Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

Árnyas fák alatt…
Klauzál Gábor sírja és annak jelképei

Az 1830. évi kolerajárványt követően, 1831-ben megnyitott Szeged-Belvárosi temető árnyas fái alatt nemzetünk számos jeles nagysága – Répássy Mihály (1800-1849) honvéd tábornok; Dankó Pista (1858-1903) dalköltő, cigányprímás; Móra Ferenc (1879-1934) író, múzeum igazgató; Juhász Gyula (1883-1937) költő – társaságában nyugszik és alussza az igazak örök álmát Társaságunk névadója, Klauzál Gábor is. (1)

Szegeden, a Fonógyári úti Belvárosi temetőben jelenleg fellelhető legrégebbi, eredetileg egyházi vezetésű nyilvántartó könyv (A) szerint, Klauzál Gábor sírboltja a XII. kriptasor 505-516. sírhelyszámon található. A nyilvántartás szerint, a sírbolthely tulajdonosa Szeged Szab. Kir. város.

Az ezt követően használt nyilvántartó könyvbe (B) átvezetett adatokban nincs eltérés, a 234. oldalon a lejárat idejéhez tett bejegyzés szerint a sírbolthely örökös díszhely.

Az időrendi sorrendben következő, harmadik nyilvántartó könyvbe (C) – vélhetőleg temetőrendezés következtében – a sírbolthely új nyilvántartási adatokkal került átvezetésre. A sírbolthely azonosítója XI. A kripta, melyben a 167. számú sírhelyként tünteti fel K. G. nyughelyét, megjegyzés rovatában a senki be nem temethető bejegyzéssel. (2)

A számítógépes temetői nyilvántartásra való áttérés alapdokumentumát is jelentő, negyedik, utolsó manuálisan vezetett nyilvántartási könyv (D) szerint (3) – mely jelenleg is az aktuális azonosítási adatokat jelzi – a Klauzál-sírbolthely a XI. tábla 158-175. számú sírhelyeket tartalmazza. (4)

  
 A Szeged-Belvárosi temető
térképe
 Térképrészlet a Klauzál-sírbolthely
megjelölésével

A sírboltban – a temető D nyilvántartó könyve szerint – a következők nyugszanak: 1. sírhely száma: 163.; halott neve: Klauzál Gábor; állása: 1848-as független felelős Miniszt. földm. ipar- és ker. ügyi minisztere; szül. éve: 1824.; családi állapot: özv.; elhalálozás ideje év-hó-nap: 1866. XII. 3. (5); 2. 164.; Klauzál Gáborné Prezetzka Mária (6) ; n.a.; n.a.; férjezett; 1848. I. 25.; 3. 165.; Prezetzka Vencel (7) ; n.a.; n.a.; n.a.; 1814. III. 21.; 4. 166.; Hirsch (8) Borbála; n.a.; n.a.; n.a.; 1826. 01.01. (9)

A sírboltban további kettő, késői temetési bejegyzés is szerepel: 5. 158.; Dr. Tótné Auenberger Mária (10) ; n.a.; n.a.; n.a.; 1926. I. 4.; 6. 159.; Dr. Tóth Pál; n.a.; n.a.; n.a.; 1942. XII. 22.

   
 Klauzál első felesége,
Prezetska Mária partecédulája
 Klauzál Gábor partecédulája

A sírbolt létesítésének idejére vonatkozó adatot eddig nem találtam, de a temető megnyitásának időpontjából és az oda eltemetettek halálozási adataiból kiindulva, vélhetőleg még K. G. építtette, nagy valószínűséggel első felesége halála körüli időszakban. (11)

 
 A Klauzál-sírbolthely
A sírbolthely egymástól jól elkülöníthető részei: a sírbolthelyet jelző keretelés, a kripta alépítménye, a kriptát lezáró lábazati sírjel és a fejezeti sírjel.

A sírbolthelyet vörös félmárvány kőkeret fogja közre három oldalról. A sírbolthely kőkeretelése a hosszanti oldalakon zárt, a lábazati oldalon középen, bejáróval nyitott, a fejezeti oldal kőkeretelés nélküli. (12)

A kőkeret szélessége 26 cm, átlagos magassága – a környezet jelenlegi feltöltöttsége mellett – 23 cm. (13) A kőkeret a felső éleinél enyhén domborított. A kőanyag állapota jó, az illesztéseknél néhány centiméteres szétcsúszás tapasztalható.

A kripta alépítménye a fedlap leemelése nélkül nem vizsgálható, méretei (14), anyaga és annak állapota, az ott elhelyezett koporsók állaga e nélkül nem állapítható meg. A temető fenntartási vezetőjével lefolytatott konzultáció, a sírbolthelyet kijelölő felszíni mért adatok, valamint a nyilvántartó könyvekbe bejegyzett sírhelyszámok alapján vélelmezhető, hogy a sírbolthely legalább 9-12 koporsós méretű. (15)

 
 A lábazati és a
fejezeti sírjel
 A lábazati sírjel  A lábazati sírjel
mérése

A kriptát lezáró vörös félmárvány lábazati sírjel három részből áll: keret (helyszínen mért külső mérete: 338x211x14 cm), lábazati homlokfal (280x153x15 cm) és fedlap (221x94x14 cm), rajta kettő darab, 7 cm magas tartóba rögzített, 13 cm külső átmérőjű fedlap-emelő fémgyűrű. A keret és a lábazati homlokfal egyes elemeit eredetileg fémvasalás fogta össze, ennek megléte és állapota nem ellenőrizhető, mert ezek hornyait később betonhabarccsal öntötték ki. A kőanyag semmilyen feliratot vagy ékítményt nem tartalmaz, állapota jónak mondható.

A keretelés, az alépítmény és a lábazati sírjel alkotójára vonatkozóan adatokat eddig nem találtam, így készítésük pontos helye és ideje sem ismert, de az megállapítható, hogy a felszíni elemek azonos kivitelező által, egy időben készülhettek.

   
 A fejezeti sírjel  Mérések a fejezeti sírjelen

A fejezeti sírjel a már ismertetett elemeknél jóval később készült, anyaga műkő, előoldalán fehér márványtáblával. A fejezeti sírjelet alkotó elemek: alap (mérete: 174x125 cm); talp (153x75 cm), rajta talpszűkítővel; lábazat (139x62 cm); válltag/párkány (155x78 cm); fejezet (138x57 cm). A talp-válltag/párkány magassága 75 cm, a fejezet magassága 240 cm, a fejezeti sírjel teljes magassága 315 cm.

Az alap és a talp, díszítés nélküli. A lábazat előoldalán, barokk ihletésű vázák között, eklektikus növényi indadíszítés.

A fejezet alapszerkezete – eklektikus átfogalmazásban – görög építészeti tagolású, jól azonosítható elemekkel. Előoldalán két lizéna, melyeket stilizált korinthoszi oszlopfő zár le, ezek egyben az áthidaló, fríz nélküli álgerendázat (záróelem) végeit is alkotják. A záróelem felett, félköríves záródású timpanon, mely a fejezet hátoldalán önállóan is megjelenik.

   
 A lábazat előoldalának díszítése  Lizénát lezáró fejezet  A márványtábla feletti díszítés

A lizénák között, szabályos sormintával díszített keretben, 94x63 cm-es fehér márványtábla, négy sarkában rögzítő fémdísszel. A tábla felett, barokk ihletésű eklektikus növényi indadíszítés.


A márványtábla a fejezeti sírjel állításakor már a sírboltban nyugvók neveit, halálozásuk időpontját és akkori életkorukat, valamint K. G. emlékét dicsőítő, Jámbor Pál (16) verset tartalmazza. (17) A tábla a felfüggesztési pontoknál törött, a betűk kopottak.



A fejezeti sírjelet lezáró
timpanon 



A timpanon előoldali
jelképcsoportja 

 A fejezeti sírjel
márványtáblája
   

Az előoldali félköríves timpanonban kör alakú, alul szalaggal átfogott, stilizált növényi elemekből font koszorú keretezte mezőben kettő, egymásba fonódó jobb kéz látható. Az egyes jelképi elemek egyben keresztény szimbólumok, magyarázatuk is ebben a kultúrkörben keresendő.

A korona/koszorú a remény egyik attributuma (18). A korona (lat. corona a.m. koszorú) – mint a méltóság jele – Krisztust, ég és föld királyát, illetve győzedelmét és isteni hatalmát jelképezi. A korona jelentése sokszor azonos a koszorúéval, mely a mennyei győzelem jele. (19) A virágokból és gyümölcsökből font koszorú az évszakok körforgásában az életet jelképezi, de Krisztusra, mint az idő és a világegyetem urára is utal.

A kéz – önálló ábrázolásként vagy valamilyen összetettebb megjelenítés részeként – szimbolikusan Istent jelenti, de közvetlenül a Szentléleknek is egyik jelképe.

A jobb mint oldal, többes jelentéssel is bír. Jelzi Krisztust, aki mennybemenetele után, az Atya jobbján ül (20), de jelzi Jézus második eljövetelekor, az Utolsó Ítélet során igaznak találtatottakat, az örök életre belépőket is. (21)

Ugyancsak a jobb oldal jelzi a – Jézussal együtt keresztre feszített, halála előtt bűnbocsánatot kérő, jobb oldali latorra utalva – bűneit megvalló és azok megbocsátásáért esedező gyarló embert is. (22)

A jelkép-együttes a keresztény hívő ember fohászaként értelmezve: Jézusom! emeld magadhoz az én bűnös lelkemet és bocsásd meg az én vétkeimet, hogy elnyerhessem az örök élet dicsőségének koronáját!

 
 A timpanon hátoldali jelképcsoportja (23)

A hátoldali félköríves timpanonban kör alakú, szalaggal átfogott, növényi levelekből, illetve azok között megbújó termésekből font koszorú keretezte és azon részben átbújtatott, keresztbe fektetett, kettő darab, lefelé fordított égő fáklya.

Az égő fáklya a szeretet egyik attributuma. A fáklya – ugyanúgy, mint a gyertya – Krisztust, a világ világosságát jelképezi. A korai keresztény szimbolikában – még az antik ábrázolások hatásaként – a fáklya az életet, illetve lángjával lefelé fordítva pedig a halált jelképezi. A síremlék stílusjegyeit figyelembe véve – a historizmus korára jellemzően –, itt a fáklya antik szimbolikai értelmezését lehet elsődlegesnek tekinteni, miszerint az, egy jeles személy dicsőség koszorúzta, követendő, példaértékű életének végére utal. (24) A fáklyák számossága – az esztétikai értéken túl –, az üzenet tartalmát nyomatékosítja.

Az elő- és hátoldali ábrázolásokra temetőinkben számos analóg példát találhatunk, főként a XIX. század második feléből. (25)

 
 Egymásba fonódó kéz-ábrázolások a Budafok-felsővárosi temetőben (26)

 
 Lefelé fordított fáklyák a Fiumei úti sírkertben

A Klauzál-síremlék felszíni elemein az idő múlása már maradandó nyomokat hagyott. Bár az egyes elemek állapota összességében még elfogadhatónak mondható, néhány éven belül – szakmai, történeti és kegyeleti okokból egyaránt – célszerű lenne azokon egy átfogó felújítást elvégezni.

Klauzál Gábor síremlékének kutatása közben hívta fel figyelmemet Budatétényből Sarnóczay György barátom Klauzál második felesége, Schmidt Emma gyászjelentésére. A partecédula (27) adatai alapján áttekintettem a budapesti Fiumei úti temető halotti főkönyveit, bízva abban, hogy esetleg az elhunyt sírját még megtalálhatom.

 
 Klauzál második felesége, Schmidt Emma partecédulája

A még szinte hiánytalanul fellelhető temetői nyilvántartások használható adatokkal szolgáltak. Az 1889. évi Halotti főkönyv 66. oldalán a – folyószám feltüntetése nélkül tett – bejegyzés szerint, K. G-né Schmidt Emmát a 21. parcella 16. sor 30. számú sírhelyén helyezték végső nyugalomra. (28) Az adott parcellát, mely az eredeti számozását napjainkig megtartotta, időközben rendezték, kétszer is újratemették. A nyilvántartások alapján, a hamvakat nem helyezték át, így a maradványokat őrző sír – a hálátlan utókor legnagyobb szégyenére – ma, már nem lelhető fel…

   
 G. A-né Erdey Róza síremléke  A fejezeti sírjel részlete, a
sírvers kezdősoraival

…ha már a Fiumei úti temetőben járunk – ’s valami szívderítőbbel zárhassam e’ kis írásomat –, ott áll még az a síremlék, amelynek ha áttételesen is, de van némi köze a Klauzál családhoz. A 20. tábla 1. sor 8. sírban nyugszik Grúz Albertné Erdey Róza (†1915.), az Erzsébet-rend hölgye, aki korának egyik, jótékonykodásairól közismert alakja volt. A fejezeti sírjelen ma is jól olvasható, emlékét megörökítő sírverset Klauzál Gáborné Degré Katalin (29) írta. (30)

A baráti felkérés Társaságunk névadója, Klauzál Gábor síremléke és az azon ábrázolt jelképek leírására szólt. Megtisztelőnek tartottam a feladatot és örömömet leltem annak végrehajtásában is, hiszen – a magam szerény eszközeivel – egy nagy ember, egy jeles hazafi emlékének ápolását szolgálhattam…


Bartos Mihály – 2009. június


Megjegyzések:

(1) Az íráshoz felhasznált források: 1. Apró Ferenc: Hol sírjaik domborulnak – A föld alatti Szeged lakói (I.). k.n. (Szegedi Temetkezési Kft.), Szeged 1982.; 2. Bartos Mihály: Hit-Remény-Szeretet, Szimbólumok a Budafok-felsővárosi temetőben. Savoyai Jenő Asztaltársaság, Budafok 2004. [Bartos]; 3. A magyar irodalom története 1772-től 1849-ig. – A magyar irodalom története III., főszerkesztő: Sőtér István, Akadémiai Kiadó, Budapest é.n. (1965.); 4. Károsy Pál: A Kerepesi-úti temető nagy halottai. Székely Nyomda és Könyvkiadó Vállalat, Budapest 1938.
A Szerző köszönetet mond Jároli Jenő úrnak, a Szeged-Belvárosi temető fenntartási vezetőjének és Kocsis Sándorné asszonynak, a temetőiroda adminisztrátorának a helyi nyilvántartások kutatásához nyújtott segítségükért.

(2) A C nyilvántartó könyvben a 167. sírhelyszámon K.G.; 168. K.G-né P.M.; 169. P.V.; 170. H.B.

(3) Az egyes nyilvántartó könyvek megnyitásának és vezetésének ideje a könyvekbe nem került bevezetésre, erre vonatkozóan a temető alkalmazottai sem tudtak érdemi felvilágosítást adni. A könyvekbe bejegyzett adatok időigényes elemzésével a szegedi helytörténészek ezt bármikor tisztázhatják.

(4)
A sírbolthely mértani középpontjának helyszínen mért GPS koordinátái: N 46.25615° / E 20.10523°; tengerszint feletti magasság a lábazati sírjel fedlapján GPS-el, 6 ponttal mérve: 131 m.

(5)
Sic! – köztudott, hogy születésének időpontja 1804. november 18., a halálozás időpontja pedig 1866. augusztus 3. Vélhetőleg a nyilvántartó könyvek többszöri másolása során történhetett az elírás.

(6) A Prezetzka családnév ceruzával Prezecskara javítva.

(7) A Prezetzka családnév ceruzával Prezecskara javítva.

(8) A legkorábbi eredeti nyilvántartó könyvi bejegyzés szerint Hits a családnév, melyet az átvezetések során Hirschre módosítottak, ugyanakkor a fejezeti sírjelen Hils szerepel.

(9) A hónap és a nap ceruzás bejegyzéssel.

(10) Az Auenberger családnév ceruzával Anzenbergerre javítva.

(11) A Prezetska-házaspár áthelyezéssel kerülhetett a sírboltba, de ennek tényét az A nyilvántartó könyv sem támasztja alá.

(12) Vélelmezhető, hogy a fejezeti oldalt eredetileg valamilyen felépítmény zárhatta le, vagy a negyedik oldal eredetileg létező kőkeretelése a jelenlegi fejezeti sírjel felállításakor eltávolításra került.

(13) Az A nyilvántartó könyvbe tett bejegyzés szerint a sírbolthely nagysága 5x7 m.

(14) A B nyilvántartó könyvbe tett bejegyzés szerint a kripta 6x5 m nagyságú és 7,7 m mély. A belmagasságra vonatkozó adat – a hasonló jellegű kripták adataival összevetve – valószínűtlennek tűnik.

(15)
Célszerű lenne Szeged városával közösen egy sírbolt-nyitást kezdeményeznünk szemrevételezés és adatpontosítás végett. A nyitással egyidejűleg K. G. koporsójának vizsgálatát is el kell végezni a hamvak épségben való megőrzése érdekében.

(16) Jámbor Pál (1821-1897) Pakson, iparos családban született. Papi szemináriumot végzett Kalocsán. Első verseivel 1843-ban tűnt fel. Szerelmi líráját a szabadságharc alatt politikai és hazafias versekkel váltotta fel, elszánt küzdelemre buzdítva énekli meg a magyar történelem szabadsághőseit. Világos után bujdosik, majd emigrál, 1852-től hosszú évekig Párizsban élt.
Franciaországi élményeiről Párizsi emlékek című, 1861-ben megjelent könyvében számolt be. Ebben az évben már a szabadkai gimnázium igazgatója, kilépve a papi rendből, a református vallásra tért át.
Irodalmi munkásságának kortársi megítélése vegyes, napjainkra alakja és művei teljes feledésre ítéltettek.
Élete egyik érdekes irodalomtörténeti eseménye Madách Imre Az ember tragédiája című művéhez kapcsolódik. M. a drámát 1860. március 26-án fejezte be. A kéziratot J. P. közvetítésével maga vitte el Arany Jánosnak, aki már az első jelenetnél – azt hívén, hogy az nem egyéb mint a „Faust gyönge utánzása” – elkedvetlenedve tette félre. M. I. egy 1861. november 2-ai levelében így számol be a később történtekről: „(Arany a kéziratnak –) …holnapokig feléje sem nézett, míg Jámbor Pál kérésére és sürgetésére újra kézbefogta, s megtetszett neki”. M. hallhatatlan művének további sorsa innen – J. P. hathatós közreműködésének is köszönhetően – már közismert…
J.P. írói álnevei: H. or.; H…or; Klytus; Klythus; Klythus Hiador – a helytörténet a fejezeti sírjelen található vers szerzőjét ez utóbbiból, Hiador néven tartja számon.

(17) Az emléktábla teljes szövege: „KLAUZÁL GÁBOR / ELFELEJTHETETLEN KEDVES NEJÉNEK / A HITBEN BUZGÓ, SZERETETBEN TISZTA, / JÓTÉKONYSÁGBAN SZERÉNY / PREZETSKA MÁRIÁNAK / MEGHALT 1848K ÉV JANUÁR 25N ÉLETE 43K ÉVÉBEN. / ITT NYUGSZIK / SZERETETT SZÜLEIVEL / PREZETSKA VENCZELLEL / ELHUNYT 1814K ÉV MÁRCZIUS 21N, 59K ÉVÉBEN / HILS BORBÁLÁVAL / MEGHALT 1826K ÉV MÁRCZIUS 3N 56 ÉVES KORÁBAN / KLAUZÁL GÁBOR / ÉLT 62 ÉVET, MEGHALT ÖZVEGYE ÉS ÁRVÁI / MÉLY FÁJDALMÁRA AUGUSZT 3ÁN 1866. / HAZÁDÉ VOLT ESZED, SZIVED, / ÉKES SZÓD OSTOROD. / SZEGÉNYEBB VAGY DÚSABB E MA / ÖVÉ DICSŐ POROD! – / DÚSABB LÖN Ö, ÉN AZT HISZEM / ÉS A NÉPE A HIT: / SZEGEDHEZ NEM SZÓL SENKI ÚGY, / MINT SZÓLNAK HAMVAID.”

(18) Lat attributum a.m. olyan tárgy vagy egyéb jelkép, amellyel jellemző módon ábrázolhatnak, illetve azonosíthatnak általában személyt, de eseményt, fogalmat is. A szentek ábrázolásának állandó kelléke.

(19) A mennyei korona elnyerésének ígéretére való utalásként ld. többek között Jak.1,12; 2Tim.4,8; 1Pét.5,4; Jel.2,10.

(20) Erre való utalásként ld. többek között: Mk.16,19; ApCsel.7,55-56 – István védőbeszéde és megköveztetése.

(21)
Erre való utalásként ld. többek között: Mt.25,31-34; Mt.25,41; Mt.25,46.

(22) Erre való utalásként ld. többek között: Lk.23,32-33; Lk.23,39-43.

(23) A hátoldali jelképcsoport fotózását nehezíti, hogy a temetőkerítés közvetlenül a fejezeti sírjel mögött húzódik, az így lezárt temetőrészbe viszont nem biztosított a bejárás.

(24) Erre való utalásként ld. többek között: Mt.5,16.

(25) Az előoldali jelképcsoportra több példa is található a Budafok-felsővárosi temető 20-as, ún. öregparcelláiban – ld. Bartos i.m. A hátoldali jelképcsoportban a fáklya motívum változatos előfordulásait figyelhetjük meg pl. a budapesti Fiumei úti temető több, hasonló korú síremlékénél is.

(26) A jelképeket hordozó síremlékek azonosítója (balról-jobbra): Nikoletti-kripta 20-1-7 (létesítve: 1892.); Ott-kripta 20-1-20 (1893.); Schwáger (Mutter)-kripta 20/8-1-28 (1912.).

(27) Ném. parte(cédula) a.m. gyászjelentés, halálesetről szóló értesítés.

(28) Érdekességként megemlítem, hogy a Halotti főkönyvhöz tartozó 1889. évi névmutatóban Klauzál Emma néven került bejegyzésre.

(29) K. G. fia Gábor (1857-1918?), miniszteri tanácsos felesége, az 1848-49. évi magyar forradalom és szabadságharcban jelentős szerepet játszó Degré Alajos (1819-1896) leánya.

(30) A sírvers teljes szövege:”Kenyeret osztott, rózsákat hintett, / Bőkezün földi jót, lelki kincset. / Szent Erzsébet fenkölt, hü leánya, / Kenyérért áldás, rózsákért könnyek árja, / Hull drága porára.”


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2017. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (78)
Közhasznúsági jelentések (14)
Egyesületi élet (281)
Közélet (143)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (48)
2016 Emlékév média-megjelenések (1)
2016 Emlékév programnaptár (1)
2017. év médiamegjenések (1)
2017. évi programnaptár (1)



1848/49 (44)
Barangolások (33)
Budatétényi Ősök Napja (27)
Díszpolgárok (18)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (98)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (33)
Wolf-kripta (13)