Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

A közösség összetartó ereje

A Katona Borház budafoki pincészetében, az egykori Eberhardt-féle pezsgőgyárban ünnepelte fennállásának ötödik évfordulóját 2006. november 17-én a BUDAFOK-TÉTÉNY: múlt, jelen, jövő Asztaltársaság.


Az internetes Index portálján működő, legnagyobb és legrégebbi, mindenki számára nyitott kerületi internetes fórum közösségéből mintegy 60 fő gyűlt össze.

A fórum tagjai között szerepel több díszpolgár (köztük maga az alapító, dr. Mészáros Péter is), több kerületi civil egyesület tagja, vezetője és tisztségviselője, illetve önkormányzati képviselők is. Az asztaltársaság azonban több mint a különböző civil és egyéb egyesületek internetező tagjainak összessége. Laza, szabályozatlan közösség, melynek legnagyobb erénye a politikai és civil szervezetek feletti türelmes és baráti összetartozás. Ez teszi lehetővé, hogy hatékonyan kijelöljön és elérjen közös célokat – olyanokat is, amelyek más szervezetek hatáskörén vagy lehetőségein kívül esnek.


A jeles ünnepnapon a találkozónak helyet adó Borház alapító-tulajdonosa, Katona Ferenc (és a pince vezetője, Dobos Ferenc)
vezette végig a megjelenteket a pincerendszerben, ahol megtekinthették a betontárolóktól kezdve, a rozsdamentes fémtartályos erjesztésen keresztül a Franciaországból újonnan behozott barrique-hordókban történő érlelést is. A bejárást követően a meghívott vendégsereg – szakszerű és közérthető magyarázat kíséretében – végigkóstolhatta a pincészet kitűnő borait, majd ízletes vacsorát fogyaszthatott el.


Dr. Dobos Károly, a Klauzál Gábor Társaság elnöke emlékeztette a jelenlévőket 2004. novemberi javaslatára, melynek nyomán a társaság kezdeményezte, hogy a kerületi művelődési ház Klauzál Gáborról, az egykori Kistétény (a mai Budatétény) máig legnagyobb kisugárzású emberéről legyen elnevezve. Örömét fejezte ki, hogy ez a kezdeményezés éppen a jelenlévő civilek közös ügyévé is vált, hiszen többek között a Savoyai Jenő Asztaltársaság és a Budapesti Városvédő Egyesület Promontor – Tétény munkacsoportja is csatlakozott a kezdeményezéshez. (Az önkormányzati képviselőtestület időközben már megszavazta a névváltoztatást, amelyet a kezdeményezők közös civil sikernek tekintenek - a szerk.)


Katona Klára, a Katona Borház nevében üdvözölte az egybegyűlteket, majd ismertette azt az elképzelésüket, hogy az egykori budafoki búcsúk hagyományának újrateremtését szeretnék elérni, amihez ötleteket, javaslatokat várnak mindenkitől. A borászat mellett, a kultúra, a művészet és a hagyományok megőrzése, ápolása terén is szeretnének részt vállalni a helyi közéletben.



Dr. Mészáros Péter, a Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület elnöke emlékeztetett, hogy már több fórumon is felmerült a búcsú-hagyományok felélesztésének a gondolata. A Német Kisebbségi Önkormányzat már indított egy kezdeményezést a búcsú megünneplése érdekében, a Szent Lipót plébániatemplom környékén. A Katona Borház és a Zöld Jövő Környezetvédelmi Egyesület, a Felsővárosi plébániatemplom és a Pannónia utca környékén szeretné a búcsút megvalósítani. A ma jellemző műanyag bóvliáru és a körhinták látványa helyett a kerület arculatát bemutató kulturális, iparművészeti és helytörténeti programok jellemeznék az ünnepséget.

Garbóci László helytörténész, a budafoki búcsúhoz kapcsolódóan emlékeztette a megjelenteket, hogy összesen három magyarországi templom védőszentje Szent Lipót, akit november 15-én ünneplünk. Elsősorban szakrális és bensőséges, családi jellegű búcsú volt a budafoki, nem pedig vásári mulatság.


Az első búcsút a Szent Péter és Szent Pál kápolna felszentelését követő évben már megtartották, majd ezt követően, minden évben, kezdetben a kápolna védőszentjeinek, majd később a plébániatemplom patrónusának emléknapjához kötve ünnepelték. Egy héttel a búcsú előtt kezdtek készülni a budafoki – elsősorban német származású - polgárok: kitakarították a pincéket, házakat, meghívták az elszármazottakat, például a másik faluba házasodott leányt, idegenbe szakadt családtagokat, rokonokat. Reggel hálaadó szentmisén vettek részt. Az ünnepi ebéd pulykasült és fánk nélkül elképzelhetetlen volt a promontori családoknál. Az ebédhez az egyéves bort kínálta a házigazda, majd a november 15-ét követő vasárnapon a félig kész újborral kínálták a vendégeket. Ekkor történt meg az új jegyességek, a vőlegények, menyasszonyok bemutatása, ez az időpont a házasságokhoz vezető út kezdetének is számított. Eredetileg csak délután tartották a búcsút, a Péter Pál utcában. Az első sátorban általában a famesterséggel foglalkozó kirakodók voltak, majd a céllövöldék következtek, ezt követték a helyi iparosok portékáinak sátrai, egészen a mai Seybold-házig, ahol egy kézzel hajtott körhinta zárta a sort. Egészen este tíz óráig tartott az ünnepség, a csendrendeletet betartva (!), majd lezárásként a házigazdák óborral, pincéjük legöregebb borával kínálták a még jelenlévő vendégeket. Neves helytörténészünk mondanivalóját a szőlő keletkezésének történetével, a „Noé és a bor” című vers elmondásával fejezte be.


Prim György
, a mostani összejövetel egyik szervezője, budafoki őslakosnak számít. A BUDAFOK-TÉTÉNY, múlt, jelen, jövő Asztaltársaság tagjaként az elmúlt években számos fényképet készített fórumtársaival együtt a kerületben. Ezúttal érdekes válogatást mutatott be a baráti társaság elmúlt öt évének közös eseményeiről, múltidézőként kiegészítve azt XIX.-XX. századi archív képekkel.

Bartos Mihály, a Budapesti Városvédő Egyesület Promontor-Tétény munkacsoport vezetője szerint rendkívül örvendetes, hogy az internetes levelezéseken túl, személyes, jó barátságok

alakultak ki, találkozók sorát szervezik, sőt az internetes fórumból egy önálló civil szervezet, a Klauzál Gábor Társaság is létrejött. A kerületen kívüli településekről, más kerületekből is számosan részt vesznek ebben a sajátos közösségi életben. A helytörténész, aki évekkel ezelőtt csatlakozott az internetes fórumhoz, határozottan leszögezte, hogy az aktuálpolitizálás kizárt a fórumon, de a lakóhellyel kapcsolatos történelem, a közlekedés, a lakhatási problémák, a táj örömei és szépségei napi témák a BUDAFOK-TÉTÉNY, múlt, jelen, jövő Asztaltársaság internetes hozzászólásaiban. A közösség rendezvényei egy kicsit a régi vendéglők hangulatát hozzák vissza, ahol az emberek összejöttek esténként, hétvégenként, s baráti körben, egy jó pohár bor mellett, elmét csiszolva, beszélgetéssel múlatták az időt.

 A BUDAFOK-TÉTÉNY, múlt, jelen, jövő Asztaltársaság éves összejövetelei:
- március: Díszpolgárok találkozója szervezése a Lics Pincészetben
- április: részvétel a Klauzál Napok Tétényben rendezvényein
- szeptember: Budafoki Pezsgő- és Borfesztivál alatti bortúra
- Budatétényi Szent Mihály Napok eseményein való részvétel
- november: részvétel a Budatétényi Ősök Napján és a fórum születésnap
- alkalmi, saját összejövetelek és szinte minden kerületi program mellé csoportosulva








Magát az asztaltársaságot könnyen megtalálhatja bárki, ha nevét beírja akármelyik internetes keresőbe.


Kertész László
történész
a Városházi Híradó újságírója


2006. november




Az asztaltársaság születésnapi estjén a közösség meghívására „díszvendégként” részt vett Wágner
úr is, aki a társaság netes jelenlétének helyet adó INDEX portál fórumjának egyik emblematikus alapítója volt és Rejtő Jenő több regényének kék szakállú komikus regényalakja figuráját kölcsönözve – fórumgazdaként is – kezdetektől részt vesz humoros hozzászóló-formában a különféle tematikájú fórumok résztvevőinek koordinálásában, a konszolidált internetes kapcsolattartás fenntartására ügyelve.
Az alábbiakban az estről készített montázsa látható:

Wágner úr képkavalkádja


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2017. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett