Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

Díszpolgárok búcsúja dr. Gazdag Lászlótól

Budafok-Tétény díszpolgárai emlékeznek díszpolgártársukra, akivel feledhetetlen estéket töltöttek együtt a Lics Pincészetben évről-évre megrendezett díszpolgár-találkozók alkalmával.

A 2004. évben útjára indított, s idén márciusban már hatodik alkalommal megrendezett díszpolgár-találkozókat szervező egyesületként – a múlt évi szomorú hagyományteremtés – folytatásaként – felkértük kerületünk díszpolgárait, hogy a 2009. október 21-én, életének 85. évében elhunyt: iskolaigazgató, borlovagrendi nagymester, Budafok-Tétény 1997-ben kitüntetett díszpolgára dr. Gazdag László emléke előtt tisztelegve búcsúzzanak el a személyes találkozásaikról őrzött emlékeik felelevenítésével díszpolgártársuktól.

 

Budafokon, a díszpolgártalálkozóknak otthont adó Lics Pincészetben látható a Díszpolgárok Fala, amelyen az alábbi méltatás olvasható Gazdag Laci bácsiról:

1997. Dr. Gazdag László nyugdíjas iskolaigazgató


1925-ben született Ráckevén. Elemi, majd polgári iskolába Ráckevén járt, később Budapesten elvégezte a Mester utcai Felsőkereskedelmi iskolát. A Kertészeti Főiskolán 1948-ban nyert oklevelet.1950-ben került Budafokra a Borászati Középiskolába, ahol borászati kémiát, mikrobiológiát és technológiát tanított. 1964-től 1990-ig igazgató. Emellett a technikumi, szakközépiskolai és szakmunkásképző osztályok számára kémia és borászati technológia tárgyból több tankönyv szerzője, az iskolai oktatás követelményrendszereinek kidolgozója. 1960-ban az Agráregyetem Kertészeti és Szőlőgazd. Tud. karán doktori szigorlatot tett. Pedagógiai és szakmai munkájának elismeréseként több állami és szakmai kitüntetéssel ismerték el munkáját az évtizedek során. Többek között: a Munkaérdemrend bronz fokozata (1968), Budapestért díj (1990), a Magyar Köztársaság Csillagrendje; 1994-ben vehette át (Dr Mercz Árpáddal együtt) a szőlész-borász szakma legmagasabb kitüntetését a "Requinyi Géza" emlékérmet. Tagja a Helytörténeti Körnek, a Városvédők Promontor–Tétény Munkacsoportjának, a Savoyai Asztaltársaságnak. Elnöke volt a helyi Mészáros László Képzőművész Egyesületnek, nagymestere a budafoki Promontorium Borlovagrendnek.

A díszpolgári címet a borászati szakképzésben, a helyi borkultúra megteremtésében kifejtett tevékenységéért kapta.

Köszönjük, hogy kérésünk hívó szavára mindannyian azonnal válaszoltak, így álljon itt néma főhajtásuk tisztelete jeléül díszpolgáraink búcsúvétele…

 László barátom halálára

Nagyon szomorú hír érkezett hozzánk: Meghalt dr. Gazdag László.
Hihetetlennek tűnt a hír – bár tudtunk arról, hogy szív- és vérkeringési kivizsgálások során kellett részt vennie. A tudomásunkra jutott adatok alapján arra a következtetésekre jutottunk, hogy jobbulás következik be egészségi állapotában. Sajnos nem ez történt. Október 21-én érkezett a lesújtó hír, hogy Laci barátunk örökre itt hagyott bennünket…

Legutóbb június hó 18-án látogattam meg az aranyszívű házaspárt, s köszöntöttem Lacit. Komoly és tréfás témák mellett gondolatokat cseréltünk a családról, barátokról, feladatokról, tervekről, sok mindenről, majd jó hangulatban búcsúztunk el egymástól. Másnap (június 19-én) Laci felesége Ilike telefonon közölte velünk, hogy Barátomat szívinfarktussal kórházba vitték. Néhány nap múlva újabb hír érkezett: Laci állapota változatlan, de a felesége meghalt…

Ekkor arra gondoltam: Milyen igazságtalan az élet. Lesújtja azokat, akiknek hosszú életet kellene adni, mert még sokat tudnának adni szellemi értékeikből. Fájdalommal állapította meg családom, hogy Laci itt hagyva azokat akik szerették, s akiket Ő is szeretett, követte szeretett feleségét az öröklétbe…

Emlékképek sora pergett le lelki szemeim előtt, hiszen életfelfogásban, hivatástudatban azonosak voltunk. Példaképem volt sok tekintetben, csodáltam a tankönyvíró szakembert, a helytálló iskolaigazgatót, az értékes kirándulások szervezőjét és vezetőjét, a Borlovagrend nagytudású vezetőjét. Akit az ország minden szőlő- és bortermelő vidékén a volt tanítványok kiemelkedő tisztelettel és szeretettel fogadták. A rendszerváltás átmeneti szakaszában átvette az Mészáros László Képzőművészeti Egyesület vezetését, biztosítván sikeres továbbműködését. Meghatottan gondolok arra, hogy a Városvédők sorában tiszteletreméltó helytállással tevékenykedett a kerületért, az itt élő emberekért.

Dr. Gazdag László értékes ember volt, aki példás életet élt és nem véletlen, hogy a Bp. XXII. kerület DÍSZPOLGÁRA címmel tisztelték meg Őt!

Évek óta, a születés- és névnapok, valamint a karácsonyi ünnepek alkalmával látogattuk meg egymást. Az utóbbi pár hónapban pedig minden hét szombatján vagy vasárnapján telefonon keresztül érdeklődtünk egymás hogylétéről. A telefonálást mindig így kezdtem tréfálkozva: „Csókolom kedves Laci bácsi! Hogy tetszik lenni?” Nevettünk, s Ő így szólt: „Köszönöm fiacskám, eléggé jól vagyok!” És kacagtunk. Most már erre sem kerül sor soha többé.

Örökre elment szeretett családjától, barátaitól, munkatársaitól, volt tanítványaitól, a szeretett szülővárosától: Ráckevétől:, s a nagyon megszeretett Bp. XXII. kerülettől. Mindattól, amit HAZÁNAK nevezünk…


Dr. Gazdag László: Laci barátunk meghalt, de életével nyomot hagyott a szívekben, lelkekben, a gondolatokban, s példájával sugallta, hogy mi is úgy éljünk, hogy nyomot hagyjunk utódainknak.


Munkácsy Károly
ny. testnevelő tanár, szobrász
Budafok-Tétény díszpolgára (1995)



Dr. Gazdag László emlékére

Szomorúan írom le emlékező és búcsúzó gondolataimat.

Dr. Gazdag László igazi kollégám, jó barátom volt. Iskoláinkon keresztül ismerkedtünk meg, szinte teljesen párhuzamosan kaptunk – Ő a Borászati Szakközépiskola, én a Zeneiskola – vezetésére megbízást. Két különböző szakma, különböző világ, mégis sok kapcsolódás kötött össze bennünket. A zene és a bor nem áll messze egymástól.

Voltak évek, amikor énekelni tanítottam a borászati tanulókat. Gyakran találkoztunk, beszélgettünk. Mindig nyitott, készséges és segítőkész volt, amire a mi fiatal iskolánknak szüksége volt.

Sokat tett a szakmáért, a kerületért, nem utolsó sorban az ifjúságért. Családszerető, igazi, tiszta humanista. Kevés van belőlük, most eggyel csökkent a számuk.


Köszönjük, s emlékét őrizni fogjuk.

Nemes László
Címzetes igazgató
Budafok-Tétény díszpolgára (1996)


Gazdag Laci Bácsival évekkel ezelőtt ismerkedtem meg, amikor a kerület díszpolgára lettem. Ezen az első találkozón kedvesen felszólított, hogy tegezzem, amit nagy megtiszteltetésnak vettem.

Mivel nem vagyok "ős" budafoki, életéről és hivatásáról csak elbeszélésekből értesültem.
Személyében egy kedves, barátságos és bölcs úriember emléke marad meg.


Szeretetreméltó személyisége nagyon fog hiányozni.


Jandó Jenő zongoraművész,
a kerület díszpolgára (1998)



Gazdag Laci bácsi maga volt, és számomra örökre az is marad, a megtestesült díszpolgár. Igazi tekintély, méltóság, nyugalom, megfontoltság övezte személyiségét.

A 90-es években mint borlovagrendet figyeltem távolról a borfesztiváli felvonulásokon, az utóbbi időben pedig már a díszpolgár találkozókon, és számos más eseményen, melyeket jelenlétével ő hitelesített, közelebbről is megismerhettem.

Öröm volt méltatni a tavaszi alkalmakon, de ez bizonnyal így lesz jövőre és későbben is. Közös feladat, hogy munkáját, eredményeit, személyiségét, szellemét őrizzük.


dr.Mészáros Péter
Budafok-Tétény díszpolgára (1999)


 Kedves Lacikánk!

Fájó szívvel búcsúzunk Tőled, barátságod, kedvességed hiányozni fog. Emlékedet megőrizzük, nyugodjál békében.
Barátaim sírjánál a „Hosszú menet” című verset szoktam felolvasni, ennek befejező versszakával búcsúzom, Isten veled:


„De fáj, hogy egyre szűkül a menet,
A környezetünk csak szüntelen temet.
Ez örök emberi, mégis fájdalom,
Már én is, én is időmet számolom.”


Budapest, 2009.10.28

Pelikán Imre
Budafok-Tétény díszpolgára (2002)


 Még mindig mély gyászban sok évtizeden át szeretett felesége halálán, elment közülünk a méltán díszpolgár, Dr. Gazdag László, nyugalmazott iskolaigazgató. Bölcs ember volt, nagyfelkészültségű borász szakember és ízig-vérig pedagógus. Sok-sok tanítványa dolgozik szerte az országban, akik tisztelete nem fakult az iskolaévek után sem. Mert látták, hogy amit magában megvalósított, a munka szeretetét, az emberi tisztességet, azt akarta beplántálni tanítványaiba is.
Laci, csendes szavú véleményeidet, diszkrét kedves baráti mosolyodat nagyon fogjuk hiányolni.

Dr. Gazdag László, Laci, Laci bácsi több éven át keresztül elnöke, később tiszteletbeli elnöke volt a Mészáros László Képzőművészeti Egyesületnek (MLKE). Az Egyesület működésének igen nehéz periódusában vállalta el ezt a funkciót. Gazdag élettapasztalatával és pedagógiai szakszerűségével irányította az 50-60 tagot magába foglaló képzőművészeti társaságot. Mindig ott volt az egyesületi csoportos kiállításokon és egyéni tárlatokon. Rendszeresen elkísérte az Egyesületet tanulmányi kirándulásokra. Következetesen figyelte az anyagi helyzet alakulását és bölcs tanácsaival segítette az MLKE-t. Még igazgatói minőségében pályázatot irt ki Soós István, az iskola névadójának megemlékezésére és szervezett ehhez kapcsolódó képzőművészeti kiállítást, amiben az MLKE fontos szerephez jutott. Az évek során néhány alkalommal biztosította az iskola dísztermét és torna termét az egyesületi rendezvények részére. Jelenlétével megtisztelte az egyesületi karácsonyi összejöveteleket és csendes mosolyával emelte a meghitt ünnep hangulatát. Odafigyelt az emberekre és mindig segítőkész volt. Barátunk volt. Barátom volt. Nagyszerű ember volt. EMBER nagy betűkkel.

Emlékét megőrizzük.


Prof. Dr. Köteles György

Budafok-Tétény díszpolgára (2003)

és

Dr. Kubászova Tamara
az MLKE volt tagja és alelnöke


 In memoriam Gazdag László!

Ismét elment egy igaz EMBER. Egy ember, akit idestova több mint 30 éve ismertem. Nem mint borászt, nem mint tanárt, hanem mint embert ismertem meg. És ez az emberség az eltelt évek alatt csak tovább nőtt.
Atyai jó barátomnak tekintettelek, akitől csak tanulhattam. Drága jó Laci bácsi! A jó Isten sokszorosan adja vissza azt, amit én és sokan mások kaptunk Tőled.
Számomra, amíg élek etalon maradsz. Remélem, hogy az Isten szőlőskertjének gondozása közben, néha ránk is gondolsz, földi halandókra.


Isten Veled, remélem egyszer még találkozunk!


Garbóci Laci díszpolgártársad
Budafok-Tétény díszpolgára (2004)


 Búcsúzunk Tőled Laci bácsi!


Társunk, barátunk dr. Gazdag László elhunyt.
Szomorú veszteség mindannyiunk számára. Köztünk élt, tiszteltük, szerettük. Személyisége, példát mutató élete, munkássága miatt érdemelte meg figyelmünket, csodálatunkat. Élete elmúlt, de amit hagyott nekünk az múlhatatlan.
Tudósként és oktatóként egyaránt maradandót alkotott. Iskolai igazgatóként borászok nemzedékeit oktatta a mesterség fortélyaira, a szakma szeretetére és becsületére
A szőlő, a bor és a pezsgő Budafok-Nagytétény vonatkozásában azt jelenti, mintha azt mondanánk, hogy múlt, jelen és jövő. A múltat és a jelent megteremtetted, mely alapja lehet a szebb és eredményesebb jövőnek. Amit alkottál, az tette a budafoki kisvárost az ország központjává, ahonnan elindultak azok az emberek, akik a szakma elismert képviselői lettek.
Szeretettel, hálatelt szívvel gondolnak tanárukra, példaképükre.
Nemzetközi szinten elismert szakember, számtalan egyesület és szervezet képviselője és tagja voltál. Hiányozni fogsz.
Büszkék vagyunk, hogy díszpolgárunk voltál. Ígérjük, hogy tovább dolgozunk és folytatjuk amit elkezdtél, a Tőled kapott tudás és emberség birtokában.
Emlékedet őrizni fogjuk.



Budafok, 2009-10-22.


dr. Kárpáti Zoltán
Budafok-Tétény díszpolgára (2005)


Még a húszas éveimben jártam, amikor az akkori boripari technikum részére, mint építészmérnök egy gazdasági épületet terveztem. A tervezéssel kapcsolatos megbeszéléseket mindig Gazdag Laci bácsi, az iskola igazgatója vezette. Minden fázist tudott, értett, és segített. S amire ez időből nagyon nagy szeretettel emlékszem: ez a nagy-tekintélyű, halk szavú -nekem akkor bácsi- azzal kezdte a tárgyalást: megkért, tegezzem! Ez nekem akkor óriási megtiszteltetés volt.

Sok-sok év után, amikor a díszpolgárok közé kerültem -bevallom- kissé zavarban voltam, amikor igazgató úrral újfent találkoztam, arra gondoltam, hogy változatlanul tegezhetem-e. De ő megelőzött. Így „szerzett jogom” változatlan maradt.

Gazdag Laci bácsi kedves, mosolygós lénye, bölcs gondolatai mindig nyugalmat, megfontoltságot és szeretet sugároztak. És ez nagy szó, mert ebben az elvadult világban éppen ez a fogalom kezd kiveszni: szeretet.


Köszönjük ezt neked drága Igazgató úr, drága Laci bácsi.
Köszönjük.


dr. Szincsák József
Budafok-Tétény díszpolgára (2006)



Gazdag László halálhírére

nem hittem el összeszorult a torkom
gazdag életed zsákutcába torkolt
bár szellemed itt leng köztünk nagy-ívben
túl a ”túlon” vajon kiket okítasz
az égi-kék-zenitről ints ha írhatsz
könnyes-könyörgést értünk az űrnyi-íven

tanítómesterünk tudós direktor
pár-perc az élet értelme minek-volt
s a ”nagy-varázslat” mért szűkült pillanatra
feketelyukban más-dimenzióba 
s a ”nagy-mestered” vár benned nem csalódva
s veled a mindent-tudás-borát itatja

tudasd velünk ha halni is megérte
érdemes volt szenvedni élni érte
hinni hitetlenül semmit sem tagadni
nem-lévén ott lehetsz örökre-boldog
bevégezted letudtad mind a dolgod
s belénk-ivódva fogsz majdra-megmaradni


Budapest, 2009.10.24.

priska j. tamás

Budafok-Tétény
díszpolgára (2007)



Ideiglenes búcsú dr. Gazdag Lászlótól

Kedves Laci!

Minél régebbi az ismeretség és többszálú a kapcsolat, annál nehezebb elviselni ennek váratlan megszakadását még azoknál is, akik igaznak tartják a bibliai kijelentést „… nem tudjátok sem a napot, sem az órát”.

Kereken hat évtized adatott nékem, hogy ismereteket szerezzek Rólad, az emberről, a szakemberről és mint díszpolgárról.

Emberként mindég kissé mosolygós arcúnak ismertelek meg. Csendes, béketűrő, ifjúságszerető voltál. Szakmaszereteted példát mutatott. Keresztényi szeretettel vetted körül kedves feleségedet, gyermekeidet, a teljes családodat. A kollegalitás és a közéleti aktivitás is sajátod volt.

Okleveles szőlész-borászként pályafutásod jellemzését csak vázlatosan rajzolom meg. 1950-ben, az egri Szakiskolától kerültél Budafokra, a borászok Mekkájába. A nagymúltú, régi, híres Borászati Középiskolában borászati kémiát, mikrobiológiát, valamint technológiát tanítottál. Közben, 1960-ban doktoráltál. Eredményes, korszerű munkád elismeréseként 1960-ben igazgatóhelyettesként, 1963-tól nyugállományba térésedig (1990) igazgatóként láttad el az intézményvezetés és –korszerűsítés nehéz feladatát.

A technikumi, szakközépiskolai és a szakmunkásképző osztályok számára kémiai és technológiai tankönyveket írtál, melyek közül többet nívódíjjal tüntettek ki. Részt vettél a különböző iskolareformok célkitűzéseinek megfelelő borászati követelményrendszer összeállításában, a tantervek kimunkálásában.

Pedagógiai és szakmai munkásságod elismeréseként több magas szakmai és állami kitüntetésben részesültél. Ezek közül csak néhányat emelek ki: Munkaérdemrend bronz fokozata, Magyar Köztársaság Csillagrendje, Requinyi Géza emlékérem.

Azok közé az emberek közé tartoztál, akik a megérdemelt pihenés éveit sem tudják elképzelni a közéletben való aktív részvétel nélkül. Ezért ott láttunk például a budafoki Helytörténeti Körben, a Városvédők Promontor-Tétény Munkacsoportjában, a budafoki Mészáros László Képzőművész Egyesületben, a Savoyai Asztaltársaságban, vagy a Promontorium Borlovagrend nagymestereként

Életpályád elismeréseként Budafok-Tétény Önkormányzatának Képviselőtestülete 1997-ben – harmadikként – díszpolgárává választott. Felejthetetlenek a Klauzál Gábor Társaság által szervezett, a budafoki Lics Pincészetben évenként megtartott Díszpolgár-találkozók meleg, családias hangulata.

Végül, kedves Laci, a költő szavait kölcsönözve búcsúzom Tőled ideiglenesen:


„Nem hal meg az, ki milliókra költi
Dús élete kincsét, bárha napja múl,
Hanem lerázván mindazt ami földi,
Egy éltető eszmére finomul.”


Árpád

(Dr. Mercz Árpád)
Budafok-Tétény díszpolgára (2008)


Dr. Gazdag László halálára

Drága Lacikám!

Döbbenet és szomorúság, – bár tudtuk, hogy nagyon beteg vagy, mégis váratlanul mentél el, itt hagytál bennünket. De nem búcsúzom, szívemben őrzöm azt a barátságot, ami közel félévszázados ismeretségünk során felém sugárzott.
Őrzöm nyugalmadat, emberszeretetedet, tisztességedet, ami példaként mindig előttem áll.

Sokszor voltunk együtt kisebb, nagyobb társaságban és örömmel töltött el, hogy mindig milyen tisztelet és megbecsülés vesz körül.
Kevés embernek jut osztályrészül, hogy – különösen a szőlészek és borászok, köréből, de számos más területről is – annyi tisztelője legyen, mint Neked.
A közszolgálat több területén dolgoztunk együtt, értünk el sikereket, néha kudarcokat is, és ha valami nem úgy ment, ahogy szeretted volna, a jó kedéllyel párosult türelmed volt a záloga a sikeres megoldásnak.
A vezérelved volt, hogy „nem kell semmit elkapkodni”, s akit csak lehetett gondolkodásra késztettél.
Szeretted magad körül tudni azokat, akiket kedveltél. Én is örömmel voltam a közeledben, különösen, amikor közös feladat kötött össze bennünket – kellemes volt együtt dolgozni Veled.

El nem múló jó érzéssel gondolok arra a pillanatra, amikor a Te Nagymesterséged alatt a borlovagrend tagja lettem. Csodáltam azt a népszerűséget és őszinte tiszteletet, amellyel a tagság körülvett. Alig félév telt el azóta, hogy megható és meleg sorokkal ajánlottál a kerületi díszpolgárok közé.


Mindezeket és még sok-sok közös élményt őrzök a szívemben,
nem búcsúzom, mert emléked él.


Dr. Joó Ernő
Budafok-Tétény díszpolgára (2009)


Tisztelettel köszönjük díszpolgáraink megemlékező gondolatait.

* * *

Az oldalt összeállították: Prim György, Hódi Szabolcs – 2009. október 31.


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2017. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (77)
Közhasznúsági jelentések (12)
Egyesületi élet (278)
Közélet (142)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (49)
Emlékév média-megjelenések (0)
Emlékév programnaptár (1)



1848/49 (40)
Barangolások (33)
Budatétényi Ősök Napja (21)
Díszpolgárok (16)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (96)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (31)
Wolf-kripta (13)