Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

Történelmi gyökereink, közös jövőnk

Az elmúlt évszázadok történelmi párhuzamai, hasonló sorskérdései, a nemzeteink közötti megértés és szolidaritás alapján méltán kapta a Vojnovich-Huszár Villában megtartott hagyományteremtő eladássorozat idei témájának a címét; „Egy a lengyel a magyarral…”




Az immáron nyolcadik alkalommal megrendezésre kerülő történelmi szalon házigazdája, a Klauzál Gábor Társaság elnökének, dr. Dobos Károlynak a köszöntőjét követően, a téma szakavatott professzora, Kovács István szólalt meg, aki az elmúlt évtizedek alatt egyetemi hallgatók sokaságával szerettette meg a lengyel történelmet, kultúrát és a közös múltat, amelynek elismeréseként néhány hete vehette át a Széchenyi Társaság díját, a Magyar Tudományos Akadémián. Hazánk volt krakkói főkonzulja a honfoglalástól vezette végig a magyar és a lengyel nemzet kapcsolódási pontjaiból álló eseménysorozatot. Érdekességként megemlíthető, hogy a magyar nyelvben használatos „lengyel” és „Lengyelország” szó eredete az óorosz lendo („irtásföld”, „szűzföld”) szó lendzsan származéka lehetett (azaz „irtásföldön élő ember”), amely az ómagyar nyelvben még lengyen alakban szerepelt.

  

A továbbiakban a történész professzor betekintést nyújtott a középkori dinasztikus kapcsolatokba, többek között felvillantva a lengyel anyától származó Szent László király, vagy második honalapítónk, IV. Béla király lányának, a lengyeleknél szentként tisztelt és lengyel herceghez feleségül ment Kingának az életét. Az ő nevéhez fűződik Krakkó második felépítése, a XIII. században, a tatárjárást követően.


A villát szokás szerint zsúfolásig megtöltő érdeklődő hallgatóságnak egyfajta időutazásként, Kovács István elénk tárta az 1300-as években, Nagy Lajos király alatt kiépült közös magyar-lengyel államiság, az úgynevezett perszonálunió életét, szinte elénk varázsolva az udvari életet és a diplomáciai manővereket, hatalmi vetélkedéseket. A XV. század végén a lengyel rendek az erdélyi fejedelmet, Báthory Istvánt hívták meg a trónra, akinek uralma alatt erős hatalom jött létre (a lengyelek az egyik legnagyobb királyukat tisztelik személyében). Báthory hadjáratokat vezetett Rettegett Iván ellen, a lengyelek elfoglalták a korábban orosz kézen lévő litván területeket. A Rákóczi-szabadságharc kirobbanása a lengyelországi Brezna várában tartózkodó II. Rákóczi Ferenc által kiadott, az ország népét az ország függetlenségéért hadba hívó pátenshez (parancshoz, nyílt levélhez), kiáltványhoz köthető. Az előadó professzor hangsúlyozta a lengyel államiság megmaradásáért a XVIII. században folytatott küzdelmet, amely az elnyomó porosz, orosz és osztrák nagyhatalmak elleni lengyel felkelésekbe és Lengyelország többszöri felosztásába torkollott.

Az 1848/49-es magyar szabadságharcba bekapcsolódó lengyelek idehaza talán leginkább ismert személye Bem tábornok volt, akit az osztrák császár csak az orosz cár Magyarországra küldött óriási haderejével tudott legyőzni, ezáltal romba döntve függetlenedési törekvéseinket.

A legújabb kori történelmünk legszebb mozzanatai közé tartozik, hogy a második világháború kitörését követően számos lengyel lelt menedékre hazánkban (a menekültügyi kormánybiztos, idősebb Antall József, a néhai miniszterelnök, Antall József édesapja volt), majd az 1956-os forradalomban a lengyelek segélyszállítmányokkal segítették a szovjet haderők és csatlósaik elleni küzdelmünket.

   

Az éjszakába nyúló előadást kötetlen beszélgetés követte. Egy újabb – a nemzetek közötti összetartásnak példaképet állító - élménnyel lettünk gazdagabbak, amelyet elmesélve továbbadhatunk szeretteinknek is.

   





Kertész László
történész
a Városházi Híradó újságírója

2011. október


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2017. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (77)
Közhasznúsági jelentések (12)
Egyesületi élet (278)
Közélet (142)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (49)
Emlékév média-megjelenések (0)
Emlékév programnaptár (1)



1848/49 (40)
Barangolások (33)
Budatétényi Ősök Napja (21)
Díszpolgárok (16)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (96)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (31)
Wolf-kripta (13)