Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

Fényiratos Klauzál
Klauzál Gábor Szeged fotográfiatörténetében…
adalékok(1)

Ha az ember komolyabban érdeklődik a régmúltból valami vagy valaki iránt, akkor biztos, hogy előbb-utóbb érdeklődése gyűjtői szenvedélybe is átcsap. Amikor pedig már gyűjt is, akkor folyamatosan bővíteni kezdi eredeti érdeklődési körét. Ördögi kör ez, de inkább gyógyíthatatlan kórság, amiből az ember nem is akar igazából kigyógyulni, pedig kísérti a gondolat, mennél többet megismer, annál több az, amit még nem ismer és talán soha nem is fog…


Egy barátom – évtizedek óta ismerve érdeklődési és gyűjtési területemet – hívta fel a figyelmemet, hogy aukcióra hoztak hozzá nagyobb szegedi hagyatéki anyagot, menjek be és nézzem át, mert soha nem lehet tudni, talán akad benne nekem való is. Míg nézegettem a tételeket, beszélgettünk. Kiderült, hogy egy városi tisztviselő, egy néhai mérnök hagyatékát számolják fel és a beadó ebből hozott ide különféle dolgokat.

Az árverésre lajstromba vett anyagok között volt egy tétel, amelyikben vagy két tucat Auer-féle városfotó volt, benne egy olyan kép is, amelyik felkeltette érdeklődésemet. Mivel a beadó ilyen csoportosítást készített, a tétel megbontása nem volt lehetséges, így aztán ezért az egyetlen fotográfiáért az egészre ajánlatot sem tettem.


Az árverés rendben lezajlott, a kérdéses kép valószínűleg reám várt, mert a tétel nem kelt el. Barátom felé jeleztem vételi szándékomat erre a képre, ha a beadó a megmaradt anyagból ezt hajlandó önállóan értékesíteni. Szerencsém volt…

A gyűjteményemet gazdagító fotográfia a Szegeden 1906-ban felállított, ifj. Vastagh György szobrászművész által készített Klauzál Gábor mellszobrot és annak posztamensét örökítette meg az 1930-as évek közepén. A 120x165 mm nagyságú, jelzet nélküli fénykép készítője Auer Lajos, aki a két világháború közötti Szeged városképének legjelentősebb megörökítője volt.

Ez a kép szülte azt a gondolatot, vajon Szeged fényiratos történelmében Klauzál Gábornak milyen emlékei lelhetőek fel?

Az első és talán legkorábbi nyomra egy tanulmányban bukkantam, mely Csongrád megye fényképészet-történetének kezdeti időszakáról szól. Ebben utalás van egy, a Szegedi Híradóban 1866. őszén megjelent újságcikkre, amely arról tudósít, hogy egy helybéli borbély és fényképész, Mezei Péter felvételt készített a Klauzál család síremlékéről.(2) Kikerestem a Szegedi Híradó hivatkozott tudósítását, ahol a következőket találtam: „Klauzál Gábor családi síremlékét Mezei Péter, helybéli fényképész lefényképezte s a képből egy példányt dicsőült hazánkfia özvegyének szándékozik elküldeni. Ugyan ő az illető családok megbízásából kész egyéb síremlékeket is lefényképezni.”.(3) 



A derék mesterember korabeli fényképei közül, a szakirodalom szerint, mindössze egyetlen darab ismert, ami – legnagyobb bánatomra – nem a tudósításban szereplő. Viszont ennek versoján(4) a fényképész bélyegző-lenyomatos jelzete – ha töredékesen is, de – legalább fennmaradt, így nevezett eredeti foglalkozása ugyancsak ismertté vált…

        

Emerson(5) amerikai filozófus szerint: „Az élet meglepetések sorozata és nem volna érdemes élni, ha nem az volna!” A jelen tanulmány anyaggyűjtése és írása közben, beszélgettem Borda Márton Áron barátommal erről a munkámról. Sajnálkozva említettem neki Mezei Péter személyét és a reá vonatkozó szakirodalom karcsúságát, illetve az egyetlen ismert fotográfiáját. Emlékezete szerint, talán a gyűjteményében is van Mezei kép, de ennek utána kell néznie – mondotta, majd néhány hét múlva, elküldte azt a képet, aminek léte már önmagában is több, mint meglepetés…

Szeged fotográfia-történetének kezdeteivel foglalkozó Knotik Márta mindkét művében(6) az általa ismert egyetlen Mezei-fotográfia – primitív festésű tájképháttér előtt, egy mintás terítővel földig letakart asztallal együtt, egy házaspár egészalakos képmása – került leírásra. Az új, egész alakos képen, már egy valamivel igényesebben berendezett műteremben látható egy házaspár, ahol a férfiú áll, az ülő nő pedig ölében gyermeket tart.(7) A nagyobb érték esetünkben most a kép nyomtatott versoja, ami arra utal, hogy a fényképész, tartós működésre rendezkedett be! Ugyanakkor Knotik műveiben, a töredékes jelzet alapján leírt „fényképész” megnevezést a továbbiakban, célszerűbbnek tűnik „fényképíró”-ra módosítani, ha már a mester is így jelölte meg önmagát…

A rövid kitérő után, térjünk vissza eredeti témánkhoz! Egy korai, ma is kézbe vehető, jelen ismereteim szerinti legrégebbi, Klauzállal kapcsolatos fotográfia a Móra Ferenc Múzeum fotógyűjteményében található.(8) Az 1872-ben készült fénykép a Széchenyi tér egy részletét, annak déli oldalát mutatja. A felvételen látható a Palánk 208. szám alatt álló egykori Prezetska-ház is, mely 1844-ben már Klauzál Gábor tulajdona volt. Az épület földszintjén korábban és ahogy a képen is látható, akkor is üzletek voltak. A fénykép készítésének idején itt működött az 1866-ban megnyitott Pfeiffer S. és társa posztó-, vászon- és divatáru-kereskedés, valamint a Wagner F. A., Menyasszonyhoz címzett, 1859. őszén megnyitott vászonáru-üzlete. Cégtábláik a fényképen elég jól olvashatóak.

    

A felvétel – az 1873. évi bécsi világkiállításra készült, Szeged városát bemutató első fényképsorozata részeként – Letzter Lázár(9) munkája.(10)

A fénykép készítésének idején a ház özvegy Klauzál Gáborné tulajdona, majd 1889. április 7-én bekövetkezett halála után, az épületet az örökösök eladták.(11) Az új tulajdonos, özv. Lengyel Lőrincné bútorkereskedő az épületet lebontatja és a helyére felépítteti a Klauzál tér 8. szám alatt ma is látható, ún. Lengyel-házat.

Ugyancsak a Móra Ferenc Múzeum fényképtára őrzi azt a képet is, amely az öreg Klauzál-ház néven ismert épületet örökítette meg 1879-ben, a nagy árvíz idején.(12) A képet – a várost sújtó nagy természeti csapást fényképsorozaton rögzítő – Lauscher Lipót(13)  fényképész készítette.(14)       

A Palánk 311. szám alatt álló épület öreg jelzője, a Palánk 208. alatti Klauzál-háztól való megkülönböztetést jelezte. A ház a Könyök(15) és a Kárász utca sarkán állott. Benne működött 1866-tól Patzauer Miksa szesz- és likőrraktára, melynek magyar és német feliratú cégtáblája a képen is jól látható.

   

A fénykép készítésének idején a ház özvegy Klauzál Gáborné tulajdona, de a család még életében, 1882-ben értékesítette ezt az ingatlant. Az épületet a Gál-testvérek(16) vették meg, majd lebontatták és helyére 1883-ban, a Kölcsey utca 5. szám alatt ma is látható eklektikus házat építtették.(17) 

Ugyanezen ház egyébként már korábban, Letzter Lázár 1876. évi városképes sorozatának egyik felvételén(18) is feltűnik. Ez a fénykép lényegében a Kárász utca egy szakaszáról készült, melynek jobb szélén, a Könyök utca torkolatánál – a kép előterében álló emberek mögött – ott látható az öreg Klauzál-ház is.(19)

   

Mivel kutatásaim során a dolgozat tárgyát képező más fényképekkel nem találkoztam, ezért visszakanyarodtam a kiinduló pontot jelentő Auer-féle, 1930-as évek közepén készült képhez. Gondoltam, talán érdemes még a Klauzál szobor 1906. évi felállításának képanyagát is megnézni...

A Szegedi Híradó – mint a város, 1859. május 1-én megindult és 1879. július 1-től már napilapként megjelenő, a helyi közéletet és közbeszédet jelentősen meghatározó  vezető újságja – ebben az időszakban még nem közölt képeket, így a szobor avatási ünnepségéről sem találhattam benne ilyen anyagot.(20) Az országos képes lapok közül, a szoboravatási ünnepségről például a Vasárnapi Újság több fénykép közlésével is beszámol, de ezeket, a lapot kiadó Franklin Társulat saját fényképészei készítették, így jelen dolgozatnak nem képezik tárgyát. 



A szobornál maradva, néhány évvel később, erről a műalkotásról egy szegedi kereskedő – a budapesti Divald Károly műintézet bevonásával – képeslapot adott ki. Grünwald Hermann Első szegedi antikvárium és könyvkereskedése, dohány- és szivartőzsdéje az 1900-as évek elején, a Bástya utcában nyitott meg.(21) Forgalmának növelése érdekében – kortársaihoz hasonlóan – képeslapkiadásba(22) és forgalmazásba kezdett. Vélhetőleg számításait megtalálta, mert képeslapkiadásainak köszönhetően, Szeged XX. század eleji városképe a fennmaradt lapok alapján jól rekonstruálható.(23)

A Klauzál szoborról 1910. körül megjelentetett képeslapjának hátoldali jelzete nem tartalmazza a fénykép készítőjének nevét, csak a nyomdajelzetet és a kiadót.

   

A gondolatsorunk alapját képező Auer-féle fényképhez visszatérve, néhány sort szenteljünk a kép készítőjének is. Auer Lajos 1900-1902. között szülővárosában, Szegeden, Gévay Béla fényképészmesternél tanulta ki a fényképezés tudományát. 


Néhány évig még nála is dolgozott, fejlesztve tudását és szakmai gyakorlatát. Testvérével, az ugyancsak fényképész Auer Jenővel, 1910-től önálló céget alapítottak. A vállalkozásban harmadik társuk, Auer György gyógyszerész volt. Az Auer Fivérek műterme a Kölcsey utca 8. szám alatti Auer-házban, Letzter Lázár egykori műtermében nyílt meg. A Klauzál szoborról készített fénykép idején, Auer Lajos már önálló műtermet vitt a Kárász utca 7. szám alatt…

Klauzál Gáborról és szűkebb családja tagjairól – a jelenlegi ismereteink szerint – Szegeden fotográfia nem készült. A város első ismert, állandó műtermet nyitó fényképésze, Debrecenyi Ignác csak 1859-ben kezdte meg itt működését. Klauzál Gábornak ekkor már hosszú évek óta az állandó tartózkodási helye a fővárosban van, illetve ideje jelentős részét kistétényi birtokán tölti. Élete utolsó szakaszában – amikor betegsége engedi – többször is megfordul rövid időre Szegeden, de a portré készítése, ezen utak alkalmával is elmarad. Mindezektől függetlenül, a szegediek büszkék lehetnek arra, hogy városuk történetében, ha áttételesen is, de van fényiratos emléke Klauzálnak…




Bartos Mihály
helytörténész
Klauzál Gábor Társaság alapító tagja


2016. február



Megjegyzések:
(1) A tanulmány elkészítéséhez felhasznált általános források:
a.) Knotik Márta: A Csongrád megyei fényképészet kezdetei (1859-1879). Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1978-79/1. [Knotik] 113-172.o.
b.) T. Knotik Márta: Fényírók és fényirdák Szegeden (1859-1913). Móra Ferenc Múzeum, Szeged 2009. [Knotik2]
c.) Szeged fotótörténete 1859-1913. Móra Ferenc Múzeum kiállítási forgatókönyve.
d.) Sulinet internetes oldal, Csongrád megye építészeti emlékeiről. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/megyek_oroksege/Csongrad_megye/pages/CSMEE/Magyar/html/Szeged9.html 
e.) A szegedi Móra Ferenc Múzeum fényképtárának felvételei [MFM]
Az általánosan felhasznált forrásokra külön csak akkor hivatkozom, ha az feltétlenül indokolt!
Külön köszönetet mondok: Kukkonka Judit asszonynak (Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár – Szeged), Sólyom Péter úrnak, Fári Irén asszonynak (Móra Ferenc Múzeum – Szeged), Feimer Ágnes és Csillag Katalin asszonynak (Országos Széchenyi Könyvtár – Budapest), valamint Borda Márton Áron barátomnak a dolgozat elkészítéséhez nyújtott segítségéért!
(2) Knotik, i.m. 137.o.
(3) Szegedi Híradó. VIII. évf. 73. szám, 1866. szeptember 13.
(4) recto (rektó) / verso (verzó) jel.: egy lap, kép eleje, elülső, illetve háta, hátulsó oldala
(5) Emerson, Ralph Waldo (1803-1882) költő, esszéíró, unitárius lelkész, kora jeles szónoka.
(6) Knotik, i.m. 137.o. és Knotik2, i.m. 53.o.
(7) Mivel Knotik Mária sem közli az általa ismert Mezei képet, csupán annak versóját, így az újonnan előkerült fotográfia első közlésének lehetőségét én is a tulajdonosának hagyom meg!
(8) A Klauzál házakat ábrázoló képekre és a házak leírására a Sulinet oldalain, Csongrád megye építészeti emlékeinek kutatása közben, a szegedi lajstrom 432. és 442. sorszáma alatt bukkantam.
(9) Letzter Lázár 1869-ben kezdte meg működését Szegeden, a város harmadik állandó fényképészeként. Műterme 1872-ben a Próféta vendéglő mellett állt.
(10) A fénykép gyűjteményi jelzete: MFM td82.60.2
(11) Budapest Főváros Levéltára, BFL VII. 173 Gászner Béla közjegyző 2501/1889. számú irat – Klauzál Gábor (ifj), Emma, Mária – Budapest, VI. Váci krt. 64. szám alatti lakosok eladják szegedi ingatlanjukat – emeletes ház és házhelyek 2567 sz. telekjkv. A+11. sor és 13. sor és 14. sor, azaz 24., 29. és 30. hrsz. szereplőket 45.000,-ft-t örök tulajdonul Lengyel Lőrincné sz. Silberstein Annának, Lengyel Lőrinc szegedi bejegyzett cég tulajdonosának. Eladóknak marad egy ház a 10. sorban, a 28. hrsz. amelyhez vevő bejáratot köteles biztosítani.   
(12) A fénykép gyűjteményi jelzete: MFM Neg. T. 19.231 – a Csongrád megye és benne Szeged városának építészeti emlékeit feldolgozó Sulinet oldal, a 442. szám alatt ismertetésre kerülő öreg Klauzál-háznál megemlíti, hogy ez az épület ismert még Letzter 1872. és 1876. évi fényképsorozatából is.
(13) Lauscher Lipót Szegeden negyedikként, 1875. augusztus 8-án, a Hoffer-ház udvarában (ma: Somogyi u. 20.) nyitotta meg fotográfiai műtermét. Az 1879. évi nagy árvíz idején nagyon sok felvételt készített a városról. Ezekből a képekből később háromféle sorozat jelent meg. Az árvíz fényképezése során súlyosan megfázott, betegségéből többé nem gyógyult ki. Amikor 1881. március 30-án meghalt, az árvíz utólagos áldozataként emlegették.
(14) Letzter Lázár az 1879. évi nagy árvíz idején nem tartózkodott Szegeden. Erről a természeti csapásról a helyszíni felvételeket Lauscher Lipót készítette. Később a sorozatokat Letzter-Lauscher jelzettel árusították, ezért ezeket, többen is tévesen, Letzterrel közös munkaként tartják számon.
(15) ma: Kölcsey utca
(16) név szerint: Gál János, Gál Irma és Gál Kálmán
(17) az 1860-as évek elején a ház Kárász utcai oldalán, a mellette lévő, Palánk 311/A. számmal jelzett épület is a Klauzál család birtokában volt. Sajnos a képen ez már nincs rajta…
(18) A fénykép gyűjteményi jelzete: MFM T.19229
(19) A fotográfia rectoján a kép körüli nyomtatott felirat: LETZTER L. FÉNYKÉPÉSZ / 1876. ÉVI SZEGEDI ORSZ. KIÁLLÍTÁS EMLÉKÉRE / SZEGEDEN / KÁRÁSZ UTCA
(20) Mivel Szegeden ebben az időben már többen is fényképeztek nem csak üzleti céllal, ezért nem zárható ki annak lehetősége, hogy helyi amatőr felvételek készültek és ezek előkerülhetnek még a jövőben.
(21) Az 1930-as években könyv- és papírkereskedése Szegeden, a Horthy Miklós u. 4. szám alatt volt.
(22) A közbeszédben, általánosságban képeslapkiadónak nevezzük azokat a személyeket, vagy üzleti vállalkozásokat, akiket/amelyeket a képeslapon így tüntetnek fel. Ez nagyon sok esetben nem fedi a valóságot, ugyanis a képeslapkiadás kezdetétől fogva, a jó üzleti érzékkel megáldott későbbi forgalmazók, illetve magukat reklámozó vállalkozók rendelték meg és állták ezek kiadásának költségeit, de a képeslap kiadását magát, az erre szakosodott kiadói vállalkozások végezték. A megrendelők között vendéglősök, szatócsok, dohánytőzsdések, papírkereskedők, könyvárusok, etc. találhatók, de nagyon sok, ún. fotóképeslap is készült, általában a helyi fényképészek jóvoltából. Ez utóbbiak lényegében fényképeknek tekintendők, kivéve, ha postai forgalomba kerülve, a képeslevelezőlap funkciójukat is betöltötték. 
(23) Grünwald Hermann képeslapjai témájukat tekintve, rendkívül változatosak. A teljesség igénye nélkül – középületek: honvéd laktanya, katolikus tanítóképző, börtön, állami gyermekmenhely; jelentősebb építmények: Wagner palota, víztorony, Tisza szálló, Tisza-híd; vígalmi létesítmények: Corsó és Belvárosi kávéházak, Pilseni sörcsarnok Fekete ház; közterületek: Széchenyi tér, Tisza-part, Bástya, Csekonics, Madách, Kölcsey, Kárász utcák, Stefánia sor; alkalmi: Montigny és Croquel felszállása repülővel; humor: Szeged éjjel ittas férfiakkal; műalkotások: Kossuth Lajos, Tisza Lajos és Klauzál Gábor szobra, etc...



Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2017. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (77)
Közhasznúsági jelentések (12)
Egyesületi élet (278)
Közélet (142)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (49)
Emlékév média-megjelenések (0)
Emlékév programnaptár (1)



1848/49 (40)
Barangolások (33)
Budatétényi Ősök Napja (21)
Díszpolgárok (16)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (96)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (31)
Wolf-kripta (13)