Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

Látogatóban a Budatétényi Rózsakert új igazgatójánál

A Klauzál Gábor Társaság küldöttsége 2012. január 17-én kölcsönös bemutatkozó látogatáson vett részt az Állami Gyümölcs és Dísznövénytermesztési Kutató Fejlesztő Közhasznú Nonprofit Kft. új vezetőjénél.




A híres rózsakert területén fekvő épületben Kasztovszky Zoltán közgazdász, agrármérnök, az új vezető, és Örsi Borbála, a titkárság képviselője fogadta a Klauzál Gábor Társaság megjelent tagjait és támogatóit: Hódi Szabolcsot, Lükőné Örsi Gabriellát, Lükő Szabolcsot és Juhász Pétert.

A találkozó kölcsönös bemutatkozással kezdődött. Kasztovszky úr elmondta, hogy új vezetőként még nem ismeri a Rózsakert történetét, múltját teljes mélységében, így a Társaság titkára és szóvivője, Hódi Szabolcs a Klauzál Gábor Társaság ismertetése mellett rövid összefoglalót rögtönzött a kert és a benne található épület történetéről is. Elmondta, hogy a találkozó résztvevői a Czigány-villában tartózkodnak. Amikor Klauzál Gábor az 1820-as évek végén Kistéténybe látogatott, a villa már állt, s talán az épület és a körülötte elterülő, a Dunáig lehúzódó tájról megőrizte emlék is közrejátszott, hogy az 1848/49-es szabadságharc leverését követő passzív rezisztencia idején Kistétényben lelt nyugalomra. Itt házasodott meg, alapított családot, élt kertjének, művelte szőlőjét, borászkodott. Szabolcs rövid történeti összefoglalója szerint a Gyümölcskutató helyén 1858-ban Klauzál Gábor létesített faiskolát és rózsakertet, melyet 1910-ben a község megszüntetett, de később, 1949-ben a helyén alakult meg a Kertészeti Kutató Intézet. A történeti összefoglaló záró gesztusaként Örsi Gabriella tagtársunk megajándékozta az igazgató urat a Klauzál-féle gyümölcs- és dísznövénykert 1859/60. évi katalógusával, melyet a Társaság kutatott fel, és adott ki 2006-ban reprint formájában.

Kasztovszky úr ezek után röviden bemutatkozott. Elmondta, hogy közgazdász és agrármérnök végzettségeit Debrecenben, illetve Miskolcon szerezte. Elsősorban általános cégvezetési tapasztalatai, gazdasági ismeretei és gyakorlata miatt esett rá a választás. Említést tett az interim management-ről. Az interim management – ezt én teszem hozzá – a mai, gyorsan változó gazdaságban azoknak a széles látókörű, gyors és rugalmas alkalmazkodásra képes vezetőknek a szakmája, akiket általában válságmenedzserként, vagy egy átalakuló szervezet rendbetételére, elindítására alkalmaznak. Gyorsan „be tudnak ugrani” egy szervezetbe, elsajátítják annak jelenlegi működését, szereplőit megismerik és hatékonyan elvégzik azokat az átalakításokat, amelyek egy új, hatékonyabb, megváltozott működési módhoz vezetnek.

Kasztovszky úr, mikor az igazgatóváltásról kérdeztük elmondta, hogy valójában nem igazgatóváltásról, inkább bővítésről van szó. Bár agrármérnöki végzettséggel is rendelkezik, az Intézmény tudományos, szakmai vezetését továbbra is a korábbi igazgató, Szenci Győző végzi, ő pedig gazdasági rendbetételére, működőképességének és fejlődésének aspektusaira koncentrál. Ettől a munkamegosztástól azt várják, hogy mindenki azt végezheti, amihez legjobban ért. Ez a változás mindenesetre azt a reményünket és a fenntartó ama elkötelezettségét jelzi, hogy budatétényi központtal, erős kezekben ismét felvirágozzék a Dísznövény- és Gyümölcskutató Kft.

A közhasznú társaság 100%-ban állami tulajdonú intézmény, amely az Érd és Törökbálint határában lévő Elvira-majorban lévő kísérleti telepén 620 hektáron gazdálkodhat, míg a budatétényi kutató központ körül 2,5 hektáros földterületen a rózsa génbank található.
A Rózsakert egykori területén álló épületekkel kapcsolatban elhangzott, hogy azok némelyike sajnos már nem tartozik a Kutatóhoz. Az Intézet működése mára lényegében két épületre korlátozódik. Az adminisztráció, a kutatók dolgozószobái és a könyvtár a főépületben, az egykori Czigány-villa balszárnyában (B-épület) van, míg a D-épületben található a labor és az egynyári osztály, ahol a virágmagok tisztítása és szárítása is folyik. A Park utca felőli fronton álló, egykori A-épületben a Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet, a Vidékfejlesztési Minisztérium háttérintézménye működik, míg a belső területen álló, ferde üvegtetővel ellátott, egykori C-épület ma a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) tartozik, de teljesen elhagyatott. Szóba került a kert Nagytétényi út – Park utca találkozásánál fekvő sarka, melyet korábban értékesítettek. Az összefoglalóban megemlítjük, hogy a Tűzliliom utca felől megépült a Rózsapark lakópark, és a Nagytétényi útról bevezető belső úttól délre, a Gyula vezér lépcsőig terjedő terület is bekerítve áll, és már sajnos nem része a Rózsakertnek.


A kölcsönös bemutatkozásokat követően a találkozó résztvevői megkezdték a beszélgetést arról, hogy milyen módon vehetne részt a Klauzál Gábor Társaság a Rózsakert fellendítésében. Elöljáróban megtudhattuk, hogy Kasztovszky úr hasonló céllal több kerületi civil egyesületet is megkeresett, így többek között a Budatétényi Polgári Kört (velük az előző napon találkozott). A beszélgetésből érzékelhető volt, hogy a Kutató szeretné visszaemelni a kertet régi fényébe, és abba a kulturális szerepbe, amit a hetvenes években egyszer már betöltött a Rózsakert: művészetek, rózsák, kereskedelem és dísznövénykutatás együtt alkossanak egy olyan működőképes elegyet, amely biztosítani tudja a kert hosszú távú fennmaradását, üzemeltetését és fejlődését. Elhangzott példaként a kerület által 2006-ban a Rózsakertben útjára indított Kárpát-medencei borászok Találkozója (mely a követő két alkalommal, az őszi Budafoki Pezsgő- és Borfesztivál programsorozatába emelt „kalandozása” után), 2009-ben visszatért a Rózsakertbe. Ennek a nagyszabású rendezvénynek az alapötlete már az új együttműködés szellemében született, és példaként szolgálhat további rendezvények számára. A beszélgetésből kiderült, hogy a nagyobb közönséget vonzó rendezvényeket a virágzás időszakára célszerű időzíteni, már csak azért is, mert épületeik nem alkalmasak arra, hogy nagyobb közönséget befogadjanak. A Társaság tagjai emlékeztettek a Budatétényi Polgári Kör által szervezett rózsakerti koncertekre, melyek változó létszámú, de nemegyszer több száz fős közönséget vonzottak. Juhász Péter javaslatot tett arra, hogy kamarazenei kiskoncertek egész évben rendszeresen történő szervezésével be lehetne vonzani, szoktatni a közönséget, e programok pedig video megosztó hálózatokon alacsony költséggel nagy közönség számára népszerűsíthetnék a dísznövénykutatás és a kultúra új szövetségét. Ennek az ötlet-vonulatnak az a sajnálatos tény szabhat gátat, hogy az intézménynek nincs olyan helyisége, ahol akár

egy házi zenéhez hasonlítható kiskoncert néhányszor tízfős közönsége leültethető lenne. Erről később rövid épület-bejárással magunk is meggyőződhettünk. Kasztovszky úr jelezte, hogy főleg nagyobb szabású, nagy közönséget vonzó szabadtéri rendezvényekre gondolt. Ezt követően a jelenlévők áttekintették a Klauzál Gábor Társaság évi rendszeres rendezvényeit, keresve a lehetőséget, hogy hol és miként kapcsolódhatna azokhoz a Rózsakert.

Az együttműködés lehetőségeit keresve felmerült annak gondolata, hogy lokálpatrióták önkéntes alapon részt vehetnének a Rózsakert fenntartásában, például kertrészek vagy tematikus csoportok örökbefogadásával. Az örökbefogadás nemcsak pénzügyi támogatás formájában, de konkrét munkavégzésben is elképzelhető, melyhez a Kutató a gépi munkát biztosítaná. Például fizikai és tervezési-fenntartási hozzájárulással lehetne létrehozni egy lugast, parcellát, vagy hasonló egységet. Márk Gergely rózsanemesítő rózsafajtái nagyszerűen tematizálhatók, pl. vannak magyar szentekről, művészekről, utazókról, államférfiakról, tudósokról, ’48-asokról, ’56-osokról nevezettek stb. Egy-egy ilyen csoport is érdekes lehetne, akár témában passzoló szobor köré telepítve. A településekről nevezettek esetében konkrétan elhangzott a lehetőség a település támogatóként való megkeresésére.
A hetvenes években kialakított hagyományra visszautalva – amikor is szoborkiállításoknak is otthont adott a Rózsakert – felvetettük, hogy esetleges szabadtéri képzőművészeti (szobor, installáció) kiállítások rendezése vagy csak elhelyezése céljából célszerű lenne felvenni a kapcsolatot a helyi (Mészáros László Képzőművészeti Egyesület, ARTÉR Művészeti Egyesület) vagy távolabbi alkotóközösségekkel, a képzőművészeket képző intézményekkel (pl. Moholy-Nagy Művészeti Egyetem). A sikeres és hosszabb távú szabadtéri kiállításoknak elengedhetetlen feltétele az őrzés vagy a lopásbiztos, de időjárásálló anyagválasztás.

A leendő rózsakiállításokkal kapcsolatban Örsi Gabriella javasolta, hogy virágzáskor a kutató lehetőséget biztosíthatna a konténeres rózsavásárlásra (legalább a saját oltványai tekintetében). Elhangzott továbbá az is, mivel a rózsanyílás és a cseresznye- illetve meggyérés (mint a rózsafélék családjába tartozó csonthéjas gyümölcsök, a Kutató Intézet másik fő profilja) szinte egybeesik, így a Gyümölcskutató által nemesített 25 fajta cseresznye (Aida, Alex, Carmen, Bigarreau Burlat, Germersdorfi 3, Hedelflingeni óriás, Katalin, Kavics, Kordia, Kruplopiodnaja, Linda, Margit, Münchenbergi korai, Paulus, Petrus, Rita, Sándor, Solymári gömbölyű, Sunburat, Szomolyai fekete, Tünde, Valerij Cakalov, Van, Vega, Vera) és 14 fajta meggy (Cigánymeggy 7, Cigánymeggy 59, Csengődi, Debreceni bőtermő, Érdi bőtermő, Érdi jubileum, Érdi nagygyümölcsű, Favorit, Korai pipacsmeggy, Maliga emléke, Meteor korai, Pándy 278, Pándy 48, Piramis) teljes fajtaválasztékát kóstoltatni, népszerűsíteni, árulni lehetne.

A lehetőségeket kutatva Lükő Szabolcs és Örsi Gabriella egy vetítettképes bemutatóval készültek. A hollandiai Keukenhof (jelentése: konyhakert) példáján keresztül felvázolták, hogy milyen kertészeti, kulturális és üzleti megoldásokkal működtetnek hasonló kerteket más országokban, s hogy a kultúra és a bevételek képzése hasznosan összekapcsolható. A holland királynő egykori birtokán kialakított 32 hektáros kert területén több mint 4,5 millió tulipán (majd 100 fajta) és több mint 2500 fa között keringve, összesen 15 km hosszú sétány fut. A világ egyik legfotografáltabb kertje (egyben a világ legnagyobb szabadtéri szoborparkja) az elmúlt 60 év során több mint 44 millió látogatót vonzott.

A Társaság tagjai röviden bemutatták az egyesület tiszteletbeli tagját, Márk Gergely rózsanemesítőt, budatétényi múltját, eredményeit, s a későbbi törökbálinti kertet, annak jelenlegi, szomorú és rendezetlen sorsát. Ismertettük Kígyóssy-Schmidt Éva nemzetközi rózsakutatási-, népszerűsítési és együttműködési törekvéseit és eredményeit, jelezve, hogy ezek nyomán világszerte kialakulóban és fellendülőben van a magyar rózsák iránti érdeklődés: Magyarországon (számos településen: Szolnok, Budapest XIII. kerülete, Alsóőrs, Kecskemét, Bőcs, Pálosszentkút, Szőreg, Vác) és világszerte alakulnak a Márk-rózsakertek. Gergely bácsi fajtáit sorra ismerik el és honosítják országok, így például az Egyesült Államok, Németország, Vatikán és Japán.
Felvetettük – bár megállapodásra még nem jutottunk a tekintetben –, hogy Márk Gergely személyét és helyi, történeti vonatkozásait miként lehetne kiállítások, kulturális események keretében megőrizni, népszerűsíteni a Rózsakert keretei közt, a KGT részvételével. Említettük, hogy Mohi Sándor által egy film készül Márk Gergelyről, felvetettük annak gondolatát, hogy a Rózsakert vezetése vegye fel a kapcsolatot a film készítőivel. Szóba került az is, hogy Márk Gergely Kígyóssy-Schmidt Éva által 2008-tól minden évben megszervezett októberi születésnapja országos szakmai találkozóvá nőtte ki magát, és bár az utóbbi években ennek az eseménynek a Füvészkert ad otthont, az első ilyen rendezvények még a Budatétényi Rózsakertben zajlottak, és ezekben a Klauzál Gábor Társaság is szerepet vállalt, ahogy azóta is lehetőségeinkhez mérten (a rendezvény hangosításával, hang- és fényképfelvételek készítésével, jelenlétünkkel és az eseménynek a honlapunkon történő részletes dokumentálásával, képes beszámolónkkal) támogatjuk a rendezvényt.

A beszélgetés során számos egyéb ötletet vetettek még fel a jelenlévők, mind a Rózsakert fellendítésével kapcsolatos általános lehetőségekről, mind pedig az intézmény és a Klauzál Gábor Társaság lehetséges együttműködéséről. A teljesség igénye nélkül többek között szó esett a környék iskoláival való együttműködés lehetőségéről, Kígyóssy-Schmidt Évával történő kapcsolatfelvételről, a Rózsakerttel kapcsolatos relikviák felkutatásáról, kiállításáról és esetleges értékesítéséről a jövőben, a szomszédos Campona bevásárlóközponttal való együttműködés lehetőségéről, különös tekintettel a Rózsakertre néző, évek óta kihasználatlan emeleti panorámateremre. Felmerült az az ötlet is, melyet Juhász Péter a kerületi Kertbarátok múltév őszi Klauzál Házban rendezett összejövetelén is felvetett már: legyenek rózsafotó-pályázatok, melyekből kiállítások születhetnek, és az így gyűjtött képanyag a kutatásnak is értékes forrásává válhat. A Klauzál Gábor Társaság és a Rózsakert biztos közös pontjaként javasoljuk, hogy készüljön egy emlékeztető tábla, amely jelzi, hogy több mint 150 évvel ezelőtt, ezen a helyen volt Klauzál faiskolája, röviden ismertetve ki volt ő, és milyen szerepet vállalt a szőlő-, gyümölcs- és rózsakultúra itteni meghonosításában.



Juhász Péter - 2012. január

 


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2017. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (77)
Közhasznúsági jelentések (12)
Egyesületi élet (278)
Közélet (142)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (49)
Emlékév média-megjelenések (0)
Emlékév programnaptár (1)



1848/49 (40)
Barangolások (33)
Budatétényi Ősök Napja (22)
Díszpolgárok (16)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (97)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (32)
Wolf-kripta (13)