Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

A nemzetőrség felállítása

1848. március 13-án Bécsben, 15-én Pesten is kitört a forradalom. A Budán székelő Helytartótanács elfogadta, hogy a rend fenntartását a forradalmi városban a sorkatonaság helyett a szerveződő nemzetőrségre bízzák. A Pozsonyban ülésező, utolsó rendi országgyűlésen megszavazták Kossuth Lajos felirati javaslatát, s határozatot hoztak a nemzetőrség felállításáról.


Március 17-én István nádor (királyi jóváhagyással) miniszterelnöknek nevezte ki gróf Batthyány Lajost, aki április 2-án nyújtotta be kormánynévsorát a nádornak. Április 11-én a kormány Pozsonyban tartózkodó tagjai leteszik az esküt, V. Ferdinánd király berekeszti az országgyűlést és szentesíti annak törvényeit.

Április 14-én a kormány Pozsonyból Pestre teszi át székhelyét, majd az első pesti minisztertanácsi ülés Batthyányra bízza a nemzetőrség szervezését. Klauzál Gábor és Szemere Bertalan április 20-án teszik majd le miniszteri esküjüket. A forradalmi események hatására a nemzetiségek is gyűléseket tartanak.


Május 15-én a bécsi nép tüntetéssel kényszeríti ki az uralkodótól az általános választójog és az új alkotmány ígéretét. Két nappal később - a tömegtüntetés hatására - az udvar titokban elhagyja Bécset, és Innsbruckba menekül. A mellékelt, május 19-i felhívás erről tudósít, s tájékoztatja a közvéleményt, hogy Esterházy Pált, a király személye körüli minisztert is Innsbruckba küldi. A felhívást öt másik kormánytag mellett Klauzál is aláírta.

A felhívás másik része a nemzetőrség felállításához szükséges anyagi alap megteremtését említi, mert a magyar kormánynak megbízható csapatokra volt szüksége. Egyrészt a jobbágyfelszabadítás (az úrbéri szolgáltatások megszüntetése) nem minden jobbágy számára teremtett megélhetést biztosító telket, másrészt a Délvidéken kibontakozott a szerb felkelés. Az osztrák kormányzat – Batthyány kérése ellenére – nem rendelte haza a birodalom más részeiből a magyar ezredeket. A felhívás hatására néhány nappal később Széchenyi István egy mázsánál több ezüstöt, Wodianer Sámuel bankár két láda arany- és ezüstneműt, a Nemzeti Casino 20 000 forintot és minden ezüstjét a haza védelmére ajánlotta fel.

Május 16-án kiadták az önkéntesek toborzási felhívását tíz honvéd zászlóalj megalakításának érdekében. Másnap Kossuth pénzügyminiszter Batthyány rendelkezésére bocsátotta az önkéntesek toborzásához szükséges 200 000 forintot.

A felhívásban szereplő új országgyűlést, az első magyar népképviseleti országgyűlést július 5-én nyitja meg István nádor Pesten. Ezen az országgyűlésen, július 11-én terjeszti elő Kossuth a kormány javaslatát, amelyre válaszként a képviselőház közfelkiáltással megszavazza a 200 000 újoncot és a 42 millió forint hitelt. A seregre hamarosan szükség is lesz Jellačić horvát bán szeptemberi támadásának megállítására.


Felhasznált irodalom: Az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc története (szerk.: Hermann Róbert, Bp., 1996)


Szász Erzsébet – 2014. december


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2018. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (78)
Közhasznúsági jelentések (15)
Egyesületi élet (284)
Közélet (143)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (48)
2016 Emlékév média-megjelenések (1)
2016 Emlékév programnaptár (1)
2017. év médiamegjenések (1)
2017. évi programnaptár (1)
2018. év médiamegjenések (1)
2018. évi programnaptár (1)
2019. évi programnaptár (1)
2020. évi programnaptár (1)



1848/49 (47)
Barangolások (33)
Budatétényi Ősök Napja (28)
Díszpolgárok (18)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (117)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (39)
Wolf-kripta (21)