Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

2017. március 15-i megemlékezéseink

A Klauzál Gábor Társaság 2017. március 12-én, második alkalommal tartott Tavaszi fényhozó címmel fáklyás emlékmenettel egybekötött ünnepi megemlékezést a Klauzál Ház előtt álló Klauzál-szobornál.
Elmaradt beszámoló pótlása!


A Klauzál Gábor Társaság 2017. március 12-én Tavaszi fényhozó címmel szervezett ünnepi megemlékezést Budatétényben, az 1848. március 15-i forradalom tiszteletére.

Az előző évekhez hasonlóan idén is fáklyás emlékmenettel színesítettük ünnepi programunkat.

Délután öt órakor gyülekeztünk a Klauzál-villa előtt, ahol először megkoszorúztuk Társaságunk névadójának emléktábláját, majd meggyújtottuk fáklyáinkat. 



 
 Fáklyagyújtás
a Klauzál-villa előtt
 Közös éneklés
Sisak András karnagy vezetésével
Klauzál emléktábla
megkoszorúzása

A 48-as dalok közül elsőként – Arany János születésének 200. évfordulója előtt tisztelegve – a Nemzetőr-dalt énekeltük el, ezután indultunk zászlókkal és fáklyákkal a Klauzál-ház előtti Klauzál-szobor felé.




 Fáklyás   emlékmenet  Érkezés a Klauzál Ház elé

A két kilométeres emlékséta közben többen is csatlakoztak hozzánk gyermekekkel, unokákkal, tanítványokkal, így nagy örömünkre az ifjúság is szép számmal képviseltette magát felvonulásunkon. Sisak András tanár úr vezetésével Kossuth-nótákat énekeltünk a Park utcán végighaladva. A Klauzál-szoborhoz már naplemente után érkeztünk meg, így a lobogó fáklyák fényénél kezdődött ünnepi műsorunk.

Elsőként Hódi Szabolcs, Társaságunk szervezőtitkára köszöntötte az egybegyűlteket, majd a tavalyi évhez hasonlóan ismét Bartos Mihály meglepetés verse következett. Misi az utóbbi évek kutatásai során Klauzál Gábor egyetlen fiának, a lírikus alkatú „kis” Klauzál Gábornak több versét is megtalálta, ezúttal egy nagyon ideillőt, a Pozsonyvidéki Lapokban megjelent Március tizenötödikére, 1878 című versét szavalta el, amely a forradalom 30. évfordulójára íródott.




 Megemlékezők  Bartos Mihály  Glattfelder Tamás

Ezt követően Glattfelder Tamás a Klauzál Gábor Társaság elnöke mondott ünnepi beszédet:

Tisztelt Ünneplő közönség, Hölgyeim és Uraim, kedves Barátaim!

  

Március 15-ét immár több mint másfél évszázada minden évben megünnepeljük. Megemlékezünk az országunk egyik legnagyobb, történelmi eseményéről. Akkor, 1848. március 15-én, Pesten a fiatalok megfogalmaztak maguknak elveket, amelyek célkitűzések lettek, és amelyekből kialakult a „12 pont”. Egy olyan forradalmi láz hatottá ár az országot, amelyik egészen egyedi volt az akkori Európában.

A forradalmi eszmét a fiataloknak olyan ereje tüzelte, olyan erős érzés volt mögötte, melyben nem tántorította el őket a fenyegetettség és annak kockázata, hogy esetleg hátrány érheti őket a céljaik megfogalmazásában. Fűtötte őket a szabadság iránti vágy, az akarat, hogy egy olyan országban élhessenek, amelyben saját nyelven, saját igazukat kimondván, félelem nélkül élhetnek.

A 48-as forradalmárok tudták mit kockáztatnak, tudták mivel fizethetnek, mégsem aggodalmaskodtak egymásnak, hogy mi lesz ha nem sikerül. Bátrak voltak, merészek, és ezért is jó rájuk emlékezni. Nem hátráltak meg a hazájuk, Magyarság előremozdítása érdekében. Egy kicsit mindannyian ott voltunk velük akkor, amikor a 12 pontot kikiáltották.

Amikor a jelenben március 15-én kokárdát tűzünk a kabátunkra, tudjuk, hogy miért tesszük ezt, mire és kikre emlékezünk e pár napban. Azoknak a hősök iránti tiszteletéből tesszük ezt, akik a Forradalomban részt vettek, akik a Szabadságharcban harcoltak az ő jövőjükért és a mi jelenünkért. Olyan hősök voltak ők, akik nem nyerték meg a harcukat, leverték Őket, de mégis győztek. Mégis elértek eredményeket, amelyek nélkül Magyarország ma nem lenne az ami. Kivívták a Nemzet tiszteletét és beírták nevüket a magyar történelembe. Ők, a hősök, olyan tettet hajtottak végre, melyre büszkék lehetünk nap mint nap, nem csak március idusán.

Tanulnunk kell őseinktől, mind elszántságot és mind elhivatottságot, tanulnunk kell az ő bátorságukból, tettrekészségükből.

Soha ne feledjük el a szabadságharc fiataljai mellett politikai zsenijeinket sem!

Amikor a 48-as szabadságharcról beszélünk akkor legtöbben és leggyakrabban azon hősök nevét emlegetik, akik szinte evidenciaként jutnak mindenki eszébe. Kossuth, Széchenyit, Batthyány… Akik országgyűlésről országgyűlésre a szabadság eszményét a zászlajukra tűzve harcolták ki és és kiváló érzékkel készítették elő 1848 változásait.

Ugyanakkor az idei márciusi megemlékezésnek különös apropót ad az a kerek évszám, amellyel idén az 1848-as Szabadságharc emlékét ünnepeljük. Idén ünnepeljük a kiegyezés 150. Évfordulóját.

Amikor 1848-ban a márciusi fiatalok a forradalmi napon összegyűltek, hogy egységesen meghatározzák akaratukat a szabad és független Magyarország kikiáltása mellett, akkor még nem gondolták volna, hogy 19 évvel később a Szabadságharcuk egy Kiegyezés formájában érjen véget.

Ahhoz, hogy ez a Kiegyezés úgy és olyan formában valósuljon meg, elengedhetetlen, hogy a Szabadságharc vívmányainak említésekor ne említsük meg Klauzál Gábor nevét, Társaságunk névadóját és a XXII. kerület polgárát, az első felelős kormány miniszter nevét.

Amikor a Kiegyezést támadták sokan igyekeztek a szabadságharc kudarcának beismeréseként tekinteni erre az egyezségre, de az nézőponttól függően akár sikeresnek is tekinthető. Ezt leginkább az a tény támaszthatja alá, hogy az Áprilisi Törvények, a Nemzetőrség, és a Nemzeti Bank felállításának kivételével olyan kompromisszumra jutott az akkori Ausztriával amellyel Magyarország osztrák félgyarmati státuszából a közös külügyeket és közös hadügyeket, pénzügyeket, valamint a perszonáluniót leszámítva újra önálló állam lett, saját választott parlamenttel, kormánnyal és kormányfővel, a belügyeiben kvázi korlátlan szabadsággal. Azt is mondhatnánk, hogy a 12 pontból 10 teljesült.

Klauzál nem csak irányítani tudta a márciusi forróvérű ifjúságot a maga tekintélyével, tudásával, szónoki erejével, hanem műveltségével, kompromisszumkereső-készségével a Kiegyezéssel véget ért békés átmenetben is méltón megemlítendő szerepet kapott.

Deák Ferenc mellett Klauzál Gábor is ott ült annál az asztalnál, amely mellett a kiegyezés pontjai fogalmazódtak és ezt nem felejthetjük el akkor sem ha magát a Kiegyezést ő sajnos már nem élhette meg. Az ő halálának 150 évfordulójáról épp tavaly emlékeztünk meg.

Büszkék vagyunk arra, hogy az idei márciusi szabadságharc és forradalom ünnepén egy kicsit Kerületünk polgárát is ünnepelhetjük, munkásságát példaként mutathassuk be a világnak.

Legyen béke, szabadság, egyetértés.

Éljen Klauzál!


Megemlékezett az 1848-as forradalmárokról, példaként állítva elszántságukat, bátorságukat, tettrekészségüket. Bár harcukat leverték, mégis győztek, az éppen 150 évvel ezelőtt létrejött kiegyezés eredményei a 19 évvel azelőtti szabadságharcnak köszönhetőek. Kiemelte Klauzál Gábor szerepét a forradalomban és a kiegyezés előkészítésében egyaránt. Klauzál nem csak irányítani tudta a márciusi forróvérű ifjúságot a maga tekintélyével, tudásával, szónoki erejével, hanem műveltségével, kompromisszumkereső-készségével fontos szerepet kapott a kiegyezéssel véget ért békés átmenetben is.







 Klauzál Gábor
Társaság
 Budatétényi
Polgári Kör
Budafok-Tétény
Önkormányzata 
Politikai Foglyok
Szövetsége 
 Klauzál Ház

 Hajas Ervin
polgármester

Ünnepi megemlékezésünk végén Klauzál Gábor egészalakos szobránál koszorút helyezett el a Klauzál Gábor Társaság (Györök Natália és Tóth Avanti Péter), majd Budafok-Tétény, Budapest XXII. kerület Önkormányzata (Karsay Ferenc polgármester és Krieger Krisztina), a Budatétényi Polgári Kör (Janzsó János), a Pofosz XXII. kerületi szervezete (Péter Árpád elnök) és a Klauzál Ház (Horváth Ildikó Zsuzsanna és Krátky Ferenc) képviselői.


 Megemlékezés részvevőinek csoportképe

Március 15-én kerületünk központi megemlékezése és koszorúzási ünnepsége hagyományosan Nagytétényben, a Tétényi csata emlékművénél zajlott, ahol idén is sokan képviseltük a Klauzál Gábor Társaságot.

Németh Zsolt, az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke mondott ünnepi beszédet, ezt követően a Kolonics György Általános Iskola tanulóinak műsorát láthattuk, majd Bánhegyi Ferenc történelemtanár emlékezett a 48-as forradalom és szabadságharc hőseire.





 Bánhegyi Ferenc
történelemtanár
 Németh Zsolt
ogy-i képviselő
 Klauzál Gábor
Társaság
Koszorúk a Tétényi csata emlékművénél

Az ünnepség a koszorúzásokkal zárult, Társaságunk koszorúját Glattfelder Tamás elnök és Markó László helyezte el.


Andrásofszky Csilla – 2017. szeptember


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2017. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (78)
Közhasznúsági jelentések (14)
Egyesületi élet (281)
Közélet (143)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (48)
2016 Emlékév média-megjelenések (1)
2016 Emlékév programnaptár (1)
2017. év médiamegjenések (1)
2017. évi programnaptár (1)



1848/49 (44)
Barangolások (33)
Budatétényi Ősök Napja (27)
Díszpolgárok (18)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (98)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (33)
Wolf-kripta (13)