5. között, a magyar fősereg kápolnai csatavesztése után történt
Tiszfaüreden az a tiszti gyűlés, amelynek során a Tisza mögé visszavonult
magyar hadsereg tisztikara felmondta az engedelmességet a hibát hibára halmazó
főparancsnok, a lengyel származású Henrik Dembinszky altábornagy iránt és
Görgei Artúr tábornok fővezérsége mellett döntött…
Dr. Holmár Zoltán
történész-muzeológus, Kállay Gyűjtemény, Nyíregyháza
1926
júniusában döntés született arról, hogy az utolsó 1848-as honvédet országos
gyászpompával fogják eltemetni, ezért a magyar kormány utasította a városok és
községek elöljáróságait, hogy írják össze a még életben lévő 48-as öreg
honvédeket. A kérdés Krúdy Gyulát is foglalkoztatta, akinek nagyapja szintén a
legendás honvédsereg tisztje volt…
Dr. Süli Attila
őrnagy, hadtörténész, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum,
kutató
A székely
első ágyú, amely 1848 november végén készült el. Próba lövésére Háromszék székhelyen,
Sepsiszentgyörgyön került sor. Az eseményt már 1849-ben mitikus elemekkel
látták el, rövid írásunkban a valóság bemutatására teszünk kísérletet…
Dr. Ligeti Dávid
történész, VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár, tudományos főmunkatárs
Horváth Mihály a Szemere-kormány kultuszminisztere volt 1849-ben. Történeti munkái folytán már ekkor "magyar Livius" néven emlegették. A szabadságharc bukása után a magyar emigráció egyik legfontosabb alakja lett...
Dr. Pálmány Béla
történész, az Országgyűlés levéltárának ny. vezetője
A
történészek előszeretettel a „nagy emberekkel” foglalkoznak, őket dicsérik vagy
kárhoztatják a régmúlt idők történéseinek bemutatása során. Voltak azonban
„helyi hősök” is, akik egy kisebb közösség – megye, város, község – életében
játszottak fontos szerepet. Néha az országos politikára is gyakorolhattak némi
befolyást. Ismerjük meg egy ilyen paraszt hős életét egy legendás korban...
Szuromi Rita
történész, Egri Eszterházy
Károly Egyetem Történelemtudományi Doktori Iskolája PhD-ösztöndíjasa
A
nemesi rangra emeltek a 16. századtól kaphattak előnevet, mely birtokuk
földrajzi helyére, vagy származásuk helyszínére utalt, ám azok használata már a
reformkorban kiment a divatból…
Sáfrány Tímea
történész, Egri Eszterházy
Károly Egyetem Történelemtudományi Doktori Iskolája PhD-ösztöndíjasa
Klauzál
Gábor életének, hivatali, politikusi pályájának kutatása számos új, ismeretlen,
eddig kevésbé kutatott témák feltárását teszik szükségessé. Rövid írásomban
arra szeretnék rámutatni, hogy eddigi kutatásom során milyen nehézségeket,
kérdéseket, buktatókat találtam, ezeknek egy kis szeletét tárom most az Olvasó
elé…
Hódi Szabolcs
helytörténész, a Klauzál
Gábor Társaság alapító tagja
Folytatódik
az időutazás az 1853. április 27-i házasságkötés helyszínére, megidézendő a
Szent Mihály kápolnában tudottan és vélhetően jelenvolt részvevőket, képzeletbeli
pillanatképet készítve a násznépről…
Szeretettel
ajánljuk figyelmükbe az idei Klauzál Napok Tétényben programunk Klauzálos
írásait. Remélve, hogy felkeltettük érdeklődésüket, április 27-től kísérjék
figyelemmel honlapunkon naponta megjelenő legújabb írásainkat!
A
program felelőse: Hódi Szabolcs
A programváltozás jogát
fenntartjuk!