Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

2011. március 15-e az egykori Kistétényben

Budatétény március 15-i emlékhelyén, a Klauzál-villánál 2011. március 13-án ötödik alkalommal tartottuk meg ünnepi koszorúzással egybekötött hagyományos megemlékezésünket. Idei meghívott ünnepi előadónk dr. Závodszky Géza történész volt, kinek nagyszerű előadásában átfogó képet kaphattunk 1848 történelemformáló napjairól.



2011. március 13-án Klauzál Gábor budatétényi villájánál meleg napsütéses időben 50-60 megemlékező gyülekezett. A gyönyörű tavaszban dr. Závodszky Géza nyugalmazott főiskolai tanár előadására várakozva sokan ismerősként köszöntötték a tanár urat. A beszélgetés közben kiderült, hogy budafoki kötödése van az ünnepi megemlékezésre felkért előadónak.
Az ünnepség a Himnusz eléneklésével vette kezdetét.




 Dobos Károly ünnepi megnyitója  Vaskó Zsolt, Regő, Csoma, Virág és Fehérváry Lilla

Dr. Dobos Károly köszöntötte a megjelent vendégeket. Bejelentette, hogy elkészült a Klauzál Gábor Társaság gondozásában megjelenő harmadik könyvünk. A kiadványban Korizmics László válogatott műveit ismerhetik meg az érdeklődők, Levelek a szőlőből címmel.
Az ünnep fényét emelte Vaskó Zsolt kis tanítványaival-gyermekeivel előadott 1848-as dalcsokra. A gyerekek előadása dalra fakasztotta a felnőtteket is.

     
Ünnepi előadónk dr. Závodszky Géza történész

Závodszky Géza történész március 15-ről és előzményeiről tartott remekbe szabott előadást. A teljesség igénye nélkül néhány gondolat a tanár úr által elmondott ünnepi beszédből:

Klauzál Gábor politikai pályája a reformkorban kezdődött és 1848-ban a Batthyány kormány tagjaként emelkedett csúcspontjára. Kortársai jó szónoknak, tiszta jellemű férfiúnak kiváló szónoknak ismerték. A pozsonyi diétán 1834 novemberében elmondott beszédében az ország legelesettebb rétegéért, a jobbágyságért emelt szót. Kitűnő szónokként sokszor szerepelt a reformkori országgyűléseken. Sokszor szót emelt az ország elmaradottsága miatt.

A reformkor politikusai érzékelték, hogy Európa nyugati feléhez mérten Magyarország igen elmaradott gazdaságilag és politikailag is. Az országon belül utazgatva megfigyelték, hogy a nyugati határainknál még megfigyelhető a városias települések sora. Kelet felé haladva egyre ritkábban és egyre kevesebb várossal találkozott az utazó.

Franciaország, Nagy- Britannia, Belgium már ekkor alkotmányos monarchia volt. A Habsburgok által irányított összes ország és tartomány az abszolutizmus igájában nyögött. Az 1789-es 1830-as és 1848-as forradalmak igyekeztek az adott országok polgárainak biztosítani az alapvető szabadságjogokat.

1848 kora tavaszán Palermóban lobbantak fel a forradalom első lángjai.
II. Ferdinánd nápolyi király kénytelen volt meghátrálni és alkotmányt biztosított népeinek. Február végén már a Habsburg tartományokban is érezhető volt, hogy valami készülődik. Bécsben, Pozsonyban és Pesten párhuzamosan zajlottak az események. Az akkori hírközlési viszonyokhoz képest a dunai gőzhajó járatoknak köszönhetően gyorsan terjedtek a forradalmak hírei a 3 városban.

Február végén Kossuth megfogalmazta azt az igényt, hogy alkotmányt kér a birodalom összes tartományának, nem csak Magyarországnak. Március 3-án a pozsonyi diétán elhangzottak azok a követelések, melyek hazánkat a feudalizmusból a polgári fejlődés útjára állították és 1848. április 11-én törvények formájában láttak napvilágot. Március 13-ára Bécsbe összehívták a Landtagot, de az uralkodó kezéből kicsúszott az irányítás: kitört a bécsi forradalom, melynek hírét gőzhajó hozta Pestre.

Pesten az Ellenzéki Kör a József napi vásárra hirdette meg gyűléseit. A bécsi forradalom híre itt is meggyorsította az eseményeket. Pesten vértelen forradalom zajlott, mely Magyarország polgári fejlődésének kulcsa volt.

A megemlékezés után megkoszorúztuk a Klauzál Gábor Társaság által állíttatott emléktáblát. A Budatétényi Polgári Kör, Szabolcs Attila polgármester, Németh Zoltán országgyűlési képviselő és felesége, Kocsondi György önkormányzati képviselő és a Klauzál Gábor Társaság koszorúja mellé magánszemélyek is elhelyezték a megemlékezés virágait.


Janzsó András és Lükő Annaróza, a Klauzál Gábor Társaság koszorújával

Szabóné Kircsfalusy Katalin, a Budatétényi Polgári Kör koszorújával

Németh Zoltán országgyűlési képviselő és Szabolcs Attila polgármester a kerület közös koszorújával

Kocsondi György önkormányzati képviselő és Kállai Tamás, a városrész koszorújával

Hajas Ervin volt polgármester, a megemlékezés virágjával

A Szózat hangjaival zárult a hivatalos megemlékezés, melynek lezárásaként csoportkép készült a Klauzál-villa előtt.



A kellemes időben, kis csoportokban cseréltünk gondolatokat március 15-ről.

     



Kincses Katalin – 2011. július


A képeket a társaságunk tagjai, illetve Papp Tibor készítették.


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2018. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (78)
Közhasznúsági jelentések (15)
Egyesületi élet (284)
Közélet (143)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (48)
2016 Emlékév média-megjelenések (1)
2016 Emlékév programnaptár (1)
2017. év médiamegjenések (1)
2017. évi programnaptár (1)
2018. év médiamegjenések (1)
2018. évi programnaptár (1)
2019. évi programnaptár (1)
2020. évi programnaptár (1)



1848/49 (47)
Barangolások (33)
Budatétényi Ősök Napja (28)
Díszpolgárok (18)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (117)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (40)
Wolf-kripta (21)