Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

2017. március 15-i megemlékezéseink

A Klauzál Gábor Társaság 2017. március 12-én, második alkalommal tartott Tavaszi fényhozó címmel fáklyás emlékmenettel egybekötött ünnepi megemlékezést a Klauzál Ház előtt álló Klauzál-szobornál.


A Klauzál Gábor Társaság 2017. március 12-én Tavaszi fényhozó címmel szervezett ünnepi megemlékezést Budatétényben, az 1848. március 15-i forradalom tiszteletére.

Az előző évekhez hasonlóan idén is fáklyás emlékmenettel színesítettük ünnepi programunkat.

Délután öt órakor gyülekeztünk a Klauzál-villa előtt, ahol először megkoszorúztuk Társaságunk névadójának emléktábláját, majd meggyújtottuk fáklyáinkat. 



 
 Fáklyagyújtás
a Klauzál-villa előtt
 Közös éneklés
Sisak András karnagy vezetésével
Klauzál emléktábla
megkoszorúzása

A 48-as dalok közül elsőként – Arany János születésének 200. évfordulója előtt tisztelegve – a Nemzetőr-dalt énekeltük el, ezután indultunk zászlókkal és fáklyákkal a Klauzál-ház előtti Klauzál-szobor felé.




 Fáklyás   emlékmenet  Érkezés a Klauzál Ház elé

A két kilométeres emlékséta közben többen is csatlakoztak hozzánk gyermekekkel, unokákkal, tanítványokkal, így nagy örömünkre az ifjúság is szép számmal képviseltette magát felvonulásunkon. Sisak András tanár úr vezetésével Kossuth-nótákat énekeltünk a Park utcán végighaladva. A Klauzál-szoborhoz már naplemente után érkeztünk meg, így a lobogó fáklyák fényénél kezdődött ünnepi műsorunk.

Elsőként Hódi Szabolcs, Társaságunk szervezőtitkára köszöntötte az egybegyűlteket, majd a tavalyi évhez hasonlóan ismét Bartos Mihály meglepetés verse következett. Misi az utóbbi évek kutatásai során Klauzál Gábor egyetlen fiának, a lírikus alkatú „kis” Klauzál Gábornak több versét is megtalálta, ezúttal egy nagyon ideillőt, a Pozsonyvidéki Lapokban megjelent Március tizenötödikére, 1878 című versét szavalta el, amely a forradalom 30. évfordulójára íródott.




 Megemlékezők  Bartos Mihály  Glattfelder Tamás

Ezt követően Glattfelder Tamás a Klauzál Gábor Társaság elnöke mondott ünnepi beszédet:

Tisztelt Ünneplő közönség, Hölgyeim és Uraim, kedves Barátaim!

  

Március 15-ét immár több mint másfél évszázada minden évben megünnepeljük. Megemlékezünk az országunk egyik legnagyobb, történelmi eseményéről. Akkor, 1848. március 15-én, Pesten a fiatalok megfogalmaztak maguknak elveket, amelyek célkitűzések lettek, és amelyekből kialakult a „12 pont”. Egy olyan forradalmi láz hatottá ár az országot, amelyik egészen egyedi volt az akkori Európában.

A forradalmi eszmét a fiataloknak olyan ereje tüzelte, olyan erős érzés volt mögötte, melyben nem tántorította el őket a fenyegetettség és annak kockázata, hogy esetleg hátrány érheti őket a céljaik megfogalmazásában. Fűtötte őket a szabadság iránti vágy, az akarat, hogy egy olyan országban élhessenek, amelyben saját nyelven, saját igazukat kimondván, félelem nélkül élhetnek.

A 48-as forradalmárok tudták mit kockáztatnak, tudták mivel fizethetnek, mégsem aggodalmaskodtak egymásnak, hogy mi lesz ha nem sikerül. Bátrak voltak, merészek, és ezért is jó rájuk emlékezni. Nem hátráltak meg a hazájuk, Magyarság előremozdítása érdekében. Egy kicsit mindannyian ott voltunk velük akkor, amikor a 12 pontot kikiáltották.

Amikor a jelenben március 15-én kokárdát tűzünk a kabátunkra, tudjuk, hogy miért tesszük ezt, mire és kikre emlékezünk e pár napban. Azoknak a hősök iránti tiszteletéből tesszük ezt, akik a Forradalomban részt vettek, akik a Szabadságharcban harcoltak az ő jövőjükért és a mi jelenünkért. Olyan hősök voltak ők, akik nem nyerték meg a harcukat, leverték Őket, de mégis győztek. Mégis elértek eredményeket, amelyek nélkül Magyarország ma nem lenne az ami. Kivívták a Nemzet tiszteletét és beírták nevüket a magyar történelembe. Ők, a hősök, olyan tettet hajtottak végre, melyre büszkék lehetünk nap mint nap, nem csak március idusán.

Tanulnunk kell őseinktől, mind elszántságot és mind elhivatottságot, tanulnunk kell az ő bátorságukból, tettrekészségükből.

Soha ne feledjük el a szabadságharc fiataljai mellett politikai zsenijeinket sem!

Amikor a 48-as szabadságharcról beszélünk akkor legtöbben és leggyakrabban azon hősök nevét emlegetik, akik szinte evidenciaként jutnak mindenki eszébe. Kossuth, Széchenyit, Batthyány… Akik országgyűlésről országgyűlésre a szabadság eszményét a zászlajukra tűzve harcolták ki és és kiváló érzékkel készítették elő 1848 változásait.

Ugyanakkor az idei márciusi megemlékezésnek különös apropót ad az a kerek évszám, amellyel idén az 1848-as Szabadságharc emlékét ünnepeljük. Idén ünnepeljük a kiegyezés 150. Évfordulóját.

Amikor 1848-ban a márciusi fiatalok a forradalmi napon összegyűltek, hogy egységesen meghatározzák akaratukat a szabad és független Magyarország kikiáltása mellett, akkor még nem gondolták volna, hogy 19 évvel később a Szabadságharcuk egy Kiegyezés formájában érjen véget.

Ahhoz, hogy ez a Kiegyezés úgy és olyan formában valósuljon meg, elengedhetetlen, hogy a Szabadságharc vívmányainak említésekor ne említsük meg Klauzál Gábor nevét, Társaságunk névadóját és a XXII. kerület polgárát, az első felelős kormány miniszter nevét.

Amikor a Kiegyezést támadták sokan igyekeztek a szabadságharc kudarcának beismeréseként tekinteni erre az egyezségre, de az nézőponttól függően akár sikeresnek is tekinthető. Ezt leginkább az a tény támaszthatja alá, hogy az Áprilisi Törvények, a Nemzetőrség, és a Nemzeti Bank felállításának kivételével olyan kompromisszumra jutott az akkori Ausztriával amellyel Magyarország osztrák félgyarmati státuszából a közös külügyeket és közös hadügyeket, pénzügyeket, valamint a perszonáluniót leszámítva újra önálló állam lett, saját választott parlamenttel, kormánnyal és kormányfővel, a belügyeiben kvázi korlátlan szabadsággal. Azt is mondhatnánk, hogy a 12 pontból 10 teljesült.

Klauzál nem csak irányítani tudta a márciusi forróvérű ifjúságot a maga tekintélyével, tudásával, szónoki erejével, hanem műveltségével, kompromisszumkereső-készségével a Kiegyezéssel véget ért békés átmenetben is méltón megemlítendő szerepet kapott.

Deák Ferenc mellett Klauzál Gábor is ott ült annál az asztalnál, amely mellett a kiegyezés pontjai fogalmazódtak és ezt nem felejthetjük el akkor sem ha magát a Kiegyezést ő sajnos már nem élhette meg. Az ő halálának 150 évfordulójáról épp tavaly emlékeztünk meg.

Büszkék vagyunk arra, hogy az idei márciusi szabadságharc és forradalom ünnepén egy kicsit Kerületünk polgárát is ünnepelhetjük, munkásságát példaként mutathassuk be a világnak.

Legyen béke, szabadság, egyetértés.

Éljen Klauzál!


Megemlékezett az 1848-as forradalmárokról, példaként állítva elszántságukat, bátorságukat, tettrekészségüket. Bár harcukat leverték, mégis győztek, az éppen 150 évvel ezelőtt létrejött kiegyezés eredményei a 19 évvel azelőtti szabadságharcnak köszönhetőek. Kiemelte Klauzál Gábor szerepét a forradalomban és a kiegyezés előkészítésében egyaránt. Klauzál nem csak irányítani tudta a márciusi forróvérű ifjúságot a maga tekintélyével, tudásával, szónoki erejével, hanem műveltségével, kompromisszumkereső-készségével fontos szerepet kapott a kiegyezéssel véget ért békés átmenetben is.







 Klauzál Gábor
Társaság
 Budatétényi
Polgári Kör
Budafok-Tétény
Önkormányzata 
Politikai Foglyok
Szövetsége 
 Klauzál Ház

 Hajas Ervin
polgármester

Ünnepi megemlékezésünk végén Klauzál Gábor egészalakos szobránál koszorút helyezett el a Klauzál Gábor Társaság (Györök Natália és Tóth Avanti Péter), majd Budafok-Tétény, Budapest XXII. kerület Önkormányzata (Karsay Ferenc polgármester és Krieger Krisztina), a Budatétényi Polgári Kör (Janzsó János), a Pofosz XXII. kerületi szervezete (Péter Árpád elnök) és a Klauzál Ház (Horváth Ildikó Zsuzsanna és Krátky Ferenc) képviselői.


 Megemlékezés részvevőinek csoportképe

Március 15-én kerületünk központi megemlékezése és koszorúzási ünnepsége hagyományosan Nagytétényben, a Tétényi csata emlékművénél zajlott, ahol idén is sokan képviseltük a Klauzál Gábor Társaságot.

Németh Zsolt, az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke mondott ünnepi beszédet, ezt követően a Kolonics György Általános Iskola tanulóinak műsorát láthattuk, majd Bánhegyi Ferenc történelemtanár emlékezett a 48-as forradalom és szabadságharc hőseire.





 Bánhegyi Ferenc
történelemtanár
 Németh Zsolt
ogy-i képviselő
 Klauzál Gábor
Társaság
Koszorúk a Tétényi csata emlékművénél

Az ünnepség a koszorúzásokkal zárult, Társaságunk koszorúját Glattfelder Tamás elnök és Markó László helyezte el.


Andrásofszky Csilla – 2017. szeptember


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2022. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (78)
Közhasznúsági jelentések (16)
Egyesületi élet (284)
Közélet (143)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (48)
2016. évi médiamegjelenések (1)
2016. évi programnaptár (1)
2017. évi médiamegjenések (1)
2017. évi programnaptár (1)
2018. évi médiamegjenések (1)
2018. évi programnaptár (1)
2019. évi programnaptár (1)
2020. évi programnaptár (1)
2021. évi programnaptár (1)
2022. évi programnaptár (1)
2023. évi programnaptár (1)



1848/49 (52)
Barangolások (34)
Budatétényi Ősök Napja (30)
Díszpolgárok (19)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (129)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (43)
Wolf-kripta (21)