Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

Ünnepi beszédek a Klauzál-szobor avatásán

Klauzál Gábor egészalakos szobrának avatásán 2012. április 27-én elhangzott ünnepi beszédek teljes szövege.

A Klauzál Napok Tétényben 2012 főrendezvényéről, Klauzál szobrának avatásáról részletesen, képekkel egy további cikkben számolunk be.




A Klauzál Gábor Társaság elnöke, dr. Dobos Károly ünnepi köszöntője:





Tisztelt Miniszter Úr, Főpolgármester Úr, Polgármester Úr, Alpolgármester Úr! Civil szervezetek vezetői, Klauzál Gábor Társaság tagjai, Szoborállító Bizottság, Tisztelt Ünneplők!


A mai nappal kezdetét veszi a Klauzál Gábor Társaság éves fő rendezvénye a Klauzál Napok Tétényben, ami idén a hetedik alkalommal kerül megrendezésre.

Civil egyesületünk a Klauzál Gábor Társaság Klauzál Gábor egészalakos szobrának felállítását határozta el 2009-ben. Hosszú, küzdelmes utat jártunk be támogatóinkkal és Benedek György szobrászművésszel együtt. Nagy kitartás és lelkierő volt szükséges, és rengeteg önkéntes munkaóra. De megérte, mert nagy nap ez a mai, felavatjuk a szobrot!

Klauzál Gábor (1804-1866) – a Batthyány Lajos vezette első felelős magyar kormány földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztere, aki egyben az egészség- és postaügyek első felelős irányítója is volt –, a reformországgyűlések ellenzékének kiemelkedő alakja, Deák Ferenc távollétében annak vezetője, minisztersége idején számos haladó szellemű törvény megalkotója, az ipari és kereskedelmi reformok elindítója, a nemzeti postaszervezet alapjainak megteremtője, a hazai egészségügy és ezen belül a szabadságharc honvéd egészségügyének megalapozója, az emberek közötti egyenlőség élharcosa, mára a nemzet közös történelmi tudatában méltatlanul feledésre ítéltetett.

Klauzál Gábor születésének bicentenáriumán, 2004-ben megalakult civil egyesületünk a névadónk által képviselt szellemiséget szem előtt tartó és példáját követő mértékletes, higgadtan haladó, közhasznú, értékőrző és értékteremtő továbbá közösségszervező tevékenység vállalására alakult, egyik fő célunkként tűzve ki, hogy névadónk emlékét ápolva Klauzál Gábort visszavezeti a nemzeti köztudatba.

Ezen gondolatok vezérelték azt a kezdeményezésünket is, hogy Klauzál Gábor emlékét – élete utolsó másfél évtizedének helyszínén – Budatétényben, a róla elnevezett művelődési ház előtt, egy egész alakos bronz szobor formájában megörökítsük. Ez a szobor az országban az első, egyedülálló, egész alakos alkotás lesz, mely a kiváló férfiúnak ilyen módon állít emléket. A szobor megformálását és kivitelezését – pályázati kiválasztás útján – Benedek György szobrász, Munkácsy-díjas, érdemes művész végezte, akinek több köztéri alkotása található már szerte e Hazában. A szobrászművész a Klauzál Gábor Társaság részére teljes alkotói honoráriumáról lemondott a szobor felállítása érdekében! Ezúton is hálásan köszönjük!

A művészi alkotás felavatására ma 2012. április 27-én délután 2 órakor megrendezésre kerülő ünnepség, egyben a Klauzál Napok Tétényben programsorozat nyitányaként kerül sor.

A Klauzál Gábor Társaság ma szobrot állít. Kiemelt támogatóink pénzügyi segítsége, magánadományozóink támogatása, a szobrászművész nagylelkű felajánlása és az Egyesületünk Elnökségének és a Szoborállító Bizottságnak a 3 éves önkéntes civil erőfeszítése együttesen vezetett eredményre. Ez az ország első egészalakos, önálló bronzszobra Klauzál Gáborról, a reformkor vezéralakjáról, az 1848-as miniszterről, a tétényi hazafiról. Arról a Klauzálról, aki itt az egykori Kistétényben, a mai Budatétényben a Szent Mihály kápolnában vette nőül Schmidt Emmát, éppen a mai napon, 159 évvel ezelőtt. Itt alapított családot és nevelte gyermekeit, gondozta szőlőjét és gyümölcskertjét, helyi összefogást kezdeményezett a borok forgalmazásáért és remek, díjnyertes borokat termelt.

A szobor nemcsak a reformkor vezérszónokának és a 48-as törvények egyik megalkotójának állít emléket, hanem a tétényi Klauzálnak is.
A Budapest Galéria szakmai értékelése szerint „ a 240 cm magas figura kiválóan felépített, jól traktált, gesztusai, egész habitusa és nem utolsó sorban a karakteres portré, szakmai és emberi életútja csúcsán mutatja a jelentős 19. századi politikust. … a viselet ötletes, különösen szépen mintázott ornamentikája a figurális emlékműszobrászat legjobb hagyományait idézi … a portrészobor külön előnye, hogy minden oldalról gazdag vizuális élményt nyújt. …. Az értékmegőrzés céljának kiválóan megfelel.


Tisztelt Vendégeink! Tisztelt Ünneplő Közönség!

Köszönet az adományozóknak és támogatóknak!


A szobor teljes bekerülési költségéből Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata 5 millió Ft-ot magára vállalt, melyet ezúton is hálásan köszönünk! A Nemzeti Kulturális Alap miniszteri kerete 1,5 millió Ft-tal, Budapest Főváros 1 millió Ft-al, a Nemzetgazdasági Minisztérium 500 000 Ft-tal, az RTL Kub 100 000 Ft-tal, az Általános Ipartestület 50 000 Ft-al járult hozzá a szobor megvalósításához.
Köszönet kiemelt támogatóinknak!

A Szoborállító Bizottságban Hajas Ervin, Bartos Mihály, Janzsó János, Garbóci László és Tóth Avanti Péter tevékenykedett a szoborért, Hódi Szabolcs titkár többek között az építkezésnél jeleskedett. Több mint 40 magántámogató adott több mint 700 000 Ft-ot. A legnagyobb magánadományozók: Hajas Ervin, Karsay Ferenc, Dobos Károly, Lics László, Bartos Mihály, Frideczky János, Glattfelder Tamás. Díszpolgáraink, Jandó Jenő, Szincsák József és Hegedűs Endre 2011. novemberében jótékonysági koncertet tartottak a szoborért. Németh Zoltán Budafok-Tétény országgyűlési képviselője levéllel támogatta a szoboradományok gyűjtését.
Köszönjük az adományokat, a támogatást és az együttműködést! Az adományozók névsorát az utókornak megörökítjük!

Klauzál Gábor, a reformkori országgyűléseken, az 1848. március 15-i események egyik vezérszereplőjeként és az első független magyar kormány minisztereként 1848. áprilisától szeptemberéig, majd a kiegyezéshez vezető folyamat résztvevőjeként rendíthetetlenül küzdött Magyarország felemelkedéséért.

Álljon soká a szobor Klauzál Gábor és hazánk dicsőségére, mely szobrot nagy örömmel avatok fel a szobrot állító Klauzál Gábor Társaság, non-profit civil egyesület nevében!

Éljen Klauzál!
Éljen a Haza!







* * *



A Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője, dr. Réthelyi Miklós ünnepi beszéde:




 Tisztelt Hölgyeim és Uraim!


Egy nemzet nem lehet naggyá, ha nem emlékszik a múltjára. Csak a saját történelmünkre, az évszázadok alatt felhalmozott értékeinkre alapozva tudjuk meghatározni, kik is vagyunk, hova tartunk. Csak a történelmünk, a hagyományaink ismerete adja kezünkbe azt a kulcsot, amellyel megfejthetjük a jövő kihívásait.

Ma a múltunk egy dicső szakaszára emlékezünk: a reformkorra, a szabadságharcra és az azt követő hosszú évekre, amik végül a Kiegyezéshez vezettek. Emlékezhetünk eleink hazaszeretetére, ami erősebb volt, mint az egyéni érdekük, s arra, ami egységbe forrasztotta a kor nagyjait Széchenyitől Kossuthig, Deáktól Batthyányig, Táncsicstól Klauzálig. Megannyi elképzelés, megannyi tettvágy, megannyi indulat – mégis egy akarat, egy cselekedet, egy szívdobbanás. Mert a haza ügye ezt kívánta meg.
A XIX. század dicső évei ma is összefogásra, nemzeti egységre intenek minket.

De nemcsak emlékezünk, nemcsak tanulunk a történelmünkből. Ma egy példaképre is felhívjuk a figyelmet, egy olyan emberre, akit bátran követhetünk mindannyian.
Klauzál Gábor élete ez a példa, a lánglelkű politikusé, aki tevékenységét minden esetben az ország érdekeihez igazította. Ha kellett, a reformellenzék élére állt, ha kellett, az ország első embereként dolgozott, de amikor arra volt szükség, miniszteri pozíciót is vállalt az első magyar kormányban.
Alázattal fogadott minden megbízást, mert számára a nemzet ügye és nem a személyes boldogulása, hírneve, tekintélye volt fontos.
Ott találjuk a nevét a kor minden fontos eseményénél a reform-országgyűlésektől a Kiegyezés szövegének megfogalmazásáig – de nem találjuk ott a forradalom populáris hősei között.
Kiemelkedően sokat dolgozott, de sosem vágyott a dicsfényre, a népszerűségre.
Ha a szükség úgy kívánta, első emberként is vállalta a feladatot – de nem derogált neki egyszerű képviselőként, vagy éppen politikán kívüli közszereplőként sem tevékenykedni.

Most, amikor felavatjuk szobrát, gondoljunk arra, amit az ő élete, az ő példája üzen számunkra: a nemzet javáért dolgozni minden körülmények között.

Kívánom, hogy ez a szép ünnep ne csak külsőségeiben, ne csak a tiszteletadásban, ne csak az emlékezésben, hanem a lelki növekedésben, az értékekben való gyarapodásban is hozzátegyen a nemzet, s egyben mindannyiunk személyes fejlődéséhez, növekedéséhez!

Mivel Szentesen jártam iskolába engedjenek meg néhány szentesi gondolatot Klauzálról. Szentes város 1906-ban utcát, majd 1994-ben iskolát nevezett el róla, amely előtt 1998 óta a mellszobra is látható (Máté István alkotása).
Szentessel 1837-ben került közvetlenebb kapcsolatba. Az örökváltsági szerződés bonyodalmaiba keveredett város pártfogójaként egyengette a földesurak (a Károlyi grófok), ill. Szentes között a mindkét félnek hasznos megegyezés útját. Eközben olyan közigazgatási szabályzatot dolgozott ki (az ún. koordinációt), amely hosszabb távra meghatározta a városi önkormányzat működését.

Kalocsán (több lexikon szerint Szegeden) hunyt el 1866. augusztus 3-án. A szegedi Belvárosi temetőben található családi sírboltban helyezték örök nyugalomra. A hálás szentesiek szeptember 3-án gyászünnepet tartottak egykori pártfogójuk emlékére. A képletes ravatal fölött Oroszi Miklós, Szentes országgyűlési képviselője mondott gyászbeszédet, amelyet a Szegedi Híradó több folytatásban leközölt. Ebből idézzük a zárógondolatot, amely a mához is szól: "Különösen Csongrád megyének méltó büszkesége volt ő, mint ki e megyében a haza és nép jogainak bátor védője, a kor követelte eszméknek buzgó apostola, bátor előharcosa s hű Mózese. Legközelebbről Szentesnek, e mi városunknak még sokkal több oka van őróla hálásan emlékezni, mert ő általános népérdekű küzdelmein kívül e mi városunk akkori úrbéres lakosainak is hű védője, tanácsadója volt. Azért illő dolog, hogy e városnak minden lakosa hálával emlékezzék reá. Legyen gondunk arra is, hogy gyermekeink, sőt unokáink is tudják meg: ki volt Klauzál Gábor. Igyekezzünk őket úgy nevelni, hogy a Gondviselés által számukra kimutatott pályán Klauzál Gábort válasszák példányképül, s ha annyi erényekkel nem tündökölhetnek is, mint ő, legalább szeressék úgy e hazát, mint ő szerette."


Köszönöm, hogy meghallgattak!





* * *



Budapest főpolgármestere, Tarlós István ünnepi beszéde:




 Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Barátaim!


Engedjék meg, hogy először is azokat köszöntsem, akik fontosnak érezték, hogy a történelmi múlt egyik kiemelkedő politikusára emlékezzünk ma. Tiszteletemet fejezem ki a Klauzál Gábor Társaságnak és a Budafok-Tétény Önkormányzatának, hogy vállalt feladatuknak tekintették a független, szabad magyar nemzet egyik meghatározó személyisége, Klauzál Gábor emlékének megőrzését.

A Batthyány Lajos vezette első felelős magyar kormány földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztere, aki egyben az egészség- és postaügyek első felelős irányítója is volt –, a reformországgyűlések ellenzékének kiemelkedő alakja, Deák Ferenc távollétében annak vezetője, minisztersége idején számos haladó szellemű törvény megalkotója.

Vannak tartozásaink a múltunkkal szemben, és ezzel az emlékművel most valamit törlesztünk belőle. Klauzál Gábor személyiségét kevéssé emlegeti az utókor, kultusza is inkább Szegeden, egykori választókerületének székhelyén van. Jóllehet Klauzál Gábor a fővárosban született, és idősebb korában itt, az akkoriban még különálló Tétényben volt szőlőbirtoka.

Dr. Pálmány Béla nyugalmazott levéltáros kutatta Klauzál családjának történetét. Tőle való megfogalmazás szerint: „Klauzál Gábor 1839-től egyik vezére volt a magyar alsótáblai ellenzéknek, társaival nagy erkölcsi erővel és bátorsággal szállt szembe az abszolutisztikus királyi hatalmat és a mozdulatlan politikai, társadalmi, gazdasági és szellemi viszonyokat minden eszközzel – akár a magyar rendi alkotmány nyílt megsértésével is – fenntartani törekvő bécsi udvari körökkel és ókonzervatív magyar mágnási és hivatalnoki kaszttal. Nagyszerű szónoklatokban tett hitet a szólásszabadság, a magyar nyelv hivatalossá tétele, a városok jogállásának, belső szervezetének rendezése, a polgárság jogai, a zsidók emancipációja mellett.”

Azt pedig tanulmányainkból is tudjuk, hogy Klauzál az első felelős magyar kormány földművelés-, ipar- és kereskedés ügyi minisztere volt 1848-ban. Azt viszont már kevesen tudják, hogy ebbéli pozíciójában milyen sokat tett a kor hazai iparának védelmében. Manapság talán célszerű is egy kicsit erről is beszélni. Egyrészt módosította a céh törvényt. Ez azért volt fontos, mert a szigorú és a céhlegényekre túl nagy terhet jelentő korábbi szabályozás miatt állandóan napirenden voltak a legények lázongásai. Klauzál lazított a szabályokon, és megnyert az új hatalom magának egy réteget. Sajnos, hogy a legények javára később épp a szabadságharcban és nem az ipar felvirágoztatásában volt szükség.

Klauzál iparvédő politikája másrészről is fontos volt a kor számára, sőt, példaértékű napjainkban is. A Védegylet megalapítása a hazai iparosok áruinak védelmét, elsőségét jelentette. A kor kiélezett nemzetközi politikai színterén hazánkkal szemben, (mily érdekes!) vámrendszert alakított ki az udvar. A magyar árukat sújtó vámrendszer ellen csak azt lehetett tenni, hogy egy önálló, a hazai mezőgazdaságra és iparra épülő gazdaságot kellett kiépíteni. Klauzál Gábor és munkatársai ezzel letették annak a politikának is az alapjait, amit ma nemzet- gazdaságnak hívunk.

Végezetül hadd szóljak Klauzálról, az emberről is. Arról a lelki alkatról, aki volt Klauzál Gábor. Első felesége húsz évi házasság után meghalt. Az érző lelkű embert annyira megviselte szerette halála, hogy belebetegedett. De hasonló, teljes lelki azonosulással fordult a haza ügyéhez is. Amikor már látszott, hogy szétesőben a kormányzat és széthúzás van a politikai megoldások terén, az udvarhoz való viszonyunkban, lelki válsággal élte meg ezeket a napokat. Többek között ezért vonult vissza ide. Tétényben vásárolt birtokaira. Ez a hely adott neki lelki békét. A tétényi időszak adott számára bizodalmat, hogy az elkezdett nemzetépítő munka végül révbe ér.

Kedves Barátaim! Örülök, hogy a Fővárosi Önkormányzat nevében részt vállalhattam Klauzál Gábor emlékének megőrzésében, és hogy ma együtt leplezhetjük le méltó, egész alakos szobrát!





* * *



Budapest XXII. kerület, Budafok-Tétény alpolgármestere, Karsay Ferenc ünnepi beszéde:




Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves vendéglátóink, támogatók, meghívott vendégek!


Én most nem Klauzált az államférfit szeretném méltatni, hanem röviden visszatekinteni a szobor, a mi Klauzál szobrunk születésének körülményeire.

Kerületünk jelmondata: „Kisváros a nagyvárosban”. Egy kisváros, egy kertváros, amilyen Budafok-Tétény is, a kívülálló számára szinte mindig vonzó, szinte irigyelt lakókörnyezet. A sok zöld, a kertek, az egymást ismerő, összetartó emberek közössége, a természetesen jelenlévő lokálpatriotizmus olyan körülmények, amiket mi is szerettünk volna megjeleníteni az előbb idézett jelmondatban. Aki itt éli mindennapjait az a nehézségekkel is tisztában van azonban, a poros utakkal, a kevésbé gazdag kirakatokkal, a távoli munkahelyhez kapcsolódó nehézségekkel. A pozitívnak tartott nyugalom könnyen válhat monotóniává, vagy ami még rosszabb Ady „magyar ugarává”, ahol minden új, jobbító szándék elhalhat.

Abban a tényben, hogy Budafok-Tétény nem egy ilyen ugar, döntő szerepe van a civil szervezeteknek. A mi településünkön már több mint száz éve is jól működtek a civil szervezetek, a polgári körök, egyletek, sportegyesületek. Ezek az önszerveződő csoportok azon kívül, hogy a társasági élet színterévé váltak, a mai napig a lakóhelyükért tenni akaró polgárok közösségei.

Mi, a kerület választott vezetői tisztában vagyunk azzal, hogy önkéntes munkájuk milyen fontos és mennyi értéket hoznak létre. Tudjuk, hogy a velük való együttműködés mennyi többletet ad hozzá saját munkánkhoz, tudjuk, hogy olyan tükörként is működnek, amelyben folyamatosan ellenőrizhetjük saját tevékenységünket. Ezért kötelességünk és feladatunk megadni nekik minden segítséget, amire lehetőségünk van.

A Klauzál Társaság nagyszerűsége abban rejlik, hogy tagjai elsőként ismerték fel, hogy a mi településünk egykori lakója, Klauzál Gábor egy Széchenyihez, Kossuthoz, Deákhoz mérhető történelmi személyiség, aki nem csak hazánkért, hanem saját lakóhelyéért is nagyon sokat tett! Olyan emblematikus személy akiért lehet és kell is lelkesedni. Nem hagyhatjuk, hogy életműve feledésbe merüljön!

Szívet melengető érzés, hogy a Klauzál Társaság szobor állítási kezdeményezéséhez a Budafok-tétényi önkormányzaton kívül a Budapest Fővárosi önkormányzat, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium vezetői is csatlakoztak támogatóként. Ezek az erőforrások azonban együtt sem lettek volna elegendőek a szobor felállításához a magánszemélyek, Benedek György szobrászművész és a Klauzál társaság támogatása, önzetlen munkája nélkül.

Tudom, hogy számos nehézséget kellett leküzdeniük amíg ma együtt felavathatjuk a szobrot.

Biztos vagyok benne, hogy a Klauzál Társaság a szobor felállítása után is folytatja missziós munkáját. Elsősorban nekik hoztam ezt az idézetet: „A boldogság nyomában” című filmből: „Ne higgy annak aki azt mondja, nem vagy rá képes...Ha van egy álmod ne mondj le róla... Ha valaki nem tud valamit, azt szeretné, ha Te sem tudnád... Ha akarsz valamit tegyél érte!”

Kerületünk önkormányzatának nevében most szeretném megköszönni mindenkinek azt, amit azért tett, hogy ez az álom megvalósult!





Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2022. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (78)
Közhasznúsági jelentések (16)
Egyesületi élet (284)
Közélet (143)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (48)
2016. évi médiamegjelenések (1)
2016. évi programnaptár (1)
2017. évi médiamegjenések (1)
2017. évi programnaptár (1)
2018. évi médiamegjenések (1)
2018. évi programnaptár (1)
2019. évi programnaptár (1)
2020. évi programnaptár (1)
2021. évi programnaptár (1)
2022. évi programnaptár (1)
2023. évi programnaptár (1)



1848/49 (52)
Barangolások (34)
Budatétényi Ősök Napja (30)
Díszpolgárok (19)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (129)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (43)
Wolf-kripta (21)