Barangolások – Bikfalvi honvédsírok

2008. július 22-én egy busznyi baráti társaság elindult Székelyföldre. Családunk csak idén csatlakozott ehhez az egri társasághoz, de ők már harmadszor vagy negyedszer kirándultak ide. A szervezők egy magyar-angol házaspár, négy gyermekkel, akik már nem is annyira gyerekek... Az idei út apropója az volt, hogy megmutassák Székelyföldet az angol rokonoknak is.

Július 23., 24., 25-én csoportunk a bikfalvi Téglás Panzióban szállt meg. Az egésznapos buszkirándulások után, esténként sétáltunk a faluban. Bikfalva megőrizte hagyományos faluszerkezetét és arculatát, mégis nagyon élő, viszonylag jó módú a település. A házak is ezt mutatták. Egy dombon áll a meglehetősen nagy templom, valószínűleg középkori alapokon épülhetett, majd később reformátussá lett. Sajnos zárva volt, és már sötétben is érkeztünk oda, de szépen ki volt világítva, így a templomkertben lévő temetőben körülnézhettünk. A sírok is arról tanúskodtak, hogy Bikfalva jelentős település volt.

És ott a templomkertben néhány honvédsírra bukkantunk…
 

Sárossy Ferenc honvéd főhadnagy

Zoltáni Zsigmond közvitéz

Györök Natália - 2008. október

Honlapunkon 2005-ben útjára indított, de sajnos 2007-ben megszakadt „Barangolások” c. rovat felélesztésével* egy régi adósságomat próbálom törleszteni.

Györök Natália és Tóth Avanti Péter tagtársaink 2008-as székelyföldi úti beszámolója felkeltette annakidején az érdeklődésemet, a Budapesttől 700 km-re távolságra lévő színmagyar falu: Bikfalva iránt, az 1940. november 30-i ún. Második bécsi döntés során visszatért Észak-Erdély legdélebbi településére.

Második bécsi döntés során  visszatért Észak-Erdély

Magyarország területe a  visszacsatolt országrészekkel

Bikfalva Háromszék vármegye  legdélebbi települése

Háttérben a honvédsírok...

Az egykor szebb napokat látott falu lélekszámához képest kiemelkedő számban állított honvédet a haza  szabadságharcának, s így nem véletlenül temetője egyedülálló módon bővelkedik honvédsírokban.
5 évvel ezelőtt (2008-ban) sikerült felvennem a kapcsolatot Bikfalva 2007-ben kinevezett parókusával, a sepsiszentgyörgyi születésű, székely Sánta Imre (szül.: 1975) református lelkésszel, aki levélváltásunk eredményeként összegyűjtötte és elküldte nekem az 1848/49-es szabadságharcban falujából részt vett honvédeket: 

1848/49-es szabadságharcban részt vett bikfalvi honvédek   1. BENE FERENCZ  volt huszár katona, élt 83 évet, meghalt 1868-ban. Felesége: Török Julianna 2. BENE JÓZSEF (1822-1903) 3. BÉNI JÓZSEF (1822. aug. 18 – 1912. nov. 18.) közvitéz a 85. honvédzlj.-ban. Részt vett a tömösi csatában. Felettesei Mara Gábor őrnagy és Török Ferenc hadnagy. Felesége: Giligir Anna 4.     BERBEK IMRE (?-1896. okt. 30.) közvitéz. A fegyverletételig szolgált. Felesége: Barta Anna 5. BERDE JÓZSEF (?-1896. febr. 2.)  őrmester. Felesége: Simon Julianna 6. BIKFALVI ISTVÁN  közvitéz. A tömösi csatában kapott sebeibe belehalt. 7. BONG FERENC (1829-1849. aug. 24.) Bong István ref. esperes fia. Diákként beáll 1848 őszén a 15. Mátyás huszárezredbe. Az erdélyi harcok során őrmesterré léptetik elő. 1849. máj. 7.-én Bem tábornok a katonai  érdemjel 3. osztályával tünteti ki. Júl. 1.- máj 1.-ig hadnagy a 3. honvéd vadászezred 7. századánál Nagyenyeden. A zsibói fegyverletételnél öngyilkos lesz. 8. BONG ZSIGMON hadnagy. Bong Ferenc honvéd hadnagy testvére. Református, nőtlen. 1848 őszén a 15. Mátyás huszárezred katonájaként, ill. Őrmestereként részt vesz Háromszék önvédelmi harcában. 1849. máj. 16.-án hadnagy ezredében és Sárosi Ferenc őrnagy segédtisztje a besztercei hadosztálynál. Később Sepsiszék dullójává választják. (1867) 9. DÁNÉR JÓZSEF (1816. máj. 5.-1881. aug. 11.) Eltemetve a bikfalvi temetőben. Sírhelye ismeretlen. Főhadnagy a 83. honvédzlj.-ban. Bem nevezi ki. Felesége: Bedő Rákhel. 10. DOBRI JÁNOS Nemzetőr. 1848-ban nemzetőrként meghal. Felesége: Nagy Rákhel. 11. FAZAKAS JÁNOS Küzvitéz a 104. honvédzlj.-ban. Erdélyben harcol a fegyverletételig. 1893-ban még él (?) Bikfalván. 12. FÜLEKI JÓZSEF (1813. aug. 17.-1905.ápr.14.) Közvitéz, tüzér. A harcokban megsebesült. Felesége: Pál Ágnes 13. HARKÓ FERENC (1815. dec. 16.-1883. nov. 19.) (Fotó) Őrmester. Mindenben követte Bem tábornokot. Leszármazottai ma is élnek Bikfalván. Felesége: Páljános Rebeka 14. HARKÓ JÓZSEF (1828. okt. 7.-1898 márc. 17.) Közvitéz a 104. honvédzlj.-ban. Erdélyben harcol a fegyverletételig.  Felesége: Páljános Ágnes, majd Kese Teréz 15. JAKÓ ISTVÁN  Közvitéz. 25 évig ács a 15. (2. székely) határőrezredben. 1848 okt. 16-18.-án részt vesz az agyagfalvi Székely Nemzetgyűlésen, honnan a Maros felé kiinduló egyik székely sereg katonájaként elesik az ádámosi hídnál a románok ellen vívott ütközetben.  Őzvegye 1868-ban még él Bikfalván. 16. KÁDÁR FERENC Közvitéz. Részt vesz a szabadságharcban, majd 1860 okt.-1866. nov. között az olaszországi magyar légió 1. és 4. gyalogszázadában szolgál. Legnagyobb rangja őrmester. 17. KEREKES JÓZSEF (1829-1904. nov. 17.) Közvitéz a 104. honvédzlj.-ban. Erdélyben harcol a fegyverletételig. Felesége: Dudás Anna, majd Bába Julis 18. KÓRÉH ANDRÁS (sz.1821. júl. 15.) Főhadnagy. 1849 ápr. 1.-én Kiss Sándor nevezi ki főhadnaggyá. Felesége: Páljános Ágnes 19. KÓRÉH ISTVÁN (1801-?)  Főhadnagy. A nagyenyedi kollégiumban végez, 1820-ban közvitéz. 1824-ben hadirnok- gyakornok, majd hadirnok a 11. székely huszárezrednél. Nős, 8 gyermek apja. 1848 őszén ezredével csatlakozik a honvédsereghez, részt vesz Háromszék önvédelmi harcában.  1849. febr. 4.-én számvevő főhadnagy a 15. Mátyás huszárezrednél. A fegyverletétel után vizsgálati fogságot szenved Nagyszebenben, majd hadirnokként visszasorozzák ezredéhez. 1851-ben leszerel. 20. KOVÁCS SÁNDOR (?-1894) (Fotó) Százados. 21. NAGY ZSIGMOND Közvitéz. Hősi halált halt a Beszterce vidéki harcokban. 22. ORBÁN SÁNDOR Közvitéz. Özvegye Bikfalván élt. 23. PÁL ANDRÁS (1820. máj. 23.-1883. máj. 24.) (Fotó) Hadnagy a 83. honvédzlj.-ban. Bem nevezi ki. Leszármazottai élnek Bikfalván és Sepsiszentgyörgyön. Felesége: Kis Ágnes 24. PÁLL ANTAL (1819. febr. 21.-1894. dec. 11.) Közvitéz a 84. honvédzlj.-ban. Bem tábornok vezetése alatt több csatában részt vett. Felesége: Séra Anna 25. PÁLJÁNOS ANDRÁS (1830. dec. 25.-1912. aug. 30.) (Fotó – olvashatatlan felirattal) Közvitéz a 84. honvédzlj.-ban. A bikfalvi temetőben a feljárattól balra az első kriptában van eltemetve. A kripta, mely téglából és kőből volt építve 1972. márc. 18.-án összeomlott. A kriptához tartozó összes anyag berakódott a kriptába. Ahogy a kriptán levő egykori  felirat tanuskodott, végigharcolta az 1848-49. évi szabadságharcot, majd 10 évig szolgált  az osztrák hadseregben. 15 évig volt a Bikfalvi Ref. Egyház számadó gondnoka. Páljános  András Gátinak nevezték. Felesége: Darabont Julianna 26. PÁLJÁNOS FERENC  Főhadnagy a szabadságharc idején, utóbb mint őrmester a 15. (2. székely) határőrségben szolgál. Később tanító. 1849. máj. 1.-én hadnagy és élelmezési tiszt a 14/7. ezrednél az erdélyi hadtestnél. Állítása szerint júl. 31.-én a segesvári csata után Bem főhadnaggyá  léptette elő. 1867-ben nyug. Járásbírósági írnok, a Rikán Belüli Honvédegylet tagja. 27.   PÁLJÁNOS SÁMUEL Őrmester a 86. honvédzlj.-ban. 1848-ban részt vesz a magyarországi hadműveletekben. 1849-ben őrmester. Később Sepsiszentgyörgyön élt. 28. PÁSZTOR ISTVÁN Közvitéz a 83. honvédzlj.-nál. A fegyverletételig szolgál. 1892-ben még él Illyefalván, a Rikán Belüli Hve. tagja. Felesége: Benedek Mária, majd Szarvas Mária 29. SÁROSI FERENC (1807. okt. 16.-1871. júl. 24.) (Fotó) Őrnagy. Kisbirtokos, nemesi származású székely. A nagykállói katonai nevelőintézetben végez. 1825-ben közvitéz. 1848. márc. 6.-án hadnagy a 15. határőrezredben. Októberben ezredével csatlakozik a honvédsereghez és kitűnik Háromszék önvédelmi harcában. 1849. márc. 29. (febr. 15.)-től őrnagy a 15/2 határőr-, majd az ebből alakuló 84. honvédzlj. parancsnoka. Aug. 18.-án Dévánál fogságba esik, Nagyszebenben 20 évi várfogságra ítélik. 1857-ben Josefstadtból szabadul amnesztiával. 1868-ban uradalmi gazdatiszt, a Rikán Belüli Hve. tagja. Nős, 2 gyermek apja. Felesége: Fejes Klára 30. SÁROSSY FERENC (1833. nov. 26.-1862. jan. 11.) (Fotó) Főhadnagy. Sárosi Ferenc őrnagy és Fejes Klára fia. 1845-ban a kézdivásárhelyi katonai nevelőintézet növendéke. 1849. febr.-tól őrmester az apja parancsnoksága alatt álló  15. határőrezredben. Márc. 24. (febr. 15)-től hadnagy, majd főhadnagy a 84. honvédzlj.- -ban a besztercei hadosztálynál. A szabadságharc után rövid időre besorozzák egy Észak- Itáliában állomásozó ezredhez. 31. SIMON GYÖRGY Főhadnagy. 1849-ben főhadnagy a 86. honvédzlj.-ban. Nős, 7 gyermek apja.  1890-ben a Rikán Belüli Hve. tagja. 32. SZABÓ JÓZSEF Közvitéz. 20 évig szolgált a 15. (2. székely) határőrezredben. 1848-ban korabeli feljegyzés szerint „a hétfalusi csatában az oláhtáboriak által agyonvagdaltatott és lövetett, otan el is  halt egyszeribe.” Özvegye 1868-ban még élt Bikfalván. 33. SZÁRAZ JÓZSEF (1824. márc. 19.-1896. nov. 10.) Közvitéz a 84. honvédzlj-ban. 34. SZARVAS JÁNOS Közvitéz. Beszterce vidékén orosz fegyver által elesett. 1868-ban özvegye még él Bikfalván. 35. SZILÁGYI FERENC Főhadnagy. Szilágyi Sámuel honvéd alezredes ás Bagoly Julianna fia. 1845-ben hadfi az 53. gyalogezredben. 1848. máj. 21.-én áthelyezik a 15. (2. székely) határőrezredhez. Júliusban ezrede mozgósított 1. zászlóaljával részt vett a szerb felkelők elleni harcokban. Október 16.-tól hadnagy a honvédsereghez csatlakozó alakulatánál. 1849. ápr. 1. (márc. 21.) főhadnagy ezrede 3. vagy 4. zászlóaljánál (85. vagy 86. honvédzászlóalj) a brassói zlj.-ban. Bem tábornok nevezi ki. 1867-ben ügyvéd Szászsebesen, 1890-ben Kovásznán ügyvéd, a Rikán belüli Hve. tagja. Az 1890-es években Puj községben élt. 36. TATÁR GYÖRGY (1824-1896. jan. 3 ) (A bikfalvi temetőben nyugszik, sírhelye ismeretlen.) Közvitéz. A szabadságharcban bal lábát ágyéktól ágyúlövedék szakította le. Később a Haynau alapítványtól 60 Ft segélyben részesül. Felesége: Benke Krisztina. 37. ZSIGMOND FERENC (1823. jan. 16.-1895. ápr. 11.) Közvitéz a 104. honvédzlj.-ban. Erdélyben harcol a fegyverletételig. Leszármazottai ma is élnek Bikfalván és Uzonban. Felesége: Pál Anna, majd Damó Anna. 38. ZSIGMOND LAJOS Közvitéz. 39. ZOLTÁNI ZSIGMOND (1830. okt. 8.-1888. jan. 24.) (Fotó) Felesége: Simon Karolina Sánta Imre református lelkész Bikfalva 2008. december

 

Bene Ferencz huszár katona	Bene József közvitéz	Kovács Sándor honvéd százados	Pál András honvéd hadnagy	Sárosi Ferencz honvéd őrnagy

2008-as levélváltásunkban Imre egy kérést fogalmazott meg felém, melyet legnagyobb sajnálatomra akkori válaszlevelemben „csak” szavakkal tudtam támogatni.

„...megragadom az alkalmat, hogy egy kéréssel forduljak Önökhöz. Amint a mellékletből is kiderül, egy ilyen kis falu mint Bikfalva, 39 honvédot adott a hazának, akiknek az utókor még sajnos nem emelt méltó emléket. Terveink szerint 2009. március 15-én vagy legkésőbb 2010-ben szeretnénk egy műemléket állítani hőseink emlékezetére. Ha akár Önök, akár ismerőseik támogatnák ezt a kezdeményezést, nagyon megköszönnénk. Ugyanis a terv megvan, de anyagi fedezet még nincs rá. Ráadásul most a XV. századi műemlék templomunk javítására kell összpontosítanunk, de nem szeretnénk "elhanyagolni" hőseinket sem.”

Azóta eltelt már bizony jó pár év. Vajon megvalósult-e az emlékmű, melyet így képzelt el akkor kezdeményezője:

„...kőből készült obeliszkre gondoltam, tetején egy kitárt szárnyú turulmadárral (lehetőleg bronzból, ha az anyagiak is megengedik). Ha már Budapesten nem teheti, legalább Bikfalván bontsa ki szárnyait.”

2013. novemberében újra levelet írtam Imrének, de választ sajnos nem kaptam, talán ha a világhálón bolyongva rálel erre az írásra, Ő vagy egy bikmakki székely honfitársa...

Hódi Szabolcs
2013. november
(*közzétéve: 2016. március...)

Barangolások sorozatunk korábbi írásai:
Barangolások – Kölcse és környéke » (Andrásofszky Csilla, 2005)
Barangolások – látogatás Aradon » (Dobos Károly/Janóczki Katalin, 2006)
Barangolások – a Brassai Társaságnál Brassóban » (Dobos Károly/Janóczki Katalin, 2006)
Barangolások – a Veszprém alsóvárosi temetőben » (Hódi Szabolcs, 2006)
Barangolások – Zalakaros és Klauzál » (Szepesfalvy Márta, 2007)
Barangolások – Párizsban, Teleki Blanka montparnasse-i sírjánál » (Gonda Dorka, 2007)