Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

...és akkor, orcája fénye felragyogott!
Adalékok Klauzál Gábor és Prezetska Mária portréjához

Borongós időben indultunk Szegedre, hogy – a helyi Közéleti Kávéház meghívásának eleget téve – elnökünk, dr. Dobos Károly vetített képes előadás keretében emlékezzen Klauzál Gábor halálának 145. évfordulójára. Ekkor még nem sejthettük, hogy szegedi utunk különleges meglepetést tartogat a számunkra...


Az előadást megelőző várakozás egészséges izgalmán túl, sokkal erősebb indulatok is feszültek bennünk akkor már napok óta. Mindezt pedig egy kedves jóbarátnak és egy szimpatikus, segítőkész múzeumi gyűjteménykezelőnek köszönhetően. Mert valóban hálás köszönet illeti őket...


Társaságunk tagjai közül, többen is rendszeresen kutatásokat folytatnak névadónk életének, munkásságának minél alaposabb megismerésére, a források feltárására, az eredmények közzétételére, a kiváló férfiú emlékének ápolására. Így, nem volt ismeretlen előttünk az a tény sem, hogy Szeged városa 1861-ben, az akkori országgyűlési képviselők, közöttük névadónk arcmását is, festményen megörökíttette. Ezt a Klauzál portrét kereste már évek óta Elnökünk is, de mindezen ideig, eredménytelenül. Egy halvány fénysugár derengett fel előttünk, amikor szegedi barátunk, Dr. Nagy Péter jelezte, hogy egy Klauzál portrénak a megtekintésére is adódna lehetőségünk, ha kicsit korábban érkezünk. A történet ettől kezdve nagyon szépre sikeredett...

Verőfényes napsütésre érkeztünk meg Szeged Belvárosába, ahol a Kelemen László és Somogyi utca sarkán áll az ún. Fekete-ház (1) , mely a Móra Ferenc Múzeum Történeti osztályának, illetve az iparművészeti és irodalomtörténeti gyűjteménynek kiállító és kutató helye. Ennek kapujában várt bennünket Magyar András gyűjteménykezelő, hogy az épület egy, a hétköznapi látogatók elől elzárt helyiségébe vezessen bennünket, ahol aztán feltárult a csoda...

A téglalap alakú terem hosszanti falán nyíló ajtón belépve, a jobb oldali falsíkon, kissé szemmagasság felett, kiváló férfiúk portréinak társaságában megpillantottuk azt a képet, amelyre oly régóta vágytunk! A pillanat, mint egy ima, olyan gyönyörűséges volt: … és akkor, orcája fénye felragyogott!


Az életnagyságú mellkép Barabás Miklós olajfestménye (2)   , melyet 1861-ben készített, a neki modellt ülő Klauzál Gáborról. A képen, az idősödő honfi', a kor divatjának és általános férfiúi viseletének megfelelő ünnepi öltözetben, fekete zsinóros kabátban ül egy karosszékben, jobb kezét annak karfájára támasztva, testével kissé jobbra fordulva. Kabátja a kényelmes üléshez kigombolva, alatta jól látható az öltözethez elegedhetetlen, végig begombolt fekete mellény, nyakában pedig az

ugyancsak fekete selyemsál. A sötét színek között itt-ott, igen szépen kiviláglik ingének vakító fehérsége. A kép 91x72 cm nagyságú, vélhetőleg későbbi, aranyozott fa keretbe helyezve. A kép bal alsó sarkában Barabás. 1861 mesterjelzet.

A kép hátoldalát is érdemes alaposabban szemügyre venni. A képvásznat kifeszítő keret felső szélén, a bal oldalon, vélhetőleg a legkorábbi raktári jelzet 23. Barabás Miklós: Klauzál Gábor olvasható, melyből a számjelzet felragasztott papírszeleten, míg a felirat a fakeretre kézzel írott. Ugyanott, a keret jobb oldalán, ugyancsak egy felragasztott papírszeleten Klauzál Gábor Szeged szülötte, 1848-ban minister és Szeged város I. kerületének 1861-ben s 1865-ben megválasztott orsz. képviselője. hat soros kézirati jelzet található. A képet befoglaló keret felső szélén, középre felragasztott, előnyomtatott bianco raktári cédula, írógéppel kitöltött SZEGEDI MÚZEUM KÉPTÁRA / Leltári szám: 50.520.1 / A mű szerzője: Barabás Miklós / A mű címe: Klauzál Gábor portréja felirattal. A kép állapota a rövid szemrevételezés alapján, még jónak mondható.

       

A kép elkészíttetését Szeged város képviselőtestülete határozta el azzal a céllal, hogy az majdan, a városi közgyűlési terem falát díszítse.


Nagy volt az örömünk, nem tudtunk betelni a látvánnyal, 's mint a gyerekek, egymás szavába vágva lelkendeztünk rajta. Az időközben megérkező Kecskeméti Tibor barátunk és tagtársunk józan, figyelmeztető szavai kellettek ahhoz, hogy jövetelünk eredeti céljának teljesítésére, elinduljunk a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Központjába. Ekkor még nem sejtettük, hogy milyen újabb meglepetést tartogat számunkra a következő óra...

A Fekete Házból kijövet – útban az előadás helyszíne felé – frissítőre és néhány falat elfogyasztására betértünk egy útba eső kávézóba. Itt, Dr. Nagy Péter – mintha ez a világ legtermészetesebb dolga lenne – mutatott egy könyvet, mely a Móra Ferenc Múzeum Történeti osztályának egyik korábbi kiadványa, megjegyezvén, ebben van egy rövid leírás az előbb látott képről, meg Klauzál feleségének képmásáról is (3) . Gondolom, a vásárban vett malac bambulhatott olyan értelmesen, ahogy mi fogadtuk ezt a hírt! Hirtelen nem is értettük meg, pontosan miről is van szó, majd egymás kezéből kapkodva a könyvet, pörgetve annak lapjait, olvastuk az örömteli sorokat. Nem, nem a második feleségről, hanem az elsőről, Prezetska Máriáról (4) van szó, aki esetében, egy valaha is megismerhető képmás létezéséről legfeljebb csak álmodozhattunk, de reálisan nem reménykedhettünk! A bejegyzés szerint, ezt a képet is a Móra Ferenc Múzeumban őrzik! Visszamenni már időnk sem lett volna, meg aztán egy időközben bezárt múzeumba, esélyünk sem volt...

A Szegedi Közéleti Kávéház által szervezett emlékelőadás még aznap este rendben lezajlott, a szép számú, érdeklődő közönség a végén, élénk tetszésnyilvánítással mondott köszönetet érte (5) .

A történet aztán, még aznap éjszaka, hazafelé jövet, az autóban folytatódott. Már ekkor megbeszéltük, hivatalos levélben keressük meg a képeket őrző múzeum igazgatóját, hogy a két portréról készítsenek számunkra fényképet és egyidejűleg engedélyezzék azok felhasználását Társaságunknak.

Nem ecsetelem a levélváltások unalmas, bürokratikus lépéseit, a múló idő által fokozódó izgalmakat, de végül pont került ennek is a végére, szerencsésen megérkezett Dr. Tóth István gyűjteményvezető értesítésével Fogas Ottó megyei múzeumigazgató felhasználási engedélye, valamint a két kép digitális változata. Így végre, megpillanthattuk azt az imádott nőt is, akiről csak annyit tudtunk, hogy kék szemével, szőke hajával az akkori hölgykoszorú egyik legékesebb gyöngye volt, 's akit Klauzál Gábor egy bálon, daliás táncával meghódított, majd később nőül vett!


A Prezetska Máriát ábrázoló életnagyságú fejkép ismeretlen mester alkotása. A kép készítésének pontos ideje sem ismert. Az olajfestményen egy szép, fiatal, fehér ingvállban lévő hölgy, balra forduló fejtartással látható. Öltözete, hajviselete az 1814-1830 közötti évekre jellemző, az empire és a bidermeier közötti átmenetet képező bécsi divat szerinti jegyeket mutatja. A ruha fehér színű, kerek kivágású, nyakat övező tüll fodorral, mell alatt elvágott, vállánál buggyos. A hajviselet, mely görögös kontyba foglalt, oldalt csigákba rendezett huncutkákkal, ugyancsak a korszakra jellemző divatjegyeket mutatja. Az ifjú hölgy a nyakában egysoros gyöngysort, fülében legyező formájú, ugyancsak gyöngyöknek tűnő fülbevalót visel. Mindezek alapján, a kép készítésének ideje 1820-1830 közé tehető (6).

Az ovális alakú kép mérete 56x42 cm. Sajnos a múzeumtól kapott felvételen a kép kerete nem látható, így arról leírás sem adható. A kép hátoldaláról sem kaptunk felvételt, így az azon szereplő esetleges jelzeteket, vagy egyéb azonosítókat sem áll módomban leírni. De úgy gondolom, hogy ezek egy valóságos szemrevételezés alakalmából, a későbbiekben pótolhatóak!

A rendelkezésre álló információk szerint, a kép – Klauzál Gábor Szegedről való elköltözködése után – egy helybéli szabónál, bizonyos Kald Antalnál maradt, akinek leányait az akkorra már megboldogult Prezetska Mária tartotta egykoron keresztvíz alá. A kép a múzeumba 1890. október 24-én, Stein János szegedi lakos adományaként került be, aki az egyik Kald leánynak férje volt. Áldás legyen haló poraikon is, hiszen nélkülük, most nem lehetnénk részesei e csodának!

A Klauzál Gábor és Prezetska Mária portrék felkutatásának története itt és most véget ér. Nem ér viszont véget az a csillapíthatatlan vágy, mely a múlt emlékeinek felkutatása, megismerése iránt munkálkodik bennünk. Hiszem, erős akarattal, kitartó, szorgalmas munkával, még számtalan nagyszerű felfedezésnek leszünk részesei a magunk és mások örömére, épülésére. Csak bízni kell önmagunkban és akkor a siker sem maradhat el, ahogy azt Arany János is megfogalmazta: „Előtted a küzdés, előtted a pálya, / Az erőtlen csügged, az erős megállja, / Tudod-e az erő micsoda? Akarat, / Mely előbb vagy utóbb, de borostyánt arat.”


Bartos Mihály - 2011. december

 



(1) A Fekete-ház Szegeden, a Somogyi utca 13. szám alatt áll. Az épületet eredetileg 1857-ben – Gerster Károly tervei alapján, a helybéli Kováts István építőmesterrel –, Mayer Ferdinánd kereskedő építtette. A ház az angol gótika és romantika stílusjegyeit hordozza, nevét az eredeti, erősen sötétszürke homlokzati színezéséről kapta.

Az épület építészeti megoldásai is érdekesek, a talajvizes területre épült ház a velencei épületekhez hasonlóan, facölöpökön, majd arra tett gerendafalakon és rájuk épített egy méternél is magasabb téglafalakon áll, így védett a talajvíztől és a vízjárták okozta talajmozgások közvetlen károkozásaitól is.

Az épület története gazdag, helyet adott 1860-65. között az önkényuralommal nem szimpatizáló és ennek esetenként hangot is adó szegediek belvárosi kaszinójának. A nyári időszakokban nőnevelde működött benne, majd később a Szegedi Híradó szerkesztőségének helyiségei is itt voltak. Az épület szerencsésen átvészelte az 1879. évi nagy árvizet. De volt benne még szénkereskedés, ügyvédi iroda, Munkásotthon székhelye, majd 1918. október 22-én itt alakult meg a Nemzeti Tanács is, amiért Juhász Gyula a szegedi Pilvax nevet ragasztotta rá.

A második világháború után államosították és tanácsi bérlakásokat alakítottak ki benne, majd 1980-tól a Móra Ferenc Múzeum tulajdonába került. Ma a múzeum állandó gyűjteménykezelői és kiállító helye.

(2) Barabás Miklósról, valamint a Klauzál Gábor második feleségét, Schmidt Emmát ábrázoló festményéről további részletes írás olvasható a Klauzál Gábor Társaság honlapján.

(3) A bemutatott könyv a Móra Ferenc Múzeum Szegeden 2001-ben kiadott, Történeti Tanulmányok / Studia Historica 4. című évkönyve. A képek méretére, gyűjteménybe kerülésének körülményeire vonatkozó egyes adatokat tartalmazza. br>

(4) Érdekességként megjegyzendő, hogy a könyv 402. oldalán, a 48. szám alatt lajstromozott kép Klauzál Gábor első neje Prezetszhka Mária, néhai Prezetszhka szegedi gyógyszerész lánya megjelöléssel szerepel.

(5 Az előadásról szóló részletes beszámoló és az ahhoz tartozó képek a Klauzál Gábor Társaság honlapján itt tekinthető meg.

(6) A képet megpillantva, azonnal feltűnt, hogy a korabeli leírások szerinti kék szem és szőkeség bizony, jellemzően nem sugárzik a festményről. Ha figyelembe vesszük, hogy a képet vélhetően valamilyen ügyeskezű helybéli vagy vándor festő készíthette, így a világos színű, szőkésbarna haj akár kissé sötétebbre is sikeredhetett. A szem színének barnába hajló voltát pedig magyarázhatja, hogy a festő a modellt nem ismerte alaposabban korábbról, gyorsan dolgozott, így megfigyelései is felületesebbek lehettek. Talán a mesterjelzet elmaradása is ez utóbbiban keresendő. Ezekre a kérdésekre a teljes bizonyossággal alátámasztható igazságot ki tudja? Jobb híján, számomra ez a magyarázat elfogadható, a kép pedig mindezektől függetlenül, szerethető...





Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2017. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (77)
Közhasznúsági jelentések (12)
Egyesületi élet (278)
Közélet (142)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (49)
Emlékév média-megjelenések (0)
Emlékév programnaptár (1)



1848/49 (40)
Barangolások (33)
Budatétényi Ősök Napja (21)
Díszpolgárok (16)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (96)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (32)
Wolf-kripta (13)