Notice: session_start() [function.session-start]: ps_files_cleanup_dir: opendir(/var/lib/php4) failed: Hozzáférés megtagadva (13) in /home/httpd/www/klauzal.hu/html/includes/config.php on line 62
Klauzál Gábor Társaság
Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

A Klauzál-család címerábrázolásai

Pandula Attila történész, a 2013. évi Klauzál Napok Tétényben rendezvény-sorozatunk április 27-i, Szent Mihály kápolnában megtartott vetített képes előadásán, a tudományos heraldika eszközeivel mutatta be az armális nemes szlavikovichi Klauzál-család egyesületünk gyűjtései során eddig megismert címerábrázolásait


2013. április 27-én (szombaton) tartott tudományos előadásom keretében, egyes rendelkezésemre bocsátott (különféle időszakokból származó), különféle színvonalú Klauzál családi címereket mutattam be. Elvégeztem ezeknek heraldikai elemzését, értékeltem az egyes ábrázolásokat. Hangsúlyozom, hogy ezt a teljesség igénye nélkül tettem meg. Említem, hogy korábbi beszélgetéseink során (is) próbáltam további változatokat beszereztetni, ezen törekvéseim azonban eredménytelenek voltak. Így magának az eredeti címeres levélnek a bemutatására (sem) volt végül mód (többszöri kérés-, illetve utólagos kérés) ellenére sem. Mind azt már korábban jeleztem, nekem jelenlegi rendkívül elfoglalt helyzetemben nem volt lehetőségem a témában direkt kutatásokra. Ezt egyébként (már) évekkel korábban is jeleztem, magának a felkérésnek felmerülésekor.

l.) Klauzál János (Klauzál Gábor édesapja) festett címerképe. (másolat)
Királyi Könyvek (Libri Regii) LVII. kötet 391. oldal.


Az 1793. június 13-án kiadott magyar nemesség-, címer igen jellegzetes-, korabeli heraldikai emléknek tekinthető.
Maga a címer, arany szegélyű keretben került ábrázolásra. Megjegyzem, hogy ebben az esetben hiányzik (a korban is szokásos) magyar államcímer-, illetve a társországi címerek ábrázolása. Ez leginkább, középen fent, a Szent Koronával lefedett magyar államcímert (pontosabban annak valamelyik változatát) jelenti. Ennek jelentése, a magyar nemesség-, illetve címer adományozása.
Ezt az oldalakon (gyakorta) a társországok címerei egészítik ki. Pl. Horvátország, Dalmácia, vagy Szlavónia címerei. De ebben az esetben (érdekes módon) találkozhatunk a Habsburg Birodalom (Osztrák Császárság) (Osztrák-Magyar Monarchia) „Lajtán túli” területeinek címereivel is. Pl. Csehország, Morvaország, Alsó Ausztria, Felső Ausztria. Hangsúlyozandó, hogy a „Lajtán túli” (egyébként a magyarországinál jóval ritkább) címeradományozásoknál, ennek megfelelően a Magyar Királyság-, illetve annak társországai címerei (is) megjelenhetnek a keret díszítésében.
A Királyi Könyvekben (Libri Regii) található ábra kissé elmosódott. Ez érinti a keretben található mezőt, de magát a pajzsban elhelyezett címerképet nem.
Maga a keretbe foglalt mező három részre osztható. A felső (2/3) kék, az alsó (1/3) sárga (= arany) Ez kenődött el. A sárgának ilyen jellegű használata teljesen szabálytalan. A sárga ugyanis az aranynak (egy heraldikai fémnek) szakszerű kiváltása lehet. A Klauzál címer kerete egyébként (heraldikailag szakszerű) arany ábrázolás. Maga az arany (fém) előfordul a címer foszladékaiban-, illetve a sisakdíszben (= elefánt ormányok).
A vizsgált ábrázolás kissé ügyetlenül van megrajzolva. Pl. a keretbe foglalt mező alsó részén elhelyezkedő zöld halom (amelyre helyezték magát a pajzsot) esetében ez különösen szembetűnő. A heraldikai halom (egyes- vagy hármas) egyébként igen könnyen megrajzolható lenne.

A Klauzál család címere (a Királyi Könyvekben) ú.n. csücsköstalpú pajzsban került megörökítésre.
A címer, négyfelé osztott pajzs. Az 1. és 4. pajzsmező kék. A 2. és 3. pajzsmező vörös.
Minderre (teljesen szabálytalanul) van ráhelyezve a címerkép. Ez igen jelentős heraldikai hiba. Az egyes pajzsmezőkbe nem lóghatnak bele-, illetve nem lóghatnak át az egyes motívumok. Ráadásul a pajzstalpban elhelyezett zöld terrán átmegy a hasíték. Ez önmagában is igen jelentős heraldikai hiba.
Maga a címerkép két lábon álló, jobbra lépő-, ágaskodó, bojtos kétfarkú természetes színű (barna) oroszlán. Ennek kinyújtott, vörös nyelve van.. Az állat mellső mancsaiban, barna nyelű-, ezüst csúcsú (fordított pengéjű) kiegyenesített kaszát tart. Az oroszlánábrázolás stilizált, így pl. nem derül ki a neme. Hím oroszlán? Nőstény oroszlán?
(Pálmány Béla szerint) a Klauzálok a 18. század előtt – évszázadokon keresztül – a cseh korona országaiban éltek, azonban különösebb szerepük (a cseh-morva) históriában nem volt. A család legendáriumában (akár) a huszita ősökre való utalás (is) fontos elem.
Elképzelhető, hogy a cseh vonatkozásokat jelzi a kétfarkú oroszlán. A (korabeli gyakorlatban is) a majdani megadományozott javasolt (akár megfelelő rajz formájában) címert. Ezt a herold (esetleg) javította, ezt követte (most már) a királyi adomány.
Hangsúlyozott vélemény szerint a Klauzál család (cseh őseire tekintettel) kérte a heraldikában (lényegében mindenkor) a („Lajtán innen”, de a „Lajtán túl” is) a Cseh Királyságot megjelenítő motívumot.
Az oroszlán által tartott- lándzsa jellegű - kiegyenesített kasza a nemesség- és címerszerző katonai érdemeire utal. Én ebben az alakban (saját kutatásaim során) nem találkoztam, ezzel a lényegében paraszti jellegű (szükség) fegyvernek heraldikai megjelenítésével. (Ezzel szemben, e vonatkozásban – akár általánosnak is tekinthető – pl. a különféle kardféleségek (pl. szablya) megjelenítése. De előfordulnak tűzi fegyverek (pl. puskaféleségek, pisztolyok) is.
(A kor hangsúlyozott heraldikai gyakorlata szerint) a pajzsot koronás sisak fedi le. A sisak fekete-, jobbra néző, arcvédő rostélya, illetve annak szegélye aranyszínű. A sisak bélése vörös. A sisak nyakában (ugyancsak a kor gyakorlatának megfelelően) arany láncon függő-, arany kitüntető érem (medál) függ.
A sisakon, kissé stilizált, ötágú rangkorona jelenik meg. Ez az arany korona lényegében három nagy-, illetve két kis ágból áll. A koronán, vörös és kék (a címerpajzs színeinek megfelelő) ékkődíszítés-, illetve fehér rombuszok láthatók.
A sisak és a korona közé, mindkét oldalon benyúlik a foszladék. Ez a jobb oldalon, kék-arany, a baloldalon vörös-arany.
A sisakdísz (lényegében) megismétli a címerkép fő elemeit. Jobbra néző-, ágaskodó-, vörös nyelvét kinyújtó-, természetes színű (barna)-, kétfarkú oroszlán.
E címer esetében igen érdekes és a korban egyáltalán nem jellegzetes, a korona mögül kinyúló, két elefánt ormány. A jobb oldali arany-kék, a bal oldali vörös-arany. A heraldika szabályainak megfelelően ez is a címer mázainak, fémjeinek megfelelően kerül ábrázolásra. Az elefánt ormányokba (érdekes módon) fekete rúdon, zászlócskák vannak beledugva. A jobboldalon, háromszögletű-, csúcsba futó-, vörös zászló. A baloldalon, háromszögletű, csúcsba futó kék zászló. Jelzésszerűen (mindkét esetben) a zászlócsúcsot (is) ábrázolták.
Véleményem szerint ez a (a családi címerekben is gyakori) heraldikai külső díszítésnek számító zászló (csökevényes) megjelenését jelenti.

A Klauzál család (1793-ban adományozott) magyar nemesi címere az ú.n. romló heraldika korának jellegzetes emléke.

2.) Klauzál Gábor képviselői díszszablyáján lévő címerábrázolás
Klauzál Gábor, Csongrád vármegye országgyűlési követe (első megválasztásakor) az 1832-1836-os országgyűlés alkalmából (az általa képviselt vármegyei önkormányzattól) jellegzetes-, ezüst markolattal stb. ellátott dísz szablyát kapott ajándékba. (Ez ma a Magyar Nemzeti Múzeum Fegyvertár anyagában szerepel a 64.8413. leltári szám alatt.)


Ennek (is) fontos-, illetve jellegzetes heraldikai elemei feltétlenül kiemelendőek. Így a szablya keresztvasának külső oldalán, középen (kerek tárcsában) Csongrád vármegye (1731-ben adományozott) címere. A szablya keresztvasának belső oldalán, középen (kerek tárcsában) a Klauzál család nemesi címere látható.
Mindkét ábrázolás, igen szép példa a heraldikai elemek, megfelelő korabeli alkalmazására. E címerábrázolások, egyébként ú, n. színjelöléses címer ábrák.

3.) Klauzál Gábor (dátum nélküli) de 1847. előtti, Fáy Andráshoz írt levelén fennmaradt, vörös viasz pecsét, heraldikai ábrázolással.


E (tipariumon megjelenő) címer jellegzetes példája a címerromlásnak. Ez azt jelenti, hogy az adományozott címerhez képest, akár rövidtávon (30-50 év) erősen romló, eltérő-, erősen elnagyolt, stilizált címerek voltak használatban. Ez (láthatóan) nem igazán érdekelte a kortársakat.
Hangsúlyozandó, hogy a Klauzál család egyáltalán nem kiterjedt-, régi címerhasználó família. Nyilvánvaló, hogy mód és lehetőség lett volna (az adományozott címer) részleteiben is teljesen valósághű-, megfelelő megjelenítésére.
Ezen a pecséten is csücsköstalpú pajzsban jelenik meg a Klauzál címer. (Egyébként magának a pajzsnak a formája indiferens a heraldikában. Az éppen elemzett címer esetében, azonban a ténylegesen megjelenő pajzs formája írandó le.). Az itt ábrázolt címer nem négyelt, „csak” vágott. Ez jelentős eltérés az adományozott címerhez képest.
Az ágaskodó oroszlán itt már (inkább) sarlószerű eszközt tart, a kiegyenesített kasza helyett.

4.) Siebmacher-féle címeres könyv Klauzál család címere
(Siebmacher „Wappenbuch” 33. kötete 314-315. oldal, illetve maga az ábrázolás a 237. táblán)


A (18. században induló), de magyar – illetve magyar vonatkozású – gazdag címer anyagot csak a 19. század végén közlő, napjainkig (alapvető) címergyűjteményként használt Siebmacher sorozatban a Klauzál család, kissé stilizált-, elrajzolt, színjelöléses címere jelenik meg.
A címerpajzson, a korábbi „halmos” terra, itt már pajzstalp. Ezt négyelés követi, amely eltérés az eredeti adományozott címerhez képest. Az oroszlán lába beleér a pajzstalpba. Az általa fenntartott (lándzsaszerű) eszköz, már nem igazán hasonlít kiegyenesített kaszához.
A sisak feletti korona stilizált, helytelenül csak három gombos. Az elefánt ormányok elhelyezése meglehetősen aranytalan. A két ormány között kellene ábrázolni az oroszlánt. Ez itt (helytelenül) fedésben jelenik meg
Az oroszlán mancsában tartott eszköz, itt jelentősen eltér a pajzsbeli ábrától, jobban hasonlít az egykor adományozott címerben megjelenő képre. Az ormányokba helyezett zászlóknak (itt) hangsúlyozott csúcsai vannak.

5.) Klauzál család címere az ú.n. Klauzál hordón. Ez 2008-ban készült.

  

A Budafoki Pezsgő és Borfesztiválon (2008. szeptember 7-én) ünnepélyesen leleplezett Klauzál hordón (is) megjelenik a család címere. Ez a hordó bal oldalán jelenik meg. Maga az ábrázolás a Siebmacher.-féle (színjelöléses) ábrából indul ki. Ennek erősen stilizált-, elnagyolt-, romlott változata. Nem tekinthető szakszerű heraldikai ábrázolásnak. Igen jó példája (a napjainkban sajnos elterjedt) „leromlott” címereknek. Csupán „jelzésszerű” ábrának tekintem. Célszerű lett volna (szakember igénybevételével) szakszerű ábrázolást készíteni. Ez (plasztikus) fafaragáson nagyon jól mutatna.



dr. Pandula Attila
történész

egyetemi docens, ELTE Történelem Segédtudományai Tanszék
főtitkár, Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság

2013. november




Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2022. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (78)
Közhasznúsági jelentések (16)
Egyesületi élet (284)
Közélet (143)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (48)
2016. évi médiamegjelenések (1)
2016. évi programnaptár (1)
2017. évi médiamegjenések (1)
2017. évi programnaptár (1)
2018. évi médiamegjenések (1)
2018. évi programnaptár (1)
2019. évi programnaptár (1)
2020. évi programnaptár (1)
2021. évi programnaptár (1)
2022. évi programnaptár (1)
2023. évi programnaptár (1)



1848/49 (52)
Barangolások (34)
Budatétényi Ősök Napja (30)
Díszpolgárok (19)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (129)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (43)
Wolf-kripta (21)