Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

Kárászi Klauzális

A Baranya megyei Kárász község Faluszépítő Egyesülete a március 15-i ünnepeit minden évben más-más '48-as személyiség köré építi. 2012-ben Klauzál Gáborra esett a választás. A megemlékezők a Batthyány-kormány miniszterének tevékenysége és szerepvállalása előtt hajtottak fejet.



Baranya számos aprófalvának egyike Kárász, ennek számos hátrányával és ritka előnyével. Ott fekszik, ahol a Mecsek amúgy sem felhőkbe törő hegyei lassan dombokká szelídülnek, a tolnai megyehatáron. A több mint hétszáz éves település túlélt mindent, törököt, évszázados szegénységet, jövő-menő ellenségeket, árvizeket, politikai ballépéseket. Merthogy errefelé meglehetősen kreatív népek laktak mindig! Valamint nem szakadtak szét, itt nem volt ki-vagy betelepítés, 1327-ből való családnevek most is fellelhetőek – összeszoktak!
Itt alakult a Dunántúl első szőlő- és gyümölcstermelő szövetkezete 1867-ben.
1922-ig aranybánya működött a nosztalgikus nevű Grósz Károly pesti geológus vezetésével. A két világháború között az elsők között szervezték meg a falusi nyaraltatás intézményét; a második háború alatt lengyel katonák is éltek itt.
Kárászon működött a magyar természetvédelem egyik úttörő vállalkozása, Kühnel Márton fészekodúgyára, amely kategóriájában aranyérmet nyert az 1929-es barcelonai világkiállításon.


 A bajorországi Statfelsteinből áttelepült vízimolnár, már Kárászon született fűrészárúgyáros fia 1905-ben madárvonulási megfigyelések küldésével vette fel a kapcsolatot a Herman Ottó (1835-1914†) vezette, 1893-ban alapított Magyar Ornithológiai Központtal. Csörgey Titusz (1875-1961†) ornitológus, a Madártani Intézet munkatársának kezdeményezésére Németországból hozatott gépekkel fűrésztelepe melléküzemeként 1906-ban megalapította az Első Magyar Fészekodú- és Madáretető-készülékek Gyárát, ahol az egész országot ellátó mesterséges faodvakat, madáretetőket és madárvédelmi eszközöket készítettek.
A különböző lyuknyílás méretű odvak kisebbje a cinke, csuszka, fakusz, nyaktekercs, kormos légykapó, kerti rozsdafarkú, kis fakopáncs, stb. madarak számára nyújtott fészkelő helyet, míg a nagyobbak a széncinkének, szürke légykapónak, házi rozsdafarkúnak, fehér barázdabillegetőnek...

ifj. Kühnel Márton
(1884-1961†)


A Kühnel-féle
gyár termékmintái


Első Magyar
Fészekodú-gyár
reklámja (1930)

Kühnel-család
kárászi sírboltja
(Fotó: Mezei Attila)
 Az 1928-tól exportra is gyártó kisüzem, külföldön főként Észak-Olaszországban népszerűséget nyert fészekodúi megtalálhatók voltak többek között a Monzai Királyi Parkban vagy Milánó közterein is. A II. világháború után 1947-ben újraindított kisüzem nem kerülhette el az államosítást. A termelést az erdőgazdaság kárászi erdészete folytatta, egyedüli megrendelője a Madártani Intézet volt. Az odúgyár Kühnel Márton halála után (aki élete végéig a maga alapította üzem munkásaként dolgozott) néhány év múltán, 1963-ban bezárta kapuit…


Itt szokott vége lenni a felsorolásoknak, a második világháború után a falvak általában belezuhantak az egyformaságba.
Kárász nem egészen ilyen!
Ma is van helyi ipar, egy gyümölcsfeldolgozó kisüzem működik a faluban. Van posta, gyógyszertár, könyvtár, iskolabusz, bank, orvosi rendelő, van állatorvos, plébános, Tourinform iroda és helyi újság. Párt egy sem működik, de van négy civil szervezet, egyikük a Faluszépítő Egyesület, amely 1990-ben alakult és nem kis büszkeségünkre 2010-ben Kós Károly-díjat kapott. Az Egyesület fontos szerepet játszik a helyi épített és természetes környezet védelmét szolgáló önkormányzati rendelet mindennapjaiban, kiváló hazai és határon túli kapcsolatokat ápol (Vajdaság, Erdély, Ausztria). A legjelentősebb a helyi kulturális élet szervezésében betöltött szerepe, hagyományőrző táborok szervezése, Kulturális Örökség Napjai lebonyolítása fűződik nevünkhöz.


Kárászi aLap
a XV. évfolyam 3. száma (2012. március 31.)
Ide kapcsolódnak szorosan a nemzeti ünnepekkel kapcsolatos feladatok is, október 23-án rendhagyó történelemórákat tartunk, március 15-én pedig emléktúrákat szervezünk. Idén Deák Ferencet, Vasvári Pált, Eötvös Józsefet követően Klauzál Gáborra emlékeztünk: egy kis megemlékezést követően vagy nyolcvanan indultunk el a ragyogó időben, hogy a tavaszt és benne egy politikus hazafit ünnepelhessünk.



’48-as kárászi emléktúra: útban a babinai csúcs felé…

 
Az emléktúra végállomása és a megemlékezés helyszíne a kárászi Faluház

Pilisi Julianna és Pilisi Máté néptánc bemutatója

 
Mezei Attila ünnepi megemlékezése a ’48-as miniszter Klauzál Gáborról

Mi magyarok túl sok katonát ünnepelünk, mintha világhódítók lettünk volna mindig. Sokkal több figyelmet kellene szentelni ritka politikus nagyjainknak, már csak a minta végett is, amit a maiaknak nyújthatnának…




Mezei Attila
Kárászi Faluszépítő Egyesület elnöke
(a község négy cikluson át,
1994-2010 között volt polgármestere)

2012. május



(Keretes kiegészítés: Hódi Szabolcs)


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2017. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (78)
Közhasznúsági jelentések (14)
Egyesületi élet (281)
Közélet (143)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (48)
2016 Emlékév média-megjelenések (1)
2016 Emlékév programnaptár (1)
2017. év médiamegjenések (1)
2017. évi programnaptár (1)



1848/49 (44)
Barangolások (33)
Budatétényi Ősök Napja (27)
Díszpolgárok (18)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (98)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (34)
Wolf-kripta (13)