Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

Gróf Széchenyi István emlékezete

Klauzál Gábor '48-as minisztertársa gróf Széchenyi István halálának 150. évfordulóján, a „legnagyobb magyarra” emlékezünk, a szentesi kirándulásunkon megismert házigazdánk, Labádi Lajos főlevéltáros, a Csongrád Megyei Levéltár igazgatójának tollából.
(Szentesi Élet - 2010. április 2., XLII. évfolyam 13.szám, 2. oldal)



Százötven éve hunyt el a „legnagyobb magyar”


Gróf Széchenyi István emlékezete



Széchenyi István
1860-ban
Százötven éve dörrent el a fegyver, amely kioltotta a Kossuth Lajos által „korunk legnagyobb magyarjának” nevezett gróf Széchenyi István életét. Döblingi magányában aggodalommal figyelte letiport hazája sorsának alakulását. 1859-ben röpiratban leplezte le és gúnyolta ki Bach belügyminiszter hírhedt rendszerét. A 69 esztendős, hullámzó kedélyű, megtört ember nem tudta elviselni a megszaporodó hatósági zaklatásokat. 1860. április 8-ára virradó éjjel önkezével véget vetett életének.

Széchenyi István halálhíre döbbenetet keltett. Ezrek jelentek meg a hatóságok által siettetett nagycenki temetésen, tízezrek az országszerte megrendezett gyászünnepségeken. Az 1860. április 30-án tartott Széchenyi-rekviemre a pesti belvárosi templomhoz 80 ezer ember vonult fel. Ugyanezen a napon emlékezett meg a nagy hazafiról Szentes Város Községi Választmánya. A magasztos eseményt az alábbiakban örökítette meg a testület jegyzőkönyve:

„Méltóságos gróf Széchenyi István kimúlta az egész magyar nemzet általános csapása lévén, az egész haza népében azon legbensőbb megilletődést idézte elő, melyet egy nemzetnek legelsőbbje érdemel. A nemzet ajkain élnek még azon örök emlékű és elenyészhetetlen érdemek, melyeket a kimúlt Gróf hazánk felvirágzására tett; köztudomású az, hogy a magyar nemzet anyagi és szellemi fejlődését a nagy Gróf századokkal előléptette, azért a nemzet csak kötelességét teljesíti akkor, midőn nagy halottja emlékéül gyászt ölt. Ezen kegyelet által indíttatva Szentes város községválasztmánya is, követve az egész hazának általánosan nyilvánuló részvétét, a nemzet legnagyobb halottja megüléséül következő határozatot hoz”:

– Felhívják a helybeli római katolikus és református egyházakat, hogy 1860. május 8-án reggel gyász Isteni tiszteletet tartsanak, melyre a hatóságok, céhek, polgárok és az egész nép meghívandó.
– A község ezen gyászünnepélyekre 500 db meghívó jegyet, 20 db falragaszt nyomat.
– A községi hivatalnokok és cselédek négyheti gyászt viseljenek.
– Az összes nép felszólítandó, hogy nemzete legnagyobb halottjáért 4 hétig külsőleg is gyászjelvényt viseljen
.

A határozatnak megfelelően május 8-án Szentes város templomaiban gyászistentiszteletet tartottak gróf Széchenyi István emlékére. A nagy tömegeket megmozgató gyászünnepély rendzavarás nélkül ment végbe. A szentesiek őszinte gyászát bizonyítja, hogy nem érezték elegendőnek az április 30-diki határozatban foglaltakat, hanem azon túllépve, maradandó emléket kívántak állítani a legnagyobb magyarnak. Ez a szándék öltött testet az alábbi indítványban, amelyet a városi tanács terjesztett a községi választmány elé: „A megdicsőült nagy hazafi gróf Széchenyi István emlékének örökítése végett a Vecseri-fok sziget jövőre Széchenyi-liget, a Kurczától a Kuczoriig (őrházig) vezető új országút pedig Széchenyi út nevet nyerjen.” Az előterjesztést a községi választmány az 1860. június 4-diki ülésén tárgyalta meg, s a következő határozatot hozta: „A városi tanács ezen indítványát a községválasztmány a megdicsőült iránti kegyeletből örömmel elfogadván, ezt megörökítés végett jegyzőkönyvbe iktatni határozza.”

A korában tüntetés számba menő határozatokkal Szentes város a magyar progresszió mellett foglalt állást, melyre a kései utódok is büszkék lehetnek. A jeles államférfi emléke a későbbi évtizedekben sem merült feledésbe. Az 1869-re kiépült gyönyörű népliget máig is Széchenyi István nevét viseli, benne emlékoszlopával és mellszobrával. 2007-ig az egyik helyi általános iskola névadója volt, s egy utca, valamint két kiadvány is őrzi emlékét.

Komoly mulasztásunk azonban, hogy hagytuk feledésbe merülni Széchenyi szellemi hagyatékát. Pedig a korát megelőző írásaiból napjainkban is sokat tanulhatnánk, okulhatnánk. Például ma is igaznak csengenek azok a gondolatok, amelyeket az 1820-as évek végén Wesselényi báróhoz írt levelében megfogalmazott:

„Mennyi rosszat tehet a legigazabb ember is, s szenvedélyeivel akasztófára juttathat egy másikat. S aztán mi beszélünk az emberiség emancipálásáról, szabadságáról, liberalizmusról, keresztény filozófiáról! Nem, mi nem születtünk reformátoroknak, nekünk előbb önmagunkat kell reformálnunk. Nekünk kötelességünk egymás fölött őrködni, s segíteni egymást az erkölcsi művelődésben, tökéletesedésben.”



Labádi Lajos
igazgató-főlevéltáros
Csongrád Megyei Levéltár
Szentes


Szentes, 2010. márc. 29.


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2022. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (78)
Közhasznúsági jelentések (16)
Egyesületi élet (284)
Közélet (143)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (48)
2016. évi médiamegjelenések (1)
2016. évi programnaptár (1)
2017. évi médiamegjenések (1)
2017. évi programnaptár (1)
2018. évi médiamegjenések (1)
2018. évi programnaptár (1)
2019. évi programnaptár (1)
2020. évi programnaptár (1)
2021. évi programnaptár (1)
2022. évi programnaptár (1)
2023. évi programnaptár (1)



1848/49 (52)
Barangolások (34)
Budatétényi Ősök Napja (30)
Díszpolgárok (19)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (129)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (43)
Wolf-kripta (21)