Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

Levelek a szőlőből – régen és ma

Emlékezés Korizmics Lászlóra (1816-1886). A Klauzál Gábor Társaság által - névadója egykori lakóházánál - szervezett 2011. április 30-i megemlékezésen, a villa egykori pincéjében elhangzott előadás honlapunk számára készített összefoglalója



Emlékezés Korizmics Lászlóra (1816-1886)




Korizmics László munkásságát méltatni több szempontból is örömmel vállalt kötelezettség számomra. Részint azért, mert korszakos szőlészeti munkája – a „Levelek a szőlőből” – annak a Borászati Füzeteknek a jogelődjénél jelent meg, ahol én most szerkesztőként dolgozom. Részint azért, mert tőlem – mint a XXII. kerület szülötteként – ennyi lokálpatriotizmus méltán elvárható, de legfőképpen azért, mert Korizmics László gondolatai a mai borászok számára is hordoznak üzenetet. E megemlékezés keretében a sokrétű és gazdag életmű szőlészeti-borászati vonatkozásait szeretném az utókor figyelmébe ajánlani.

Múltidézés

A XIX. század derekán Magyarország Európa jelentős bortermelő országai közé tartozott.
A filoxéra vészt megelőzően szőlőterület meghaladta a 360 ezer hektárt, az éves bortermés 4 és 5,5 millió hektoliter között változott.



A Szentendrétől Tétényig a Duna partvonalán elterülő dombokon a Budakörnyéki borvidék szőlői virultak. A borvidék négy körzetre tagolódott (Szentendrei szőlők, Budai szőlők, Promontori szőlők, Tétényi szőlők). Budapest lakosságának növekedésével egyre több ember érezte szükségét, hogy szőleje legyen Promontoron és Kistétényben. Divatossá vált a pincézés és egyre nagyobb jelentőséget nyert a pincekultúra.
Sajnos a filoxéra vész 1890-ban elpusztította a szőlőket, melyek helyére már barackosok települnek vagy végérvényesen beépülnek a területek.
Mára már csak a Soós István Szakközépiskola Tangazdasága maradt hírmondónak és néhány tétényi kertben található szőlő.

    
A Tangazdaság ültetvényei

    
A Tangazdaság – Budafok első utcája, a Péter-Pál utca fölött –a budafoki víztározó felől nézve

Megmaradtak viszont a promontori pincék és az Etyek-Budai borvidék révén – ha nem is a régi helyén – de 1600 hektárnyi, főként fehér szőlőből telepített ültetvény azért még található a környéken. Korizmics László – ha ma élne – ezekkel az ültetvényekkel és a belőlük készült borokkal valószínűleg elégedett lenne.



Korizmics László munkássága

Korizmics László a kor legmagasabb szintjén képzett mérnöke és agrárszakértője volt, aki az elméleti ismereteit a gazdálkodási gyakorlattal ötvözte. Nem véletlenül kap osztálytanácsosi megbízatást Klauzál Gábor földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztériumában 1848-ban.
Kiváló agrárszakember, nagyszerű szervező és szakíró. Az agrárium számos területén alkotott maradandót. A korszerű nyugat-európai gazdálkodás hazai viszonyokra való alkalmazása volt az egyik legjelentősebb tématerülete.

A teljesség igénye nélkül csak néhány állomás a gazdag életútjából:
• Gazdasági lapok szerkesztője (1848)
• Magyar Gazdasági Egyesület tagja (1850)
• Kistétényi Szőlőbirtokossági Társulat alapítója (1864)
• Országgyűlési képviselő (1870)

A sors furcsasága, hogy az életében elismert és megbecsült szakemberről – aki számos jelentős kitüntetés birtokosa volt –a hálátlan utókor majdnem megfeledkezett.

Levelek a szőlőből


Szőlészeti vonatkozásban legjelentősebb munkája az a cikksorozat, mely a szőlőgazdaság kérdéseit feszegette. Az eredeti levelek a Borászati Füzetek 1871-es számaiban jelentek meg. A cikksorozat jelentőségére való tekintettel vidéki lapok (pl. Zala-Somogy Megyei Közlöny 1872.) is átvették a közlést és így annak a kisugárzása országossá vált.
Korizmics Lászó nem csak jó szemű szakember. A külföldi útjain szerzett tapasztalatai és szakirodalmi jártassága révén felismeri a nemzetközi felzárkózáshoz szükséges tennivalókat, és önzetlenül mindenki számára rendelkezésre bocsátja azokat. A közlés formájaként a levelet – a kor közkedvelt irodalmi műfaját – választja, mert így közvetlenül, egyszerűen és mindenki számára érthetően tárhatja fel a sorsfordító kérdéseket. Mellőzi az öncélú tudományoskodást, a nyakatekert és idegen kifejezésekkel teletűzdelt disszertációt, helyette a képzetlen szőlőművelő számára is emészthetővé teszi a lényeget. Leveleiből árad az ágazat iránti elkötelezettség, de ugyanakkor őszinte és sokszor kritikus hangvételű is. Nem érzelmi alapon kapcsolódik a szőlőhöz, hanem a gazdasági ésszerűség talaján áll.


„A kapások és kis szőlőbirtokosok ösztöne, melynél fogva csak sokat akarnak termelni tekintet nélkül a bor minőségére teljesen jogosult, a fennálló körülmények között. A termelők ezen osztálya egyéb iránt a magyar bort világkereskedelmi czikké nem fogja tenni. Hogy ezen osztály miért tekint termelt borának csak mennyiségére és miért nem egyuttal minőségére is azt neki egyáltalán nem rovhatjuk föl hibául. Hisz a jó borért is alig adnak eddig hazánkban valamivel többet mint a közönségesért.”

Arra, hogy az idézet mely korból származik csak archaikus nyelvezete miatt következtethetünk. Mondani valója ma is igaz.

Összeveti a hazai és külföldi értékviszonyokat, a bor értékesítés árbevételéhez méri a költségeket. Sajátos és a mai napig fennálló helyzet, hogy azonos minőségű bor esetében a francia jövedelmezősége már akkor is ötszöröse volt a hazainak.

Nem elégszik meg a probléma felvetéssel, a megoldásra is javaslatot tesz. Ösztönzi az árutermelésre alkalmas ültetvények kialakítását, az elöregedett szőlők kivágását és megfelelő fajtapolitikával, ésszerűen kialakított új ültetvények létesítését.

Javaslataival szisztematikusan végig megy a telepítéstől a szőlőfeldolgozáson át a borkezelés minden stációján. Az igényességre való intelmei a mai napig megszívlelendőek. Néhány a gondolatok közül:

• helybéli jeles fajtákból, vagy új fajtákból tiszta ültetvényt
• a tápanyagpótlás fontossága
• az irányított erjesztés alapelvei és jelentősége
• az állóképesség fontossága
• a minőség megtérülése az árban
• gazdaságos tevékenységet folytatni
• okszerű gazdálkodás, helyes arányok 




Például a borok tisztulásának tanulmányozásakor nem elégszik meg annak a jelenségnek a leírásával, hogy egyes borok hamarabb tisztulnak, mint mások. Keresi a miértet. Elkéri Entz Ferenc kémiai analíziseit a borokról és megállapításokat tesz a sav és alkoholtartalom tisztulásra gyakorolt hatásáról.

Levelei javaslatot indukálnak Magyarország és a az európai bortermelő államok szőlészeti és borászati statisztikájának létrehozása tárgyában.

A kései korok lelkes, ám de avatatlan tisztelőitől származó elismerésénél sokkal többet mond a kortársak véleménye. Török Sándor országgyűlési képviselő szavait idézem:

„ … engedd, hogy reményünk teljesülésének bekövetkeztéig is kifejezhessem azon meggyőződésemet, mikép a dolgok jobbra

fordulásának előidézésében e téren oroszlán része volt gyakorlati példát mutató fáradalmaidnak ép úgy - mint a sajtó terén csüggedetlenül hangoztatott buzdításaidnak; befejezésül még csak annyit, hogy a „szőlőből” czímzett kedves leveleidnél kedélyesebb oktató müvet, mely rövidsége mellett is a bortermelés minden phásisaiban gyakorlati irányt adó kalauzul szolgálhasson, eddigelé nem ismerek. Benső, mély nagyrabecsülésem kifejezéseül fogadd kedvesen im e sorokat.

A Klauzál Gábor Társaság igényes kiadványa révén a szőlőből a levelek és az időtálló tanácsok a mai kor gondolkodó szőlészeihez is eljuthatnak.

Köszönet érte.





Horváth Csaba
HNT főtitkár
A Borászati Füzetek szerkesztője


2011. július


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2017. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (77)
Közhasznúsági jelentések (12)
Egyesületi élet (278)
Közélet (142)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (49)
Emlékév média-megjelenések (0)
Emlékév programnaptár (1)



1848/49 (40)
Barangolások (33)
Budatétényi Ősök Napja (21)
Díszpolgárok (16)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (96)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (32)
Wolf-kripta (13)