Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

Klauzál Gábor és kortársai I.
Adalékok egy temetői séta stációihoz…

[1.rész.: A főbejárattól a jobb oldali falsírboltok mentén…]
A Klauzál Gábor Társaság – névadója halálának 150. évfordulójára emlékezve – 2016. szeptember 24-én Bartos Mihály helytörténész vezetésével kegyeleti sétát tett a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, felkeresve Klauzál Gábor személyéhez, életéhez, munkásságához valamilyen módon közvetlenül kötődők síremlékeit.

Talán éppen Eötvös gondolata magyarázza az okot, mely szerint: Ki az, ki temetőn meghatva ne érzené magát? mint gyermek, mert fél, hogy az elhunytak visszajönnek, mint férfi, mert tudja, hogy a föld senkit vissza nem ad.” az emberek többsége – a szükségestől eltekintve – miért ódzkodik a temetőtől?

Egy élet születésével, annak halála is születik. A hívő ember tudja, ez olyan, Isten által szabott rend, melyen ember nem változtathat. A nem hívő is tisztában van mindezzel, legfeljebb neki nincs reménye és nincs vigasza annak bekövetkeztére. Bár úgy mondják, a halál órájában kevesen maradnak hitetlenek…

Az embert földi útján árnyékként kíséri a vég. Járja földi útját és nem tudja, mikor jön el a pillanat, amikor kezéből kivétetik az irányítás. A Fiumei úti temető 33. parcellájában áll az a síremlék, mely mindennél beszédesebben, az arra járót erre inti…



  A 33. parcella intő sírjele...  ...az örök kísérővel

Hogyha elér a halál, s megmértek az isteni bíró / mérlege és szavai, / nincs ima, nincs jóság, ékes szó, rang, ami vissza- / hozzon a földre, ide…
írja Horatius egy versében.[2] Igazat szól, mert a lélek távoztával, csak hűlt tetem az, mely e’ földön marad.

Az elhunytnak testével a feltámadásba vetett hitben és várakozásban tisztelettel és szeretettel kell bánni. A halottak eltemetése az irgalmasság testi cselekedeteinek egyike, tiszteletben tartja Isten gyermekeit, a Szentlélek templomait. tanítja a Katolikus Egyház Katekizmusa.[3] A temetés legteljesebb formája az elföldelés, mely csak temetőben, vagy az arra kijelölt kultikus helyen végezhető. A koporsós temetés kifejezi a test föltámadásába vetett hitet és reményt. A temetőben történő temetés elősegíti az elhunytakra való emlékezést…[4]

Holtak városa a temető. Minden temető egyben, az élők helyi közösségének önmagáról kiállított bizonyítványa is. Akik halottaikat nem tartják tiszteletben, emléküket nem becsülik, nyughelyüket nem ápolják, maguk sem érdemelnek életükben tiszteletet, megbecsülést, gondoskodást.

Többen csak kegyeletből járják a temetőket, felkeresvén őseik, szeretteik, barátaik sírját, ha még azok valahol fellelhetőek. Ha már nem, akkor legfeljebb marad a temetői Nagykereszt, vagy a teljes feledés…

Kevesek fordulnak a megismerés, a tanulás vágyával szívükben temetőink felé. Pedig – ahogy Eötvös Károly állítja – „Sokat lehet tanulni a temetőben. Sok kincset lehet ott gyűjteni. Gondolatok és érzések kincsét, ábrándokat és sejtéseket, tanulságokat és erényt. Csak bűnt és gonosz indulatot nem lehet. Tiltja ezt az enyészet.[5] Valóban, a temető nyitott könyv, csak meg kell tanulni kellő alázattal olvasni belőle…

A Klauzál Gábor Társaság – névadója halálának 150. évfordulójára megnyitott „Emlékév” keretében – kegyeleti sétát szervezett 2016. szeptember 24-ére a Fiumei úti Nemzeti Sírkertbe, melynek során elsősorban azon kortársak síremlékeit szándékoztak felkeresni, akik az egykori Hazafi személyéhez, életéhez, munkásságához valamilyen módon kötődtek. Az utókor szerencséjére, az itt lévő síremlékeik számossága még oly jelentős, hogy egy időben és térben is ésszerű nagyságú séta, valamennyiük felkeresését nem teszi lehetővé. A megtervezett útvonal végül 3,2 km hosszúságúra és 3,5 óra időtartamúra sikeredett.





A séta vezetője
Pulszky sírjánál   Vörösmarty sírjánál Csengery síremléke előtt 

Az érdeklődők a megjelölt a szombati napon a temető főbejáratánál gyülekeztek, majd a szépszámú csoport – kellemes, kissé szeles, de napsütéses időben – reggel 9 órakor indult útjára a jobb oldali falsírboltok irányába…   

Mielőtt az általunk keresett első síremlékhez értünk volna, rövid bepillantást tettünk a temető történetébe, ami az elmúlt több mint másfél évszázad történelmi változásainak is hű lenyomata. Pest városa a török kiűzése után létesült és idő közben elszaporodott, majd a város terjeszkedésének és hosszabb távú fejlesztésének gátját képező, kisebb templomkert-beli, illetve egyéb közösségi temetkezési sírkertek[6] kiváltására, hosszabb távú megoldásokat keresett. Ezek egyik törekvéseként jött létre 1790-ben Pest város első központi temetője, az ún. Váczi úti temető.[7] A rohamosan fejlődő város részére ez a temetőterület sem mutatkozott elégségesnek, így 1847-ben Pest városa, temetkezési célokra új területet jelölt ki a Kerepes felé menő út mellett. Ebben a temetőben az első, hivatalos temetéseket 1849. április 1-jével kezdték meg.

A temetőt a város 1885-ben dísztemetővé nyilvánította és tehermentesítésére megnyitották a mai rákoskeresztúri Köztemetőt.




 A jobb oldali falsírboltok
előtti út (1960k)
Vörösmarty Mihály 
síremléke (1960k)
A Batthyány mauzóleum
(1960k)

A temető rendezésére, a jelesebb halottak csoportosítására, díszparcellák, díszsorok létrehozására folyamatosan készültek tervek és ezeknek megfelelően rendszeresek voltak a temetőn belüli áttemetések is. Mindeközben folyamatos volt a temető parkosítása is.

A második világháború utáni politikai hatalom, a korábbi korok számos történelmi nagyságának, a hazai nemesség és polgárság színe-javának hamvait őrző temetőt – „a múltat végképp eltörölni”-jegyében – 1952-ben lezáratta és megkezdte annak felszámolását. Szerencsére a folyamat lassú és nehézkes volt, míg újabb „koncepció”-váltással, a Fővárosi Tanács VB Nemzeti Pantheonná nyilvánította a sírkertet. Ez lényegében csak a temető megmaradását eredményezte, de értékeinek fenntartását, védelmét nem biztosította. Megindult a temető munkásmozgalmasítása is.

Az 1989-1990. évi politikai kurzusváltás – néhány eredménytől eltekintve – sem hozott lényegi változást, sőt, a pénzéhségből adódóan újonnan megindult köztemetések folyamatosan rombolják mindazt, amit az elmúlt több mint másfél évszázadból, még hagyatékunknak tudhatunk…

A temető jobb oldali falsírboltjainak sorában nyugszik cselfalvi és lubóczi Pulszky Ferenc Aurél Emánuel (1814-1897) politikus, régész, műgyűjtő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, végül másodelnöke, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság tagja.[8]





 Pulszky Ferenc  Pulszky Ferenc partéja  Pulszky Ferenc  síremléke 

Az 1848. március 15-ei pesti forradalom kirobbanását követően március 17-től – Klauzállal Gáborral, Nyáry Pállal és Rottenbiller Lipóttal – a nemzetőrség megszervezésén dolgozik.

Március 23-tól Pesten, Szemere Bertalannal együtt, a Klauzál Gábor elnökletével működő Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottság tagja.[9]

Tőle nem messze, borostyánnal benőtt síremlék alatt található károlypatyi és vasvári Károlyi István (1794-1863) ügyvéd, nyomdatulajdonos, könyvkiadó, író, költő, publicista.[10] Trattner Mátyás nyomdász leányát 1824-ben vette feleségül, majd 1827-től Trattner-Károlyi néven vezette a nyomdáját.


Károlyi István partéja

Károlyi István 
síremléke
Kora egyik vezető nyomdája volt, számos író és költő művét jelentette meg. Itt adták ki többek között Széchenyi István több művét, Fényes Elek Magyarországról szóló statisztikai és topográfiai leírását, az Auróra Almanachot, de számos kalendáriumot, kisnyomtatványt, plakátot is készítettek. A Trattner-Károlyi kiadó jelentette meg az egyes országgyűlési ülésszakok törvénycikkelyeit is.

Ebben a pesti nyomdában készült Birányi Ákos: Pesti forradalom c., 1848-ban megjelent munkája is, amelyik a forradalom első öt napjának – a szemtanú hitelességével való – pontos leírása, benne Klauzál Gábor feledhetetlen érdemeivel.






 Vörösmarty Mihály

 Vörösmarty Mihály
síremléke
Vörösmarty Mihály partéja 

Az egykori temetőiroda épületét és a II. kaput elhagyva találjuk Vörösmarty Mihály (1800-1855) költő, író, műfordító publicista, nyelvész, az 1832-es helyesírási szótár szerkesztője, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a Kisfaludy Társaság egyik megalapítója, a Nemzeti Kör elnöke[11] síremlékét.

Amikor Vörösmartyt apja 1816. őszén Pestre vitte tanulni, akkor az 1816/1817. tanévben a piaristák gimnáziumának 6. osztályába járva, iskolatársak voltak Klauzál Gáborral. Erről később, az Újság című lap így emlékezett meg: „Abban az esztendőben, mikor Vörösmarty a pesti piaristákhoz járt, az ötödik osztály tanulója volt Klauzál Gábor (első eminens volt nyolcvanöt osztálytársa közt) s a negyedik osztályba járt Schedl Franciscus (a későbbi Toldy Ferenc), ki a 31-ik eminens volt 88 tanulótársa közt.”[12]

Az első népképviseleti országgyűlésen Klauzál Gábor képviselőtársa. Az általa írt Szózat c. költeményét énekelve helyezték Klauzál hűlt tetemét sírjába Szegeden 1866. augusztus 6-án, valamint ugyanott, az augusztus 14-ei gyászmiséjét követő megemlékezésen, annak első és második versszakát énekelte a gyászoló közönség. [Gerenday, 1858.][13]

 
 A jobb oldali falsírboltok előtti út a Fiumei út mentén

Néhány lépésnyire tőle, az út bal oldalán, egy kis szigetecskén, árnyas fák alatt áll Arany János (1817-1882) – „a ballada Shakespeare-je”, „a szalontai nótárius” – költő, író, esztéta, irodalomtörténész, dal- és zeneszerző, muzsikus, népdalgyűjtő, vándorszínész, honvéd nemzetőr, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, titkára, majd főtitkára, a Kisfaludy Társaság igazgatója[14] síremléke.

Barátja, Petőfi Sándor pesti szobrának avatásán, 1882. október 15-én erősen megfázott és az ezt követő tüdőgyulladásban október 22-én déli 12 órakor elhunyt. Temetése október 24-én du. 3 órakor kezdődött a Kerepesi úti temetőben. Síremléke köré később, a Margitszigetről hozott tölgyfacsemetéket ültettek.





 Arany János

 A tölgyek alatt…

 … Arany János
síremléke
Arany János partéja

Halálát követően közadakozás indult szobrának felállítására. A Fővárosi Lapok folyamatosan tudósított a beérkező adományokról. Az adományozók között a Klauzál család is ott található: „Az Arany János szobrára ujabban adakoztak szerkesztőségünknél: … Klauzál Gábor özvegye és családja tiz forintot; …[15]

A Magyar Nemzeti Múzeum előtt álló bronz szobrát – mely Stróbl Alajos alkotása és mellékalakjai: Toldi Miklós, valamint Rozgonyi Piroska[16] – 1893. tavaszán leplezték le. [Stróbl Alajos és Kalina Mór, 1885.]

Visszatérve a jobb oldali falsírboltokhoz, utunkat folytatva kéméndi Szalay László (1813-1864) ügyvéd, politikus, országgyűlési képviselő, jogtudós, politikai közíró, történetíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és titkára, a Kisfaludy Társaság tagja[17] síremlékéhez érünk el, aki 1844-től az első Pesti Hírlap szerkesztője is volt.

        


 Szalay László  Szalay László partéja  Szalay László síremléke

A Büntető törvénykönyvet kidolgozó 1840. évi országos választmány – melynek Klauzál Gábor is tagja – jegyzőjeként, részt vett a javaslat elkészítésében és szerkesztésében, a haladó eljárásjogi tervezetek kidolgozásában.

A Batthyány-kormány időszakában, Deák Ferenc minisztériumában a kodifikációs osztály vezetője. [Gerenday, 1865.]

A jobb oldali falsírboltok Fiumei út menti szakaszának vége felé érjük el Bugát Pál (1793-1865) orvos, egyetemi tanár, műfordító, nyelvész, a Természettudományi Társaság megalapítója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja[18] sírját.





 Bugát Pál

 Bugát Pál partéja

Bugát Pál
síremléke
 Bugát Pál
bronz portréja
Ő volt az első, aki hazai egyetemen, magyar nyelven adott elő orvostudományt. Klauzál Gábor minisztersége alatt, az 1848. nyarán-őszén pusztító országos kolerajárvány során szerzett tapasztalatai alapján, októberben az Orvosi Tárban „A cholera megérkezett Buda-Pestre” címmel írt helyzetelemzést. Később a Honvédelmi Bizottmány Magyarország főorvosának nevezte ki. [Csontos László-Hoffer Miklós, 1966.]

A jobb oldali falsírboltok első töréspontját adó Ganz-mauzóleummal szembeni köröndön áll Csengery Antal (1822-1880) közgazdász, író, műfordító, publicista, az első Pesti Hírlap főszerkesztője, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és másodelnöke, a Kisfaludy Társaság tagja[19] síremléke.




 Csengery Antal

 Csengery Antal partéja

Csengery Antal
síremléke
A Pesti Hírlapot – annak főszerkesztőjeként – 1848-ban a Batthyány-kormány politikájának szolgálatába állította, támogatva törekvéseiket, annak közlönyévé tette.

Deák Ferenc egyik bizalmasa, aki részt vett a kiegyezés előkészítésében is. Klauzál Gábor képviselőtársa, akivel több bizottságban, választmányban és delegációban dolgoztak együtt.

A Salgótarjáni út menti jobb oldali falsírboltok elején található Rottenbiller Lipót (1806-1870) ügyvéd, az Iparbank és Takarékpénztár megalapítójának sírja.[20] Pest első alpolgármestere 1843-tól, majd háromszor főpolgármestere, első alkalommal 1848-ban, amikor a város vezetése a forradalom mellé állt.





Rottenbiller Lipót

 Rottenbiller Lipót partéja

Rottenbiller Lipót síremléke

Rottenbiller Lipót
bronz portréja
A forradalom első napján, 1848. március 15-én – amikor Pest város tanácsa aláírta és a város pecsétjével hitelesítette a 12 pontot –, lelkesítő szónoklatot intézett a városházánál egybegyűlt néphez. Ezt követően Klauzál Gáborral és Nyáry Pállal együtt indult Budára, a helytartótanácsba.

A még ezen a napon megalakuló Pest városi Rendre Ügyelő Választmány (közismertebb nevén: Közcsendi Bizottmány) – melynek tagjai között ott van Klauzál Gábor is – elnöke lesz.

Március 17-étől Klauzál Gáborral, Nyáry Pállal és Pulszky Ferenccel együtt, a nemzetőrség szervezésén dolgozik.     

Jelenlegi állapotát tekintve, ez a sírhely egyben nemzeti kegyeletünkre mondott vádbeszéd is, hiszen a kopasz téglafalon lévő, egykor felmázolt fehér nyíl mutatta táblán és a rajta lévő bronz domborművön kívül, nem sok minden emlékeztet arra, hogy itt egy jeles történelmi személyiségünk várja a feltámadást…

  Jobb oldali falsírboltok útja a Salgótarjáni út mentén

Amennyiben sétánk idő-korlátait feloldanánk, úgy a jobb oldali falsírboltok mentén további, Klauzál Gáborhoz kötődő személyek nyughelyeit látogathatnánk meg. Kik is ők? 

Ahogy haladunk a temető keleti sarka felé, egyre nehezebb a tájékozódás, ugyanis a buján terjeszkedő növényzet által takart, romos, elhanyagolt, hiányzó síremlékek között, avatott szem és kellő elszántság kell ahhoz, hogy a látogató kitartással keressen és ne adja fel a sokszor reménytelennek tűnő kutatást.

A Salgótarjáni út felőli oldal falsírboltjainak sorában – a 40. parcella közepét elhagyva – találjuk ehrenbergi Eckstein Frigyes (1803-1859) orvos, egyetemi tanár, dékán, az Orvosegylet elnökének nyughelyét.[21]




Eckstein Frigyes

Eckstein Frigyes partéja

Eckstein Frigyes 
síremléke
Klauzál Gábor minisztériumának egészségügyi osztályán egészségi tanácsnok, a közegészségügyi intézmények (kórházak) ügyei tartoznak hozzá.

Klauzál felhatalmazásával, 1848. május 24-én – Tormay Károly miniszteri tanácsossal és Plósz Lajos pesti orvossal együtt – a Havasalföldre küldték ki, hogy az ott már megjelent kolerajárványt tanulmányozzák.

Sauer Ignác mellett tagja volt a Polya József elnökségével, 1848. október 27-ével megalakult, kolera elleni védekezést irányító háromtagú bizottságnak.

A temető IV. kapuja utáni szakaszon – a 48/2. parcella magasságában nyugszik váradi Polya József (1802-1873) orvos, járványügyi szakember, a Szent Rókus Kórház igazgató főorvosa, mezőgazdász, kertész, pomológus, grafikus, illusztrátor, a Magyar Tudományos Akadémia tagja.[22]




 Polya József

 Polya József partéja

Polya József 
síremléke
Mint az 1831. évi hazai országos kolerajárvány idején kellő tapasztalatokat szerző, illetve eredményes orvosi munkát végző szakember szolgálatait – az 1848. nyarán fenyegető kolerajárvány idején is – a kormány is igénybe vette. Később, az október 27-én felálló háromtagú Országos Kolera Bizottmány elnökének nevezték ki. 

Tovább haladva, elérjük a jobb oldali falsírboltok következő töréspontját jelentő Thalmayer-mauzóleumot.[23] A Thalmayer család egykori mauzóleumát 1926-ban csontházzá alakították át. Jelenleg 700 csontfülke található benne.[24]






 Az egykori Thalmayer mauzóleum, ma csontkamra…

 … ahol nem csak a csontok enyésznek

 Csontfülkék


 Temetettek


 Csontfülkék


Utunkat északi irányba folytatva, elsőként árkosi Benkő Dániel (1799-1883) mezőgazdász, tanár, uradalmi főfelügyelő, mezőgazdasági szakíró, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának sírját érjük el.[25]




 árkosi Benkő-család
nemesi címere
 Benkő Dániel partéja

 Benkő Dániel
síremléke

Klauzál Imre (1799-1847) – Klauzál Gábor testvére – 1838-ban, a rohonci gazdasági tanintézetet szervezte, ahová az akkor már jó nevű szakembert magával vitte tanárnak. Később társszerzője lett a Korizmics László-Benkő Dániel-Mórocz István: A mezei gazdaság könyve (Pest, 1855.) c. hatkötetes könyvnek, melyben az átvett, idegen nyelvű anyag fordításán túl, azt jelentősen kibővítve, az okszerű gazdálkodás alapelveinek hazai viszonyok közötti alkalmazási kérdéseit tárgyalják. Koruknak egyik legsikeresebb mezőgazdasági szakkönyvét alkották meg.

Tovább haladva még mindig a jobb oldali falsírok mentén, az 54/1. parcella magasságában két kiváló orvos sírja van egymáshoz közel.

Az első Fromm Pál (1812-1899) főorvosé, aki 1848-1849-ben a kolerajárvány elleni küzdelem egyik vezetője volt.[26]




 Fromm Pál

Fromm Pál partéja

 Fromm Pál
síremléke 
Korábban Sauer Ignác professzor klinikáján tanársegéd, majd szolgálatait önként ajánlja fel a Batthyány-kormánynak. Klauzál Gábor minisztériumának egészségügyi osztályán 1848. május 4-től lett fogalmazó. Kiváló orvos, aki elveihez, orvosi esküjéhez minden körülmények között szigorúan ragaszkodott.

A másik Poór Imre (1823-1897) orvos, bőrgyógyász, egyetemi tanáré, aki 1848-ban honvédnak állt, később szakíró és a Magyar Tudományos Akadémia tagja.[27]




 Poór Imre

Poór Imre partéja

Poór Imre
síremléke 
Akadémiai székfoglaló értekezésében 1864-ben így emlékezik meg Klauzál Gáborról: „Érdemleges hazánkfia Klauzál Gábor úr javaslatára magam is több ízben magva és héjával együtt főtt czitromot (mindennap egyet) etettem meg idült váltólázas több betegemmel: e betegek mindannyiszor felgyógyultak 8-14 czitrom kifőzött nedvének elköltése után. A gyógyerő a czitromban ugyanaz, a mi a keserű mandolában, t. i. a czitrommagban szintén kéksav (acidum hydrocyanicum) rejlik.[28]

 Útban Szabó József sírjához...

Klauzál Gábor orvosa, akit Kalocsán a Szabó-házban lévő betegágyánál, az utolsó napokban két alkalommal is felkeres, hogy rajta segíteni próbáljon.

Klauzál Gáborné, Schmidt Emma orvosaként, az asszony gyógykezeléséről is gondoskodott élete utolsó szakaszában...[29]

Sétaútvonalunktól és a jobb oldali falsírboltoktól is kissé félreeső helyen, Eckstein doktor síremléke után érdemes még befordulnunk a bozótos 48/1. parcellába, ugyanis annak északi oldalában található szentmiklósi Szabó József (1822-1894) geológus, bányamérnök, mineralógus, utazó, akadémiai, majd egyetemi tanár, tankönyvszerző, a Magyar Tudományos Akadémia tagjának sírja.[30]






 Szabó József partéja Szabó József eredeti síremléke (1960k)  Szabó József
síremléke
 Szabó József
mellszobra...
...hátoldalán a figyelmeztetéssel! 

A szabadságharc idején pestkerületi salétrom-főfelügyelőként a szabadságharc puskaporgyártását segítette. A hazai geológus-iskola megteremtője.

Schmidt Emma révén, rokonságban áll Klauzál Gáborral. Testvére az a Szabó Mihály, akinek kalocsai házában 1866. augusztus 3-án Klauzál Gábor elhalálozott. [Eredeti síremléke: Szécsi Antal, 1897.]



 A buja növényzet...  ...zavartalanul tenyészik

 


Bartos Mihály
helytörténész
Klauzál Gábor Társaság alapító tagja


2016. december



(A képeket készítette: Kecskeméti Tibor, Bartos Mihály és Hódi Szabolcs, a képeket az íráshoz összevállogatta: Bartos Mihály és Hódi Szabolcs)


A temetői sétáról szóló írás folytatásai:


Megjegyzések:
 
[1] A saját temetői és levéltári kutatási anyagokon túl, általánosan felhasznált források: a.) Tóth Vilmos: A Kerepesi úti temető I. – Budapesti Negyed 24. szám, Budapest Főváros Levéltára, 1999. nyár b.) Tóth Vilmos: A kerepesi úti temető II. – Budapesti Negyed 25. szám, Budapest Főváros Levéltára, 1999. ősz c.) Károsy Pál: A Kerepesi-úti temető költészete / Sírversek, sírfeliratok – A szerző kiadása, Budapest 1934. d.) Károsy Pál: A Kerepesi-úti temető nagy halottai – Székely Nyomda és Könyvkiadó Vállalat, Budapest 1938. e.) A parte cédulák az Országos Széchenyi Könyvtár digitális archívumában találhatóak. f.) A kisnyomtatványok a szerző sajátja. g.) Erdélyi Mór (1866-1934) fényképe Kossuth Lajos eredeti sírhelyéről, a Kerepesi úti temetőben (1894.) – Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest gyűjtemény; Budapesti képarchívum, képazonosító: 000691 h.) Az archív fényképek a szerző sajátja. i.) A tanulmányban szereplő fényképeket a síremlékekről a szerző, a sétáról pedig Kecskeméti Tibor készítette. 
[2] Quintus Horatius Flaccus (Kr.e. 65-8), Hogyha elér a halál c. verse. 
[3] A katolikus egyház katekizmusa. – Második kiadás. Szent István Társulat – Az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Budapest é. n. 2299. 
[4] Forrás: A Hittani Kongregáció instrukciója a katolikus temetésről – Új Ember, LXXII. évf. 45. (3559.) szám, 2016. november 6. 6.o. 
[5]Eötvös Károly: Balatoni utazás I-II. – Magyar Hírmondó; Magvető Könyvkiadó, Budapest 1982. [Eötvös] II. 398.o. 
[6]Néhány ezek közül: hódoltság-kori török temető a mai Kálvin téri református templom-Erkel utca környékén; Felső-Kapu temető a XVII. szd-ból a mai Kristóf tér-Váci utca-Türr utca találkozásánál; Alsó-Kapu temető a XVII. szd-ból a mai Kecskeméti utca-Múzeum körút találkozásánál a mai Korona Szálló területén; Első józsefvárosi temető 1730-tól a mai Dugonics utca-Kálvária utca-Kőris utca-Diószeghy utca által határolt területen; Zsidó temető 1788-tól a mai Ferdinánd-híd Lehel tér felőli végénél, a korábbi négy zsidó temető helyén; XVIII. szd-i városi temető a belvárosi Ferences-templom mögött; Misericordianusok temetője a mai Főpolgármesteri hivatal területén; Pestis-temető a mai Molnár utca nyomvonalán a Fővám tér felé; XVIII. szd-i sírkert a mai Török Pál utca-Lónyay utca találkozásánál; Szerb temető a mai Szerb utca-Veres Pálné utca találkozásánál a templomkertben; Görög és Szerb temető a mai Pipa utca-Csarnok tér-Gönczy Pál utca találkozásánál; Invalidusok temetője a mai Kossuth Lajos utca-Deák Ferenc tér közötti területen; XVIII. szd-i városi temető a mai Erzsébet tér-Vörösmarty tér között; első ferencvárosi temető 1825-től a mai Haller téri templom mögötti területen; második józsefvárosi temető és katonai sírkert 1818-tól 1860-as évekig a mai Ganz-Mávag telken; valamint templomok altemplomai, etc. 
[7] Ez a mai Váci út-Taksony utca-Lehel utca által határolt területen helyezkedett el. A temető 1847-re gyakorlatilag megtelt, azt akkor lezárták. Földbe már nem temettek, de a meglévő sírboltokba még előfordultak esetek. A temető végleges megszüntetéséről 1871-ben határoztak. A terület kiürítése több évtizedig tartott. 
[8] Sírhelyazonosító [SHA]: J. 30 
[9] 1848. szeptember 9-től október közepéig Bécsben, a király személye körüli minisztérium vezetője. Felmentése után visszatér Pestre, ahol a Honvédelmi Bizottmány földművelés-, ipar- és kereskedelmi ügyekkel megbízott tagja. 
[10] SHA: J. 37 
[11] SHA: J. 82 
[12] Újság, II. évf. 61. szám, 1926. március 16. 6.o. 
[13] A síremlék alkotójának, készítőjének és felállítási idejének megjelölése a továbbiakban is. 
[14] SHA: 14. sziget 
[15] Fővárosi Lapok, XIX. évf. 252. szám, 1882. november 3. 1569.o. 
[16] A városi legenda egyik változata szerint, alakját a szobrász a fiatal Hugonnay Vilma grófnőről formázta, de ezt a hivatalos művészettörténet cáfolja. A modell Széchenyi Alice grófnő, Sz. Béla gróf leánya volt. 
[17] SHA: J. 134 
[18] SHA: J. 169 
[19] SHA: 24/1-körönd-2 
[20] SHA: J. 196/197 
[21] SHA: J. 337 
[22] SHA: J. 383 
[23] SHA: J. 450-454 
[24] Csak reménykedhetünk, hogy a sétánk során megemlítésre kerülő – a temetőben sírhellyel már nem rendelkező – Klauzál-családtagok maradványai is ebben az osszáriumban találhatóak… 
[25] SHA: J. 485 
[26] SHA: J. 526
[27] SHA: J. 539 
[28] Dr. Poór Imre: Adatok a természet orvosi czélszerűségéhez, vagyis Minden vidék megtermi az otthonos betegségek gyógyszerét. Székfoglaló értekezés ~ lev. tagtól. (olv. 1864. július 4-én) – Magyar Akadémiai Értesítő / A mathematikai és természettudományi osztályok közlönye. 6. kötet, Pest 1865. 
[29] Pesti Napló, XL. évf. 99. szám, 1889. április 10. 3.o. [30] SHA: 48/1-3-35


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2022. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (78)
Közhasznúsági jelentések (16)
Egyesületi élet (284)
Közélet (143)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (48)
2016. évi médiamegjelenések (1)
2016. évi programnaptár (1)
2017. évi médiamegjenések (1)
2017. évi programnaptár (1)
2018. évi médiamegjenések (1)
2018. évi programnaptár (1)
2019. évi programnaptár (1)
2020. évi programnaptár (1)
2021. évi programnaptár (1)
2022. évi programnaptár (1)
2023. évi programnaptár (1)



1848/49 (52)
Barangolások (34)
Budatétényi Ősök Napja (30)
Díszpolgárok (19)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (129)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (43)
Wolf-kripta (21)