Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

A Fővárosi Bíróság Feszty-képei

Látogatás a Fővárosi Törvényszéken a Klauzál Gábor Társaság tagjaival
Az egykori ESKÜDTSZÉKI terem Feszty Árpád festette táblaképei:
„A Magyar büntető bíráskodás története - az Istenítélettől a halálbüntetés eltörléséig”
(Amiből a hírekben csak nagy ritkán látható valami!)


A televíziós adásokban csak ritkán látható valami a Feszty-képekből. Rendszerint a jelen eseményeket örökítik meg a TV adásokban. Véleményem szerint igen tanulságos lenne, és a vizuális emlékezet megélénkítését szolgálná, ha egy-egy büntető per kapcsán a magyar büntető bíráskodás évszázadaiba betekinthetnénk a képek szuggesztív élményével.



A képek szellemi atyja dr. Jókai Mór – aki Feszty Árpád apósa volt – javasolta a törvényszáki épületben a képek tárgyául a magyar büntető bíráskodás történetének megfestését. A történelmi tárgyú képeken, a szokást követve a kortársak portréi szerepelnek. Például Jókai Mór arcmása látható a Werbőczy-kép közepén, és 2009-ben Dékány Mihály miniszteri osztálytanácsosról emlékeztek meg Kecskeméten, vagy 1996-ban Bezerédy István jobbágy-felszabadítóról Fertőszentmiklóson a Feszty-képekkel felidézve alakjukat.

Az esküdtszéki teremben, a két oldalfalon hat nagyméretű pannó (olajfestmény vásznon) falkép látható.

Az első három a régmúlt időkből, nevezetesen a:

Tűzpróba, Istenítélet

Kálmán Király eltiltja a boszorkányégetést

Perdöntő párbaj

Kálmán király törvényében a modern-kor bíráskodás elveit is fellelhetjük, nevezetesen büntetni csak akkor lehet, ha azt törvény megengedi, vagy előírja. A boszorkányégetés megtiltásának ügyét merész fordulattal, úgy fogalmazta meg, hogy „boszorkányok pedig, akiket sztrigáknak neveznek, nincsenek, róluk szó ne essék!” – tehát nem büntethetők, mert azt a törvény nem tette lehetővé. Ennek folytán a Magyar Királyságban félévezreden át nem volt boszorkányégetés, egészen Mária Terézia koráig, majd végleg megszűnt. Európa-szerte több ezer áldozata volt az esztelen gyilkolásnak.

A másik három festmény az újabb korból:

Mátyás király megengedi a jobbágyok szabad költözését

Werbőczy István bemutatja Hármas-könyvét Ulászló királynak

Deák Ferenc előterjeszti a büntetőtörvénykönyv javaslatot

Werbőczy Tripartiumával kapcsolatban egyik barátunk helyesen megjegyezte, hogy a Hármas-könyvet sohasem emelték törvénnyé, mert azt az országgyűlés nem tárgyalta. Évszázadokon át a magyar törvénykezés alapja volt, az angol törvénykezés mintájára a Werbőczy által törvénykönyvvé rendezett régi jogokat precedensként alkalmazták, mindaddig, míg a polgári átalakulás más jogszokást nem hozott.

(Az angol mintát erősíti az Aranybulla kihirdetése is, amely csupán néhány évvel követte a Magna Chartát.)

Nem véletlen volt, hogy a Magyar Királyság legnagyobb jogászának emlékét millenniumkor, az egykori Apponyi téren szobor örökítette meg, melyet népi kollégisták döntöttek le 1945. május 1-én.

Feszty Árpád hatodikként a Haza Hét Bölcse - című kompozíciót festette meg, az 1846-ban megszületett Büntető Törvénykönyv javaslat atyjairól. Ez a tervezet szól a törvény általi büntethetőségről, a büntetésről, a halál-büntetés eltörléséről is, és a börtöntörvényről is. Legjelesebb reformkori jogászaink és politikus államférfiak láthatók Justiniánus császár (az ókori jogalkotás szimbolikus alakja) mellszobra előtti kompozícióban.

Deák Ferenc, Eötvös József, Szemere Bertalan, Pulszky Ferenc, Szalay László, Bezerédj István és Klauzál Gábor hiteles portréi láthatók, akik közül már csak Pulszky élt akkor, amikor a palota elkészült és azt I. Ferenc József király meglátogatta

Deák Ferenc

Eötvös József

Szemere Bertalan

Pulszky Ferenc

 

Szalay László

Bezerédj István

Klauzál Gábor

Említésre méltó, hogy az esküdtszéki terem művészi alkotásai között a bírói emelvény súlypontjában Strobl Alajos által készített fehér carrarai márvány portrét helyeztek el a király tiszteletére. Ezen a helyen most Magyarország címere látható, ugyanis a szobrot eltávolították.

A Feszty képek is mintegy 40 éven át, hasonló sorsra jutottak, leszerelték. Szerencsére a féltő-óvó tárolás folytán megmaradtak és a festményeket a ’90-es években restaurálva eredeti helyükre visszahelyezték.
Klauzál Gábor későbbi ’48-as miniszter emlékét az V. kerületben szülőhelyének szobáját, a mai Városházán emléktábla jelzi és az itt látható portré örökíti meg. Március 15. ünnepére utalva nem feledkezhetünk meg Klauzál történelmi jelentőségű szerepéről sem, aki országgyűlési képviselőként a ’48-as ifjak menetét és tevékenységét végigkísérte és a forradalom ügyét segítette.

Felkért szakértőnk: Dr. Nagy Károly ny. ügyész, a BVE egyik alapító tagja, Podmaniczky Frigyes-díjas a vezetést lemondta ugyan, de gondolatait, megpróbáltam közvetíteni a tisztelt megjelenteknek.

Fabiny Teofil

Strobl Alajos

Hauszmann Alajos

A budapesti törvénykezési épületekről szólva, dr. Fabinyi Teofil igazságügyi miniszter szerepére utalunk, aki telekcsere útján, az épülő Parlament közelébe telepítette azokat. A fővárosi törvényszék épületét Hauszmann Alajos tervei alapján Jablonszky Ferenccel együttműködve építették meg, melyről Hauszmann külön kiadványban számolt be. Az országgyűlés törvényben megállapított 1 millió 700 ezer koronás keretét (az 1888-1891 között épült törvénykezési palota esetében) pontosan betartották. Nagyobb művészi és reprezentatív kiadás csak az esküdtszéki teremben látható. Hauszmann Alajos tervei szerint épült fel még, az egykori – Lotz-freskóval díszes – Kúria a Kossuth téren, amely, reméljük, előbb-utóbb visszakapja eredeti funkcióját.

Külön köszönetet mondunk a Fővárosi Törvénypalota munkatársainak az Esküdtszéki terem megtekintéséért, a jelen törvénykezési eljárásról tartott tájékoztatásért és a múzeum értékű tárgyak bemutatásáért.

 


Vízy László

ny. műemléki felügyelő
Aranytíz Helytörténeti Klub
elnöke

2014. március


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2017. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (77)
Közhasznúsági jelentések (12)
Egyesületi élet (278)
Közélet (142)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (49)
Emlékév média-megjelenések (0)
Emlékév programnaptár (1)



1848/49 (40)
Barangolások (33)
Budatétényi Ősök Napja (21)
Díszpolgárok (16)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (96)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (32)
Wolf-kripta (13)