Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

Klauzál Gábor szerepe Magyarország polgári átalakulásában

Történelmi Szalon, Szabad György akadémikus előadása
2005. október 7., péntek 19 óra, Vojnovich–Huszár-villa

Dobos Károly, Szabad György
Második alkalommal jelentkeztünk programunk házigazdájával, a Vojnovich–Huszár-villával közösen szervezett „Történelmi szalon”-estünkkel. Katona Tamás után a XIX. századi magyar történelem újabb elismert kutatóját, Szabad György akadémikust sikerült megnyernünk.
Nagy örömmel fogadtuk Szabad György akadémikus érkezését, aki figyelmes közvetlenséggel köszöntötte hallgatóságát. Fodor Tamás, a házigazda megnyitója után egyesületünk nevében köszöntöttem a szeretettel várt előadót és átnyújtottam neki egy Klauzál-bort. A családias hangulatú est alatt – a Fodor-család vendégeként – a háziak teával és süteménnyel kínálták a vendégeket.

Az előadó Klauzál Gábort legelőször ’48-as miniszterként említette. Utalt arra, hogy cseh földről származó katonatisztnek volt a fia, aki a császári hadsereg normáinak megfelelően hol itt, hol ott szállásolt. Édesapja családja még C-vel írta a családnevet, de Klauzál Gábor már magyarul használta azt. 1804-es születési évét másokhoz hasonlítva Szabad György elmondta, hogy ekkor Széchenyi tizenhárom, Kölcsey tizennégy, Wesselényi nyolc, Vörösmarty négy, Kossuth kettő, Deák egy éves. Eötvös 1813-ban született, Petőfi 1823-ban. Klauzál Gábor apja katonai érdemeiért magyar nemességet kapott. Klauzál Gábor korán jogász lett, és a Csongrád megyei tisztikarban emelkedett. Bátyja, Klauzál Imre neves mezőgazdasági szakember, uradalmi jószágigazgató volt.

A továbbiakban az előadó méltatta a reformkori országgyűléseket. Berzeviczy és Széchenyi véleménye szerint az országgyűlés az államjog védelme valamint a földesúri függőségben élők reformok általi támogatása végett kell. Bessenyei kezdeményez, majd Széchenyi áldozatot hoz a hazáért: a MTA megalapítását teszi lehetővé felajánlásával, melyet elsősorban a magyar nyelv művelése érdekében hoznak létre.
A reformkorban nem volt világos, hogy ki és mennyit adózik. A nemesfémek ügyében is sok bizalmatlanság volt az udvarral szemben.
1828-ban országos összeírást rendeltek el. A nem nemesekre és más nem adóztatottakra is fényt kellett deríteni. Óriási összeírógárdára volt szükség, a megyék gondoskodtak erről. Kossuth 128 község összeírásában szerepelt. 140–150 oldalas, latin nyelvű jelentések készültek összegző részekkel. (Az előadó nem említette, de érdemes megjegyezni, hogy ekkor Esztergom megyébe a Csongrád megyéből megválasztott Klauzál Gábort rendelték ki az egyik összeíróbiztosnak).


Szabad György

Szabad György kiemelte, hogy az 1831-es, független belga alkotmány példakép lett Magyarországon is. Központi kérdésként szerepelt a jobbágykérdés, a vámkérdés (Ausztria, ha kellett neki a gabona beengedte a magyar árut olcsón, ha nem kellett, magas vámot vetett ki rá) és a borkérdés.
A megyék több mint fele reformpárti követi utasításokat kap. A követek fiatal, életerős emberek, akiknek fontosak a reformok. Klauzál Gábor az 1832–36-os országgyűlésen 28 évesen Csongrád megye egyik követe. Kossuth Lajos szerkeszti az Országgyűlési Tudósításokat, ami kb. 3500 oldal. Ez elvitte az országos problémákat a reformellenzékhez. Ebből az ötkötetnyi anyagból is kiderül, hogy Klauzál Gábor nem szerény kisfiú: nagyon sokszor szólal föl a reformellenzék törzsének (Wesselényi, Kölcsey majd Deák) nézeteihez kapcsolódva. A hivatalos jegyzőkönyvek rövidek voltak és nem jutottak el a megyékhez. Kossuth leírta a vitákat is és a bizalmas (kerületi) üléseket is, sőt, az érveket is.

1834. november 10-én a jobbágykérdésben folyt a csata. A legnagyobbak szólaltak föl. A leggyakrabban Kölcsey szólt, de fölszólalt Klauzál is, akinek egy teljes beszédét közli Kossuth. Klauzál okosan, szimpatikusan szólt.
1836. november 21-én mondja: „Nem elegendőek a patriotikus fohászok, nem elegendőek az ájtatos fohászok, hanem cselekvés, sohasem ernyedhető részvét, ipari (iparkodó) serénység, a közegyetértés, ezek és a gazdasági felismerések a feltételei a fejlődésnek”. Észak-Amerikával példálózik, ahol inkább foltosan jártak a hazai ruhákban, míg az ipar pótolni tudta az angol posztót. Ez egyben a védegylet érvelése is. A jobbágykérdést nem sikerül törvénybe iktatni. 1836-ban berekesztik az országgyűlést, ahol fontos téma volt még a vasútpályák iránya.

A szólásszabadsági sérelem ügyében perbe fogták Wesselényit, Kossuthot, Lovassyt, ekkor születtek a Törvényhatósági Tudósítások. Ekkor Kossuthnak Csongrád megyéből Klauzál Gábor a levelezője.

1837. február 25-én Klauzál politikai követelései – melyeket Szabad György egykorúan másnál nem talált meg – az országgyűlési ifjak kiszabadítása mellett indítványozzák, hogy a törvénytelenséget a rovásukra elrendelő tisztségviselőket állítsák az országgyűlés elé. Az ötlete az volt, hogy felelősségre kell őket vonni, mint a régi, hűtlen tanácsadókat.

1837. július 5-én a Csongrád megyei közgyűlésen felszólalt Klauzál az úrbéri kérdésekről, robotoltatásról, erdőhasználatról. Beszélt arról, hogy a kormányzás nem a magyar érdekeknek felel meg (mert pl. külhonosokat neveznek ki a hivatalokba) és szólásszabadsági sérelmeket említ. A megye elfogadja javaslatait. Klauzálnál ezek erkölcsi kérdések: „jobb elvek által kell kiszorítani”, ezek segítsenek kifejlődni a pozitív véleményeket és segítsenek pozitív közérzetet teremteni. Klauzál a szólásszabadságról (Wesselényi, Balogh János ügye) és a sajtószabadságról szól a vad előítéletekkel szemben. Az udvar mindig a rendek felforgatására hivatkozott, Klauzál megfordítja az érvelést: „A cenzúra folytán az országban számtalan előítéletek vannak, ezek egyedül a szólás- és présszabadság terjedésével kifejlődő jobb elvek által lehetnének eltörölhetők”. A présszabadság a mai sajtószabadság, Klauzál még keresi a szót. Szabad György szerint ezek akkor nagyon precíz és másnál nem előforduló érvelések.

1839–40-ben Wesselényi kórházban, Kossuth börtönben. Metternichék szempontja: letelt a tízéves újoncmegajánlás. Magyar katonák Olaszországban, repedés a Szent Szövetségen. Deák Ferenc ekkor a szólásszabadságot helyezi előtérbe. Klauzál Gábor az egyezkedő, mérsékelt szárnnyal tart, az újoncjutalékot csak megegyezéssel lehet a javunkra kezelni, hirtelen nem. Klauzál aktív a szólásszabadság vitájában: az országgyűlési ifjak kiszabadítását követeli, a tisztségviselők ügyében az elrendelőket állíttatná az országgyűlés elé.

1840-ben a vámkérdés kerül előtérbe, a kereskedelmi szabadság, majd a főispánok mellé, vagy helyett kirendelt adminisztrátorok kérdésköre. Klauzál a kereskedelemért, a polgárságért érvel, szerinte úgy kell bővíteni a polgárságot, hogy ki kell tágítani a polgárjoggal rendelkezők körét. A magyar alsótábla az első a Habsburg birodalomban, amelyik kimondja a zsidók jogegyenlőségét, de a főrendi tábla és az udvar nem járul hozzá. Klauzál az elsők között követeli a zsidóemancipációt. Klauzál ismét az elsők között mondja ki, hogy a főrendek ne feledjék el, hogy az alsótáblán választottak vannak, ők pedig öröklött, vagy kinevezett jogaiknál fogva törvényhozók. Ezt nem lehet azonosítani. Ne felejtsék el, hogy ők csak kiváltságokra támaszkodhatnak az alsóház pedig a nemzetre támaszkodhat. Batthyány Lajos, Teleki László és Eötvös József a felsőházból átállnak.
Klauzál ekkor már maga is sodor. Szegedre is nagy hatással van. Ez Rengei (eredetileg Eigner) 700 oldalas monográfiájából is kiderül. Klauzál fellép az iparegyesület, a védegyletet mellett és az adminisztrátori rendszer ellen szól. A következő választásokon Csongrádban Klauzál ellen szervezkednek Szegeden és megbuktatják.

1846 elején egy rendőrségi felsorolja, hogy kik vezetik a magyar reformellenzéket. Hét nevet említ, az egyik Klauzál Gáboré. Később a rendőrminiszter (Sedlnitzky) uralkodói jelentést ír, amely 25 főkolompos nevét tartalmazza, az első helyen Klauzál Gábor neve áll. Az 1846. márciusi besúgói jelentés szerint Klauzál baráti körben az adminisztrátori rendszert erkölcsrontó, izgató szisztémának tartja, mert a kormányzati rendszer vesztegetésre is működik.
Klauzálnál az erkölcs és politika egymásra támaszkodik – állapította meg Szabad György.
1847. március 15-én ellenzéki konferenciát tartanak. Deák nincs ott, betegnek érzi magát, de Kossuth leutazik hozzá és egyeztetnek. Kossuth átfogó programot ad. Van egy mondat, amit Kossuth jobbnak tart mint a sajátját. Ezt a jobb mondatot Klauzál fogalmazza meg. A népnevelésről van szó: „Nemzetünk kifejlődésének egyik leghatalmasabb emeltyűjét, a köznevelést oly irányban kell vezettetni, hogy hazánk fiai munkás polgárokká képeztetnének, s ezáltal személyes függetlenségükre is támaszt nyerjenek”. Ebben az összetettségben ez ritka a továbbiakban – mondja Szabad György. Nemcsak a haza, a gazdasági célok igénylik ezt, hanem az egyén szempontjából is fontos. Akkor lesz valaki független polgár, ha képzettséget szerez.

Klauzál aktív az ellenzéki körben. 1848 elején meghal a felesége, kétnapos úttal Klauzál Szegedről Pestre megy és oda is költözik. Az ellenzéki párt élén Batthyány áll, Kossuth a második ember. 1847 szeptemberében Pest megye elfogadja az ellenzék legrészletesebb programját (jobbágykérdés, vámkérdés, adókérdés, a Pesti Tudományegyetem pénzügyei, a Corvinák hazahozatala stb.). Klauzál támogatja ezt a programot, ekkor őt nem választották meg Csongrádban. Alkotmányos rendszerváltást terveznek, petíciót akarnak eljuttatni az udvarnak, követelik a független magyar kormány felállítását. Kossuth Klauzállal üzeni, hogy lesz petíció, de óvatosan, hogy ne legyen provokáció. Pozsonyból mindenkit elhozatnak, aki összehívhatná a felsőtáblát. Bécsben kitör a forradalom, ott tényleg barrikádos forradalom van ijedt főhercegekkel, tanácstalan uralkodóval. Erre Kossuthék megijednek, nehogy a pesti fiatalok erre a hírre meggondolatlanságot csináljanak. Klauzál beszél velük: tudja, hogy mit akarnak március 15-én csinálni, de ne legyen vérengzés és ne legyenek barrikádok Pesten.

Klauzál részt vett az 1848. március 15-ei eseményeken. A fiatalok a 12 pontot forradalmi leegyszerűsítésben fogalmazták meg és Pest városával el akarták fogadtatni. Klauzál lebeszélte őket a véres forradalomról. A néppel meg kell ismertetni a követeléseket: három nap alatt körbefut az országban a 12 pont, élőszóban elmagyarázzák. Ezzel az ország lakosságának több mint 85 százaléka szabadnak érezhette magát.
Klauzál ismét előre sodródik, a fiatalok számára is megbízható személyiség. 1848-ban a rendre ügyelő bizottmányba (a híres Közcsendi Bizottmány), március 21-én a Pest megyei bizottságba választják, majd a Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottságban dolgozik Szemere Bertalannal. (Az előadó nem említi, hogy e bizottság elnöke éppen Klauzál Gábor volt). Ehhez a biztottsághoz írnak fel a megyék. Ez a bizottság vált a leköszönő országgyűlés helyett az átalakulás köpontjává. Klauzáltól ezt később megirigyelték, aki a három hét alatt az ország kormányzásának tényleges ura volt és nem csinálta rosszul, amit csinált. Szabad György azt is említi, hogy jóval később a kiegyezéskor Csengery írja: őt kellett volna ide megválasztani, jellemző Kossuthra, hogy neki Klauzál kellett.

1848 áprilisában Klauzál Gábor a Batthyány-kormány földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztere lesz. Sokat és többnyire jól végez. A legnehezebb feladat Béccsel megállapodni az új vám- és kereskedelmi viszonyokról. Bécs úgy tervezi, hogy posta is csak egy lehet, Klauzál közli, hogy nem kapott felhatalmazást, hogy ebbe beleegyezzen. A magyar postát szervezi, Trefort az államtitkára. Pulszky, a külügyek államtitkára Bécsben segít. Klauzál a vámszövetséget javasolja a két önálló, független országnak, aminek közös az uralkodója. Kraus miniszternek ír Klauzál, de nem kap igenlő választ. Javasolja, hogy jelöljenek ki biztosokat, de az osztrákok nem egyeznek bele. A vámügyekben sokat csatázik és 1848. augusztus 29-én a magyar feltételeket nyilvánosságra hozza. 1848. szeptemberében lemond a Batthyány-kormány. Szemere ül vissza elsőként, majd az eleinte habozó Kossuth. Klauzál a lemondása után is ott van az országgyűlésben. 1848. szeptember 18-án a kármentesítési ügyekben felszólal. Októberben is jelen van a parlamentben, agyérgörcs éri. Novemberben szabadságot kér az országgyűléstől egészségi állapotára hivatkozva, a legkitűnőbb orvosok aláírásával támogatott kérelemben, amit az országgyűlés megad.

Klauzál Gábor 1849-ben nem vesz részt a közügyekben, visszavonul, gyógyíttattja magát. A debreceni országgyűlésen nem jelenik meg. Az országgyűlés csak betegséggel igazoltathatta a távollévőt. Mégis két ember tisztelettel fennhagyatik a képviselők lajstromán és igazolt az országgyűlési távolmaradásukban: Széchenyi és Klauzál, aki osztozott ebben a méltányosságban.
Klauzál Gábor 1853-ban újra megnősül. Egy aradi vértanú jegyesét veszi el, ezzel is jelezve, hogy nem szakad el 1848 szellemétől.

Klauzál az 1861-es országgyűlésben újra aktív. Keményen elítéli az abszolutizmust, az abszolutista kor közgazdasági rendszerét sújtja hatalmas kritikával. A felirati Deákkal tart, történelmi példákkal érvel. Klauzál beszédében mondja: a magyar országgyűlés I. Lipóthoz is felírásokat intézett, pedig ő megszegte királyi esküjét, hát hogy ne írhatnánk akkor fel Ferenc Józsefhez, aki nem is tett esküt, tehát nem volt mit megszegnie. Szabad György véleménye szerint formailag ügyes dolognak hangzik, de politikailag gyengébb volt mint amit Deák a maga pártjától ekkor megkívánt.

Vannak, akik feltételezik – mondta az előadó –, hogy Klauzál, mivel 1861-ben a feliratiakhoz csatlakozott, az 1866-os halála előtt már áldását adta a kiegyezéshez. Szabad György szerint nem adhatta, mert a legfőbb követelmények akkor még nem voltak ismeretesek. Az előadó véleménye szerint ezek nem biztos, hogy mindenben egyeztek volna Klauzál véleményével (pl. vám- és kereskedelmi szabadság).
(A jegyzetíró megjegyzése: Annyit tudunk, hogy a kiegyezéskori Andrássy-kormányban Klauzál volt kijelölve a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszteri székre, amit 1866. augusztus 3-ai hirtelen halála miatt már nem élt meg. Egyes történetírói ezért írják Klauzálról: „A bibliai Mózes végzete újul meg, Klauzál is látta már messze távolban az Új-Magyarországot, annak körvonalait megvonni közreműködött, de abba sem 1848-ban, sem 1867-ben nem juthatott be”.)

Összefoglalás: Klauzál Gábor szembesült a magyar sors nagy lehetőségeivel és nagy mulasztásaival, tehát nem mellékfigura. Óriási változások közepette, és óriások közé keveredve egy nagy és – kétszer aláhúzva: – becsületes államférfi volt. Érdemes vele foglalkozni, ha valaki történész lesz és nincs témája, biztosra mehet – zárta előadását Szabad György.


Fodor Péter, Szabad György
Az est végén Fodor Péter a házigazdák nevében egy pleterjei pálinkával köszönte meg a lebilincselő előadást, és tett még fel kérdéseket. A hallgatóság, mely megtöltötte a termet, végig figyelemmel hallgatta az előadót. Az est „klauzálos” résztvevői: Dobos Károly és Janóczki Katalin, Hódi Szabolcs és felesége, Örsi Gabi és Lükő Szabolcs, Réffy Balázs és édesanyja, Györök Natália, Magassy Márta, Babarczy Tamás és fia, Szabó Gábor, Mészáros Péter és felesége, Janzsó János, Prim György, Markó László és Andrásofszky Csilla, Krieger Krisztina.
Köszönet elsősorban Szabad György akadémikusnak, aki felejthetetlen történelemórában részesített mindannyiunkat. Köszönet a Fodor-családnak, akik biztosították a gyönyörű helyszínt, és köszönet Hódi Szabolcsnak a szervezőmunkáért. Emlékezetes este volt!

Dr. Dobos Károly – 2005. október


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2017. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (77)
Közhasznúsági jelentések (12)
Egyesületi élet (278)
Közélet (142)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (49)
Emlékév média-megjelenések (0)
Emlékév programnaptár (1)



1848/49 (40)
Barangolások (33)
Budatétényi Ősök Napja (21)
Díszpolgárok (16)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (96)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (31)
Wolf-kripta (13)