Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

Vers-maraton
avagy, kellemes időtöltés járvány idején

Egy klauzálost, még a világot sújtó pandémiás helyzet sem tud tétlenségre kényszeríteni! Ennek adta tanúbizonyságát 2020. tavaszától kezdődően, a Klauzál Gábor Társaság több tagja, amikor a költészet múzsájának – Zeusz és Mnémoszüné leányának –, Kalliopének, a szépszavúnak mutatott be áldozatot...
ÚJ!



Bár, már 2019. karácsonya előtt is szállingóztak a hírek bizonyos járványról, de nálunk még nem verték félre a vészharangokat. A 2020. esztendő is jól indult, majd ahogy Európa több országából már tagadhatatlanul rossz, sőt rémisztő hírek érkeztek, fokozódott idehaza is a nyugtalanság. Egyre több lett a kósza hír, sőt a rémhír is, így azután március idusára oly váratlanul csapott le ránk a Covid-19 vírus, mint annak idején Julius Cézárra a 23 tőrdöfés, benne Brutus árulásával. Bezártak minket és kellően sokkoltak ahhoz, hogy önként tegyünk még belülről is egy lakatot börtönajtónkra…

A mindennapok ettől kezdődő monotóniájának és nehézségeinek taglalásától most tekintsünk el – hiszen lesznek majd erre „szakemberek”, akik ennek feldolgozásából, elemzéséből fognak életművet alkotni –, inkább térjünk rá a mi derék klauzálosainkra!

Még egy hét sem telt el a karantén kezdetétől, amikor barátunk és tagtársunk, Andrásofszky Csilla megírta levelét a Társaság tagjainak. Történelmi ez a levél – mint egykoron annak Szilágyi Örzsébet által, Podjebrádhoz írt előfutára –, ugyanis ezzel, most is nagyszerű események vették kezdetüket! Csilla március 19-én, egy csütörtöki napon, a Társaság belső levelezőjében felhívást tett közzé, miszerint, akinek kedve van, tegye közkinccsé kedvenc költőjétől, kedves versét. Másnapra, már négy versválasz is érkezett, ami Csillát is meglepte: „Nem akartam én facebook-szerű kihívást indítani, de az év végi vacsora / János versolvasásai óta sokszor tűnődtem, hogy  egy ilyen nem nagy létszámú társaságban millió vers közül vajon mennyire eltérőek vagy hasonlóak a legkedvesebbek.” No’, az ezt követő másfél hónapban azután, választ kaphatott kezdeményezőnk és kaphattunk mindannyian mi magunk is, poétai lelkületünkről!

Március 20-ától megindultak a verses levelek, amelyek hamarosan egyfajta vers-maratonná duzzadtak. Az első naptól kezdődően, 42 naptári napon keresztül – többünknek nem kis örömére –, szállingóztak a levelek, gyönyört okozva a bennük rejlő tartalommal. Számszerűsítve ezt így írhatjuk le: 19 versnapon, 32 küldeménnyel, összesen 34 verset osztottunk meg egymással!

 Naptári és versnapok a küldemények,
valamint a versek számával (+vers)

Március

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

felhív

4

3

1

2

4 (5)

-

1

-

-

29.

30.

31.

 

 

 

 

 

 

 

-

-

1

 

 

 

 

 

 

 

Április

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

-

-

-

1

-

3 (4)

-

1

1

1

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

1

1

-

1

-

-

1

1

1

-

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30.

-

-

-

-

-

-

-

-

-

3

Mindösszesen 19 versnap, 32 küldemény, 34 vers


Úgy gondolom, megérdemlik nevük megörökítését mindazok, akik verses leveleik szorgos küldözgetésével, örömet szereztek másoknak és sikerre vitték Csilla kezdeményezését!

Levelezőink voltak (zárójelben a megosztott versek száma és a beküldő kódja): Ambrus Károly (1 – a), Andrásofszky Csilla (3 – acs), Babarczy Tamás (2 – b), Bartos Mihály (6 – bm), Géczi Gábor (2 – g), Glattfelder Tamás (1 – gt), Hajas Ervin (3 – h), Horváth Miklós (2 – hm), Janzsó János (1 – j), Karsay Ferenc (1 – k), Kincses Katalin (2 – kk), Király Elvira (2 – ke), Lükőné Örsi Gabriella (1 – lö), Mészáros Péter (2 – m), Paulikné Ács Magdolna (1 – pá), Pásti Imre (1 – pi), Szász Erzsébet (2 – sz) és Szepesfalviné Magassy Márta (1 – szm).

Érdekes végig tekintenünk a szerzőkön, akik között a klasszikusoktól a kortársakig, az irodalmi közbeszédben még élő, vagy abból már kifeledett alkotók közismert, vagy többek számára eddig rejtőzködő írásait fedezhetjük fel. A közkinccsé tett munkák, 26 szerző tollából fakadó alkotások:

 Szerzők és műveik
(versküldő kódja) 

  Ady Endre

A szamaras ember (ke)
Az Úr érkezése (k)
Nézz drágám kincseimre (m)

  Ábrányi Emil

A kálvária felé (bm)

  Áprily Lajos

Tavaszi vizek (lö)

  Babits Mihály

Eucharisztia (pi)

  Dsida Jenő

Nagycsütörtök (acs)

  Falu Tamás

Esti ima (ke)

  Fodor Ákos

Ecce homo (gt)

  Garay János

Országgyűlésről 1843/4. (bm)

  Gyulai Pál

Tanács (acs)

  Hilscher Rezső

Anyám (sz)

  József Attila

A számokról (b)

  Juhász Gyula

Testamentom (pá)

  Kossányi József

1956. október 23. (a)

  Kosztolányi Dezső

Hajnali részegség (b)
Ilona (hm)

  Lackfi János

Karantén-Alleluja (szm)

  Parti Nagy Lajos

Szívlapát (kk)

  Petőfi Sándor

Távolból (g)

  Radnóti Miklós

Két karodban (h)
Nem tudhatom (h)

  Reményik Sándor

Egyszer talán majd mégis vége lesz… (g)
Eredj, ha tudsz (acs)
Ne ítélj (sz)

  Reviczky Gyula

I.N.R.I. (hm)

  Szabolcska Mihály

Egy név (bm)

  Szabó Lőrinc

Ima a gyermekekért (j)
Semmiért egészen (bm)

  Szendrey Júlia

Három rózsabimbó (bm)

  Térey János

Partraszállás (m)

  Vörösmarty Mihály

Csongor és Tünde (részlet – „Éj” monológja) (bm)

  Wass Albert

Nagypénteki sirató (részlet –   Elmegyünk…) (h)
Üzenet haza (kk)


Ha végigtekintünk a verseken és azok tartalmán, nagyon színes képet kapunk! A klasszikus, romantikus, szerelmes és hazafias verseken túl, visszaköszön történelmünk, sőt napjaink aktualitása, a járvány is. Mivel a vers-maraton időszakára esett a Nagyhét, benne a Nagypéntekkel és a harmadnapi Feltámadással, így szép számmal akadtak ezekhez kötődő poémák is. Külön öröm számomra, hogy egy költőnőnk, Szendrey Júlia is ott szerepel a rímfaragók névsorában!

A vers-maratont folyamatosan figyelemmel kísérők, a végére egyfajta képet is alkothattak egymásról. A kiválasztott literátorok művei akaratlanul is árulkodtak a verseket beküldők érzelmi és gondolatvilágáról, értékrendjéről. Mennél több verset küldött valaki, annál többet árult el magáról, ami azért is örvendetes, mert ezen megismerés által, talán az egymás közötti barátság szálai is tovább erősödhettek…

Sokféle gondolatot lehetne megosztani erről a játéknak indult, majd komolyra fordult és végül nagyon szépre sikeredett kezdeményezésről. Lehetne szemezgetni az egyes versekből, idézgetni belőlük sorokat, mélázni egy-egy tollforgatói bravúron. Ezt viszont mindenki inkább a saját elképzelése szerint tegye meg, hiszen így válik majd ez a vers-maraton, mindenkinek egyéniségéből fakadóan, személyes sajátjává!

Mivel is lehetne aktuálisan zárni ezt a gondolatsort, mint egy verssel! Olyan verset, pontosabban annak részletét választottam Ábrányi Emil (1850-1920) költőtől, mely a vers-maratonon ugyan nem szerepelt, de úgy gondolom, záróáldás gyanánt, most koszorúként ékesítheti azt!

Ábrányi Emil:
Magyar nyelv – 1885.

(részlet)

„… Hatalmas, szép nyelv,
Magyarnak nyelve!
Maradj örökké
Nagy és virágzó!
Kísérjen áldás,
Amíg világ áll!
S legyen megáldott
Az is, ki téged
Ajkára vesz majd:
Elsőt rebegve,
Végsőt sóhajtva!”




Bartos Mihály
helytörténész
Klauzál Gábor Társaság alapító tagja


2020. október 


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2018. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (78)
Közhasznúsági jelentések (15)
Egyesületi élet (282)
Közélet (143)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (48)
2016 Emlékév média-megjelenések (1)
2016 Emlékév programnaptár (1)
2017. év médiamegjenések (1)
2017. évi programnaptár (1)
2018. év médiamegjenések (1)
2018. évi programnaptár (1)
2019. évi programnaptár (1)



1848/49 (46)
Barangolások (33)
Budatétényi Ősök Napja (27)
Díszpolgárok (18)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (108)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (39)
Wolf-kripta (13)