Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

Díszpolgárok búcsúja
dr. Joó Ernőtől és dr. Mercz Árpádtól

Budafok-Tétény díszpolgárai emlékeznek díszpolgártársaikra, akikkel feledhetetlen estéket töltöttek együtt a Lics Pincészetben 2004. óta évről-évre megrendezett díszpolgár-találkozók alkalmával.


A 2004. évben útjára indított díszpolgár-találkozókat szervező egyesületként – az elmúlt évek szomorú hagyományának folytatásaként – felkértük kerületünk díszpolgárait, hogy a 2015. január 30-án, életének 92. évében elhunyt közgazdász-helytörténész, Budafok-Tétény 2009-ben tizenhetedikként kitüntetett díszpolgára, dr. Joó Ernő és 2015. február 12-én, életének 95. évében elhunyt főiskolai tanár-borász, Budafok-Tétény 2008-ban tizenhatodikként kitüntetett díszpolgára, dr. Mercz Árpád emléke előtt tisztelegve búcsúzzanak el a személyes találkozásaikról őrzött emlékeik felelevenítésével díszpolgártársuktól.

     

Budafokon, a díszpolgártalálkozóknak otthont adó Lics Pincészetben látható a Díszpolgárok Fala, amelyen az alábbi méltatások olvashatók Ernő és Árpi bácsiról:

2008. Dr. Mercz Árpád ny. főiskolai tanár, borász, borászati szakíró


1919-ben született Budafokon. Édesapja révén már gyermekként kapcsolatba került a borászattal. 1941-ben szerzett kertészmérnöki oklevelet, majd 1942-ben okleveles szőlész-borász lett. 1942-ben első munkahelye a M. Kir. Állami Pincegazdaság (Budafok) volt, ahol sző1észeti-borászati gyakornok, majd felügyelő lett. 1942 októberében katonai behívót kapott. 1946 szeptemberében tért haza angol hadifogságbó, majd a budafoki szőlészeti és borászati szakiskolánál kezdett dolgozni. 1952 augusztusátó1 a Sző1észeti Kutató Intézet tudo¬mányos munkatársa volt, 1979-ben osztályveze¬tőként innen vonult nyugállományba. 1960-ban a Kertészeti Főiskolán „summa cum laude” minősítéssel doktori fokozatot szerzett. Ezt követően egyetemi, főiskolai katedrákon és a borászati szakközépiskolákban oktatta a jövő szőlész-borász nemzedékét. Több száz szakcikket, és több mint 20 könyvet írt. Élete egyik fő műve a több mint 100 év után újraírt Borászati kislexikon, mely 1998-ban jelent meg. Munkáinak szinte mindegyikében külön kitér Budafok borászati múltjára, hagyományaira. A borász-társadalom a borászati géptan atyjaként ismeri és tiszteli. Egyik legnépszerűbb könyve, az „A must és a bor egyszerű kezelése” közel ötven éven át számos kiadást megért, és legutóbb 2007-ben került a boltokba. Megkapta többek között a Munka Érdemrend ezüst fokozatát (1979) és a Kocsis Pál emlékérmet (1984). 2006 szeptemberében a Budapesti Corvinus Egyetem vasoklevéllel ismerte el 65 éves szakmai tevékenységét.
Élete mottója: "Könnyű volt a toll és nem volt nehéz a kapa"

Díszpolgári címét a borászati kutatásban és a helyi borkultúra fejlesztésében betöltött szerepével érdemelte ki.


* * *

2009. Dr. Joó Ernő ny. közgazdász, helytörténész


1923. október 23-án született Nagymajláton. Édesapja korán elhunyt, de édesanyja mindent megtett iskoláztatásáért. Közgazdásznak tanult és két testvérével együtt önerőből szerzett felsőfokú végzettséget. 1943-ban került Nagytéténybe. A háború elsodorta, de az 1950-es évek elején visszatért. A közgazdasági technikum szaktanára, majd hét évig a helyi tanács közigazgatási vezetőjeként a Végrehajtó Bizottság titkára volt. Diplomáját a Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte. Doktori disszertációjában a kerület gazdaságtörténetét dolgozta fel. Ezután két évig az Állami Pincegazdaság budafoki vállalatánál, majd 1985-ös nyugdíjazásáig a Miniszterelnöki Hivatal szakreferenseként dolgozott. Közel ötven éve kutatja a kerületet alkotó három település történetét. Számos kötet és tanulmány szerzője, szerkesztője és társszerzője volt, pl.: Tétény-Promontor: Budapest XXII. kerületének története (1970, illetve bővített kiadásban 1988), A magyar pezsgőgyártás története (1967), A BMTE 75 éve (1987), A Péter-Pál utca története (2000), A budafoki vízi molnárok és hajómalmok története (2002), A budafoki pincevilág (2008), stb. Alapító tagja és jelenleg titkára a Budafoki Péter-Pál Utca és Környéke Polgári Körnek és 2001-től tagja a Promontorium Borlovagrendnek. Kitüntetései: Munka Érdemrend arany fokozata (1984), a Közszolgálatért Emlékérem arany fokozata (2009), Pro Vino Érdemérem (2009).

Díszpolgári címét a kerületben végzett több évtizeden átívelő, sokrétű tevékenységével érdemelte ki.

 

Köszönjük valamennyi díszpolgárunknak, hogy kérésünk hívó szavára mindannyian azonnal válaszoltak, így álljon itt néma főhajtásuk tisztelete jeléül búcsúvételük…



Dr. Joó Ernő emlékére

Ismét távozott közülünk egy szerény, nagyszerű ember!
Munkájáról, hivatásáról soha nem beszélt hivalkodóan, pedig élete végéig aktív életet élt. Az ő kutatásai sokakat ismertettek meg Budafok, pontosabban a Péter-Pál utca és környéke történetével.

Köszönöm, hogy ismerhettelek Ernő Bátyám!
Nyugodj békében!

* * *

Búcsú Dr. Mercz Árpádtól

Drága Árpi Bácsi!

Nagy szerencsém, hogy közelről ismerhettelek!
Emlékszem első találkozásunkra, mikor azonnal megtiszteltél a tegeződés lehetőségével.
A díszpolgárságon kívül közös kapcsot jelentett, hogy nagy zenerajongó, egyben amatőr csellista is voltál. Néhány éve elhunyt Ági leányod közeli zenész barátom volt, általa kerültünk szinte családias kapcsolatba. Bölcs gondolataid a Mercz- család ünnepnapjain, melyeken én is részt vehettem, mindannyiunknak tartalmas útravalót adott.

Mint a borászat nagy tudósa, több könyvet is írtál, melyeknek nekem dedikált példányait kincsként fogom megőrizni.
Talpig becsületes, egyenes embernek ismertelek és szerettelek meg. Nagyon fogsz hiányozni, kedves Díszpolgár Társam!

Örök nyugodalmat Neked!





Jandó Jenő zongoraművész,
a kerület díszpolgára (1998)


Joó Ernő dr.

Joó Ernővel talán az egyik utolsó polgár távozott el. Maga volt a megtestesült méltóság, nyugalom, a tiszteletreméltóság sugárzott belőle, miközben nagyon kedves, közvetlen, és segítőkész volt mindenkivel. Előadásai, publikációi értéket közvetítettek, sőt teremtettek. Helytörténeti munkássága, feltáró, dokumentáló tevékenysége maradandóvá teszik életművét, ami teljes volt.

* * *

Mercz Árpád dr.

Árpi bátyánk a díszpolgárok, de egyben a kerületi borászat, borkultúra doyenje volt, pár év adatott csak nekünk, hogy díszpolgárként vele lehettünk, pedig régen rászolgált volna. Ő is az a személyiség volt, aki életművével mércét adott, ő utána már mindnyájunknak meg kell gondoljuk, kiket jelölünk, választunk díszpolgárnak. Életműve, munkássága hatalmas, évtizedekre kiható, személyisége pedig közvetlensége, humora révén csodálatos, emlékezetes, sőt feledhetetlen.





dr. Mészáros Péter
Budafok-Tétény díszpolgára (1999)


"Kedves dr. Joó Ernő és dr. Mercz Árpád!

A megemlékező sorokat az érdi Napfény Otthonból írom, jelenlegi állapotom miatt röviden.
Most arra gondolok, milyen nagy hiba volt, hogy sűrűbben nem találkoztunk díszpolgár barátainkkal, csak kiemelt ünnepeken, központi ünnepségeken.
Két közismert embertől kell elköszönnöm, akiket a kerületben sokan ismertek. Visszagondolva, Róluk csak a legjobbakat tudom leírni, sokat tettek mindketten a környezetükért és a kerület boldogulásáért. Ernő és Árpád barátomhoz is közel állt Budafok borászati múltja, erről is népszerű könyvet írtak.
Innen a betegágyból fájó szívvel búcsúzom tőletek!

Nyugodjatok békében! Isten Veletek!

Érd, 2014. február 24.

Pelikán Imre"






Pelikán Imre
Budafok-Tétény díszpolgára (2002)


Kettős veszteség – csendes búcsú Dr. Joó Ernő és Dr. Mercz Árpád díszpolgároktól


Csaknem egyidősek voltak, s egy napon búcsúztunk Tőlük a budafoki temetőben. A városban, amelynek oly sokat adtak szellemükből, lelkükből, munkájukból. A gazdag, alkotó életektől a megváltoztathatatlanba való beletörődéssel kellett megválnunk. Emléketeket, szellemiségeteket példának tekintjük és megőrizzük. Isá, por ës homou fogymuk.

*  *  *

Most csak fentről mosolyog ránk

Joó Ernő először is szép ember volt, és nemcsak női szemmel. Magas, egyenes testtartású, mindig elegáns. A külső megjelenése a belső kisugárzással párosult. Ez talán a barátságos, kedves mosolyának köszönhető volt. Amikor különböző rendezvényeken találkoztam Vele, például koncerteken, könyveinek bemutatóján, kiállításokon, mindig bizalmat éreztem iránta.

Sokat fáradozott kerületünkért, azonban az eredményeiről szerényen, szűkszavúan beszélt. Gondolatai –akár szóban, akár írásban– világosak, egyértelműek voltak számomra. Ha az ember belelapozgat a könyveibe, láthatja, hogy milyen hatalmas kutató munkának, szorgalmának, tehetségének szüleményei ezek. Minden szó odavaló, semmi felesleges, felületes nincsen bennük.

Több oldalúan érintkezett az élettel. Szerette a zenét, a képzőművészetet. Rendszeresen találkozni lehetett Vele a Mészáros László Képzőművészeti Egyesület tárlatain, az egyéni kiállításaimon, amikor őszinte érdeklődéssel szemlélte a bemutatott alkotásokat.

Mindenütt ott volt mellette felesége, Etelka, aki méltó társaként elkísérte Ernőt a rendezvényekre, orvosokhoz, aki aggódott, ápolt és mindent megtett az egészségéért. Egy jól működő, harmonikus házaspárnak ismertem Őket.

Ernő színes, tartalmas életet élt le. Adakozva az emberek felé gazdag tapasztalataiból, intelligenciájából, jóságából, mosolyából.

Nyugodjál békében!

Prof. Dr. Köteles György
Budafok-Tétény díszpolgára (2003)

és

Dr. Kubászova Tamara


Ernő bátyám!

Nehéz szívvel búcsúzom Tőled, hiszen a mi kapcsolatunk, szűkebb pátriánk múltjának kutatásával kapcsolatban, talán szorosabb volt. Évtizedeken keresztül tiszteltelek precíz, ugyanakkor nagyvonalú munkáidért. Bevallom sokat tanultam Tőled. Egy biztos, számomra mindig is meghatározó személy maradsz a helyi múlt kutatásában elért eredményeid alapján.
Ernő! Nyugodj békében. Biztos lehetsz abban, hogy az Általad megkezdett munka folytatódik. Amikor valami újra bukkanok, szomorúan gondolok arra, hogy azt már nem beszélhetjük meg.

Isten Veled!

* * *

Árpi bácsi, atyai jó barátom!

Mikor 60 esztendővel ezelőtt megismertelek, hiszen Árpi fiad padtársam volt az általánosban, nem gondoltam volna, hogy a mi életútjaink felnőtt korban milyen szorossá válnak. A helytörténeti kutatások borászati anyagának elmélyedésében nélkülözhetetlenné váltál. És mindig segítettél, eligazítottál, vagy tudtad hol kutakodjak tovább. Ennek most vége. De ezzel a befejezett múlttal váltál igazi óriássá szememben. Ahogy Ernő precizitása, úgy a Te szakmai alázatod követendő példa számomra.
Árpád bátyám! Az utolsó évek igen nehezek voltak számodra, de Te minden megpróbáltatást méltósággal viseltél, és amíg erőd engedte töretlenül segítettél.

Isten veled. Remélem egyszer ott fent folytatjuk a földön megkezdett beszélgetést.




Garbóci Laci díszpolgártársad
Budafok-Tétény díszpolgára (2004)


Búcsúzom dr Joó Ernőtöl és dr Mercz Árpádtól

Szomorú lehetőség nekünk, díszpolgároknak, hogy saját érzéseinkről beszéljünk, amikor mások gyászolnak és hallgatnak.
Eltávozott közülünk ismét két értékes ember akikre büszkék vagyunk és akik miatt rangja és tisztessége van a díszpolgári címnek.
Mindketten kiváló emberek, alkotó tudósok, akik munkásságukkal hozzájárultak munkaterületük egyetemes fejlődéséhez az ismeretek gyarapításához és terjesztéséhez.
Nem tisztem értékelni életük ezen részét, mert erről egyéb megemlékezéseken már sok szó esett.

Azoktól az emberektől búcsúzom, akiket a díszpolgári találkozókon volt lehetőségem megismerni és megszeretni.

Árpi bácsi kora és egészségi állapota miatt már csak ritkán vehetett részt rendezvényeinken.
Mindig csodáltam szellemes bölcsességét és az aktuális eseményekhez kapcsolt figyelemre méltó véleményét. Szerény, csendes ember volt, és mégis kiemelkedett a társaságból. Fájdalom, hogy nem láthatjuk és nem hallhatjuk többé.

Ernő bácsi egy csoda volt. Igazán elegáns, okos és ha a nomen est ómen, jó Ernő bácsi volt. Minden megnyilvánulása lenyűgözött, tudása, aktivitása és életereje messze feledtette egyébként is letagadhatónak mondható idős korát. Az élet kiegyensúlyozottsága, szeretete és öröme sugárzott belőle. Szerettem társaságát egészségében és betegségében is. Sajnos nagy bajában már nem tudtam segíteni.

Nagyon fog hiányozni Ernő bácsi.

Tisztelettel őrzöm emléküket.




dr. Kárpáti Zoltán
Budafok-Tétény díszpolgára (2005)


Búcsú dr. Joó Ernőtől.

Amikor ezeket a nehezen fogalmazható sorokat papírra próbálom vetni,
egyfolytában Ernő kedves, mosolygós tekintetét érzem. Írom: Ernő, és a
korát jelző szót szándékosan elhagyom! Soha nem volt az az ember, akire pusztán csak kora miatt tekinthettünk tisztelettel. Kiegyensúlyozott, kedves egyénisége állandó jellemzője volt.
Még abban a korban ismertem meg dr. Joó Ernőt, amikor a Tanács egyik
vezető egyénisége volt. Mint fiatal tanácstag bátran fordulhattam hozzá
segítségért, támogatásért, melyet az ő kedves, nyugodt, nagy tudású, mosolygós egyéniségével minden esetben maradéktalanul megadott.
Később is, amikor végre elnyerte a Díszpolgári kitüntető címet, jó volt
társaságában lenni. Tudtuk, hogy pótolhatatlan helytörténeti tevékenységet folytatott, s hogy kis környezetünk, településünk történetét olyan
fokon dolgozta fel, amely minden időkre alapműnek fog számítani,
s így nevét városunk legkiválóbbjai közé sorolta.
Szerénysége, otthonról hozott szeretet-teli nyugalma valamennyiünkre
sugárzott, mondhatnám szinte átterjedt.

Drága Ernő! Hiányozni fogsz mindenkinek, aki csak ismert, mert mindenki,
aki ismert: becsült és szeretett.

* * *

Búcsú dr. Mercz Árpád díszpolgártól

Mercz Árpi bácsi az a díszpolgár társunk volt, akit a tudás, az
emberi bölcsesség, kiegyensúlyozottság légköre lengett körül.
Annak a tudomány- és egyben mesterség- területnek volt
a legnagyobbak közé tartozó tudója, ami kerületünk jelenét, de
főleg múltját jellemezte leginkább, vagyis a szőlőtermesztés, a
borászat tudománya, mestersége. Árpi bácsi szakmai tudását legendák sora
övezte. Az a tudós szakember volt, aki nem csak tanított, de
gyakorlati tevékenységet is folytatott. Tudományos munkássága
az évek során a szakma meghatározójává vált.
Összejöveteleinken mindenkihez volt egy kedves szava, egy kedves
mosolya. Barátságos, nagyon nyugodt bölcsesség sugárzott
lényéből.
Mercz Árpi bácsi hiányozni fog, nem csak díszpolgári közösségünknek,
de - úgy gondolom - a hazai és nemzetközi borász szakmának egyaránt.






dr. Szincsák József
Budafok-Tétény díszpolgára (2006)


Drága Ernő,

A díszpolgárok sorában Téged követtelek, Te segítetted beilleszkedésem.
Aranyos Nejednek, Etelkának köszönhetően több évtizede ismerjük egymást (Etelka férjem osztálytársa). Boldogan és hálásan emlékszem vissza az együtt töltött programokra, a vidám, és éppen szomorú beszélgetésekre.

Köszönöm a Péter-Pál Napi emléket, a szép írásaidat, melyekkel néhai férjemet és családomat is megajándékoztad.

Pihenj az örökkévalóságban.

* * *

Drága Árpi Bátyám,

„Pillanatnyi, könnyű szenvedésünk ugyanis a mennyei dicsőség túláradó, örök mértékét szerzi meg számunkra” (2. Korinthusiakhoz 4 17-18.). A Te életed és szenvedésed – emberi értelemben véve – nem volt sem pillanatnyi, sem könnyű. Betegséged előtti időkből a kedvességed, a humorod, a kulturált borszeretet iránti elkötelezettséged őrzöm. Betegségedben példát mutattál a fájdalom, a kereszt méltóságteljes viseléséhez.

A Feltámadás reményében búcsúzom.



Felvégi Marika
Budafok-Tétény díszpolgára (2010)


Dr. Mercz Árpádra emlékezve

Megint elment egy nagyon jó ember. Árpi bácsival nem voltam közeli kapcsolatban, de mindig tiszteltem csendes, szeretetet sugárzó lényét. Több szálon is kapcsolódhattam azonban személyéhez. Anyósom mindig büszkén mesélte, hogy a polgári iskolában Árpi bácsi felesége volt a legjobb barátnője. Aztán a muzsika is a Mercz család közelébe vitt: Ági lányával, aki a Rádiózenekar brácsistája volt, sokszor játszottunk együtt. És az unokának, Kószás Áginak, aki ma a Dohnányi Zenekar cselló-szólamvezetője, zeneiskolai tanulmányai során feleségem volt a zongorakísérője ...
Ha Budafokon egy időben mentünk misére, akkor mindig szeretettel köszöntöttük egymást. Nagy hittel viselte fia, felesége majd lányának elvesztése feletti fájdalmát. Példakép ő mindannyiunk számára!

Te írtad dr. Gazdag László halálakor: ideiglenesen búcsúzunk. Ezt teszem most én is. Viszontlátásra, Árpi bácsi!
Nyugodjál békében!






Hegedűs Endre
Budafok-Tétény díszpolgára (2011


 Joó Ernő emlékére

Köszönöm a sorsnak, hogy megismerhettem. Pozitív hatással volt rám csodálatos kisugárzása, emberi tartása, méltósága, derültsége. Jó volt vele az élet dolgait megvitatni. Sokat köszönhetek Neki, bölcs tanácsaiért, önzetlen barátságáért.
Elgondolásaimban, céljaimban, alkotásaimban mindig pozitívan megerősített.

Nem felejtem el mondását:
„Akkor lehet boldog az ember alkotásban, ha nem csak magának okoz örömet, hanem a környezetének is hasznára van.”

Emlékét amíg élek a szívemben őrzöm!





Molnárné Golda Magdolna
Budafok-Tétény díszpolgára (2012)


"NOMEN EST OMEN "

E latin bölcsesség első bemutatkozó találkozásunk óta kísér...
Nemes lélek! Igaz ember voltál! A végtelen szelídség, a jóság, az őszinteség, a szeretet áradt belőled földi életed során. Csodálatos életet kaptál a sorstól, hosszú alkotó, boldog létet. Melynek minden pillanatát megtöltötted tartalommal. Hatalmas energiával, lendülettel dolgoztál a szűk és tágabb környezetedért, elsősorban a kerületünkért. Magasra tartva vitted a kultúra zászlaját, több történelmi időszakon keresztül. Mindenkor kiemelkedve az aktuál politikai társadalmi környezetből. Az erős hitedet, hogy az ember alapvetően jó, az ember alkotó, a szépre, a jóra törekvő, hirdetted alázattal. Talán kevés lett volna ehhez az erőd, de a varázslatos egyéniséged párosult az égiek keveseket kitüntető talentumával.

Kedves Ernő! Köszönöm a sorsnak hogy botladozva de követhettelek, haladhattam Veled, egy emberöltőn keresztül az utadon.

Nemes tartásod hiányozni fog a díszpolgárok csoportjából, de büszkén fogunk emlékezni Rád, több emberöltőn keresztül.

Nyugodj békében!





Békési Imre
Budafok-Tétény díszpolgára (2013)


Búcsúzó szavak

Kedves emlék marad számomra, amikor egy kulturális rendezvényünkön, a Budafok-Tétény Baráti Körök Egyesülete elnökeként megismerhettelek. Addig csak kiváló helytörténészi munkásságodról voltak ismereteim, de arról nem, hogy ki is az a személyiség, akit mindig megelőz a híre, hogy micsoda tudás lakozik benne. Amikor kedves feleségeddel rendszeresen megjelentetek a székházunkban, számos alkalommal beszélgettünk. Mindig sugárzott belőled a kedvesség, a nyugalom, a tapintat, a szerénység. Talán ezek a kiváló tulajdonságaid azok, amiket a leginkább megőriztem magamban belőled, az emberből. Igazi úriember voltál.

Szomorúságunkban, kellő tisztelettel szoktuk mondani, hogy mindig a „legjobbak” távoznak közülünk, Ernő – tisztelt díszpolgár társam – most ezen „legjobbak” sorába léptél. De biztos vagyok benne, hogy továbbra is itt leszel közöttünk. Amikor az írásaidat olvassuk, eszünkbe jutnak majd a gesztusaid, a hanghordozásod, a nyílt tekinteted. Itt a földön véget ért az utad, Ernő, de olyan új világba léptél, ahol már nincsenek határok, kedvedre kutathatsz, írhatsz mindarról, amit eleddig nem tudtál megvalósítani, csak üzenj, lesz, aki folytatja majd.




Horváthné Fűkő Zsuzsanna
Budafok-Tétény díszpolgára (2014)



Tisztelettel köszönjük díszpolgáraink megemlékező gondolatait.

* * *

Az oldalt összeállították: Prim György, Hódi Szabolcs – 2015. március


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2017. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (77)
Közhasznúsági jelentések (12)
Egyesületi élet (282)
Közélet (142)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (49)
Emlékév média-megjelenések (0)
Emlékév programnaptár (1)



1848/49 (40)
Barangolások (33)
Budatétényi Ősök Napja (26)
Díszpolgárok (16)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (97)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (32)
Wolf-kripta (13)