Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

„…a barátság és hála tartozását … leróni.”
Gondolatok a kétszáz éve született Trefort Ágostonról[1]

A 2017. december 28-i II. Klauzál társas-vacsorán Bartos Mihály helytörténész alapító tagunk részleteiben felolvasott előadása – a 200 éve született Trefort Ágoston (Klauzál Gábor által vezetett minisztérium államtitkára) emlékezetére – önálló írásként megjelentetett teljes dolgozata.

 

Az írás címében lévő citátum Trefort Ágostonnak, Klauzál Gábor fölött – a Békés-megyei Gazdasági Egyesület 1866. szeptember 3-ai választmányi ülésén – mondott emlékbeszédéből való. Klauzál Gábor és Trefort Ágoston életútja oly sok ponton kapcsolódik közvetlenül is egymáshoz, hogy méltatlan lenne Társaságunkhoz, ha az alcímben megjelölt bicentenáriumról legalább néhány gondolatot nem osztanánk meg…

Trefort Ágoston a Zemplén vármegyei Homonnán született 1817. február 7-én, a köztiszteletben álló vármegyei orvos, Trefort Ignác és felesége, Beldovics Tekla első gyermekeként. Az 1822-ben Homonnán megkezdett elemi iskolai tanulmányai után, a gimnázium első osztályát is ott végezte el. Ezt követően, a 2-4. osztályokat Eperjesen a katolikus főgimnáziumban, majd az 5-6. osztályokat Sátoraljaújhelyen járta ki. Az 1831. évi kolerajárványban meghalt apja, majd még abban az évben a bánat elvitte édesanyját is. Antal és István testvéreivel együtt, Csáky Petronella grófnő gyámsága alá kerültek. Egerben 1831-től az érseki líceumban filozófiai tanulmányokat folytatott. Jogi tanulmányait a Pesti Királyi Tudományegyetemen 1833-ban kezdte meg, melyeket kiváló képességeinek köszönhetően, már 1836-ban be is fejezett. Jurátusi gyakorlatát Eperjesen, a kerületi táblánál végezte.

Tanulmányai mellett lovagolt, vívott, számos filozófiai és szépirodalmi munkát olvasott. Rendkívül jó nyelvérzékének köszönhetően, húsz éves korára anyanyelvén kívül már beszélte a szlovák, német, latin, angol, olasz és francia nyelvet, sőt a szanszkritot is behatóan tanulmányozta.

Mindössze 19 éves, amikor 1836-ban elindult „világot látni”. Több európai utat tett ebben az évben, melynek során számos cseh, német, orosz, svéd, finn, francia, angol, holland, belga és itáliai nagyvárost érintett. Velencéből 1837. februárjában tért vissza Pestre. Élete folyamán még több külföldi útja is volt, ezek során számos tapasztalatot szerezve politikai gondolkodásának pallérozásához és szakmai ismereteinek bővítéséhez.

 
 Eötvös és Trefort
(1844-ben)

Az ügyvédi záróvizsgáját 1837. december 22-én tette le, majd egy időre állami szolgálatba állt. Közben aktív társasági életet élt, megismerkedett Pulszky Frigyessel, Eötvös Józseffel, a Kisfaludy Társaság egyik alapítója, majd 1837-ben pedig a kaszinó tagja lett. Ebben az időben kezdte irodalmi, majd gazdászati írói pályáját is, rendre több lapban publikált.  A Magyar Tudományos Akadémia 1841-ben levelező tagjává fogadta, melynek aztán később rendes tagja, igazgatója, 1885-től haláláig pedig elnöke lett.

Zólyom szabad királyi városa az 1843/44. évi pozsonyi országgyűlésre követének választotta, ahol – Deák Ferenc távollétében – a Klauzál Gábor vezette reformellenzék sorait erősítette és kiemelten a kereskedelmi ügyekkel foglalkozott. Klauzállal együtt, a szabad királyi városok ügyének szószólója.

Családot alapított 1847-ben, felesége barkóczi Rosty Ilona,[2] barkóczi Rosty Albert[3] Békés vármegyei földbirtokos, alispán leánya. Házasságukból született gyermekeik: Ágnes (1847), Ilka (1849), Ervin (1854), Anna (1859) és Mária (1860).

A Batthyány-kormány idejében, 1848. április 27-től szeptember 28-ig – Klauzál Gábor minisztersége alatt –, a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumban minisztériumi államtitkár, a minisztérium ügykezelésének vezetője, majd szeptemberben, Klauzál lemondása után, néhány hétig a tárca irányítója. Az 1848. évi első népképviseleti országgyűlésre – melynek Klauzál Gábor is tagja – Terézváros választja képviselőjének. Amikor Pesten, 1848. szeptember 28-án meggyilkolták Lamberg Ferenc[4] grófot, elítélendő azt, családjával együtt önkéntes száműzetésbe vonult Salzburgba[5] és csak a szabadságharc befejezése után, 1850-ben tértek haza felesége csabacsüdi birtokára.

 
 Trefort Ágoston
(1862-ben)

Klauzál Gábor halála mélyen megérintette, aminek hangot is adott a Békésmegyei Gazdasági Egyesület 1866. szeptember 2-ái választmányi ülésén mondott emlékbeszédében: „...Klauzál Gábor augusztus 3-dikán Kalocsán meghalálozott. Vele az országban a legnemesb kedélyek, a legszilárdabb jellemek, a legkitünőbb tehetségek egyike sírba szállt. Klauzál Gábor érdemei hazánk politikai fejlődése körül oly nagyok, hogy emlékezetének tisztelete valódi kötelesség; de különösen hivatva vannak e tiszteletnyilvánításra a gazdasági egyesületek, mert Klauzál G. nemcsak melegen pártolta a földmívelő nép és a mezei gazdaság érdekeit, hanem ő volt az 1848-diki vívmányok következtében a földmívelés, ipar és kereskedés, eddig utód nélküli, de legyen szabad reménylenünk, nem utolsó minisztere. S ha én ama kegyeletszülte tisztet, hogy részvétünk és fájdalmunk tolmácsa lehetek – magamra vállaltam, nem azért tettem, mintha nem tudnám, hogy bárki e körben nagyobb ékesszólással teljesíthetné azt, nem ama húsz éves barátságnál fogva, mely az elhunythoz kötött, vagy mert hazánk újabb korszakában három országgyűlésen képviselő társa voltam. Tettem azért, mert nekem jutott volt a szerep, élte legfényesebb, de egyszersmind legnehezebb, s talán legháládatlanabb szakában a barátság és politikai elvrokonságnál fogva, az ő kívánatára s fölterjesztésére vele az első magyar minisztériumban, mint képviselője s helyettese működni, s köszönettel tartozom most önöknek, hogy alkalmat nyújtanak nekem a barátság és hála tartozását e kitünő férfiú emléke iránt némikép leróni. …”[7] Emlékbeszéde zárógondolataiban pedig ezeket mondotta: „...ő az élet sok viszontagságai közepett oly szépen és tisztán futá meg pályáját, hogy irigyelhetjük sorsát, mely őt keserű harczoktól, s talán bekövetkezendő csalódásoktól menté meg. Áldás és béke hamvaira!...[8]Az elnyomó diktatúra idején – több kortársához hasonlóan – visszavonult és a hazai gazdaság ügyeinek előmozdításáért dolgozott. Az egyik szervezője volt 1860-ban a Békés megyei Gazdasági Egyesületnek. Ugyanezen évben Békés vármegye alispánjává választották. A hazai politikai élet élénkülése idején Deák Ferenc köréhez csatlakozott, melynek Klauzál Gábor is tagja volt. Az 1861., majd az 1865-69. évi országgyűlésben az orosházi kerületből ismét képviselőtársa Klauzálnak, annak 1866. augusztus 3-án bekövetkezett haláláig.[6]  

 
  Trefort Ágoston
(1865-ben)

Trefort Ágoston aktív munkát végzett a kiegyezés politikai előkészítésének segítésében, a munka támogatására és a közvélemény formálására – a politikai szabadsággal bíró állam legfőbb ismérvének tartván a szabad sajtót –, Eötvös Józseffel együtt megalapították a Politikai Hetilap-ot. Az engedélyek megszerzése után, az első lapszám – mely Emich Gusztáv nyomdájában készült – 1865. július 3-án jelent meg. A hétfőnként jelentkező lapban[9]a kor legkiválóbbjainak[10] írásai segítették a nemzeti törekvéseket. Bekapcsolódott 1867-ben a kiegyezés gazdasági előkészítésébe is.

A kiegyezés létrejöttét követően visszahúzódott, aktív szerepet a kapacitálások ellenére sem vállalt. Sógora, Eötvös József 1871. február 2-án bekövetkezett halálakor azonnal felajánlották neki a megüresedett kultuszminiszteri széket, de csak ismételt felkérés után, a Lónyay-kormányban fogadta el azt. Vallás- és közoktatásügyi miniszterré történő kinevezésére 1872. szeptember 4-én került sor. Ezt a miniszteri posztot öt kormány alatt, egészen haláláig megtartotta, ami szakmai és emberi kiválóságának legfőbb bizonyítéka.[11]

Egy – a halála után megjelent – írásban így jellemzik, mint minisztert: „...Boldogult Trefort Ágostonnak folyton forrt a feje. Izgés-mozgásra késztető vérmérséke és szüntelen alkotni vágyó élénk szelleme perczre se hagyta pihenni. Mindennap új eszméktől hajtatva köszöntött be a miniszteriumába és mert forrongó lelke kizárta az időhalasztással való megalkuvást, természetes, hogy mindig azt a kezet tartotta lekötve, a melynek soha se jött rosszkor: a rögtön. Neki minden rögtön kellett...[12]

 
Trefort Ágoston
(1865-67 között)

Kultuszminiszteri munkásságát minden idők legnagyszerűbb szakmai teljesítményének tartják, azt napjainkig nem tudta egyetlen hasonló szakterületen tevékenykedő tárcavezető sem felülmúlni! Kiváló munkássága eredményei közül néhány külön is említést érdemel. Nevéhez fűződik a népiskolai hatóságokról (1876. évi XXVIII. tc.) és a középiskolákról szóló (1883. évi XXX. tc.) törvény, valamint a magyar nyelv, mint tantárgy oktatásának kötelezővé tétele a népiskolákban (1879. évi XVIII. tc.). Ez utóbbi teljesíti ki azt, a magyar nyelv érdekében még a reformországgyűléseken megkezdett munkát, melynek egyik élharcosa, szószólója maga Klauzál Gábor volt. Ugyancsak minisztersége idejéhez kötődik a zenészeti akadémia felállítása, melynek élére elsőként Liszt Ferenc került kinevezésre. Ugyancsak ebben az időben kezdte meg működését a rabbiképző intézet, de gondoskodott a hazai műemlékek fenntartásáról, felújításáról, az iparművészeti és üvegfestészeti iskolákról.

 
Trefort Ágoston
(1872-ben)

Az országgyűlés 1873. február 24-ei ülésnapján elmondott miniszteri beszédében olyan figyelemre méltó igazságok hangzottak el, melyek napjainkban is megkerülhetetlenek: „...Háládatlan, sőt fölösleges feladat, vitatkozni arról: nagyobb súlyt kelljen-e nálunk a népoktatásra, a közép- vagy a felsőbb iskolákra fektetni. Nézetem szerint ápolni kell és lehet mind a hármat egymás mellett, s kell, hogy ez az eljárás képezze a magyar közoktatás politikájának lényegét. Mert bármennyit költsünk is a népoktatásra: a népoktatás nem fogja a kellő gyümölcsöt megteremni, ha a felsőbb oktatásról gondoskodva nem lesz; valamint a felsőbb oktatásnak nem lesz sikere, ha a középtanodák nem javulnak. Ellenben a felsőbb és középoktatás sem lesz kellő hatással az ország szellemi fejlődésére, ha népünket nem neveljük, nem oktatjuk, – sőt a modern alkotmányos állam az ő széles választási jogával s bonyolódott pénzgazdaságával maga nem tarthatja magát, ha a népet politikai s gazdasági tekintetben a nevelés által magasabb niveaura nem emeljük...”[13]

 
Trefort Ágoston
(1888-ban)

Minisztersége idején 2500 új községi és 600 új felekezeti népiskola épült. Érdeme az ipari szakoktatás, az ipari és kereskedelmi szakirányokra való képzés kifejlesztése. Ebben az időben alakult ki a gimnáziumi és a reáliskolai rendszer. A felsőoktatást kulcsfontosságúnak tekintette, 1872-ben nyílt meg a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem, a korábbi Polytechnikum pedig Műegyetemmé alakult. Új karok jöttek létre, európai színvonalra emelkedett az orvos- és természettudományi képzés, valamint a művészeti felsőoktatás rendszere is. Egységesítette a tanárképzés rendszerét, számos szociális és jóléti intézkedéssel biztosította a tanítók és tanárok helyzetét, jól tudván, az oktatás sikere rajtuk múlik.

Itt jegyzendő meg, hogy az általa vezetett minisztériumban kezdte meg hivatali pályafutását fogalmazó gyakornokként 1881-ben – néhai barátjának fia – ifjabb Klauzál Gábor, aki 1882-től már tiszteletbeli segédfogalmazó, 1883-tól segédfogalmazó, 1884-től tiszteletbeli fogalmazó, míg 1886-tól fogalmazó. Valamennyi előléptetési javaslatát a Minisztertanács felé a tárca vezetője kezdeményezte.[14] 

Az 1888. esztendő nehezen indult számára, a télen súlyos beteg volt, szívbaj és vízibetegség tünetei jelentkeztek nála. Februárban a baj nagyobb lett, de szívós ereje lévén, felgyógyult és áprilisban újra elfoglalta hivatalát. A nyáron még utazgatott, de Bad Ischlből augusztus 17-én már betegen érkezett haza. Állapota súlyosbodott, augusztus 19-én – a család kérésére – Hornig Károly veszprémi püspök ellátta őt az egyház utolsó szentségeivel. Ezt követően ereje óráról-órára fogyott, többször eszméletét veszítette, míg végül augusztus 22-én reggel 7 órától agonizálni kezdett és déli 1 óra 50 perckor beállt nála a halál.[15]




 Trefort Ágoston
a halottas ágyán
Trefort Ágoston ravatala
az MTA előcsarnokában 
Trefort Ágoston temetési menete a
Károly körút és Kerepesi út sarkán

  
 Trefort Ágoston sírja a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben

Első ravatalát augusztus 22-én, a pesti Széchenyi utcában lévő Ganz-féle házban állították fel, majd a közszemlére kitett tetemet másnap éjfélkor, érckoporsójával együtt, az Akadémia épületébe szállították át, ahol augusztus 24-én a temetés megkezdéséig volt ravatalon. A temetés ezen a napon, délután öt órakor vette kezdetét, melynek végén, földi maradványait a Kerepesi temetőben, díszsírhelyben helyezték végső nyugalomra.[16]

Szász Károly[17] – miután külföldön lévén, értesült halálhíréről – versben örökítette meg a felette érzett fájdalmát:

Dőltével mennyi minden romba dőle!ű
Hunytával mennyi eszme hamvba hullt!
Dolgozni, tenni, lelkesedni – tőle
Egy nemzedék, egész nemzet tanult!
Szelleme lángján hány sziv gyujta fáklyát,
Meritve nála uj erőt, hitet;
S most a halál eloltja tiszta lángját
S kihalt a tüzhely, néma és hideg
.”
[18] 

A Természettudományi Társulat – a tudományos intézetek közreműködésével – bizottságot hozott létre Trefort Ágoston emlékének szobor formájában való megörökítésére. A Természettudományi Közlöny 1889. januári számában jelent meg az adakozásra való felhívás. Édesapja egykori barátja és politikustársa szobrának felállítását adományával ifjabb Klauzál Gábor is támogatta.[19]Az egész alakos bronz szobor a Műegyetem parkjában került felállításra. Alkotója Strobl Alajos szobrászművész, a talapzatot pedig Czigler Győző műegyetemi tanár tervezte. A szobor ünnepélyes avatására 1904. június 5-én délben került sor…[20]



Szoboravatás
(1904)
Trefort Ágoston szobra 
(2017)

Trefort Ágoston hamvai ma is a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, a Deák-mauzóleum közvetlen közelében, a 29-1-5 sírhelyben nyugszanak. A test már régen elporladt, de emléke, szellemi öröksége máig hatóan él...

A már idézett, Klauzál Gábor feletti emlékbeszédében, Trefort zárógondolata ez volt: „...A nagy férfiak cultusa általában nem abban áll, hogy nekik szobrokat állítsunk, de hogy nyomdokaikat követve, a hazát ama szellemben szolgáljuk, mely őket lelkesíté.”[21] Nagy igazságot mondott ki, de jó lenne, ha mindez napjaink gyakorlatában is megvalósulna



Bartos Mihály
helytörténész
Klauzál Gábor Társaság alapító tagja


2017. december 28.




Megjegyzések:

[1] Általánosan felhasznált források:
a.) Magyar Nagylexikon XVII. kötet (Szp-Ung). Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest 2003. 711.o.
b.) Magyar Katolikus Lexikon XIV. kötet (Titel-Veszk). Szent István Társulat az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Budapest 2009. 319-320.o.
c.) Godzsák Attila: Kétszáz éve született Trefort Ágoston. Honismeret, XLV. évf. 1. szám, 2017. február 3-6.o.
d.) Trefort Ágoston: Emlékbeszédek és tanulmányok. A M. Tud. Akadémia Könyvkiadó-hivatala, Budapest 1881. [TET]
e.) –á–r–: Trefort Ágoston. Vasárnapi Újság, XIX. évf. 37. szám, 1872. szeptember 15. 449-450.o.
f.) Trefort Ágoston / 1817-1888. Vasárnapi Újság, XXXV. évf. 35. szám, 1888. augusztus 26. 569-571.o.
g.) Pulszky Ferenc: Trefort Ágostról. Vasárnapi Újság, XXXV. évf. 36. szám, 1888. szeptember 2. 594-595.o.
h.) Trefort Ágostonról. Vasárnapi Újság, LI. évf. 24. szám, 1904. június 12. 402-403.o. Köszönetet mondok a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjtemény vezetőjének, Sándor Tibornak Trefort Ágoston fotográfiáinak rendelkezésre bocsájtásáért. – Budapest-Képarchívum, 1. Schrecker Ignác fényképész felvétele, 1865. képazonosító: 040604; 2. Borsos József festőművész felvétele, 1865-67. képazonosító: 040393.
[2] barkóczi Rosty Ilona Alojzia Erzsébet (1826-1870), testvére barkóczi Rosty Ágnes Katalin Anna (1825-1913), aki Eötvös József felesége, így a két férfiú közvetlen családi kapcsolatba került egymással.
[3] barkóczi Rosty Albert Ferenc János (1779-1847) Békés vármegye főjegyzője, alispánja, táblabíró. 
[4] von Lamberg, Franz Philipp (1791-1848) cs. és kir. altábornagy, a bécsi udvar által 1848. szeptember 25-én kinevezve Magyarország katonai parancsnokának és ideiglenes nádorának. 
[5] Trefort Ágostonhoz hasonlóan távozott ekkor külföldre sógora, Eötvös József és Szalay László is, így vészelvén át a hadiállapotokat és az azt követő megtorlást. 
[6] Trefort Ágoston további országgyűlési képviselőségei: 1869-72., 1872-75., 1875-78., 1878-81., 1884-87. és 1887-92. évi, melynek során elhalálozott. 
[7] TET, i.m. 105-106.o. 
[8] TET, i.m. 116.o. 
[9] A lap szerkesztősége az Aldunasor (ma: Apáczai Csere János utca) 20. szám alatt, a kiadóhivatala pedig a Barátok (ma: Ferenciek) tere 7. szám alatt működött. 
[10] A lap szerzői közé tartozott többek között: Keleti Károly, Lónyay Menyhért, Kerkápoly Károly, Vécsey Tamás, Fest Imre, Lutter Nándor, Szász Károly, Fényes Elek, Gerlóczy Gyula, Gyulay Pál, Pulszky Ferenc, etc. 
[11] Eredeti tárcájának megtartása mellett, 1876. augusztus 21-től 1878. december 5-éig egyidejűleg, a földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszteri posztot is betöltötte. 
[12] Szüry Dénes: Szász Károly. Vasárnapi Újság, XLV. évf. 18. szám, 1898. május 1. 294.o
[13] TET, i.m. 326-327.o. 
[14] Ifjabb Klauzál Gábor Trefort halála után is fokozatosan haladt előre a hivatali ranglétrán, míg végül 1917-ben miniszteri tanácsosként – saját kérésére – nyugállományba vonult. 
[15] A halál beállta után, még a délutáni órákban, Strobl Alajos szobrászművész gipszlenyomatot vett az elhunyt arcáról. 
[16] Az Akadémiai egyházi és világi búcsúztató után, a koporsót hatfogatú, üvegtetős gyászhintóba helyezték. A ravatalra tett 212 koszorút kettő, kétlovas díszkocsi vitte. A menet az Akadémiáról a Ferenc József (ma: Széchenyi István) tér – Fürdő (ma: József Attila) utca – Váczi (ma: Bajcsy-Zsilinszky) és Károly körút – Kerepesi (ma: Rákóczi) út útvonalon, ezrek és ezrek gyászoló sorfala között haladt el a temetőig. A menet nyolcadfél órakor ért a Kerepesi temetőbe. – Trefort temetése. Vasárnapi Újság, XXXV. évf. 36. szám, 1888. szeptember 2. 595.o. 
[17] szemerjei Szász Károly (1829-1905) költő, drámaíró, műfordító, esztéta, kritikus, 48-as honvéd hadnagy, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Kisfaludy Társaság tagja, majd alelnöke. A fülöpszállási kerület országgyűlési képviselője, egyidejűleg a Deák-párt tagja 1865-től. Ebben az időben így ír „a hollóból hattyúvá fehérült alak”-ról, Klauzál Gáborról: „Annál rokonszenvesebb egyéniség a jó öreg Klauzál, kiben az egykori ministert ugyan senki föl nem fedezné, sőt a posoni országgyűlések sentimentális szónokát is alig; bár, ha hangja megcsendül mint az ávé ájtatra hívó estharangja, szívünket valami kifejezhetlen elérzékenyülés ábrándja fogja el; még is, régi tulajdonaiból egész teljességben csak táblabíróságát tartotta meg, annak egész jólelkűségével s tajtékpipás szeretetre-méltóságával.” 
[18] Szász Károly: A Lido-parton. – Trefort Ágoston emlékezete – (Velence, 1888. augusztus 24.). Vasárnapi Újság, XXXVI. évf. 19. szám 1889. május 12. 302.o. 
[19] Pesti Napló, LII. évf. 309. szám, 1901. november 9. 6.o. 
[20] A leleplezéskor beszédet mondott Wartha Vince (1844-1914) műegyetemi tanár, a Természettudományi Egyesület elnöke, a tétényi születésű gróf Dr. Hugonnay Vilma (1847-1922), az első magyar orvosnő férje. – Trefort Ágoston emlékszobra. Vasárnapi Újság, LI. évf. 24. szám, 1904. június 12. 401-402.o. 
[21] TET, i.m. 116.o.


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2022. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (78)
Közhasznúsági jelentések (16)
Egyesületi élet (284)
Közélet (143)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (48)
2016. évi médiamegjelenések (1)
2016. évi programnaptár (1)
2017. évi médiamegjenések (1)
2017. évi programnaptár (1)
2018. évi médiamegjenések (1)
2018. évi programnaptár (1)
2019. évi programnaptár (1)
2020. évi programnaptár (1)
2021. évi programnaptár (1)
2022. évi programnaptár (1)
2023. évi programnaptár (1)



1848/49 (52)
Barangolások (34)
Budatétényi Ősök Napja (30)
Díszpolgárok (19)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (129)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (43)
Wolf-kripta (21)