Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

Forradalmi lázadás vagy törvényes önvédelem
(Gondolatok az 1849. évi magyarországi szabadságharc politikai hátteréről)

A 2019. évi Klauzál Napok Tétényben rendezvénysorozatunk április 27-i, Nagytétényi Kastélymúzeumban megtartott történészi szimpóziuma első előadásában dr. Erdődy Gábor történész foglalta össze a fordulatokban bővelkedő 1849-es esztendő politikai történéseit...
Elmaradt írás pótlása!


Áprilisi törvények
Az 1848. évi polgári forradalmi átalakulás és az 1849. évi szabadságharc a magyar história kiemelkedő korszakát képezi. A történelmi jelentőségű eseményekről, a polgári átalakulást és a nemzeti önrendelkezést megalapozó, a Habsburg uralkodó (V. Ferdinánd király) által szentesített április törvényekről, illetve az un. 48-as alap megvédéséért folytatott szabadságharcról napjainkig komoly viták zajlanak. Egyes vélemények az önvédelmi küzdelmek vállalását a nemzeti érdekekkel ellentétes, felesleges véráldozatokkal járó felelőtlen kalandnak minősítik, mások az alkotmányos szabadság rendjének megmentése érdekében folytatott, a korabeli európai változások kontextusában kiemelkedő, modellértékű helytállásnak tekintik.

  
I. Ferenc József és V. Ferdinánd
Az 1848 tavaszán kibontakozó európai forradalmi hullám meghatározó részeként megvalósuló liberális – alkotmányos nemzeti újjászületés alapelemeit a jobbágyfelszabadítás mellett az önálló magyar hadügy és pénzügy Habsburgok által törvényesen elismert biztosítása jelentette. Az 1848 őszén Európa-szerte kibontakozó ellenforradalmi fordulat azonban alapvetően új helyzetet teremtett a magyar ügy szempontjából is: az Észak-Itáliában felülkerekedő császári vezetés elérkezettnek látta az időt a birodalmon belüli magyar függetlenség felszámolására, s az osztrák kormány augusztus 27-én keltezett emlékirata immár nyíltan követelte annak felszámolását. Az ultimátumra a törvényes alapot védelmező magyar politikai elit az önvédelmi háború vállalásával reagált. Döntésében megerősítette a december 2-án lezajlott államcsínykísérlet, amelyben a Habsburg kamarilla a törvényes uralkodót, V. Ferdinándot lemondatta, majd a trónörökös Ferenc Károly főherceget visszaléptetve a 18 éves Ferenc Józsefet ültette trónra. 


Görgey Artúr
A magyar alkotmányt durván megsértő lépést a magyar politikai elit határozottan elutasította és továbbra is V. Ferdinándot tekintette uralkodójának. A kialakult helyzetben stratégiai jelentőséggel bírt a magyar hadsereg hozzáállása. A Fel-dunai Hadtest parancsnoka, Görgey Artúr által január 4-én kibocsátott Váci Kiáltvány leszögezte, hogy serege elutasítja az 1848. évi áprilisi törvények módosítását és V. Ferdinándot ismeri el uralkodójának, de a forradalmi törekvésektől is elhatárolódott és egyben felmondta az engedelmességet az Országos Honvédelmi Bizottmánynak.


Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz
Az Alfréd von Windischgraetz herceg tábornok által irányított, hatalmas túlerővel rendelkező Habsburg ellenforradalmi intervenció elől a magyar kormány és az országgyűlés Debrecenbe költözött és onnan szervezte, irányította a fegyveres ellenállást, majd ellentámadást. A parlamenti vitákban aktivizálódó un. békepárt visszatérően szorgalmazta a háború 48-as alapon történő lezárását, amelynek realitását azonban a feltétel nélküli kapitulációt követelő Habsburg magatartás alapjaiban kérdőjelezte meg. Egy további pici (kb. 15 fős) irányzat radikális – republikánus alapon képzelte el a megújulást. A Kossuth mögött felsorakozott többség nyitott volt a 48-as alapon megvalósuló békekötés előtt, de annak demokratikus továbbfejlesztésétől sem zárkózott el.

 
Olmützi alkotmány vs. Függetlenségi Nyiatkozat
A kialakult viszonylagos egyensúlyi helyzetet a Habsburg-dinasztia újabb ellenforradalmi lépése borította fel. Az 1849. március 4-én kihirdetett oktrojált olmützi birodalmi alkotmány az 1848 előtti korlátozott önrendelkezését is megszüntetve Magyarországot egyszerűen kiradírozta Európa térképéről, s a nagy sikerrel kibontakozó tavaszi hadjárat ellensúlyozására végső kétségbeesésében és tehetetlenségében a cári Oroszországot hívta segítségül. A feltétel nélküli fegyverletétel és a szabadságharc között választani kényszerülő magyar politika válaszként a debreceni parlament április 14-i döntése értelmében a Habsburg dinasztia trónfosztásával (detronizáció), majd a Függetlenségi Nyilatkozat kihirdetésével reagált.


Kossuth Lajos
Radikális döntésével a magyar nemzet bejelentette igényét az európai szabad népek családjába történő visszatérésre s hitet tett a volt birodalmi valamint szomszédos nemzetekkel való megbékélés mellett. Kossuthék a közjogi helyzet újradefiniálásával egy időben ugyanakkor a magyarországi polgári forradalom új, demokratikus szakaszának bevezetését tervezték. Kormányzóelnöki minőségében első lépéseként Kossuth a jobbágyfelszabadítás parasztság érdekeit szem előtt tartó továbbfejlesztését hirdette ki. Július 28-án pedig a zsidóemancipációs törvény ikertestvéreként a szegedi parlament elfogadta a magyarországi nemzetiségek létezését elismerő és az azok identitásának megőrzését biztosító, a korabeli európai összefüggésekben egyedülálló törvényt.

Az Európa két legerősebb hadseregének együttműködésével megvalósított Habsburg – Romanov katonai fellépés hatalmas, ellensúlyozhatatlan túlereje végül felszámolta a nemzeti függetlenség és az egyetemes szabadságjogok védelmében kifejtett magyar ellenállást. A polgári átalakulást végrehajtó forradalom és szabadságharc azonban a magyar nemzeti identitás legszebb maradandó értékeként él tovább napjainkig.



dr. Erdődy Gábor
történész
egyetemi tanár, Eötvös Loránd Tudományegyetem

2019. május



(A képeket összeválogatta: Hódi Szabolcs)
  



Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2022. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (78)
Közhasznúsági jelentések (16)
Egyesületi élet (284)
Közélet (143)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (48)
2016. évi médiamegjelenések (1)
2016. évi programnaptár (1)
2017. évi médiamegjenések (1)
2017. évi programnaptár (1)
2018. évi médiamegjenések (1)
2018. évi programnaptár (1)
2019. évi programnaptár (1)
2020. évi programnaptár (1)
2021. évi programnaptár (1)
2022. évi programnaptár (1)
2023. évi programnaptár (1)



1848/49 (52)
Barangolások (34)
Budatétényi Ősök Napja (30)
Díszpolgárok (19)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (129)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (43)
Wolf-kripta (21)