Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

Beszélgetés a Magyar Katolikus Rádióban

A Magyar Katolikus Rádió Kapcsolatban műsora 2013. február 18-i adásának Pesti mesék sorozatában „Aki a Városházán született...” címmel Klauzál Gábor szellemi örökségéről, pesti és budai emlékezetéről mesélt dr. Dobos Károly a Klauzál Gábor Társaság elnöke.



Pesti mesék: honismereti séták Pesten és Budán


Tér és utca is őrzi nevét Pesten. Az első felelős magyar kormány minisztere volt. Az átlagember mégsem tud sokkal többet Klauzál Gáborról. Ezért róla, a sokoldalú reformkori politikusról szól a mai pesti mese „Aki a városházán született…” és akinek szellemi örökségét a róla elnevezett Társaság őrzi. Elnöke Dobos Károly mesél Klauzál Gábor pesti és budai emlékezetéről.


DK – Klauzál Gábor a magyar történelem egyik elfeledett nagy alakja. 2004-ben Klauzál Gábor születésének 200. évfordulóján elkezdtem előadásokat szervezni, teljesen saját kezdeményezésből, s amikor ezen előadások kapcsán – elsősorban a XXII. kerületi, budatétényi közösségben – kialakult egy érdeklődés Klauzál Gábor iránt, akkor megérett az idő arra, hogy formálisan egy egyesület keretében is elkezdjük az Ő tevékenységét is feldolgozni. Most már 8 éve működik az egyesületünk és azt gondolom, hogy ma már kezdi az ország egy picit megismerni Klauzál Gábort.
Személyes indíttatásom egyébként többrétű. Egyrészt dédnagyapám valamikor történelemtankönyveket írt. „A magyar nemzet története” címmel 1918-ban még az osztott és osztatlan népiskolák számára az Ő tankönyve volt hivatalos. Talán ez a családi száll. A másik száll, hogy ahol az én életutam alakult: Szeged, Kalocsa, Pest, Budatétény: mindenütt Klauzál Gábor fontos emlékével találkoztam. És engem rémségesen bosszantott az a tény, hogy nem tudják az emberek, hogy mit köszönhetünk Klauzál Gábornak. Mi az amit a magyar nép, a magyar nemzet éppen Neki köszönhet. Úgyhogy ez a belső indíttatás végül is az ami létrehozta azt, hogy elkezdtünk foglalkozni.

HK – Lehet akkor, hogyha nem a VII. kerületben, hanem a XXII. kerületben sétálunk, akkor ott az utca embere, már sokkal többet tud Klauzál Gáborról. De mégis mi az amit mindenképpen fontos lenne, hogy a neve kapcsán az Ő személyéhez kössünk?

DK – Az Ő személyéhez tulajdonképpen hét országgyűlési részvétel köthető. Három az igazi, nagy reformkori diétákon: Pozsonyban, amikor azokat a reformkori törvényeket, aminek a magyar nyelvet köszönhetjük, vagy elsősorban Klauzálnak köszönhetjük, hogy a nem nemesek Magyarországon elsőként juthattak hivatalhoz, vagy a birtok jogához. Trefort Ágoston írta Róla, hogy ez a legnagyobb érdeme Klauzálnak talán, az igazi demokratikus szabadságjogok elérése a pozsonyi országgyűléseken. De tulajdonképpen a ’48-as törvényekre, melyekre oly büszkék vagyunk, elmondhatjuk, hogy Klauzál Gábor volt azoknak a keretbe foglalója, leírója, az aki a legszorgalmasabban dolgozott a törvények megfogalmazásán és igazából az Ő minisztériuma – ráadásul a legátfogóbb volt a ’48-as kormányban, a Batthyány-kormányban – és azt is kevesen tudjuk róla, hogy Ő volt Batthyánynak az egyik legfőbb bizalmasa és távollétében gyakran helyettesítette a kormányban. Széchenyinek is nagyon jó barátja volt. Ezt a történészek még mindig nem használják megfelelően. És ugyanúgy bosszantó tény, hogy Széchenyi Hídember filmből egy az egyben kimaradt Klauzál, mintha nem is létezne, holott a kormányüléseknek az egyik kulcsszereplője volt állandóan, tehát igenis van létjogosultsága, hogy a mai napig foglalkozzunk Klauzállal.
Aztán, ha átugrunk a ’48-as forradalmon, akkor igazából Deák Ferenc volt a legfőbb barátja, elvtársa, akivel együtt a közéletet alakították. Két igazlelkű politikus volt, akikre mai nap is szükség lenne az országban. Ők mindig azt mondták, ami az igaz hitük és a meggyőződésük volt és hihetetlen emberséggel vitték a közéletet és nagyon nagy szerepük van a kiegyezés előkészítésében. Egyrészt Klauzál volt az egyik leggyakoribb vendég az ’50-es években Deák Ferencnek az Angol királynőhöz elnevezett pesti szállásán. Minden reggel 8 órakor jött, ezt Vörösmarty Ilona is leírta, Ő nyitott neki ajtót. Illetve Deák is gyakran kilátogatott a kistétényi Klauzál birtokra és ott a kistétényi kertben, ahol az osztrák titkosrendőrség nem tudta lehallgatni őket, ott tudták előkészíteni a kiegyezést.

HK – Igen, hiszen komaszál is kötötte Őket egymáshoz. A második házasságából származó gyermekei keresztapja volt Deák Ferenc. De menjünk talán vissza egy picit a születése idejére, hiszen máris találhatunk egy olyan pontot, amely nagyon Pesthez köti. És kérem, ahogy így végigmeséljük az életét, említse meg, hogy milyen emlékek őrzik Klauzál Gábor nevét, alakját Pesten és Budán?

DK
– Szerencsére sok ilyennel rendelkezünk. Pesten született először is Klauzál Gábor. Ő volt a családban a legkisebb gyermek, mint a mesékben, aki a legtöbbre viszi. Ő volt a hatodik gyermeke szüleinek. A mai Főpolgármesteri Hivatalban, az akkori Károly Kaszárnyában született. Ennek a Károly Kaszárnyának és egyben Pestnek a katonai főparancsnoka volt az édesapja, Klauzál János, akit tulajdonképpen még reaktiváltak a napóleoni háborúk után is, mert olyan kevés magas rangú katonatiszt volt, aki ilyen funkcióba volt helyezhető. És 1804-ben ott állomásozott a teljes család, nyílván ahol az édesapa katonatiszt. Babarczy Ágnes, egy szeged magyar nemes lány az édesanyja és ott született a II. emeleti szobában, ahol sajnos a Főpolgármesteri Hivatalban dolgozók sem tudják, hogy 1906-ban a székesfőváros közönsége egy hatalmas vörös márvány emléktáblát helyezett oda, Klauzál Gábor születésének a helyére.

HK – De hol van ez az emléktábla, láthatjuk?

DK – Ez egy hivatali irodának a hátsó falán van. Egyesületünk ellátogatott már oda, rengeteg fényképet készítettünk. Sajnos egy nem szabadon látogatható emléktábláról van szó. Lehet, hogy érdemes lenne elgondolkodni a Főpolgármesteri Hivatalnak, hogy egy kis emlékszobát, vagy egy nyitott, látogatható emlékhelyet érdemes lenne létesíteniük. És talán akkor az ott dolgozók, vagy a helyiek is büszkébbek lehetnének arra, hogy hazánk nagy fia Klauzál Gábor éppen ott született. És erre már az akkori fővárosi közönség is rendkívül érzékeny volt, hiszen tiszteletük jeléül emelték közadakozásból ezt az emléktáblát.

HK – Ön össze is állította, hogy milyen emlékek vannak Belváros-Lipótvárosban róla. Az utca embere milyen emlékekkel találkozhat? A márványtáblát nem tudjuk elolvasni, de mégis akkor hol fedezhetjük fel ezeket, pesti sétáink során?

DK – Közvetlenül Klauzál nevét két helyen biztos megtaláljuk. És az sem véletlen, hogy Erzsébetvárosban találjuk meg az Ő nevét, hiszen Ő a zsidóemancipáció élharcosa volt és azokat a beszédeket, melyeket Pozsonyban a zsidó egyenjogúsítás érdemében tartott nagyon nagyra értékelik mai napig is. Sőt Szegeden a halálakor zsidó főrabbik tartottak külön emlékbeszédeket, amelyeket könyvekben adtak ki a Klauzálról írt emlékbeszédekben. Tehát a Klauzál tér őrzi a nevét illetve a Klauzál utca, ami a Klauzál térből indul és a Klauzál utca elején, a Klauzál tér felé található egy pici emléktábla Klauzál Gáborról Budapesten. Szintén van Klauzál utca Újpesten és a XXII. kerületben is.
Amiről itt a pesti Belvárosban még Klauzál elő kell, hogy jöjjön az talán az egykori Redout, a Vígadó helyén állt korábbi épület. Hiszen amikor a népképviseleti országgyűlés, a ’48-as országgyűlés megalakult és abban Klauzál Gábor az egyik minisztérium vezetésére kapott megbízást, akkor ez a minisztérium még Pozsonyban alakult meg, de nagyon közel volt Bécs, emiatt Ők inkább Pestre költöztek át. Április 11-én már Pesten volt a Batthyány minisztérium, és a Cziráki Palotába, ami talán itt a Kossuth Lajos utcánál van, ide érkeztek meg és a Hentzi által lebombázott eredeti Redout épületében volt az ünnepélyes megnyitó. Ez több festményen is látható ez a pillanat, amikor a nádor megnyitja az országgyűlést, és ott a nádor balján látható Klauzál Gábor is a miniszterek között. Tehát a Redoutról mindenféleképpen eszünkbe kell, hogy jusson. Aztán volt egy kicsi vita Klauzál és Kossuth között. Kossuth volt a pénzügyminiszter, Klauzálnak öt minisztériumi feladata volt, így Ő kapott egy sokkal nagyobb épületet, de az Kossuthnak kellett és ezt is békésen átengedte Klauzál és mintegy cseréltek a minisztériumi épületek között. Ez szintén egy pesti kötődésű emlék.
Nagyon szép emlék és szintén fellelhető Klauzál Gábor a jogtörténet csúcseseményeit megörökítő Feszty tablókon, Feszty képeken. Ezek a képek a Markó utcai táblabíróság épületében vannak. Óriási festményekről van szó. Feszty Árpád Jókai ötlete alapján megörökíti a magyar jogtörténet nagy pillanatait. Az utolsó ilyen nagy pillanat, amikor a hét bölcs, köztük Klauzál Gábor, két éven át ülésezett (itt az V. kerületben jöttek össze rendszeresen) és a büntetőtörvénykönyv javaslatot, a kor és Európa legmodernebb büntetőtörvénykönyv javaslatát tették le az asztalra. Sajnálatos módon nem lépett érvénybe ez a büntetőtörvénykönyv, de ez a büntetőtörvénykönyvi javaslat a mai magyar és az európai jogtörténetnek az egyik csúcs alkotása. Ugyanazokról vitatkoztak itt, hogy legyen-e halálbüntetés, vagy nem, mi legyen a börtöntörvénnyel, amiről mai napig is akár a sajtóban hallhatunk. Ezt a pillanatot, amikor a hét ember ennek a tanácsnak, vagy ennek a megbízott bizottságnak a tagjaként tevékenykedik: megfestette Feszty. Itt Klauzál Gábor van hangsúlyos szerepben, aki ül ezen a festményen, mintegy nagytiszteletű pozícióban. Ez is egy elfeledett kép, szintén Klauzál nagyságához hozzátartozik.

HK – A magánéletéről mit lehet tudnunk? Amely szintén inkább azért érdekes, mert az egész embert hozza elénk és világítja meg számunkra.

DK – Klauzál Gábor mint diák egy éltanuló volt. Szegeden a táncával hódította meg a gyönyörű szőke első feleségét, a városházi bálon. Prezetska Mária volt az első felesége. 20 évi gyermektelen házasságban éltek együtt. Szegeden az egyik legszebb tér, a Klauzál tér, a főtér egyben Szegeden. Ott volt a Prezetska-család háza. Sajnos ma már nincs meg, a Kisvirág Cukrászda van a helyén. Annak a háznak ahol, Klauzál az erkélyéről fogadta még a megyegyűlésről visszajövet a fáklyás meneteket és az éjjeli zenét, amellyel Őt rendszeresen üdvözölték a megyegyűlésekről jövet. ’48-ban történt, januárban, hogy meghalt az első felesége. Ínlázban, mint a halotti céduláról kiderül. ’48 a csúcs év Klauzál életében, de pont azzal kezdődik, hogy januárban meghal a felesége, már ez nagyon megviselte. Éppen ez az esemény az, ami miatt Ő Pestre kerül, és ez adja az apropót ahhoz, hogy miért lesz Klauzál Gábor március 15. vezéregyénisége. Hiszen erről még nem beszéltünk és talán ez Klauzálnak a miniszteri vagy miniszteri országos ideiglenes bizottságban, aminek Ő volt az elnöke. Szemere és Pulszky volt a másik két tagja és akkor hat hónapig Klauzál volt a Batthyány-kormány előtt az ország elsőszámú embere. Ez is el van feledve.
De visszatérve márciusban, egy személyes tragédia után Ő Pesten van a márciusi eseményekkor. És mi történik március 15-én? Reggel az ifjúság bohéman elkezdi, Jókai szavalgatja Petőfi versét, vonulnak az utcán. És amikortól a nemesi ifjúság nevében csatlakozik Klauzál Gábor, aki már akkor 44 éves. És róla azt írják „Der gute älte Klauzál”, 44 évesen. Rottenbiller Lipót és Nyáry Pál, Ők hárman észrevétlenül átveszik a Múzeumkerttől az egész forradalmi nap irányítását. És tulajdonképpen a hajóhídon már Klauzál Gábor vezeti föl a népet Budára. Már előtte is neki van kulcsszerepe, ugyanis azt a 12 pontot, amit még az előző este a Pilvaxban Klauzál Gábor megfékezett, hogy ne csinálják március 14-én a fiatalok a véres eseményeket és ne legyen az, hogy azonnal a 12 ponttal véres események történnek és emiatt őt nagyon sok márciusi ifjú a megemlékezésében gyászhuszárnak nevezi Klauzált, holott Ő azt érte el a híveivel és ott éljenezték: „Éljen Klauzál!” és lehurrogták az ifjúságot, hogy az ellenzéki körökben köröztessék ezt a 12 pontot és miután az ellenzéki körök megtárgyalták (tehát békésen) utána vigyék hivatalos fórumokra.
De mi történt március 15-én? Már reggel jött a hajó Bécsből és hozta a bécsi forradalom hírét. Ez volt a fordulópont, amikor Klauzál belátta, hogy módosítania kell az álláspontján és átállt a forradalom oldalára. És innentől kezdve megalakítják a Csendvédelmi Bizottságot délutántól, aminek szintén tagja Klauzál Gábor. Ők hárman meg ez a Bizottság biztosítja a vérnélküliségét a március 15-i forradalomnak. Sőt az, hogy a 12 pontot át tudják adni Pesten a horvát polgármester úrnak, a Pesti Városházán, azt is Klauzál Gábor viszi be személyesen. Nyilvánvalóan a diákokat nem engedték volna be. Zichy grófnak Klauzál Gábor adta át a 12 pontot. És amikor rájöttek, hogy még egy hivatal van Pest-Budán. Budán van a Helytartótanács és oda is át kell menni, akkor már a hajóhídon Ők vezetik át a népet. És mi történik Pest-Budán? Ott se lőnek a népre, mert ott van ez a három nemesi ifjú, aki vezeti a forradalmat. És a Stáncsics nevű politikai foglyot úgy tanuljuk, hogy a nép szabadította ki. Hát nem a nép szabadította ki, hanem Klauzál Gábor és Nyáry Pál a saját zsebpénzéből kifizette a kauciót és Ők ketten kiszabadították Stáncsicsot, akit ma már Táncsicsnak mondunk. Sajnos egy kicsit a romantikus történelemírásunk elment az ifjak irányába, akiknek nagyon nagy szerepük volt, de nem ez a teljes kép.
A március 15-ét követő napok forrongásához tartozik, hogy a nép többször meg akart a rohamozni a lőszerraktárt, mert a király nem volt hajlandó aláírni a Pozsonyba illetve Bécsbe ment küldöttség által vitt kérelmeket. Március 31-én is éjszaka, hatalmas népgyűlés volt a Múzeumkertben és Klauzál Gábor volt, aki kiállt a nép elé, egymaga és a beszédével olyan mértékben megnyugtatta a népet, hogy a nép hazament, békésen. Elmondta nekik, hogy a király alá fogja írni ezeket a fölterjesztett törvényeket, és hogy meg fog alakulni a magyar minisztérium. Tehát egy hatalmas karizmatikus ember volt. A pozsonyi diétán elmondott szónoklatai és az élő beszédnek is a mestere volt, mindenféleképpen az Ő alakját jellemzi.
Érdemes lenne megjelölni a Múzeumkertben is ezt az eseményt, hogy ezen az éjjeli népgyűlésen Klauzál fölszólalt és elérte, hogy továbbra is a márciusi napok vérmentesek maradtak.

HK – Hogyan alakult az Ő élete tovább?

DK – Hasonlóképpen Széchenyihez, Szemeréhez Őt is nagyon megviselik a ’48 szeptemberi kormánylemondást követő események. Ő nem a kard embere, Ő nem vett részt tettlegesen a harcos eseményekben. Viszont Ő a 10 év önkényuralom után, ami követte a levert forradalmat és szabadságharcot: Ő az alkotás útjára lépett. Az alkotást úgy kell értelmezni, hogy családot alapított, birtokot vett, szőlőt, rózsákat termelt, bort készített. Mintegy a passzív rezisztenciához csatlakozva értéket hozott létre. A forradalmi eszmékhez való ragaszkodását jelzi, hogy 1853. április 27-én (ez saját kutatási eredmény) nőül vette Nagysándor József aradi vértanú jegyesét, azt a Schmidt (Kovács) Emmát, aki egy sokkal fiatalabb hölgy volt. A 48 éves Klauzál Gábor feleségül vette a 20 éves Schmidt Emmát, mutatva ezzel a ragaszkodását a ’48-as és a forradalmi eszmékhez és mintegy még az aradi vértanúság mellett is. Három gyermek született ebből a házasságból. Nagyon szerettek Kistétényben lenni, ott leltek igazi felüdülést.
Tulajdonképpen a ’61-es országgyűlésen találjuk újra a közéletben Klauzál Gábort. És a ’64/65-ös országgyűlésnek is tagja. Élete személyes tragédiája, hogy ’66-ban váratlanul hal meg és Ő ugyanúgy része lett volna (hasonló tárcát kapott volna) az Andrássy-kormányban, mint amit a ’48-as kormányban, de a korai halála ezt megakadályozta.

HK – Térjünk akkor Téténybe vissza, ami most már Budapesthez tartozik. Akkor természetesen különálló település volt. Ott látható jele is van annak, hogy igenis őrzik emlékét és tisztelik Klauzál Gábort. Ennek a leglátványosabb szimbóluma egy életnagyságú szobor, ami ott díszeleg a róla elnevezett Művelődési Ház előtt. Milyen öröksége van Klauzál Gábornak Budatétényben?

DK – A tétényi Klauzál Gábor a helyi értékteremtésnek a példaképe. Azzal a helyi mecenatúrával, hogy például a Szent Mihály kápolnát, amely a legrégebbi műemléki temploma Kistéténynek és ahol Ő a második házasságkötése alkalmából megismerkedett a templommal, azt Ő a saját pénzén jó karban tartotta, hosszú időn át. Erről egyébként egy kis emléktábla a Szent Mihály kápolnában ezt meg is örökíti. Korizmics Lászlóval együtt borászkodtak. Ugyanis akkor a Gellérthegytől Tétényig ez volt az ország legjobb szőlőtermű vidéke, az úgynevezett Sashegy-Budai Borvidék. Itt Ők a legjobb minőségű borokat kezdték el termelni, megújítva a borászatot, szőlészetet. Korizmics László írta le, ezért maradtak meg, hogy már 10 évvel Korizmics előtt Klauzál ott borászkodott, szőlészkedett Tétényben. S amire szintén büszkék vagyunk, hogy a hazai rózsakertészetnek is egy korai úttörője Klauzál Gábor. És az a budatétényi rózsakert, ahol (az idősebbek még emlékeznek), a ’70-es években ezrek mentek a kiállításokra, az is klauzáli alapokon alakult. Ott volt Klauzál Gábor kistétényi kertje, ahol csonthéjasoktól kezdve rózsákon át, nagyon sok mindent forgalmazott és árult.

HK – Milyen programmal várják most március 15-e ünnepét? Vagy akár mi a Társaságnak a következő olyan programja, amely Klauzál Gáborra a nagyközönség figyelmét is jobban ráirányítja?

DK – Március 15-éhez kapcsolódóan, a megelőző hétvégén, vasárnap délután szoktunk a Klauzál-villánál* március 15-i megemlékezést tartani. Ennek a konkrét előadója nincs meg, de délután 4 órakor a Klauzál-villa falán elhelyezett emléktáblánál, ahol egyébként a Klauzál és Deák széke néven elhíresült két kőszék is van, ahol a kiegyezést vitatták meg annakidején a kertben. Megmentettük ezt a két kőszéket. Itt is szeretettel várjuk az érdeklődőket.
És a Klauzál Napok Tétényben idén is április 26-27-én kerül megrendezésre. Pelyach István történészt kértük föl, aki Klauzál pályatársát Szemere Bertalant ismeri a legjobban és Ő fog nagy ívű előadást tartani Szemeréről. És ami még folyamatban van, szintén Klauzál másik minisztertársa, pályatársa Eötvös Józsefnek a megjelenítése. Tehát a Klauzál Napokon elsősorban Szemere Bertalanra lesz idén kihegyezve. Szintén Téténybe várjuk az érdeklődőket, meg lesz hirdetve a honlapunkon is.

HK – Hol látható még, akár ha nem Pesten vagy Budán, az ország más településén, akár szoborként is Klauzál Gábor képe?

DK
– Klauzál egyetlenegy egészalakos szobra, az a 4,5 m magas ruskicai márványból készült szobor, a Horvay-féle Kossuth-szoborcsoport részeként (amely egyébként a Batthyány-kormányt ábrázolja) és amely az Országház mellett állt és az ’50-es években bontották szét. Ez a hatalmas szobor jelenleg Dombóváron, a Szigeterdőben látható felállítva. És nagyon örülünk neki, hogy a kormány tervei szerint visszakerülhet (legalább a másolata) ennek a Horvay-szoborcsoportnak, az Országház mellé, a Kossuth térre és újra lesz egy hatalmas Klauzál-szobor Budapesten. Gyönyörű mellszobor van Szegeden a Móra Múzeum mellett Klauzál Gáborról és egy szentesi Klauzál Iskola előtt is van egy mellszobor Klauzál Gáborról. És nem szabad elfelejteni a kalocsai Batthyány szoborcsoportot, ahol szintén egy önálló mellszobor van Klauzál Gábor megörökítéseként.








Hámori Kinga
szerkesztő-műsorvezető
MKR

2013. február



A beszélgetést lejegyezte: Hódi Szabolcs.

*Helyesbítés: március 15-i megemlékezésünket március 10-én 16 órai kezdéssel a Klauzál-szobornál tartjuk (MEGHÍVÓ »).

A Magyar Katolikus rádióban 2013. február 18-án elhangzott beszélgetés letölthető-meghallgatható honlapunkról:  Pesti mesék Klauzál Gáborról 

 


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2017. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (77)
Közhasznúsági jelentések (12)
Egyesületi élet (278)
Közélet (142)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (49)
Emlékév média-megjelenések (0)
Emlékév programnaptár (1)



1848/49 (40)
Barangolások (33)
Budatétényi Ősök Napja (21)
Díszpolgárok (16)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (96)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (32)
Wolf-kripta (13)