Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

Klauzál Gábor

Géczi Gabriella Katinka, a veszprémi Pannon Egyetem V. évfolyamos hallgatójának 5-ös osztályzattal értékelt félévközi dolgozata egyesületünk névadójáról, a Nemzetközi tárgyalások elmélete és gyakorlata c. tantárgyhoz.

BEVEZETÉS


Dolgozatomban Klauzál Gábor reformkori politikus, a Batthyány-kormány fölművelés-, ipar- és kereskedelmi miniszterének életművét mutatom be. Kevesen tudják róla, hogy ő volt egy személyben az első magyar egészségügyi miniszter is az első felelős magyar kormányban, miután akkoriban úgy ítélték meg, hogy a gyógyszer behozatal, kereskedelem és az országos gyógyszertár hálózat ellátása kereskedelmi ügyként kezelendő feladat. Mindemellett ő töltötte be a postaügyi miniszter posztot is, ezáltal neki volt a legszerteágazóbb feladatköre a Batthyány-kormányban. Érdemei közé tartozik: a legtöbb negyvennyolcas törvény megfogalmazása, a posta nyelvének magyarrá tétele, a céhrendszer átalakítása modern európai színvonalú szakképzési rendszerré, valamint az országos gyógyszertár hálózat megalapítása. (1)

1. KLAUZÁL REFORMKORI MUNKÁSSÁGA

Klauzál Gábor nemesi családban(2) 1804. november 18-án született Pesten a mai budapesti Főpolgármesteri Hivatalnak otthont adó egykori Károly kaszárnyában.(3) Iskoláit Pesten végezte, piarista diák volt, 1824-ben kiváló eredményű ügyvédi vizsgát és esküt tett. A rákövetkező évben alig 21 évesen már Csongrád vármegye táblabírája lett. 1827-ben pedig országgyűlési követté választották, betegsége miatt ekkor még nem tudta elvállalni a tisztséget.(4) Ebben az évben nősült meg először, Prezetska Mária özvegyasszonyt vette el, húsz évig tartó házasságukból nem született gyermek.

1832 és 1844 között aktívan részt vett a reformkor pezsgő politikai életében, a pozsonyi diétákon Csongrád megye követe volt, háromszor választották újra. „Az 1832/36-i országgyűlésre azért választotta meg Csongrád megye nemessége, mivel: alapos ismeretei, lángoló hazaszeretete, kitartó munkássága, férfias jelleme s mérsékelt szolid modora előtt önkényt meghajolt a vármegye többsége”.(5) Ez az országgyűlés sok fontos törvényt hozott, amelyek a közgazdaságnak nagy lendületet adtak. Habár az ügyek fő kezdeményezője Széchenyi István volt, Klauzál is szívügyének tekintette a haza felemelkedésére tett javaslatait. A Tisza- ill. a Duna-hajózás megindításának terve mellett pártolta a duna-tiszai csatorna megépítését is. Ő volt az ipari iskolák létesítésének egyik fő támogatója, mellyel a városi polgárság erősítését célozta.(6) Tevékenyen részt vett a szegedi takarékpénztár szervezésében, s szót emelt a zsidók egyenjogúsításáért, emiatt heves kritikákat kapott a diétán.(7)

Az 1839/40-es illetve 1843/44-es diétán ismét Csongrád követe volt, a reformellenzék vezérszónoka(8), Deák Ferenc híve, és helyettese. Részt vett a legfontosabb törvényhozó alkotásban: a váltótörvény, a kereskedelemről s kereskedésről, a gyárakról, a közkereseti és részvénytársaságokról, a vallás szabad gyakorlatáról, a pest-budai lánchídról, a Nemzeti Színház támogatásáról szóló törvények kidolgozásában. „Ezek a törvények előhírnökei voltak az új eszmék diadalának.”(9) 1843-ban indítványban követelte a magyar nyelv teljes használatát az egész országban, beleértve a horvát részt is: eszerint minden követ magyarul köteles felszólalni s beszédeiket a Naplóba magyarul jegyzik föl. Beszédének hatására a tábla meghozta a magyar nyelv teljes jogairól szóló törvényt. Elhatározták azt is, hogy ezentúl „a pénzek magyar körirattal veressenek, minden középületen s hajón pedig ezután a magyar címer s lobogó használtassék.”(10)

Széchenyi mellett Klauzál is lelkes híve volt a közteherviselésnek, a mezőgazdaság megreformálásának, ezáltal az ipar fellendítésének. Ebben az országgyűlési időszakban a legnagyobb vitát s legelkeseredettebb küzdelmet a vám- és kereskedelmi ügyek generálták. Ám a bécsi kormány a határvámügyeket felségjognak tekintette, s nem volt hajlandó a kérdésről vitát folytatni. Mindezek ellenére az 1843/44. évi országgyűlés összességében nem mondható eredménytelennek. Ahogy Szmollény írja: „megszilárdította a szabadelvű politikába vetett bizalmat, teljesen megérlelte a haladásra vezető eszméket s utolsó lépcsőfoka volt Magyarország átalakulásának”(11) Klauzál fontolva haladó politikusként a reformellenzék kiemelkedő tagja volt, jogi jártasságának és kitűnő megfogalmazásainak köszönhetően sokszor elérte, hogy a magyarok számára kedvezően pontosították a törvényjavaslatokhoz csatolt záradékokat(12).

2. MINISZTERI SZEREPVÁLLALÁSA

A közvélemény azonban már nem elégedett meg a 1840-es évek halogató politikájával, s Széchenyi erőszakosságtól és szélsőségektől mentes politikája helyett Kossuth zászlaja alatt sorakozott fel rohamos átalakítást követelve. Ilyen közhangulatban telt az 1847/48-as követválasztás, melynek egyenes következménye az lett, hogy Klauzált követként már nem választották újra. Ugyanakkor az 1848. márciusi forradalom törvényes megpecsételéseként megalakuló Batthyány-kormányban helyet kapott, s 1848. április 7-étől szeptember 10-éig földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter volt, továbbra is a mérséklő, egyezkedő politika híve. A minisztérium szerteágazó tevékenységi ügyeit 5 osztályba sorolta: 1. földművelésügyi, 2. ipari, 3. bel- és külkereskedelmi, 4. posta, 5. közegészségügyi.(13) Egyik legfontosabb iparügyi újítása „az első kollektív szerződés megkötése, amelyet a pest–budai nyomdászok képviselőivel írtak alá, és a szabad iparűzés bevezetése is”.(14)

1848 őszére azonban Kossuth politikája diadalmaskodott, így a békepártiak, köztük Klauzál Gábor is, visszavonultak, szeptember 10-én Batthyány Lajos miniszterelnök benyújtotta a teljes kormány lemondását.(15) Klauzál „Iratait az osztrák rendőrség elkobozta, leveleit megsemmisítette s állandóan leselkedett rá: nem tudna-e rásütni valami olyat, amiért törvény elé állíthatná. De ilyet nem talált az aranytiszta jellemű férfiúban, s így ő szabadon, bár rendőri felügyelet alatt maradt, mint Deák Ferenc.”(16) A megtorlás időszakában Klauzál tétényi birtokára vonult vissza és szőlőjét, gyümölcsös kertjét művelte, s családot alapított.

3. KISTÉTÉNYI SZŐLŐBIRTOKOS

1853-ban ismét megnősült az aradi vértanú, Nagysándor József tábornok jegyesét, Schmidt Emmát vette feleségül. Házasságukból három gyermek született: Emma, Gábor és Mária, mindhármuknak Deák Ferenc volt a keresztapja. „Ez a komaság Klauzál Gábor és Deák Ferenc eszmei rokonságának és barátságának bizonysága. Egyben a kistétényi szájhagyomány alapja, miszerint Klauzál kistétényi házában gyakorta vendégeskedő Deák részben itt fogalmazta meg a Kiegyezés szövegét”.(17) Az önkényuralom éveiben látszólag tehát távol tartotta magát a közélettől, nem vállalt nyílt politikai szerepet, kistétényi birtokán szőlő- és gyümölcsnemesítéssel foglalkozott. Az általa alapított Kistétényi Szőlőbirtokossági Társulat sokat tett a terület jövőjéért. (18)A Hugonnay grófok által építetett kistétényi kápolnát „saját költségén, hosszú időn át jó karban tartotta”.(19)

Csendes magányából csak rövid időre Deák Ferenc invitálására lépett ki, s az 1861. évi és 1865 évi országgyűléseken vállalt újból közéleti szerepet Szeged képviselőjeként a Deák vezette Felirati Párt programjával. Egyik utolsó nagyszabású beszéde 1861 májusában „valóságos pénzügyi-, ipari- és kereskedelmi program… amelyből kitűnik, minő irányelveket követett volna miniszteri hatáskörében, ha a forradalmi idők lemondásra nem kényszerítik”.(20) Sajnálatos a haza szempontjából, hogy egy „ily nagy köz- és nemzetgazda minisztersége alig öt hónapos életű” volt.(21)

A kiegyezés előtti utolsó országgyűlésre Szeged városa ismét egyhangúlag követévé választotta, immáron ötödik alkalommal. Ekkoriban Klauzál már igencsak betegeskedett, ennek ellenére aktívan részt vállalt az országgyűlésben az ún. közép vezérletében Deák Ferenc, Andrássy Gyula gróf, Eötvös József báró és Szentkirályi Mór társaságában.(22) Ám az 1866 júniusában kitört porosz-osztrák háború miatt az országgyűlést elnapolták. Klauzál így kistétényi birtokára vonult vissza lábadozni. Július végén Kalocsára utazott lányai vizsgáira, ahol tüdőgyulladást kapott és 1866. augusztus 3-án váratlanul meghalt. Szegeden helyezték örök nyugalomra, a város a nemzet halottjának tekintette s fejedelmi temetést rendezett, melyen 25000 ember vett részt.(23)

4. KLAUZÁL ÉLETMŰVÉNEK ÉRTÉKELÉSE

Klauzál Gábor bátor, de kitűnő politikai tapintatú ember volt. Kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes, haladó eszméket valló hazafi. A kiegyezés előkészítésében és Magyarország XIX. század végi felemelkedésében (amit már nem élt meg) jelentős szerepe volt.(24)

Halálával „Kialudt a fáklya, amely a szabadelvűségnek világított s a nemzetet az újjászületés földére vezette. Elporladt a test, de szelleme, eszméi örökké ragyognak a haza egén. Hazaszeretete, önzetlen munkássága, tántoríthatatlan elvszilárdsága és acél jelleme pedig követendő példaként maradtak az utókorra.”(25)

Klauzál Gábor születésének 200. évfordulóján 2004-ben alakult meg a Klauzál Gábor Társaság, mely a reformkori politikus emlékének megőrzését, és tevékenységének korunk számára történő bemutatását tűzte zászlajára. Családom Budatétényben lakik, szüleim az egyesület lelkes tagjai, fontos számunkra a hagyományok ápolása. Teljes mértékben egyetértek a társaság elnökének szavaival:

„A klauzáli szerep hiányzik a mai magyar társadalomból. Kiegyensúlyozott, középutas, okos, megfontolt, haladó politizálás, az értéket szem előtt tartva.” (26)


Géczi Gabriella Katinka
Pannon Egyetem
Társadalomtudományok és Nemzetközi Tanulmányok Intézet
Nemzetközi tárgyalások elmélete és gyakorlata
V. évfolyam
2009. április


Megjegyzések:

(1) http://klauzal.hu/cikk/239.html megtekintve: 2009. április 22.
(2) A nemesi rangot édesapja Klauzál János kapta a francia forradalom idején az osztrák seregben ezredesként elért hadi sikerekért Ferenc császártól
(3) http://www.klauzal.hu/info/klauzal_gabor.html megtekintve: 2009. április 21.
(4) http://www.klauzal.hu/cikk/350.html megtekintve: 2009. április 22.
(5) Szmollény: Klauzál Gábor p.17
(6) Szmollény: Klauzál Gábor p.21
(7) http://www.klauzal.hu/cikk/1.html megtekintve: 2009. április 22.
(8) „az ő beszédei a magyar parlamentáris ékesszólás legszebb példányai” Szathmáry Károly írta róla, Szmollény: Klauzál Gábor p.77
(9) Szmollény: Klauzál Gábor p.26
(10) Szmollény: Klauzál Gábor p.34
(11)Szmollény: Klauzál Gábor p.38
(12) Latinul: clausula
(13) Szmollény: Klauzál Gábor p.65
(14) http://www.klauzal.hu/cikk/1.html megtekintve: 2009. április 22.
(15) Szmollény: Klauzál Gábor p.49
(16) Szmollény: Klauzál Gábor p.51
(17) http://www.klauzal.hu/info/klauzal_gabor.html megtekintve: 2009. április 23.
(18) Kistétény ma Budapest XXII. kerületéhez tartozik Budatétény néven
(20) A kápolnát 1914-ben felújító bizottság tagjai ezt egy ma is látható emléktáblával örökítették meg.
(21) Szmollény: Klauzál Gábor p.70-71
(22) Szmollény: Klauzál Gábor p.74
(23) Szmollény: Klauzál Gábor p.74
(24) Szmollény: Klauzál Gábor p.75
(25) http://www.klauzal.hu/info/klauzal_gabor.html megtekintve: 2009. április 22.
(26) Szmollény: Klauzál Gábor p.78


Felhasznált irodalom:

  • Szmollény, Nándor: Klauzál Gábor, Az első magyar kereskedelemügyi miniszter és közgazdasági reformküzdelmeink, Lampel Róbert (Wodianer F. és fiai) Cs. És Kir. Udvari Könyvkereskedés kiadása, 1903 In: Klauzál Gábor Társaság kiadványa, Budapest, 2008
  • http://www.klauzal.hu/cikk/1.html megtekintve: 2009. április 22.
  • http://www.klauzal.hu/info/klauzal_gabor.html megtekintve: 2009. április 21.
  • http://www.klauzal.hu/cikk/350.html megtekintve: 2009. április 22.
  • http://klauzal.hu/cikk/239.html Budapesti 7 nap c. XXI-XXII. kerületi hetilap interjúja dr. Dobos Károllyal a Klauzál Gábor társaság elnökével. Készítette: Rodics Dániel – 2007. október 4. megtekintve: 2009. április 21.
  •    
    2009. évi Klauzál Napok Tétényben koszorúzás és megemlékezés a Klauzál-villánál


    Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

     

    Adószámunk:
    18474048-1-43
    Köszönjük, ha a 2022. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
    1 %-ával
    , ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

    KÖSZÖNJÜK!


    Adomány-köszönő emléklap


    Adomány-köszönő emlékplakett

    Klauzál Gábor (78)
    Közhasznúsági jelentések (16)
    Egyesületi élet (284)
    Közélet (143)
    Klauzál Gyűjtemény (7)



    KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (48)
    2016. évi médiamegjelenések (1)
    2016. évi programnaptár (1)
    2017. évi médiamegjenések (1)
    2017. évi programnaptár (1)
    2018. évi médiamegjenések (1)
    2018. évi programnaptár (1)
    2019. évi programnaptár (1)
    2020. évi programnaptár (1)
    2021. évi programnaptár (1)
    2022. évi programnaptár (1)
    2023. évi programnaptár (1)



    1848/49 (52)
    Barangolások (34)
    Budatétényi Ősök Napja (30)
    Díszpolgárok (19)
    Helytörténet (18)
    Kastélymúzeum (19)
    Klauzál Napok Tétényben (129)
    Lics Pincészet (15)
    Történelmi szalon (43)
    Wolf-kripta (21)