Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

2011. március 15-e az egykori Kistétényben

Budatétény március 15-i emlékhelyén, a Klauzál-villánál 2011. március 13-án ötödik alkalommal tartottuk meg ünnepi koszorúzással egybekötött hagyományos megemlékezésünket. Idei meghívott ünnepi előadónk dr. Závodszky Géza történész volt, kinek nagyszerű előadásában átfogó képet kaphattunk 1848 történelemformáló napjairól.



2011. március 13-án Klauzál Gábor budatétényi villájánál meleg napsütéses időben 50-60 megemlékező gyülekezett. A gyönyörű tavaszban dr. Závodszky Géza nyugalmazott főiskolai tanár előadására várakozva sokan ismerősként köszöntötték a tanár urat. A beszélgetés közben kiderült, hogy budafoki kötödése van az ünnepi megemlékezésre felkért előadónak.
Az ünnepség a Himnusz eléneklésével vette kezdetét.




 Dobos Károly ünnepi megnyitója  Vaskó Zsolt, Regő, Csoma, Virág és Fehérváry Lilla

Dr. Dobos Károly köszöntötte a megjelent vendégeket. Bejelentette, hogy elkészült a Klauzál Gábor Társaság gondozásában megjelenő harmadik könyvünk. A kiadványban Korizmics László válogatott műveit ismerhetik meg az érdeklődők, Levelek a szőlőből címmel.
Az ünnep fényét emelte Vaskó Zsolt kis tanítványaival-gyermekeivel előadott 1848-as dalcsokra. A gyerekek előadása dalra fakasztotta a felnőtteket is.

     
Ünnepi előadónk dr. Závodszky Géza történész

Závodszky Géza történész március 15-ről és előzményeiről tartott remekbe szabott előadást. A teljesség igénye nélkül néhány gondolat a tanár úr által elmondott ünnepi beszédből:

Klauzál Gábor politikai pályája a reformkorban kezdődött és 1848-ban a Batthyány kormány tagjaként emelkedett csúcspontjára. Kortársai jó szónoknak, tiszta jellemű férfiúnak kiváló szónoknak ismerték. A pozsonyi diétán 1834 novemberében elmondott beszédében az ország legelesettebb rétegéért, a jobbágyságért emelt szót. Kitűnő szónokként sokszor szerepelt a reformkori országgyűléseken. Sokszor szót emelt az ország elmaradottsága miatt.

A reformkor politikusai érzékelték, hogy Európa nyugati feléhez mérten Magyarország igen elmaradott gazdaságilag és politikailag is. Az országon belül utazgatva megfigyelték, hogy a nyugati határainknál még megfigyelhető a városias települések sora. Kelet felé haladva egyre ritkábban és egyre kevesebb várossal találkozott az utazó.

Franciaország, Nagy- Britannia, Belgium már ekkor alkotmányos monarchia volt. A Habsburgok által irányított összes ország és tartomány az abszolutizmus igájában nyögött. Az 1789-es 1830-as és 1848-as forradalmak igyekeztek az adott országok polgárainak biztosítani az alapvető szabadságjogokat.

1848 kora tavaszán Palermóban lobbantak fel a forradalom első lángjai.
II. Ferdinánd nápolyi király kénytelen volt meghátrálni és alkotmányt biztosított népeinek. Február végén már a Habsburg tartományokban is érezhető volt, hogy valami készülődik. Bécsben, Pozsonyban és Pesten párhuzamosan zajlottak az események. Az akkori hírközlési viszonyokhoz képest a dunai gőzhajó járatoknak köszönhetően gyorsan terjedtek a forradalmak hírei a 3 városban.

Február végén Kossuth megfogalmazta azt az igényt, hogy alkotmányt kér a birodalom összes tartományának, nem csak Magyarországnak. Március 3-án a pozsonyi diétán elhangzottak azok a követelések, melyek hazánkat a feudalizmusból a polgári fejlődés útjára állították és 1848. április 11-én törvények formájában láttak napvilágot. Március 13-ára Bécsbe összehívták a Landtagot, de az uralkodó kezéből kicsúszott az irányítás: kitört a bécsi forradalom, melynek hírét gőzhajó hozta Pestre.

Pesten az Ellenzéki Kör a József napi vásárra hirdette meg gyűléseit. A bécsi forradalom híre itt is meggyorsította az eseményeket. Pesten vértelen forradalom zajlott, mely Magyarország polgári fejlődésének kulcsa volt.

A megemlékezés után megkoszorúztuk a Klauzál Gábor Társaság által állíttatott emléktáblát. A Budatétényi Polgári Kör, Szabolcs Attila polgármester, Németh Zoltán országgyűlési képviselő és felesége, Kocsondi György önkormányzati képviselő és a Klauzál Gábor Társaság koszorúja mellé magánszemélyek is elhelyezték a megemlékezés virágait.


Janzsó András és Lükő Annaróza, a Klauzál Gábor Társaság koszorújával

Szabóné Kircsfalusy Katalin, a Budatétényi Polgári Kör koszorújával

Németh Zoltán országgyűlési képviselő és Szabolcs Attila polgármester a kerület közös koszorújával

Kocsondi György önkormányzati képviselő és Kállai Tamás, a városrész koszorújával

Hajas Ervin volt polgármester, a megemlékezés virágjával

A Szózat hangjaival zárult a hivatalos megemlékezés, melynek lezárásaként csoportkép készült a Klauzál-villa előtt.



A kellemes időben, kis csoportokban cseréltünk gondolatokat március 15-ről.

     



Kincses Katalin – 2011. július


A képeket a társaságunk tagjai, illetve Papp Tibor készítették.


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2017. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (77)
Közhasznúsági jelentések (12)
Egyesületi élet (278)
Közélet (142)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (49)
Emlékév média-megjelenések (0)
Emlékév programnaptár (1)



1848/49 (40)
Barangolások (33)
Budatétényi Ősök Napja (21)
Díszpolgárok (16)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (96)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (32)
Wolf-kripta (13)