Notice: session_start() [function.session-start]: ps_files_cleanup_dir: opendir(/var/lib/php4) failed: Hozzáférés megtagadva (13) in /home/httpd/www/klauzal.hu/html/includes/config.php on line 62
Klauzál Gábor Társaság
Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

Levelek a szőlőből – régen és ma

Emlékezés Korizmics Lászlóra (1816-1886). A Klauzál Gábor Társaság által - névadója egykori lakóházánál - szervezett 2011. április 30-i megemlékezésen, a villa egykori pincéjében elhangzott előadás honlapunk számára készített összefoglalója



Emlékezés Korizmics Lászlóra (1816-1886)




Korizmics László munkásságát méltatni több szempontból is örömmel vállalt kötelezettség számomra. Részint azért, mert korszakos szőlészeti munkája – a „Levelek a szőlőből” – annak a Borászati Füzeteknek a jogelődjénél jelent meg, ahol én most szerkesztőként dolgozom. Részint azért, mert tőlem – mint a XXII. kerület szülötteként – ennyi lokálpatriotizmus méltán elvárható, de legfőképpen azért, mert Korizmics László gondolatai a mai borászok számára is hordoznak üzenetet. E megemlékezés keretében a sokrétű és gazdag életmű szőlészeti-borászati vonatkozásait szeretném az utókor figyelmébe ajánlani.

Múltidézés

A XIX. század derekán Magyarország Európa jelentős bortermelő országai közé tartozott.
A filoxéra vészt megelőzően szőlőterület meghaladta a 360 ezer hektárt, az éves bortermés 4 és 5,5 millió hektoliter között változott.



A Szentendrétől Tétényig a Duna partvonalán elterülő dombokon a Budakörnyéki borvidék szőlői virultak. A borvidék négy körzetre tagolódott (Szentendrei szőlők, Budai szőlők, Promontori szőlők, Tétényi szőlők). Budapest lakosságának növekedésével egyre több ember érezte szükségét, hogy szőleje legyen Promontoron és Kistétényben. Divatossá vált a pincézés és egyre nagyobb jelentőséget nyert a pincekultúra.
Sajnos a filoxéra vész 1890-ban elpusztította a szőlőket, melyek helyére már barackosok települnek vagy végérvényesen beépülnek a területek.
Mára már csak a Soós István Szakközépiskola Tangazdasága maradt hírmondónak és néhány tétényi kertben található szőlő.

    
A Tangazdaság ültetvényei

    
A Tangazdaság – Budafok első utcája, a Péter-Pál utca fölött –a budafoki víztározó felől nézve

Megmaradtak viszont a promontori pincék és az Etyek-Budai borvidék révén – ha nem is a régi helyén – de 1600 hektárnyi, főként fehér szőlőből telepített ültetvény azért még található a környéken. Korizmics László – ha ma élne – ezekkel az ültetvényekkel és a belőlük készült borokkal valószínűleg elégedett lenne.



Korizmics László munkássága

Korizmics László a kor legmagasabb szintjén képzett mérnöke és agrárszakértője volt, aki az elméleti ismereteit a gazdálkodási gyakorlattal ötvözte. Nem véletlenül kap osztálytanácsosi megbízatást Klauzál Gábor földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumában 1848-ban.
Kiváló agrárszakember, nagyszerű szervező és szakíró. Az agrárium számos területén alkotott maradandót. A korszerű nyugat-európai gazdálkodás hazai viszonyokra való alkalmazása volt az egyik legjelentősebb tématerülete.

A teljesség igénye nélkül csak néhány állomás a gazdag életútjából:
• Gazdasági lapok szerkesztője (1848)
• Magyar Gazdasági Egyesület tagja (1850)
• Kistétényi Szőlőbirtokossági Társulat alapítója (1864)
• Országgyűlési képviselő (1870)

A sors furcsasága, hogy az életében elismert és megbecsült szakemberről – aki számos jelentős kitüntetés birtokosa volt –a hálátlan utókor majdnem megfeledkezett.

Levelek a szőlőből


Szőlészeti vonatkozásban legjelentősebb munkája az a cikksorozat, mely a szőlőgazdaság kérdéseit feszegette. Az eredeti levelek a Borászati Füzetek 1871-es számaiban jelentek meg. A cikksorozat jelentőségére való tekintettel vidéki lapok (pl. Zala-Somogy Megyei Közlöny 1872.) is átvették a közlést és így annak a kisugárzása országossá vált.
Korizmics Lászó nem csak jó szemű szakember. A külföldi útjain szerzett tapasztalatai és szakirodalmi jártassága révén felismeri a nemzetközi felzárkózáshoz szükséges tennivalókat, és önzetlenül mindenki számára rendelkezésre bocsátja azokat. A közlés formájaként a levelet – a kor közkedvelt irodalmi műfaját – választja, mert így közvetlenül, egyszerűen és mindenki számára érthetően tárhatja fel a sorsfordító kérdéseket. Mellőzi az öncélú tudományoskodást, a nyakatekert és idegen kifejezésekkel teletűzdelt disszertációt, helyette a képzetlen szőlőművelő számára is emészthetővé teszi a lényeget. Leveleiből árad az ágazat iránti elkötelezettség, de ugyanakkor őszinte és sokszor kritikus hangvételű is. Nem érzelmi alapon kapcsolódik a szőlőhöz, hanem a gazdasági ésszerűség talaján áll.


„A kapások és kis szőlőbirtokosok ösztöne, melynél fogva csak sokat akarnak termelni tekintet nélkül a bor minőségére teljesen jogosult, a fennálló körülmények között. A termelők ezen osztálya egyéb iránt a magyar bort világkereskedelmi czikké nem fogja tenni. Hogy ezen osztály miért tekint termelt borának csak mennyiségére és miért nem egyuttal minőségére is azt neki egyáltalán nem rovhatjuk föl hibául. Hisz a jó borért is alig adnak eddig hazánkban valamivel többet mint a közönségesért.”

Arra, hogy az idézet mely korból származik csak archaikus nyelvezete miatt következtethetünk. Mondani valója ma is igaz.

Összeveti a hazai és külföldi értékviszonyokat, a bor értékesítés árbevételéhez méri a költségeket. Sajátos és a mai napig fennálló helyzet, hogy azonos minőségű bor esetében a francia jövedelmezősége már akkor is ötszöröse volt a hazainak.

Nem elégszik meg a probléma felvetéssel, a megoldásra is javaslatot tesz. Ösztönzi az árutermelésre alkalmas ültetvények kialakítását, az elöregedett szőlők kivágását és megfelelő fajtapolitikával, ésszerűen kialakított új ültetvények létesítését.

Javaslataival szisztematikusan végig megy a telepítéstől a szőlőfeldolgozáson át a borkezelés minden stációján. Az igényességre való intelmei a mai napig megszívlelendőek. Néhány a gondolatok közül:

• helybéli jeles fajtákból, vagy új fajtákból tiszta ültetvényt
• a tápanyagpótlás fontossága
• az irányított erjesztés alapelvei és jelentősége
• az állóképesség fontossága
• a minőség megtérülése az árban
• gazdaságos tevékenységet folytatni
• okszerű gazdálkodás, helyes arányok 




Például a borok tisztulásának tanulmányozásakor nem elégszik meg annak a jelenségnek a leírásával, hogy egyes borok hamarabb tisztulnak, mint mások. Keresi a miértet. Elkéri Entz Ferenc kémiai analíziseit a borokról és megállapításokat tesz a sav és alkoholtartalom tisztulásra gyakorolt hatásáról.

Levelei javaslatot indukálnak Magyarország és a az európai bortermelő államok szőlészeti és borászati statisztikájának létrehozása tárgyában.

A kései korok lelkes, ám de avatatlan tisztelőitől származó elismerésénél sokkal többet mond a kortársak véleménye. Török Sándor országgyűlési képviselő szavait idézem:

„ … engedd, hogy reményünk teljesülésének bekövetkeztéig is kifejezhessem azon meggyőződésemet, mikép a dolgok jobbra

fordulásának előidézésében e téren oroszlán része volt gyakorlati példát mutató fáradalmaidnak ép úgy - mint a sajtó terén csüggedetlenül hangoztatott buzdításaidnak; befejezésül még csak annyit, hogy a „szőlőből” czímzett kedves leveleidnél kedélyesebb oktató müvet, mely rövidsége mellett is a bortermelés minden phásisaiban gyakorlati irányt adó kalauzul szolgálhasson, eddigelé nem ismerek. Benső, mély nagyrabecsülésem kifejezéseül fogadd kedvesen im e sorokat.

A Klauzál Gábor Társaság igényes kiadványa révén a szőlőből a levelek és az időtálló tanácsok a mai kor gondolkodó szőlészeihez is eljuthatnak.

Köszönet érte.





Horváth Csaba
HNT főtitkár
A Borászati Füzetek szerkesztője


2011. július


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2022. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (78)
Közhasznúsági jelentések (16)
Egyesületi élet (284)
Közélet (143)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (48)
2016. évi médiamegjelenések (1)
2016. évi programnaptár (1)
2017. évi médiamegjenések (1)
2017. évi programnaptár (1)
2018. évi médiamegjenések (1)
2018. évi programnaptár (1)
2019. évi programnaptár (1)
2020. évi programnaptár (1)
2021. évi programnaptár (1)
2022. évi programnaptár (1)
2023. évi programnaptár (1)



1848/49 (52)
Barangolások (34)
Budatétényi Ősök Napja (30)
Díszpolgárok (19)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (129)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (43)
Wolf-kripta (21)