Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

Klauzál Nap Szegeden

2009. június 27-én szegedi kirándulást szervezett társaságunk, hogy a dél-alföldi városban emlékezzünk meg Klauzál Gáborról, akit számos szál fűzött Csongrád megyéhez és annak mostani megyeszékhelyéhez.

Reggel 8 órakor busszal indultunk Budatétényből, társaságunk tagjai közül 14-en, családtagokkal és érdeklődő ismerősökkel együtt közel negyvenen. A Szegeden meghirdetett program a Szegedi Közéleti Kávéházzal közösen szervezett kora délutáni temetői megemlékezés volt Klauzál Gábor sírjánál, majd ismeretterjesztő előadás a Városházán.
A délelőttöt városnézéssel töltöttük, Szeged sok-sok látnivalói közül elsősorban a Klauzál Gáborral kapcsolatosakat néztük meg és nagyobb hangsúlyt fektettünk a 4 évvel ezelőtti kirándulásunkon kimaradtak megtekintésére.

Megérkezésünk után a Móra Ferenc Múzeum nyugati oldalánál (Várkert /Stefánia) lévő Klauzál mellszobornál találkoztunk dr. Varga László ny. történelemtanár idegenvezetőnkkel és dr. Nagy Péterrel a Szegedi Közéleti Kávéház képviselőjével.
A Klauzál mellszobor,- melynek képe honlapunkat is díszíti- ifj. Vastagh György (Kolozsvár, 1868. szept.18. Bp, 1946. jún. 3.) alkotása. 1906 augusztusában állították fel, 220 cm magas gránit talapzaton áll, bronzból készült, kétszeres életnagyságú.

   

A 4 évvel ezelőtt már megcsodált Klauzál tér volt a következő állomásunk. A szegedi belváros sajátos hangulatú tere a nagyszerűen sikerült felújításért 2003-ban a Kárász utcával együtt Europa Nostra-díjat kapott.
A mai Kis Virág cukrászda sarki épületében
    
(illetve a nagy árvíz előtt e helyt állóban) volt 1784-től a Prezecska család patikája, s több évtizeden keresztül itt lakott Klauzál Gábor is. Az épület Kelemen László utcai oldalán emléktábla örökíti ezt meg, idézve néhány sort a Klauzál sírján lévő Hiador versből is.
A téren nem a névadónak, hanem Kossuth Lajosnak szobra áll (Róna József alkotása,1902), hiszen a tér egyik műemlék épületének, a klasszicista Kárász-háznak erkélyéről mondta el Kossuth Lajos 1849-ben utolsó magyarországi beszédét, s a tér keleti oldalának házából a híres 1848-as toborzó beszédet, melynek kezdősorai „Szegednek népe, nemzetem büszkesége…” a szobor talapzatán is olvashatók.

Bár tovább gyönyörködtünk volna a szépen felújított házakban, gyors léptekkel hagytuk el a teret, mert 11 órakor kivételes lehetőségként a szombati nap ellenére bejuthattunk a híres Szegedi Zsinagógába, köszönet ezért a Szegedi Zsidó Hitközség hivatalvezetőjének Juhász J. Pálnak, a Zsinagóga gondnokának Marik Mihálynak és fáradhatatlan szervezőtitkárunknak, Hódi Szabolcsnak is.

Az Új (III.) Zsinagóga, melyet a világ legszebbjei közt tartanak számon, Baumhorn Lipót tervei alapján készült, a szegedi zsidóság számának növekedése miatt Löw Immánuel főrabbi javaslatára. Több mint 100 éves, a 20. század elején 1900 és 1903 között épült. Hatalmas méretű, stílusában mór és bizánci elemekkel teli szecessziós remekmű, de szinte minden építészeti stílus vonásait felfedezhetjük rajta. Színvilága jól illik vegyes stílusához, a kék, az arany, és a fehér szín egymással kellemes együttest alkot. Baumhorn Lipót szakítva az elődökkel, életvidám zsinagógát tervezett, világos színekkel, gazdag díszítéssel. A díszítő motívumok között - Löw Immánuel révén, aki nemcsak főrabbi, hanem botanikus is volt- leginkább növényi formák figyelhetők meg.

   

Dr. Varga László, aki a szegedi zsidóság kutatója, e tárgyban írt több könyv szerzője, kiváló szakértőként részletesen bemutatta nekünk az épületet, a fellelhető szimbólumokat és röviden a szegedi zsidóság történetét is. Utóbbi során két kiemelkedő főrabbiról beszélt, Lőw Lipótról és fiáról Lőw Immánuelről.
Ehhez kapcsolódva Dobos Károly Klauzál vonatkozásokkal egészítette ki a nagyszerű ismertetőt.

A zsidó közösség nagyra értékelte Klauzál Gábor munkásságát. Halála után,1866. augusztus 14-én a szegedi zsinagógában Klauzál özvegyének és gyermekeinek jelenlétében Löw Lipót (1811–1875) főrabbi emlékbeszédet mondott, ebben fölidézte Klauzál szerepét a reformországgyűlésben. Méltatásában kiemelte, amit Klauzál 1844. február 10-én a zsidóemancipátióról mondott: „örök emléke marad nemcsak a szívre ható ékesszólásnak, hanem a részrehajlatlan igazságszeretetnek, a fölvilágosult szabadelvűségnek s a törvényhozási bölcsességnek is”. Löw Lipót fia és főrabbi utóda, Löw Immánuel (1854–1944) Klauzál Gábor születésének 100. évfordulóján tartott megemlékezést, amelyben Széchenyi tanítványaként, Deák leghívebb követőjeként, Deák távolmaradásakor a nemzet vezéreként említi Klauzál Gábort.

     

A zsinagógától a Dóm térre siettünk, hogy a hazánkban egyedülálló órajátékot is megszemlélhessük. Útközben megcsodáltuk a Magyar Ede tervei alapján 1907-ben elkészült Reök-palotát, a szecesszió magyarországi gyöngyszemét. 2007-ben újították fel, jelenleg kortárs művészek kiállításainak, előadásainak ad otthont.
Társaságunk elnöke most sem hagyta említés nélkül a Klauzálos kapcsolódást. A palota építtetőjének és névadójának apja Reök István, aki Munkácsy Mihály nevelőapja is volt, 1848-ban Klauzál Gábor titkáraként működött a Minisztériumban.

Mivel maradt néhány percünk az órajáték kezdetéig, megnéztük a Rerrich Béla téren álló különös márványszobrot is. Melocco Miklós 1997-ben fölavatott 1956-os emlékműve egy hatalmas, csukott szárnyú pillangót küszködve a magasba emelő embercsoport. A rövid, tiszavirág életű szabadság pillangójának testét 22 alak emeli magasba. Középen a pesti srác, jobbra a színészkirály, de felismerhető Mansfeld Péter, Nagy Imre miniszterelnök, sőt az alkotó Melocco Miklós is.

A Dóm tér székesegyházzal szemközti oldalán a tér épületének falában áll a zenélő óra. Az órajáték a középkori egyetemi városokban volt jellemző színfolt, (Prága, Velence, München) Magyarországon csak itt látható. Az óra Csúri Ferenc szegedi órásmester munkája, a figurákat Kulai József faszobrász készítette. Modellként mintázta többek között Petőfi Sándort, Mikes Kelement, gróf Klebelsberg Kunót is. 12 diák lámpával a kezében vonul és keresi az igazságot, két oldalt a négy kari dékán (teológia, jog, orvos, bölcsész), középen a rektor. A zenélő óra először az 1936-os Szabadtéri Játékok alkalmával szólalt meg.

    

Közben rápillanthattunk a Dóm teret körülvevő épületekre, az árkádok alatti Nemzeti emlékcsarnokra, a híres „orvos vegytani intézet” 8-as számú ajtójára, ahol Szent-Györgyi Albert járt be munkahelyére, s végezte azon kutatásait, melyekért 1937-ben megkapta az orvosi Nobel-díjat.

Az idő előrehaladása miatt a Pantheon részletes körbejárására nem került sor (a 4 évvel ezelőtti kiránduláson ezt megtehettük), helyette a Fogadalmi templomot néztük meg.
A templom Szeged képének meghatározó eleme, hazánk negyedik legnagyobb temploma. Természetesen Dobos Károlytól hallhattunk Klauzálos kapcsolódásról is. A Dóm helyén állt Klauzál halálakor a Rozália kápolna. Itt ravatalozták fel Klauzált és 5000 ember előtt, itt mondta el gyászbeszédét követtársa Osztrovszky József, aki nagy hazafiként jellemezte őt.

     

A templom története az 1879-es nagy árvízig nyúlik vissza. A március 12-i áradás során Szeged csaknem teljesen eltűnt, mindössze 265 ház maradt meg, több mint 5000-ből.
A következő évben a városatyák fogadalmat tettek, hogy hálából a megmenekülés emlékére templomot emelnek.1913-ban kezdték az építést, de a világháború alatt ez félbeszakadt, s csak 1930-ban fejezték be.
Méretei impozánsak, mintegy 5000 ember befogadására képes, tornyainak magassága 91 méter. A toronyóra számlapja a legnagyobb hazánkban. Öt harangja van, melyek közül a hősök harangja több mint 85 mázsa.
A neoromán stílusú templom színvilága bizáncias, terveit Schulek Frigyes készítette, majd Foerk Ernő dolgozta át. Orgonája Magyarországon a legnagyobb, rendszeres orgonahangversenyek zajlanak itt.
Különlegessége a templomnak a „szűrös Madonna”, a szentély mennyezetén Szűz Mária cifraszűrben és szegedi papucsban látható.
Az egyik legkiemelkedőbb alkotás Fadrusz János szobra, a Krisztus a keresztfán, mely fődíjat kapott a Párizsi világkiállításon. Készítésekor a művész saját magát kötöztette fel és fényképeztette le, erről másolta a szobrot.

   

Érdekes látványosság a templom altemploma, ahova Nyári Imre egyetemi hallgató kíséretében mehettünk le. Többek között itt nyugszik Glattfelder Gyula püspök és gróf Klebelsberg Kunó is. Ez a kiemelkedő államférfi, aki a trianoni trauma után felismerte, hogy Magyarország a művelt polgári középosztály megteremtésével, a tudás és tanulás előtérbe helyezésével képes lehet a felemelkedésre, Szeged városáért különösen sokat tett. A város országgyűlési képviselője volt, a Kolozsvárról Szegedre telepített egyetem fejlesztésére nagy súlyt helyezett, ő hívta haza Szentgyörgyi Albertet is és biztosított számára Szegeden megfelelő kutatási körülményeket, de szerepe volt a Dóm felépítésében is.
Szegedi érdemeire való tekintettel, pápai engedéllyel gr. Klebelsberg Kunónak síremléke van a Fogadalmi templomban.

 

   

Nagyon rövid ebédszünet után 14 órakor a városháza elől indultunk a délutáni programokra.
A Belvárosi temetőben először egy rövid sétát tettünk, miközben láthattuk többek között Juhász Gyula, Móra Ferenc, Vaszy Viktor, Mihalik Sándor sírját, valamint Szmollény Nándorét, aki könyvet írt Klauzálról és Dáni Ferencét, aki szegedi követtársként Klauzál halálát követően a gyászmise után beszédet mondott.

   

A megemlékezést,- amelyen a Szegedi Magyar Királyi Klauzál Gábor Gimnázium öregdiákjai, az utód Radnóti Gimnázium igazgatóhelyettese és Jároli Jenő a Szeged Belvárosi Temető vezetője is jelen voltak- 15 órakor dr. Nagy Péter a Szegedi Közéleti Kávéház törzstagja nyitotta meg a következő szavakkal:Kegyelettel és főhajtással kell emlékezni a 143 évvel ezelőtt elhunyt Klauzál Gáborra a szegedieknek, hiszen ő mindig az általa tisztelt közösségért tevékenykedett, szegedi lakosként a szegedi polgárokat képviselte és mindig a hazát szolgálta.

   

Ezután dr. Dobos Károly, társaságunk elnöke emlékezett a sírnál. Klauzál Gábort mára elfeledte a haza. Társaságunk célja, hogy megmutassuk a ma élőknek is nagyságát, megismertessük munkásságát. Klauzál hatszor volt országgyűlési követ, két fontos törvényt köszönhet neki Magyarország. A ’44-es Diétán- a IV. és V. törvénycikkellyel,- amelyeket ő szerkesztett-, elfogadtatta hazánk minden fiára kiterjedően a birtokszerzési jogot és a hivatalviselési jogot. Így megkezdődött a rendi kiváltságok lebontása, hiszen ez a nem nemesekre is vonatkozott.
1866. augusztus 3-án, Kalocsán érte a halál. Még az éjszaka folyamán átszállították Szegedre, ahol a Rozália kápolna előtt ravatalozták fel. Temetésén aug. 6-án 25000-en kísérték utolsó útjára. Abban az időben Szegednek alig több mint 50000 lakosa volt. A temetés nagyságát tekintve Széchenyi Istvánéhoz volt mérhető.
Az augusztus 14-i gyászistentiszteleten követtársai közül jelen volt többek közt Szentiványi Károly a képviselőház elnöke, báró Eötvös József, Hollán Ernő, Dáni Ferenc. Utóbbi többezres tömeg előtt méltatta Klauzál érdemeit. Ugyanezen a napon Lőw Lipót is emlékbeszédet mondott a zsinagógában.
Abba a sírba temették, ahol első felesége nyugodott. A sír 2002 óta a Nemzeti Sírkert része, nem megszüntethető.
Dobos Károlyt követve Bartos Mihály tagtársunk mutatta be rendkívül érdekesen és a legkisebb részletre kiterjedően a sírhelyet és annak szimbolikáját. A leírás honlapunkon önálló cikként olvasható. A síron szereplő Hiador (Jámbor Pál) vers kapcsán egy irodalmi érdekességre is felhívta a figyelmet, eszerint Jámbor Pálnak köszönhető, hogy Madách: Az ember tragédiája c. műve megjelent a nyilvánosság előtt.

   

   

Befejezésül koszorúzások következtek. Koszorút és virágokat helyezett el a Klauzál Gábor Társaság, a Szegedi Közéleti Kávéház, a Szegedi Magyar Királyi Klauzál Gábor Gimnázium öregdiákjai (Kószó Jenő, dr. Balogh Géza, dr. Szűcs Lajos), Dudás Zoltánné a Radnóti Gimnázium igazgatóhelyettese, valamint a Budapesti Városvédő Egyesület.
A patinás városházán 17 órakor kezdődött a következő program, előtte a rövid szabadidőben megtekinthettük a Széchenyi tér gyönyörű szobrait, árnyat adó fáit.

   


A Városháza épületét a 18. század végén emelték, s a nagy árvíz után Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján építették újjá. A mellette lévő bérházzal a „Sóhajok hídja” köti össze, mely Ferenc József árvíz utáni újjáépítéskor tett látogatására készült.

   

A közgyűlési teremben, - ahol a falakat Széchenyi István, Deák Ferenc, Kossuth Lajos Andrássy Gyula, valamint Ferenc József és Sziszi festményei díszítik- dr. Szalay István a Szegedi Közéleti Kávéház Alapítvány kuratóriumi elnöke, korábbi szegedi polgármester nyitotta meg az előadást.
A helyszín méltó az eseményhez, mondta bevezetőjében, hiszen Klauzál Gábort Szegeden nagy becsben tartják.
Dr. Dobos Károly vetítettképes előadása „Mit köszönhet hazánk és Szeged Klauzál Gábornak?” címmel részletesen ismertette Klauzál Gábor munkásságát, ebből elsősorban a szegedi vonatkozásokat emelném ki.
Klauzál Gábor édesanyja Babarczy Ágnes szegedi származású, anyai nagyapja Szeged város polgármestere is volt.
Bár iskoláit Klauzál Pesten végezte, 1824-től Csongrád megyében kezdett dolgozni, aljegyzőként, majd törvényszéki ülnökként, később fizetéses táblabíróként.
Első felesége, Prezecska Mária családja szintén szegedi, éppen a Városházán, egy bálon ismerkedtek meg egymással, 1827-ben volt az esküvőjük.
Klauzált hatszor választották képviselőnek, az 1832-36-os, az 1839-40-es és az 1843-44-es országgyűléseken Csongrád megye követeként vett részt a reformellenzék tagjaként.
Mivel 1847-ben nem került be az országgyűlésbe, 1848 márciusában nem volt Pozsonyban, így bár ezt kevesen tudják, főszereplő volt a március 15-i eseményekben. Részt vett március 14-én az ellenzéki kör ülésén, ő vitte 15-én Nyári Pállal a 12 pontot Zichy grófnak, Táncsicsot személyes pénzükből váltották ki. Tagja volt a Közcsendvédelmi Bizottmánynak, nagy szerepe volt abban, hogy a lőszerraktárt nem robbantották fel március 30-án.
1848 áprilisában egyszerre lett Szeged város díszpolgára Klauzál, Wesselényi és Deák.
Az 1850-es években kistétényi birtokára vonult vissza, de az 1861-es, majd 1865-ös országgyűléseken már Szeged képviselőjeként szerepel, s Deákkal együtt tevékenyen részt vett a Kiegyezés előkészítésében.
A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár alapítója és első elnöke volt.
Bár Kalocsán hunyt el, kívánságára Szegeden temették el, s nyughelye azóta a Szeged Belvárosi Temető.
Az előadás, mely a fent kiemeltek mellett felölelte Klauzál teljes életét és politikai munkásságát, nagy érdeklődést váltott ki.

   

A kérdések, hozzászólások azt mutatták, hogy a hallgatóság sok új ismeretet szerzett e kiváló férfi tevékenységéről és politikai szerepvállalásáról, és azt is bizonyítja, hogy van érdeklődés történelmünk kevéssé ismert nagyságai iránt.

   

Célkitűzésünknek megfelelően sok-sok ilyen előadás szükséges, hogy Klauzál Gábor az őt megillető helyre kerüljön a magyar történelem emlékkönyvében.

   

A fárasztó napot a Tisza partján lévő Kiskőrössy Halászcsárdában zártuk, ahol megkóstolhattuk az igazi szegedi halászlét, más finomságokat és kellemes, hangulatos környezetben vitattuk meg a nap eseményeit.


Andrásofszky Csilla – 2009. augusztus


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2017. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (77)
Közhasznúsági jelentések (12)
Egyesületi élet (282)
Közélet (142)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (49)
Emlékév média-megjelenések (0)
Emlékév programnaptár (1)



1848/49 (40)
Barangolások (33)
Budatétényi Ősök Napja (26)
Díszpolgárok (16)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (97)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (32)
Wolf-kripta (13)