Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

Tavaszi fényhozó fáklyás emlékmenet és ünnepi megemlékezés

A Klauzál Gábor Társaság szervezésében 2016. március 11-én Tavaszi fényhozó címmel fáklyás emlékmenet és ünnepi megemlékezés zajlott Klauzál Gábor és az 1848. március 15-ei forradalom tiszteletére.

 

A kerületi megemlékezések között már hagyománya van a budatétényi ünnepségnek, melyet először 2007-ben szerveztünk a Klauzál-villánál, az előző évben felavatott Klauzál emléktáblánál. A következő években e tábla előtt zajlottak márciusi ünnepségeink, majd 2013-tól Klauzál Gábor egészalakos szobrának felállítása után a megemlékezéseket a szobor köré szerveztük. 2015-ben Géczi Gábor tagtársunk javaslatára a két helyszínt fáklyás felvonulással kötöttük össze. A nagysikerű emlékmenetet ebben az évben is folytatni kívántuk.

Délután 5 órakor gyülekeztünk a Klauzál-villa előtt. Markó László tagtársunk kiosztotta a felvonulási fáklyákat, és hogy közös éneklésünk sikeres legyen, átnyújtott a résztvevőknek egy csokorra valót a 48-as dalokból is.

  

A Budatétényi Polgári Kör jóvoltából koszorút helyeztünk el Klauzál Gábor emléktáblájánál, majd csoportkép készült a lelkes ünneplőkről. Ambrus Karcsi közben bemelegítette tárogatóját és együtt hangoltunk a Kossuth nótákhoz. A fáklyák meggyújtását a felkerekedő szél megnehezítette, de Örsi Gabiék leleményességével ezt az akadályt legyőztük és lobogó fáklyákkal, a sajtó képviselőinek kíséretében elindulhattunk.

    

Kossuth-nótákat énekelve haladtunk fáklyáinkkal lefelé a Park utcán. Útközben többen is csatlakoztak menetünkhöz, néhányan távolról integettek, mások sajnálkoztak, hogy nem tudtak előre erről az eseményről. Kevéssel 6 óra előtt értünk a Klauzál-szoborhoz, ahol sokan vártak már ránk, többek között a Klauzál Ház képviselői, Karsay Ferenc, kerületünk polgármestere, a fáklyásmenethez programtorlódás miatt csatlakozni nem tudó tagtársaink, valamint egyéb érdeklődők.

    

Hódi Szabolcs, a KGT szervezőtitkára köszöntötte az egybegyűlteket, és néhány mondatban felelevenítette a budatétényi márciusi megemlékezéseket.

Ezt követően Sisak András tanár úr vezénylésével elénekeltük a Himnuszt, majd Bartos Mihály tagtársunk meglepetés szavalata következett. Misi nagyszerű kutatómunkája során újabb és újabb adalékokkal szolgál Klauzál Gábor életével, családjával, kortársaival kapcsolatban. Ez a vers, melynek szerzőjét és címét az előadó rendhagyó módon csak a szavalat végén árulta el, valóban meglepetés volt a Klauzál életútját követőknek is. Az ifjú Klauzál Gábor verse, Atyám sírjánál címmel, nem gyermeki visszaemlékezés az apára, a fiú a népet vezérlő politikusra emlékezik.

     

Ezt követően Markó László ünnepi beszéde következett, aki a márciusi eseményeket Klauzál Gábor szerepének középpontba állításával elevenítette fel. Felidézte azokat az írásokat, amelyek kiemelik Klauzál vezető szerepét a 15-ei és az azt követő napok történéseiben. Klauzál higgadtsága, tekintélye és szónoki ereje is kellett ahhoz, hogy „a rakoncátlankodásra hajló tömeget” megnyugtassa és a felesleges vérontást megakadályozza. 


A Klauzál Gábor Társaság ünnepi megemlékezésén természetesnek tűnhet, hogy az 1848-as forradalmi eseményeket Klauzál Gábor középpontba állításával elevenítjük fel. 

Ebben az évben különösen fontosnak tartjuk, hogy társaságunk névadójának március 15-ei szerepét kiemeljük, hiszen - mint az talán az itt megjelentek többsége számára már ismert - 2016. augusztus 3-án lesz Klauzál Gábor halálának 150-ik évfordulója, ezért ezt az évet a Klauzál Gábor Társaság „Klauzál Emlékévnek” minősítette.

Bizonyára sokan tudnak róla, hogy ennek jegyében számos rendezvényünkkel, emlékezünk és tisztelgünk Magyarország első felelős kormányának, a Batthyány-kormánynak földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztere, Klauzál Gábor emléke előtt.

Ezen Emlékév része a mai, március 15-e előtti megemlékezés is, mely a „Tavaszi fényhozó” fáklyásmenettel indult a Klauzál-villától.

Tavaly ünnepeltünk először fáklyás emlékmenettel március idusán, s reméljük ezzel sikerül hagyományt teremtenünk Budatétényben.

Feltehetjük a kérdést, hogy az időskori Klauzál Gábor kistétényi (budatétényi) kötödésén túl, mi indokolhatja, hogy ez alkalommal személyén keresztül nézzük az 1848-as márciusi eseményeket?

Debreczeni-Droppán Béla, a Magyar Nemzeti Múzeum történész-levéltárosa, a Honismereti Szövetség elnöke 2012-ben, a március 15-ei ünnepi beszédében a következőket mondta:

„Nagyon fontos, hogy megemlékezzünk és példaképként felmutassuk azokat, akik a modern, polgári Magyarország alapjait jó másfél százada lerakták. Különösen fontos ezt azokkal a nagyságainkkal megtenni, akiknek az emléke időközben sajnálatos módon elhalványodott. Március idusán – és persze minden más alkalmat is kihasználva – Széchenyi, Kossuth, Deák és Batthyány mellett beszélnünk kell pl. Wesselényi Miklósról, Teleki Lászlóról, Eötvös Józsefről és persze Klauzál Gáborról is…”

- Vajon miért javasolhatta ezt számunkra 2012-ben egy szakavatott történész-levéltáros?

- Az 1848/49-es forradalmat és szabadságharcot és Magyarország első felelős kormányát említve miért szinte mindig Batthyány, Kossuth, Széchenyi és Deák neve jut eszünkbe, elfeledve másokat, akik szintén sokat tettek a sikeres „vérnélküli forradalomért” és Magyarország polgári átalakulásáért?

A Batthyány-kormány legismertebb minisztereiről bőséges irodalom áll rendelkezésre, Klauzálról jóval kevesebb.

Szmollény Nándor, közíró 1903-ban megjelent könyvében így ír Klauzál Gábor 1848 márciusi szerepléséről:

„A kormánypárt áskálódásai, meg nejének 1847-ben történt elhalálozása, nagyon lehangolták s már-már egészen visszavonulni készült a közéletteréről. De az események csakhamar ismét a küzdő-térre sodorták. A februáriusi forradalom hírére Bécsben 1848. március 13-án, Pesten március 15-én kitört a forradalom.

Már-már az utca vette kezébe a hatalmat, amikor Klauzál Gábor, aki Pesten tartózkodott, Nyári Pállal s a „közcsendi bizottmány” tagjaival közbelépett s a megindult áradatot féken tartotta. A rakoncátlankodásra hajló tömeget szép szóval csitította, addig, amíg az első független felelős magyar minisztérium kineveztetett s Pestre helyezvén át székhelyét, át nem vette a kormányzást. Március 15-én Klauzál vezette föl a népet Budára a helytartó tanácshoz, s a cenzúra eltörlését s a státusfoglyok kibocsátását követelve. Amint a tanács a kérelemnek eleget tett, Klauzál leült s nyomban elkészítette az első sajtószabályzatot, mely azonnal jóváhagyatott, a város és megye részére expediáltatott. Egyhuzamban 36 órát dolgozott e két nap Klauzál,17-én pedig Nyáryval, Rottenbillerrel, s Pulszkyval a nemzetőrséget szervezte…

A Társalkodó című lapban Birányi Ákos elemezte az eseményeket: „Végre hazafiúi kötelességünknek tartjuk kijelenteni, miképp ez egész békés mozgalomnak egyik legfőbb vezér hőse Klauzál Gábor szeretett honfitársunk volt... utána következik érdemben Nyáry Pál.”

Klauzál Gáborra vonatkozóan más, későbbi forrás is rendelkezésünkre áll, ebben is mint a „nyugodt erő” képviselője tűnik fel az 1848. márciusi napokban:

 „Az utca népe lázas várakozással leste Pozsonyból az érkező híreket. Mindenki érezte, szokatlan, rendkívüli eseményeknek néznek elébe. A forradalom láza fogta el az embereket. Az ifjúság a közvélemény erejével akart nyomást gyakorolni a tétovázó országgyűlésre, az Ellenzéki kör készséggel csatlakozott.

Március 11-én Irinyi indítványozta, foglalják pontokba a reformokra való kívánságaikat. Másnap Petőfi, Jókai, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula közreműködésével 12 pontba foglalták össze a nép kívánságait. 14-én az Ellenzéki kör nagytermében tartották a népgyűlést, mely zsúfolásig megtelt. Az elnöki emelvényen Klauzál Gábor, Nyáry Pál, Fényes Elek, Irányi, Petőfi, Jókai, Egressy Gábor, Bulyovszky, Irinyi, Vasvári, Oroszhegyi Józsa, Vachott Imre foglalt helyet. Irinyi szónokolt. A nemzet nem elégszik meg többé egyes engedményekkel. Minden mondatánál kitört az éljenzés. A 12 pontot tomboló lelkesedés fogadta. Majd Vasvári szólt: a petíciót sok aláírással deputáció vigye az országgyűlésre Pozsonyba, sőt ha kell Bécsbe a királyhoz.

Klauzál Gábor tekintélyével, tudásával, szónoki erélyével egyként irányította a forróvérű ifjúság és a nyugodtabb közönség indulatait. Úgy érezte, ha a küldöttségét visszautasítják, a nép ingerültségében felkelésben törne ki. Javasolta, az indítványt előbb az Ellenzéki kör elnökének, gróf Batthyány Lajosnak küldjék el, aki ha az országgyűlés ellenzékével elfogadtatta, köröztesse az országban. Így százezrek aláírásával kimondhatják: Íme ez a nemzet kívánsága! Ezt mindenki elfogadta és a népgyűlés zajongva oszlott szét.

Estére a Pilvax-kávéházba vonult vissza az ifjúság, mikor a Pozsonyból érkező hajóról berobbant közéjük egy ifjú: Bécsben tegnap kitört a forradalom!

A hírre Klauzál is odaérkezett csillapítani a kedélyeket, de most okos emberekre nem akartak hallgatni. Eldöntötték, reggel az egyetemi hallgatókat bevonva tüntetést rendeznek és Táncsics érdekében bevették a 12 pontba, hogy a politikai status foglyok bocsájtassanak szabadon. Reggel hatkor már két, kézzel írott példányát kifüggesztik az utcára. A Pilvaxban az asztalra felállva Jókai ismerteti. A 12 pont után Petőfi szavalja el a Nemzeti dalt. A költemény hatására, melynek minden szava láng, minden betűje tűz, az ifjúság vállaira kapja a költőt. Az egyetemistákkal is kibővült tömeg déli fél tizenkettőkor már kinyomtatta a lefoglalt Landerer nyomdában a szabad sajtó két első termékét: a 12 pontot és a Nemzeti dalt. Ezután a Városházához mentek, csatlakozásra bírni a tanácsot, ahol a 12 pontot aláírták és ráütötték a város pecsétjét. Majd Rottenbiller Lipót intézett lelkesítő szózatot a néphez, utána a még útközben hozzájuk csatlakozó Klauzált és Nyári Pált akarta hallani a tömeg. Utánuk Jókai és Vasvári beszélt, Petőfi a Nemzeti dalt szavalta, Irinyi pedig a 12 pontot ismertette.

Még itt a tanácsülésen elhatározták, hogy a rend és a közbiztonság fenntartására azonnal megalakítják a „Pest városi Rendre Ügyelő Választmány”-t, népszerű nevén a „Közcsendi Bizottmány”-t, és külön nemzeti őrséget szerveznek. Első proklamációját még 15-én a közönségnek kinyomatta 14 tagja közül 13-nak (többek között Klauzál Gábornak) az aláírásával.

Ahogy Petőfi írja: „a választmány legalább húszezer ember kíséretében fölment Budára a helytartó tanácshoz… fölszólítandó, hogy a cenzúrát rögtön eltörölje. S Táncsicsot szabadon bocsássa, s a katonaságnak rendeletet adjon, miszerint ügyeinkbe semmi szín alatt be ne avatkozzék. ... A nagyméltóságú helytartó tanács sápadt vala és reszketni méltóztatott, s ötpercnyi tanácskozás után mindenbe beleegyezett.” A forradalmi láztól hevülő Petőfi mégis úgy érezte, hogy a Közcsendi Bizottmány nevében a követeléseket előadó Klauzál Gábor „oly alázatosan és reszketve hebegett, mint tanítója előtt az iskolás fiú.” A Historiai jegyzetekben azt írja: „Nyáry és Klauzál tábla bíráskodtak, a rend, a rend! Volt minden második szavuk.”

Tisztelt Hallgatóság, Kedves Barátaink!

Ezzel a két kiragadott rövid szemelvénnyel szerettük volna szemléltetni – Klauzál Gábor példáján bemutatva –, hogy 1848 „márciusának forró napjaiban” miként sikerülhetett az Ő és a hozzá hasonlóan gondolkodóknak, cselekvőknek azok  

Tekintélyével, tudásával, szónoki erélyével irányítani a forróvérű ifjúság és a nyugodtabb közönség indulatait”

Így tudták megőrizni a vértelen forradalom tisztaságát, elkerülni az esetleg jelentős emberáldozattal járó összecsapást az idegen hatalommal, ill. azok képviselőivel.

Magam és a Klauzál Gábor társaság nevében is megköszönöm, hogy jelenlétükkel megtisztelték ünnepségünket.


Javasoljuk, hogy kísérjék figyelemmel honlapunkat (www.klauzal.hu) és tájékozódjanak annak „Programnaptárja” alapján.

Szeretnénk remélni, hogy a Klauzál Emlékév további eseményein, megemlékezésein és rendezvényein is megtisztelnek jelenlétükkel és újra találkozunk Önökkel.

Nagyon köszönjük megtisztelő figyelmüket! Éljen Klauzál!  Éljen Magyarország!


Az idei Klauzál-emlékév kapcsán különösen fontos, hogy emlékezzünk ezekre az eseményekre.

A beszéd elhangzása után ismét Ambrus Károly ragadta magához tárogatóját, egy ’48-as népdalt szólaltatva meg rajta, melynek két strófáját el is énekelte: 

Magyarország körös-körül füstölög
Kossuth Lajos szent ágyúja dübörög
Maga fújja az angyali trombitát
Harcba hívja Magyarország sok fiát.
 
Ezennyolcszáz-negyvennyolcadik évben
Az Úristen letekintett a Földre
//:Onnan nézte egész Magyarországot
Hogy harcolnak benne a szép huszárok:// 

A megemlékezés végén a szobornál koszorút helyezett el a Klauzál Gábor Társaság, Budafok-Tétény, Budapest XXII. kerület Önkormányzata, a Budatétényi Polgári Kör és a Klauzál Ház képviselői.

      

A Szózat éneklésével zárult ünnepségünk, melyet követően elkészült az elmaradhatatlan csoportkép.

    

Andrásofszky Csilla – 2016. március


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2022. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (78)
Közhasznúsági jelentések (16)
Egyesületi élet (284)
Közélet (143)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (48)
2016. évi médiamegjelenések (1)
2016. évi programnaptár (1)
2017. évi médiamegjenések (1)
2017. évi programnaptár (1)
2018. évi médiamegjenések (1)
2018. évi programnaptár (1)
2019. évi programnaptár (1)
2020. évi programnaptár (1)
2021. évi programnaptár (1)
2022. évi programnaptár (1)
2023. évi programnaptár (1)



1848/49 (52)
Barangolások (34)
Budatétényi Ősök Napja (30)
Díszpolgárok (19)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (129)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (43)
Wolf-kripta (21)