Virágkoszorúk... Kegyeleti megemlékezés és koszorúzás a Nemzeti Sírkertben. – 2.

1. A Gerster-család

Svájcból, pontosabban Bazel kantonból származó iparos család, amely Bécsen és Győrön keresztűl jutott el Kassára. A családnak késöbb több igen tehetséges utódja született.

Elsőként Gerster József (1778, Győr - 1842. okt. 10, Kassa) asztalos mester a napóleoni háborúk résztvevője telepedett le Kassán és kötött házasságot 1805. jan. 14 - én Brandt Teréziával. Ebből a házasságából három gyermeke született. Anna (1806), Zsófia (1810) és József (1812). 1815. nov. 26 - án meghalt a felesége, majd 1816. febr. 1 - én újból megnősült, feleségül vette Vandratsek Magdát (1788. jan 3, Kassa - 1839. febr. 6, Kassa). Második házasságból hat gyermek született, Miklós (1816), Károly (1819). Teréz (1820), Ferenc (1823), Antal (1825) és György (1828).

Ezek közül szeretném külön is megemlíteni Gerster Károly (1819. jan 22 Kassa - 1867. jan. 27, Pest) épitészt aki az 1857-1863-as években a kassai dóm restaurálását vezette Frey Lajos segítségével, Marschalkó János szepességi származású szobrász, Klimkovics Ferenc kassai festőművész és Henszlmann Imre közreműködésével. Gerster Károly 1862-ben Henszlmann Imrével együtt az egri várszékesegyház helyén végzett ásatásokat. Városunk két nagy szülöttje együttműködésének szép példái ezek.

Gerster József negyedik gyermekeként látta meg a napvilágot Miklós-Ignác (1816. dec. 6, Kassa - 1874. júl. 4, Pest) szappanfőző mester, ki 1841-ben átvette apja házát, honosságot nyert és 1841. aug. 24 - én feleségül vette Schmidt Karolinát (1818. okt 6, Kassa – 1893, Budapest). Apja halálakkor 1842-ben, hogy egyenlőképpen tudják elosztani a vagyont a házat elárverezték, majd 1845-ben sikerült visszavásárolniuk.

A ház nagy kiterjedésű volt és két részből állott. A régebbi kisebb rész a Harang utcán, az akkoriban nemrég lebontott alsó városkapu adminisztratív épületéből 3 láb vastag falakkal és a második újabb részből amelyet G. József épitett a Fő - utca új meghosszabbított részén tíz ablakkal.

Ebben a házban született 1850-ben Gerster Béla nyolc testvérével együtt.

Mária Karolína (1843), Konstancia Franciska (1844), Géza Árpád Károly (1848), Béla Miklós (1850), Adalberta (1852), Etelka Adalh. Karolína (1854), József Gábor (1856), Anna (1859) és Károly Imre (1865).

Gerster Miklós 1848. dec. 11-én hadnagyként részt vett a budaméri csatában.
1849. júliusában a Kassára bevonuló orosz katonaság 22 másik kassai polgárral túszként Krakkóba hurcolta, ahonnan csak mint nagycsaládos 2 hónap elteltével szabadúlt. 1850-től tagja a Kereskedelmi és Ipar Kamarának. Városi képviselő 1848, 1861 és 1872-ben. Többek között tagja volt még a Felsőmagyarországi Múzeum Egyletnek is.

2. Gerster Béla – Iskolai évek

1850. okt. 20.-án született Kassán, majd alsó és középiskoláit is itt végeze el a kassai premontrei Főgimnáziumban. Az 1866/67 – es tanévben itt olyan tanárai voltak többek között mint Szakkay József a késöbbi ipariskola megalapítója, amely a maga nemében első volt Magyarországon és Közép-Európában is és Klimkovics Béla aki egyike volt a Felsőmagyarországi múzeum egylet megalapítóinak 1872-ben.

Felsőfokú iskolai tanulmányait Bécsben folytatta, ahol 1873-ban szerzett mérnöki diplomát a bécsi műegyetemen. 1874-ben bécsi városi mérnök lett.

3. A Ferenc-csatorna

Később Pestre szegődött sógorához Kauser István épitész vállalkozóhoz (akinek felesége Gester Adalberta - énekesnő), aki Türr István megbízásából az 1802 óta üzemelő Ferenc - csatorna körzetében az egész Bácskára kiterjedő vízrendszer átfogó fejlesztési munkálatain dolgozott, amely többek között a Ferenc csatornától délre egy újabb a Ferenc József-csatorna megépitését is magába foglalta. majd később a Ferenc-csatorna építésének főmérnöke. Megtervezte a vukovár–sabáci és a felső-kulpai (Vajdaság, Szerbia) hajózócsatorna nyomvonalát.E munkát Gerster Béla már főmérnöki beosztásban irányította.

Az „Osztrák mérnök és építész egyesület“ 1878. július 31 – én Bécsben kiadott oklevelével felvette őt mint a Ferencz – csatorna főmérnökét rendes tagjai közé.

1880 – ban megtervezte az Új-Verbászi (ma Vrbas a Vajdaságban, Szerbia) öntözési telepet.

4. A Panama-csatorna

Türr István tábornok tehetségesnek találta az ifjú mérnököt, ezért beajánlotta sógorának Lucien Bonaparte Wyse francia tengerésztisztnek, hogy vigye magával arra az 1876-ban sorra kerülő nemzetközi expedicióra, melynek feladata az óceánközi csatorna legjobb nyomvonalának felkutatása volt az amerikai isztmuson. Ezek a kutatások már 300 évvel azelőtt az akkori felfedezők, így 1501 – ben Kolombusz szemei előtt is ott lebegtek. A felfedező utak mindig az Atlanti és a Csendes óceán közötti természetes tengeri összeköttetésre irányultak. Ezeknek köszönhető a Tehuantepec, Nicaragua a Panama és a Darieni földszorosok felfedezése. Rá kellett azonban jönniük, hogy ilyen összeköttetés nem létezik. V. Károly (1516 – 1556) és II. Fülöp (1527 – 1598) spanyol királyok kormányrendelkezéseikben az elsők voltak, akik egy mesterséges tengerközi összeköttetést terveztek. Az első, Gerster idejében is helyesnek bizonyult térkép amely a darieni földszorost ábrázolja 1774 – 1781 között készült Don Andres de Ariza akkori helytartó szerkesztésében. Nehéz elképzelni a 26-27 éves fiatalembert távol a hazájától és családjától. Problémáit, nehézségeit bátyjának írja meg New Yorkba. La Payából levelet ír Türr tábornoknak amely tele van panasszal a fennálló problémákról és amelynek végén elnézést kér a levél depressziós hangulatáért. A problémák az expedíció vezetője Wyse és Celeron főmérnök közötti surlódásokból adódtak. Bátyjának azonban bevalja, hogy óvatosnak kell lennie mivel Wyse Türr sógora.

Gerster beváltotta Türr reményeit, kiváló munkát végzett. A Darién földszoroson át megépítendő oceánközi „Nemzetközi Civil Társaság“ kárpótolta őt a Panama csatorna nyomvonala kitűzésének korai befejezéséért (az esős időszak beköszöntése), valamint az egy hónappal hosszabb ott tartózkodásáért a többi mérnökhöz képest. Mint az expedíció osztálymérnökét őt bízták meg az egész tudományos anyag feldolgozásával. 31 különféle javaslat látott napvilágot a Panama csatorna megépítésére a befektetők pénzügyi elképzelései szerint. Voltak olyanok is amelyek hajózható alagutat javasoltak. A végén Gerster tervét fogadták el aki felszini csatornát javasolt a mellékfolyók kihasználásával megfelelő szabályozás mellett. Gerster jelentésében már 1878-ban mint első ajánlja a csatorna helyét a Panama és Colon közti isztmuson. Ebben az évben jelent meg a „Magyar mérnök és építész egylet“ 12. közlönyének 3. füzetében „Az amerikai földszoros átmetszése érdekében végzett előmunkálatok“ című dolgozata.

Jelentésének az alapján alakult meg a Lesseps Ferdinánd Társaság és vonult fel 1879-ben a Panama - csatorna megépitési munkáinak megkezdésére.

Gerster Béla erról szóló műve: A Panama - csatorna újabb terve, FK 1891.

Türr végre hozzákezdhetett régi álmának a Korinthoszi - csatornának megvalósításához.

5. A Korinthoszi-csatorna

A 40 kilométer széles, de legkeskenyebb részén 5 kilométerre összeszükölő Korinthoszi - szoros átvágására már az ókorban gondoltak. Az i. e. IV. században Démétriosz Poliorkétész mérette fel a földszorost azzal a szándékkal, hogy átvágatja. Megbízottjai azonban a magasságkülönbség mérést hibásan végezték, s azt jelentették, hogy a Korinthoszi - öböl vize magasabban fekszik az Égei tenger szintjénél. Ha tehát megépítik a csatornát a berohanó tengervíz a szárazföld egy részét elárasztja. Így aztán a tervet elejtették.

Késöbb Néro császár a judeai hadjáratban ejtett hadifoglyokkal és rabszolgákkal kezdte meg az épitkezést. Tervezésekkor azt is figyelembe vették, hogy hadihajók is áthaladhassanak rajta, azért 20 méter széles, és 4 méter mély hajózóutat kellett sziklában kivályni, helyenként a tengerszint fölé 80 - 120 méterrel, előmunkálatként 28, egyenként 2 - 3 méter téglalap keresztmetszetű 37 - 42 méter mély aknát mélyítettek, ezeket alul táróval kötötték össze. Az ókori tervezők és bányászok munkájának alaposságát korszerű vizsgálatok és mérések is igazolták. Bizonyosnak látszik, ha még néhany évig folytatják a munkát, a csatorna elkészül. Mialatt azonban a munka folyt, Hispániából nyugtalanságot jelentettek a császárnak, ezért a katonaságot elvezényelték, a munkásokat más, sürgősebb munkához rendelték, az épités abbamaradt. Néro is meghalt, a római vezetés figyelme pedig másfelé fordult.

Tervezte az épitkezést Hadrianus császár, s a dúsgazdag Herodes Atticus is. Mindezek a kisérletek azonban rendre meghiúsultak, egész a XIX.század végéig. 1867-ben görög hazafiak megpróbáltak egy csatornaépitő érdekeltséget összehozni, de csak 1881-ben jutottak odáig, hogy az emigracióban élő Türr Istvánt felkérhették a vállalkozás irányitására.

Türr vállalkozóként kért engedélyt a görög kormánytól és királytól a csatorna megépítésére. Az engedélyt 1881 tavaszán kapta meg, majd Lesseps - szel egyeztette az alapkövetelményeket. Az így, írásban Lesseps által igazolt elképzelésekkel megbízta Gerster Bélát a csatorna tanulmánytervének elkészítésével.

Gerster a terep bejárása és a próbaásások során észrevette, hogy már a rómaiak is kiváló, számára hasznos munkát végeztek, ezért az antik nyomokon indult el. Irányitásával négy pesti mérnök Kauser István, Nyári László, Pulszky Garibaldi és Stéghmüller István vett részt az előkészítő munkálatokban a nyár folyamán, majd augusztusban az ott megjelent Türr István már átvehette az előtervet, amit szeptemberben bemutatott a Nemzetközi Földrajzi Társaság ülésén Velencében. Ugyanott megnyerte a bankokat, hogy támogasság tervét a Gerster által tervezett 30 millió frank tőke összeadásával. Türr István elnöklete alatt és Gerster Béla tervező és munkavezetői megbízásával. Már a tél folyamán megkezdődött a pesti vállalkozók felvonulása és Gerster részletes kiviteli terveinek elkészítése.

1882. majus 4-én György görög király ünnepélyes első kapavágásával megkezdődöt a Korinthoszi - csatorna épitése. Gerster az anyagszállításra iparivasutat épitett, megszervezte a munkássereg ellátását, az egészségügyi szolgálatokat, ivóvíz - szolgáltatást stb., mai szóval élve a tökéletes logisztikát.
A munkálatokat 1884-ben megtekintette a Magyar Mérnök és Épitészegylet 152 tagú küldöttsége, akiket Gerster mint az Egylet tekintélyes tagja vezetett végig az építési területen.

A munkálatokat 6 évre tervezték, de 1888-ban a 6 év letelte után csak 80%-ban készült el a csatorna. Előre nem látható akadályok merültek fel, amelyek a költségeket is megnövelték. Ez nem lett volna baj, a baj abból származott, hogy ugyanazok a bankok adták össze a pénzt, mint amelyek a Lesseps - Társaságnak a Panama - csatorna épitésére, amelynek 9 éves építése alatt amellett, hogy a munka gyakorlatilag nem haladt előre a tervezett 600 millió franknak több, mint a háromszorosát költötték el. Ez vezetett pénzügyi összeomláshoz a korinthoszi - társaságnál.

A "panamázás" - szó innen ered és pénzügyi botrányt jelent, ugyanis a magyar vállalkozású csatornaépítést jutatta csődbe. Az épités során ún. angol eljárás szerint, mély bevágásokat készítettek. Aknákat mélyítettek és ezeket vágatokkal kötötték össze - felhasználva a rómaiak munkáját is - és ezekből fejlesztették ki a V alakú bevágásokat. Tengertől tengerig 6100 méter hosszú a víz út, a fenékén 22 méter széles. Egyik végén a Korinthoszi - öbölben Pozidonia, a másikon az Égei - tenger felől Isthmia városka épült fel megfelelő kikötőkkel.
A munka méreteit jelemzi, hogy átlagosan 4000 munkás dolgozott az építkezésen, 11 millió köbméter földet termeltek ki, felhasználtak 120 tonna lőport és 450 tonna dinamitot.

Minden mélyépités veszedelme, így a földrengés sem maradt el. 1886-ban földlökés következtében az egyik 30 méteres szakasz beomlott, életeket is követelve. Későbbi esetleges rengés okozta kár megelőzésére a szikla minőségétől függően enyhébb 71-77 fokos rézsüket vájtak.

A magyar vállalkozók elvonulása után, Türr erőfeszítésével görög társaság alakult a munka befejezésére. Antonisz Matszas vezetésével egy görög vállalkozói csoport vette át a munkálatokat, akik végül 10 év alatt fejezték be a építkezést. A görög építők is Gerster tervei szerint fejezték be a munkát. A csatorna ünnepélyes átadására 1893. augusztus 6-án került sor a görög királyi pár és I. Ferencz József jelenlétében. A forgalomnak 1893. október 28-án nyitották meg. A csatorna bejáratánál utólag magyar és görög nyelvű emléktáblát helyeztek el Türr István és Gerster Béla tiszteletére. Ennek mintájára állítottak táblát mindkettőjüknek 1993. augusztus 6-án, Budapesten.

2009.május 27.-én pedig felavatták a magyar mérnökök, építők tiszteletére állított emlékművet a Korinthoszi – csatorna Loutraki oldalán.

Gerster "A korinthoszi földszoros átmetszése" címmel könyv alakban írta meg 1894-ben a nagy művét, amit aztán 1896-ban franciául is megjelentetett "L´isthme de Corinthe et son percement" címmel.

Ő végezte az Athén - Larissza - Tempevölgyi vasút kitűzését is (1881-1886). A csatorna megépítése a kor technikai csúcsteljesítményei közé tartozott.

6. Hazai munkássága

1882. aug. 23-án kötött házasságot Gerster Ilonával Budapesten Gerster Károly és Kauser Mária leánya), akitől négy leánya született: Margit (1887), Jolán (1889), Erzsébet (1891) és Sarolta (1893).

1886-ban Magyarországra végleg visszatérve főleg vasútépitésel foglalkozott.
Kassára, szülővárosába is vissza - vissza tér, ahová nemcsak rokoni szálak fűzték, hanem vállalkozásai is.

Ő az építője a Kassa - Tornai vasútvonalnak, amelynek előmunkálataira 1887. szept. 26 - án megkapja a Közmunka és közlekedésügyi minisztérium engedélyét. A közlekedés ezen a vonalon 1890 - ben indúlt meg. Tulajdonképpen ennek a vonalnak köszönhető az 1896 - ban megépült nagyon szép állomásépület (terv. Hubert József, Pozsony, 1846 – Budapest, 1916), amelyet azonban az 1970 - es évek elején sajnos lebontottak. Gerster Béla a Kassa - Tornai helyi érdekű vasút - részvénytársaság igazgatósági tagja lett.

1886. máj. 24. - én az Abauj - Torna vármegye közönségének közgyűlése elhatározta a vármegye kassai új székházának felépítése helyett az 1779 – ben épült régi vármegyehá adaptálását és az udvari rész kiépítését egészen a Sas utcáig, beleértve a szomszédos „Fekete sas '' épület tetőzetének kijavításával együtt, amelyet 1887. márc. 9 - én a m. kir. belügyminiszter 15510. számú rendelete jóváhagyott. Az egész építkezés kiadásai 69 483 forintba vannak előirányozva. Komáromi Lászlő, kir. tanácsos, alispán 1888. jan. 4 - re zárt ajánlati versenytárgyalást hirdet meg. A beérkezett hat ajánlat közűl Gerster Bé1áé a legjobb, 19,5 % - os árengedménnyel. Gondolom szülővárosához való szeretete is közbejátszott ebben. A pályázók között pedig olyan nevek szerepeltek, mint Répászky és Török, Jakab Péter és Lang József, Kolacsek Vilmos, Pajtás és Wirth meg Hanisch Hugó. Az átépítés 1890 -re fejeződött be.

A 19. század '80-as éveiben nagyobb mértékben kezdődött meg a lakóházak építése is Kassán, amit a keletkező új utcák tettek lehetővé. A korabeli sajtó külön figyelmet szentelt ezeknek, főleg az építészek munkájának így pl. a Rózsa utca 6. szám alatti Danielovits háznak (ma Roosevelt u. 22), melynek építője Gerster Béla volt. Az építkezésen feltehetőleg takarékosabb megoldást választott (pl. vékonyabb falak), amely kiváltotta az Állami építészeti hivatal nemtetszését. Számításokkal bizonyította eljárása helyességét, amit alátámaszt az a tény is, hogy az épület a mai napig áll.

Később főleg vasútépítéssel foglalkozott. l919-ben a Duna - Tisza - csatorna Építési Igazgatóságát vezette. Érdekes volt Gerster Béla véleménye a hajóutak létesítéséről, úgy látta, hogy ez egy olyan beruházás, amelynek haszna nem közvetlenül kamatozik, hanem azt inkább az utókor élvezi. A nagy európai kultúrállamok felemelkedésüket éppen annak köszönhették, hogy nem sajnálták az ilyen beruházásokat az állami költségvetés terhére végrehajtani. A nagy cél, amely a belhajózás fejlesztésének hívei előtt lebegett – az Alföld és a Magyar korona fennhatósága alatt álló, egyetlen igazán használható tengeri kikötő, Fiume (Rijeka) vízi összeköttetés megteremtése volt.

7. Emléke
1923. augusztus 3-án halt meg Budapesten. A Kerepesi temetőben levő síremléke Lotz Károly és Stróbl Alajos munkája. Sajnos Kassán semmi sem emlékeztet a szülőházán 1999. április 21-én leleplezett egyszerű emléktáblán kívül városunk méltatlanul elfelejtett szülöttére.


Halász György
elnök





Henszlmann Imre Társaság