Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

Látogatásunk a Fővárosi Törvényszék épületében

2014. február 27-én a Klauzál Gábor Társaság 11 tagja csatlakozásával részt vett a Fővárosi Törvényszék (Budapest V. kerület, Markó utca 25-27.) műemléki épületének a lipótvárosi Aranytíz Helytörténeti Klub által szervezett bejárásán.


A program első állomásaként a Fővárosi Törvényszék Könyvtárát tekintettük meg. Kovácsné Garamszegi Marianna vezető könyvtáros röviden bemutatta nekünk a könyvtár működését, szolgáltatásait, elérhető adatbázisait (több mint 30.000 kötet), majd a könyvtár olvasótermében megtekintettük a vitrinekben kiállított régi könyvek gyűjteményét, így többek között a Werbőczy-féle Magyar Törvénytár – Nemes Magyarország – Hármas Törvénykönyvének 1830. évi példányát, az 1832-36-os pozsonyi rendi országgyűlés Törvény Czikkelyeit (Articuli Comitiorum), az 1899-es Söradó Törvény és Szabályok hivatalos összeállítását. Egy külön pulpituson belelapozhattunk a Fővárosi Törvényszék 1873-as teljes személyi állományát megörökítő fényképalbumba, melyet munkássága jutalmául 1876-ban Lipót-rend lovagkeresztjével kitüntetett méltóságos Sárkány József (1828-1903) úrnak, a pesti királyi törvényszék elnökének (1872-75) adományozott a pesti királyi törvényszék járásbíróságának és a királyi ügyészség összes dolgozója.

       

A könyvtár megtekintése után megnéztük az elnökség előszobájában berendezett kiállítást, mely a Fővárosi Törvényszék régi eszközeiből ad ízelítőt. A vitrinekben megtekinthető volt többek között az épület eredeti terveinek részletei, díszdobozában az Igazságügyi Minisztérium kulcsa, egy a korabeli állapotokat szemléletesen bemutató, kétnyelvű figyelmeztető tábla („A padlóra vagy szanaszét való köpködés tilos!”), igazi békeidők béli írógépek, bélyegzők, végül az egyik üvegvitrin tetején egy bronz fejszobor, felirata szerint dr. Szücs Gábor László* (1895-1981), a Büntető Törvényszék elnökének portréja…

 
 Remington
írógépek
 Figyelmeztetés!
A padlóra vagy szanaszét való köpködés tilos!
 Az Igazságügyi
Minisztérium kulcsa


Az esküdtszéki terembe történő bejutásunk alatti várakozás idején, majd a díszteremben folytatva dr. Ruttner Veronika jogász, bírósági titkár avatott be minket az igazságszolgáltatás különböző szintjeibe. Az alsó szint: a közigazgatási területi beosztás szerint a főváros 6 kerületi és a megyék 105 városi bírósága. A középső szint: a fővárosi és 19 megyei bíróságok. A felső szint: Fővárosi-, Debreceni-, Győri-, Pécsi és Szegedi Ítélőtábla. A 4. (irányító) szint: a Budapesten székelő Kúria, korábbi elnevezéseiben: Magyar Királyi Kúria (1723-1945), Magyar Kúria (1945-1949), Legfelsőbb Bíróság (1949–2012).


Végül a nap, számunkra legjobban várt részeként Vízy László helytörténész bemutatatásában megcsodálhattuk a magyar büntetőbíráskodás történetének fejezeteit ábrázoló Feszty Árpád festette hat nagyméretű táblaképet, köztük az egyesületi névadónk munkásságának is emléket állító „Deák Ferenc előterjeszti a büntetőtörvénykönyv javaslatot”, melyen a kor és Európa legmodernebb ez irányú kódexét megalkotó hét bölcs között, a kép jobbszélén „hangsúlyos helyen, nagytiszteletű pozícióban” ül Klauzál Gábor, aki a javaslat 1842-es benyújtásakor, 10 éve már Csongrád vármegye képviselőjeként az országgyűlés liberális ellenzékének tagja, az 1832-36. évi, majd az 1839-40. évi pozsonyi diétákon (az ezt követő 1843-44. évi országgyűlésen már a Deák Ferenc fémjelezte ellenzéki csoportosulás egyik vezető alakja…).

     

     


A Fővárosi Törvényszékben tett látogatásunk után (ahol több régi ismerősünkkel is volt alkalmunk találkozni, így Ráday Mihállyal, a Budapesti Városvédő Egyesület alapító elnökével és Gavlik Istvánnal, a Kossuth Szövetség örökös elnökével) rendhagyó módon, hóvégi egyesületi ülésünket (estébe nyúlóan) a közeli Falk Miksa utcai Tóth Kocsmában tartottuk meg sörök és a ház specialitásaként jegyzett csirkemájas zsíros kenyér kíséretében.


Hódi Szabolcs
2014. március


(*) A világhálót böngészve a Szücs-családban egy többgenerációs, igazi jogászdinasztiát ismerhet meg az olvasó. Az első „hullám”, az 1897-ben, a Monarchia millenniumi éveiben ügyvédi irodát nyitó dr. Szücs Zsigmond, majd a követő generációk, a Rákosi-rendszer tisztogatásai során sorra partvonalon kívülre tett: dr. Szücs Gábor László (1895-1981†), 1945-48 között a Budapesti Büntető Törvényszék elnöke, 1948-49 között a Magyar Kúria tanácselnöke, kényszernyugdíjazása után alkalmi fizikai munkás, végül 1954-69 között újra ügyvédi gyakorlatot folytathatott, dr. Szücs János (1965†) kúriai tanácselnök, államtitkár, Pest vidéki törvényszéki bíró, 1945-50 között népfőügyész, a IV. Népbírósági Tanács vezető bírája, elbocsátása után a fővárosi éjszakai mulatók bárzongoristája, dr. Szücs András bíró, hivatása gyakorlásától való eltiltása után, 1956-tól nyugdíjazásáig családjogi ügyvéd, s végül a jelen generációja, az ügyvédi irodát 1991-ben újjáalakító dr. Szücs Andrea családjogász…







Kedves KGT-s Társak!

Rövid visszapillantás a tegnapi, februári, márciusi hangulatú délutánra.

Köszönet a Markó utca 25. alatti látogatásért a szervezőknek. A KÚRIA túloldali elhelyezkedése némi komplikációt okozott a helyszín beazonosításánál, de megtaláltuk a kellő helyet. Az egyórás séta és látogatás a monstrum bírósági épületben emlékezetes marad. A fiatal jogász asszony a várakozás perceiben érdekes okfejtést tartott a három-négyszintű hierarchikus bírósági struktúráról és provokatív kíváncsiskodó kérdéseinket is ügyesen megválaszolta a szűkre szabott időben.

A díszes tárgyalóterem méltóságteljes, egyszerű és tiszteletet parancsoló berendezése és bútorzata láttán erősebb igazságvágy fogja el az embert. A hat freskó a törvénykezés, igazságszolgáltatás változásának, fejlődési formáinak kommentárt igénylő láttatása is jó volt. Az ülésterem más-más pontjáról próbáltam, próbáltuk szemlélni a hatméteres magasságba festett körkép jelleget öltő külön képeket és megérezni az igazságteremtés és -hirdetés, az ítéletek fontosságát a múló időben.

Első képen az ököljog, a bunkósbot, a nyers erőszak igazságszolgáltatása évezredekkel korábban (nem kizárható, hogy sok helyen máig hatóan). Második képen Könyves Kálmán királyunk jelenetei, ítéletei. Harmadik képen izzó parázsra állításos próbatétel.... Negyedik képen az igazságos Mátyás a jobbágyoknak szolgáltat igazságot. Ötödik képen ül Törvényt Verbőczi, hogy majd öt évszázadig teremtsen jogi kereteket az ország népének. A Hatodik képen látható Deák Ferenc, Szemere Bertalan, Eötvös József, Klauzál Gábor több társával egy asztal körül, akik az 1848-as törvényeket készítik elő, tudatosítva, hogy csak érvényes törvények (legitimáció?) alapján lehet majd igazságosabban törvénykezni. Jogteremtő munkájuk nyomán mondhatják majd el a költők, mai fogalommal a demokráciakeresés és jogérvényesítés igényének gyors kikiáltói, személyes vágyaikat, mit milliók akarnak: „ha majd a jognak asztalánál mind egyaránt foglal helyet, ha majd a bőség kosarából mind egyaránt vehet, akkor mondhatjuk, akkor mondhatjuk, hogy megálljunk, mert itt van már a Kánaán,de addig”…A hetedik meg mi vagyunk..?... és legyünk!

Láncok nélkül mentünk be és láncok nélkül jöhettünk ki a Markóból, hogy aztán a Bartos Misi egyik Körúthoz közeli kedvenc söröző kocsmájában folytassuk a napot. Dobos Karcsi elnök úr gyors ütemben vezette az ülést a már leírtak, a tervezett napirend szerint (így is lehet).
Bartos Misiék, és a CKT (Civil Koordinációs Tanács, elnöke Mészáros Péter tagtársunk, aki sokunkhoz hasonlóan több civil szervezetnek is tagja, vele együtt is vallom, hogy éljen a Varietas delectat (a változatosság gyönyörködtet) öröme és haszna) felhívása és ajánlása alapján a jelenlévő tizenegy tagtársunkból tízen támogattuk a Nagytétényi Kastély jelen értékeinek megtartására szóló felhívást. Ez az aktuális társasági közakaratnak is tekinthető.

Ritkán fordul elő, hogy nyolc klauzálos együtt villamosozza körbe fél Budapestet. A négyes és a negyvenhetes villamos este hét után már elviselhető tömeget szállít és alig egy óra alatt megrázkódtatások nélkül elértük célunkat és nyolckor már a Városház térről ment mindenki felüdülve, vélhetően hazafelé.

Március 15-ére a KGT tagsága és az érdeklődők március 14-én pénteken délután öt órától tart emlékezést a KLAUZÁL szobornál. Jöjjünk el, menjünk el minél többen!

Kossuth, Klauzál, Deák, Széchenyi nemzedéke is sok-sok vitával és hihetetlen energiával vetette bele magát az ország függetlenségének, szabadságának, az ott élő emberek jogegyenlőségének küzdelmeibe. Petőfiék, Vörösmartiék, Jókaiék, Aranyék és még sok százan az írástudók és kardforgatók közül harcoltak az örök magyar szabadságért, ahogy azt már Rákóczi is üzente PRO PATRIA et LIBERTATE. Tollal és karddal, szóval és tettekkel.

VIVAT KLAUZÁL!


Üdvözlettel

Janzsó János
2014. február 28.





Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2017. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (77)
Közhasznúsági jelentések (12)
Egyesületi élet (282)
Közélet (142)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (49)
Emlékév média-megjelenések (0)
Emlékév programnaptár (1)



1848/49 (40)
Barangolások (33)
Budatétényi Ősök Napja (26)
Díszpolgárok (16)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (97)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (32)
Wolf-kripta (13)