Notice: session_start() [function.session-start]: ps_files_cleanup_dir: opendir(/var/lib/php4) failed: Hozzáférés megtagadva (13) in /home/httpd/www/klauzal.hu/html/includes/config.php on line 62
Klauzál Gábor Társaság
Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

Klauzál és a márciusi ifjak

A 2016. évi Klauzál Napok Tétényben rendezvénysorozatunk április 23-i Klauzál-villánál megtartott megemlékezésénél dr. Szász Erzsébet, a Kempelen Farkas Gimnázium történelem tanárnője előadását halhattuk Klauzál Gábornak az 1848-as forradalmárokra gyakorolt hatásáról.


  
Az 1847-48-as országgyűlés előtt a bécsi udvar – az adminisztrátori rendszer révén – elérte, hogy Klauzált és Deákot ne válasszák követté. Kossuth a párizsi, februári forradalom hatására március 3-án elfogadtatta az alsótáblán a felirati javaslatot (melyben alkotmányt, felelős kormányt, népképviseleti országgyűlést, jobbágyfelszabadítást, közteherviselést – az Ellenzéki Kör által 1847-ben összefoglalt jogokat - követelt). A felsőtábla István nádort és a főkancellárt – utasításokért – Bécsbe küldte, de mikor ők 13-án visszaértek Pozsonyba, Bécsben kitört a forradalom. A hír hatására március 14-én a felsőtábla is elfogadta a feliratot, amelyet egy 72 tagú küldöttség vitt hajón Bécsbe.


     
Ugyancsak március 15-ére Pesten is megfogalmazták a 12 pontot, Petőfi megírta a Nemzeti dalt.
Az ifjúság nagy érdeme, hogy elindította a forradalmat. Azt a forradalmat, aminek délutántól már Klauzál Gábor és Nyáry Pál Pest vármegye alispánja a vezetője. Méltányolnunk kell az ifjúság azon kockázatvállaló bátorságát, amivel a Landerer és Heckenast nyomdánál, pár száz lépésnyire a Károly-kaszárnyától, kikényszerítették a Nemzeti dal és a Tizenkét pont cenzúra nélküli kinyomtatását. Délután Klauzál vezette fel a népet Budára a Zichy Ferenc által irányított Helytartótanácshoz a cenzúra eltörlését és a politikai foglyok szabadon bocsátását követelve. Amint a tanács ezt elfogadta, Klauzál nyomban elkészítette az első sajtószabályzatot, amelyet azonnal jóváhagytak, és a város és Pest megye számára kihirdettek.

      
 Klauzál Gábor  Nyáry Pál  Zichy Ferenc

Kik voltak a márciusi ifjak? A pesti fiatalok közül ötvenen a Fiatal Magyarország és a Tízek Társasága nevű szervezet tagjai, főként írók, újságírók. A forradalomtól sem riadtak vissza, pedig az 1847-48-as, pozsonyi országgyűlés képviselői ekkor még nem voltak a felkelés hívei. A Pilvax kávéházban találkoztak, amikor március 14-én este megérkezett hozzájuk a bécsi forradalom híre. Eldöntötték, hogy a 12 pontot a pesti nép határozataként hozzák nyilvánosságra.

 
Pilvax kávéház

Jókai Mór 23 éves volt 1848-ban. Nemzetőrként harcolt a szabadságharcban, aztán bujdosnia kellett, és álnéven írt. Számtalan regényt, novellát, színdarabot készített, ezekben gyakran XIX. századi eseményeket dolgozott fel.
Vasvári Pál 21 éves volt 1848-ban. A fiatal történész a Közcsendi Bizottmány tagja lett, majd a pénzügyminisztérium titkára. 1848-49-ben több helyen szervezett szabadcsapatot, 1849 júliusában Erdélyben, a Gyalui-havasokban a román felkelőkkel vívott harcban vesztette életét.
Pálffy Albert 28 éves volt ekkor. A Márczius Tizenötödike című lapot szerkesztette. Romantikus regények és novellák születtek tollából.
A szintén 28 éves Vahot Imre később a Pesti, majd a Budapesti Divatlap szerkesztője lett. Ő írta meg Petőfi életútját.

           
Jókai Mór  Vasvári Pál  Pálffy Albert  Vahot Imre

Degré Alajos a harcok során huszártisztként szolgált. Romantikus és humoros regényeket írt.
Irinyi József újságíró, műfordító részt vett a 12 pont megszövegezésében, országgyűlési képviselő lett, majd a magyarokat Párizsban képviselő Teleki László mellett tanácsos. Haynau halálra ítéltette, aztán mégis kegyelmet kapott.

           
Degré Alajos  Irinyi József  Petőfi Sándor  Vajda János

Petőfi Sándor 25 évesen írta a Nemzeti dalt. Bem mellett szolgált Erdélyben, verseiben híven tudósított a szabadságharc történetéről, 1849. július 31-én tűnt el a segesvári csatában.
Vajda János: Egy honvéd naplójából:

„Következett a Landerer és Heckenast-féle nyomda előtti jelenet… Petőfi verse és a 12 pont itt, cenzúra nélkül, rögtön ki lett szedve, nyomva, mialatt az utcán izgató szónoklatok tartattak számosak által. A nyomtatványok aztán szétosztattak. 
Délután már az egész város izgalomban és talpon volt. 
Esni kezdett, mégpedig jó szaporán. A városház tere teli csődült esernyős tömeggel, s itt a hatóság termébe rohant szóvivők s a roppant népség kiáltozása folytán a tanács is magáévá tette és az erkélyről proklamálta a 12 pontot.
Az eső folyvást szakadt…
De a tömeg esernyősen fölment Buda várába, kiszabadította Táncsicsot és diadallal hozta át Pestre.
Katonaság, valami őrjárat, egyszer vonult ki a nyilvános utcából, föl a Váci utcának, és ekkor észrevehető tolulás támadt a városház-tér ama sarkán. De még csak egy gyereket se nyomtak agyon.
Legkisebb baj se történt. Az egészet elnevezők tréfásan paraplés (esernyős) forradalomnak, és nagy volt az öröm, hogy vér nélkül ment végbe.
Nem gondolók, hogy később olyan nagy lesz a puffanása.”

A forradalom vér nélküli győzelmében jelentős szerepet játszott Klauzál Gábor, aki a 15-én alakult, 14 fős Közcsendi Bizottmány tagjaival (többek között Nyáry Pállal) csitította a József-napi vásárra érkezett tömeget. Március 17-én Klauzál Nyáryval, Rottenbillerrel és Pulszkyval megszervezte a nemzetőrséget.

     
 Rottenbiller Lipót

Pulszky Ferenc

 Közcsendi Bizottmány
rendelete

Bécsben március 16-án V. Ferdinánd fogadta az országgyűlés küldöttségét, 17-én elfogadta a feliratban foglaltakat, és István nádort királyi helytartóvá nevezte ki. Ő bízta meg Batthyány Lajost a kormányalakítással. Klauzált a kormányfő március 22-én, levélben kérte fel a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi tárcára, s másnap terjesztette elő a minisztérium tagjait.


 Batthyány-kormány

A pesti tömeg kitörésétől való félelmében István főherceg március 23-án Klauzált és Szemere Bertalant királyi biztosokká nevezte ki. Klauzál március 25-én, a pesti, Szabadság téri népgyűlésen hangsúlyozta, hogy „nem annyira miniszter, mint barát akar lenni”, segíteni szeretne, szívesen fogadja a tanácsokat.

   
Március 30-án Pesten a Szabadság téri népgyűlésen a szónokok fegyverbe szólították a nemzetet. A fegyvertár megrohamozását és a harangok félreverését tervezték, de Klauzál lecsillapította a hangadókat. A király válaszáig higgadtságra és türelemre intett.
Március 31-én az uralkodó leiratot intézett a nádorhoz, és ebben megígérte az 1848-as törvények szentesítését. Klauzál már április elsején, éjfélkor tájékoztatta a pesti ifjúságot erről a jó hírről.
Április 4-én Szeged díszpolgárává választotta Klauzált, Deákot és Wesselényit.
Az új kormány április 14-én Pestre tette át székhelyét, és 16-án kezdte meg működését. A Közcsendi Bizottmány feloszlott.
A márciusi ifjak forradalmi lelkesedése, a József-napi vásáros tömeg, a pozsonyi országgyűlés liberális követei és Klauzál Gábor nyugalma, higgadtsága együtt vezetett a vér nélküli forradalomhoz.

És mi volt maradandó a forradalom vívmányai közül?
Az 1848-as áprilisi törvényekkel megvalósult a jobbágyfelszabadítás, a közteherviselés, a cenzushoz kötött, népképviseleti országgyűlési választások lehetősége. Noha ezek egy részét Ferenc József később figyelmen kívül hagyta, mégis tárgyalási alapot jelentettek az 1867-es kiegyezéshez.
A forradalom érdekében parasztok, nemesek, polgárok társadalmi és nemzetiségi különbségeiket félretéve fogtak fegyvert. Asszonyok szervezték a gyűjtést, varrták a zászlókat, székelyek öntötték az ágyút, reménytelen helyzetek közepette is vállalták a csatát még az idős férfiak vagy a tizenéves fiúk is. A magyarok hosszas kitartása példa volt az európai nemzetek előtt.



Dr. Szász Erzsébet
töténelemtanár
Kempelen Farkas Gimnázium


2016. április



Felhasznált irodalom: Szmollény Nándor: Klauzál Gábor (Bp., 2008)
(A képeket összeválogatta: Hódi Szabolcs)


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2022. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (78)
Közhasznúsági jelentések (16)
Egyesületi élet (284)
Közélet (143)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (48)
2016. évi médiamegjelenések (1)
2016. évi programnaptár (1)
2017. évi médiamegjenések (1)
2017. évi programnaptár (1)
2018. évi médiamegjenések (1)
2018. évi programnaptár (1)
2019. évi programnaptár (1)
2020. évi programnaptár (1)
2021. évi programnaptár (1)
2022. évi programnaptár (1)
2023. évi programnaptár (1)



1848/49 (52)
Barangolások (34)
Budatétényi Ősök Napja (30)
Díszpolgárok (19)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (129)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (43)
Wolf-kripta (21)