Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

Klauzál Gábor és a vámkérdés

A rendhagyó módon megtartott 2020. évi Klauzál Napok Tétényben rendezvényünk kilenc „előadásból” álló sorozata harmadik írásaként dr. Szász Erzsébet, a Kempelen Farkas Gimnázium történelem tanárnője, a hazai ipar fejlesztésének válaszúti dilemmáját mutatja be Klauzál Gábor szemszögéből...
ÚJ!

 


I. Ferenc József
Százhetven éve, 1850-ben szüntette meg Ferenc József a vámhatárt birodalmában, az osztrák örökös tartományok és Magyarország között. Ez a vámhatár 1754-től, Mária Terézia korától létezett, és biztosította a munkamegosztást a Habsburg Birodalomban. A korszakban terjedő gazdaságpolitikai nézet alapján (merkantilizmus, ebben a térségben kameralizmus) az ország úgy lesz gazdagabb, ha felszámolja a belső vámhatárokat, hazai nyersanyagait maga dolgozza föl, és csak abból vásárol külföldről, amit maga nem tud előállítani.


Mária Terézia
Az uralkodónő 1751-ben megkísérelte megadóztatni a magyar nemességet, akik ezt visszautasították: az 1222-es Aranybulla értelmében „vérükkel adóztak”, kötelező volt hadba vonulniuk, ha idegen támadás fenyegette hazánkat. A birodalom többi tartományában viszont már a nemesség is fizetett adót, ezért nemcsak a külső határoknál hoztak létre védővám-rendszert, hanem Ausztria és Magyarország között is. Alacsony vámtétellel szállítottuk a mezőgazdasági termékeket és a nyersanyagot (mert hazánk jellemzően agrárország volt), onnan pedig az iparcikkeket ide. Ez hosszú távon nehezítette a hazai ipar fejlődését: megmaradtak a céhek, csak néhány manufaktúra alakult.

A reformkorban (1830-1848) fontos szerepet játszott a magyar ipar fejlesztése („a nemzet ipar nélkül félkarú óriás” – mondta Kossuth).


A pozsonyi diéta

Trefort Ágoston
Szmollény Nándor szerint az 1843-1844-es reformországgyűlésen a legnagyobb vitát a vám és a kereskedelem kérdése váltotta ki. A magyar piacra még akkor is az osztrák és a cseh termékek érkeztek alacsony vámtételekkel. A liberális ellenzék (köztük az angliai tapasztalatok birtokában Széchenyi István is) a szabad kereskedelem híve volt. A vita egyszerre volt gazdasági és politikai, hiszen a szabad kereskedelem révén változatlanul a már létező, nyugati vállalkozások termékei lettek volna az olcsóbbak. Trefort Ágoston, centralista politikus hangsúlyozta az adó- és a vámviszonyok összefüggését: a vámhatár eltörlésének feltétele a nemesi adómentesség megszüntetése, és ezek után a hazai ipar és a kereskedelem fejlesztése.

Ismerték Friedrich List közgazdaságtani elképzeléseit, melynek értelmében a szabad kereskedelem csak akkor előnyös, ha hasonló gazdasági fejlettségű országok között valósul meg. Más esetben ennek révén az erősebb ország ki tudja használni a gyengébbet. A hazai ipart addig kellene vámokkal védeni, amíg felzárkózik az osztrák és a cseh gazdasághoz, hogy egyenrangú kereskedelem bontakozhasson ki a birodalomban.


Klauzál Gábor
V. Ferdinánd országgyűléshez intézett leirata a vámtételeket a következő országgyűlésre halasztotta, amely Klauzál „lángoló beszédét” váltotta ki: „Álljanak elő, kik e teremben a hatalmat védeni szokták s mutassanak fel ilyen intézkedéseket.” ( T.i. olyanokat, amelyeket a kormány a nemzet érdekében tett.) Ezt követően határozatot hoztak: „A rendek a kormány válaszát a legnagyobb nehezteléssel fogadják. […] kinyilatkoztatják mindazáltal, hogy Magyarország s az örökös tartományok közt létező vámrendszer törvénytelen s olynemű, amelynek célja gátolni a honi műipar kifejlését.”

1844-ben létrehozták a Védegyletet, amelynek tagjai megfogadták, hogy amiből rendelkezésre áll, abból a következő hat évben magyar terméket fognak vásárolni. A reformországgyűléseken hozott iparpártoló törvényekkel összhangban ez is elősegítette a hazai gazdaság fejlődését. A Pesti Hírlap hasábjain Trefort Ágoston Ausztria és Magyarország közös vámterületét tartotta hosszabb távon szükségesnek, de csakis úgy, ha figyelembe veszik a magyar érdekeket is (ez a folyamat a kiegyezéssel, az Osztrák-Magyar Monarchia megteremtésével zárult le).

Az 1847-1848-as országgyűlésen újra szóba került a vámok kérdése, s a továbbiakban Klauzál Gábor a Batthyány-kormány földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztereként foglalkozott a kérdéssel. Trefort Ágoston 1848. áprilistól szeptemberig államtitkárként segítette a miniszter munkáját.

A szabadságharc leverése után Klauzál kistétényi birtokán művelte szőlőjét és gyümölcsösét.

1850-ben Ferenc József eltörölte a Magyarország és Ausztria közötti vámhatárt, s folytatódott a vasúti hálózat kiépítése, ennek révén pedig az áruszállítás.


Kettős vámhatár

A még Klauzál Gábor által módosított céhszabályzatot az osztrák kormány eltörölte s egy nyílt parancs az ipart teljesen szabaddá tette. Az 1861-es országgyűlésen Klauzál szegedi követként támogatta Deák Ferenc felirati javaslatát, s korábbi tárcájára utalva beszédében megelőlegezte a magyar gazdaságpolitika irányelveit: „a személyes unió, mely minket az örökös tartományokkal kapcsolatban tart, nem mint nékiek hirdetni szokták, érdekük ellenére áll fenn, hanem ez legbiztosabb tényezője leend az ő valódi alkotmányos lételük és szabadságuk kifejlődésének […], valamint a nemzet csak úgy erős, ha törvényeihez mindenben hű és mindenki iránt igazságos és méltányos.”




Dr. Szász Erzsébet
töténelemtanár
Kempelen Farkas Gimnázium


2020. április


Felhasznált irodalom:

Szmollény Nándor: Klauzál Gábor az első magyar kereskedelemügyi miniszter és gazdasági reformküzdelmeink (Bp., 2008)
http://vedegylet.hupont.hu/1/kossuth-lajos-kitekinto
https://toriblog.blog.hu/2009/02/02/vampolitikai_kerdesek_a_reformkori_orszaggyuleseken
http://real.mtak.hu/41898/1/Gabori_Kovacs_Jozsef_A_centralista_Pesti_Hirlap_politikai_strategiai_u.pdf
 

(A képeket összeválogatta: Hódi Szabolcs)


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2018. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (78)
Közhasznúsági jelentések (15)
Egyesületi élet (282)
Közélet (143)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (48)
2016 Emlékév média-megjelenések (1)
2016 Emlékév programnaptár (1)
2017. év médiamegjenések (1)
2017. évi programnaptár (1)
2018. év médiamegjenések (1)
2018. évi programnaptár (1)
2019. évi programnaptár (1)



1848/49 (46)
Barangolások (33)
Budatétényi Ősök Napja (27)
Díszpolgárok (18)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (108)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (38)
Wolf-kripta (13)