Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

Klauzál Napok Tétényben 2009 – 1.

2009. április 24-25-e között immáron negyedik alkalommal jelentkeztünk az egyesületünk éves rendezvénynaptárában fő programunkként kitüntetett Klauzál Napok Tétényben rendezvénysorozatunkkal.


A 2004-ben útjára bocsátott Klauzál Napok Tétényben programunk megnyitójával idén rendhagyó módon kiléptünk szűkebb pátriánk Budafok-Tétény „falai” közül, s régi elképzelésünk megvalósításaként: egyesületi névadónk Klauzál Gábor egykori születésének helyszínén, a nyitóprogramunkat befogadó Fővárosi Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatalában kezdtük el kétnapos rendezvénysorozatunkat.

 
A Fővárosi Önkormányzat épülete

Eredetileg Katonai ügyefogyottak háza, majd Aggastyánok kolosszális palotája, utána Gránátos Laktanya, „végül” Központi Városháza…



Az udvari haditanács által – az alapítványtevő Széchényi György (1592-1695†) esztergomi érsek (Széchenyi István gróf ükapjának testvérbátyja) 1692-es végrendelete szerint – Pest ősi városmagjában elhelyezendő, eredetileg Invalidus-háznak (más néven: Katonai ügyefogyottak házaként) sérvvitézek és aggastyánok számára építendő „kolosszális palota” alapkövét 1716-ben tették le.

A sebesült és hadirokkant katonák számára épülő ispotály (mely az eredeti elképzelések szerint békeidőben a szűkölködők menedéke is lenne) építése első (el-elakadó végül 1724-ben félbehagyott) szakaszának irányítója: a tervező Fortunato de Prati hadmérnök volt, akit 1727-ben a Savoyai Jenő (1663-1736†) császári hadvezér (Promontor település alapítója) által pártfogolt olasz származású, bécsi születésű Anton Erhard Martinelli (1984-1747†) építőmester váltott fel. Az épület 100 bécsi öl (~190 m) hosszú impozáns nyugati („Klauzál”) szárnya már a császári építész kezeinek nyomát dicséri, melynek „emlékeként” keresztelték át 1953-ban az akkortájt nem túlságosan konform szomszédos Szervita teret Martinelli térré. (1992-től újra Szervita tér.)

Az elkészült épületszárnyba 1741-ben „költöztek be” első lakói. A sebesült és hadirokkant katonákat a XVII. század közepén magyar földön megtelepedett irgalmas rend szerzetesei ápolták, ám a helyőrségi kórházként külön gyógyszertárral is felszerelt gyógyintézményből, a szerzetesrendeket feloszlató „kalapos király” II. József (1741-90†) utasítására Nagyszombatra költöztették át a beutaltakat. Ezzel a köztudatban még sokáig „Invalidusok palotája”-ként emlegetett xenodochium első, legrövidebb korszaka le is zárult.

Az épület új „bérlője” az 1786-ban falai közé költöztetett 3. gránátos zászlóalj katonái lettek, melynek eredményeként a Katonai ügyefogyottak háza új elnevezést nyert, a zászlóaljat alapító III. Károly (1685-1740†) nevét megörökítendő: Károly Kaszárnya.

1894-ben, több mint 100 évnyi garnizonlét után a katonai kincstár az épülettörténet újabb fordulataként a gránátosok pesti laktanyáját 560.000 forintnyi örökvételárért a székesfővárosra ruházta, hogy az falai között kialakíthassa a máig üzemelő Központi Városházát, újabbkori nevén Fővárosi Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatalát…



Városházi programunkat Ráday Mihály, a Budapesti Városvédő Egyesület elnöke nyitotta meg. Egy meglepetéssel szolgálva felolvasta az 1850-ben (!) – tehát alig pár hónappal a szabadságharc leverése után – már második átdolgozott, bővített kiadásában, Pesten, Heckenast Gusztáv nyomdájában megjelent „A magyar forradalom férfiai 1848/49-ből” című könyv Klauzál Gáborra vonatkozó passzusát.
Elöljáróban még meghallgathattuk a szerző Szilágyi Sándor (1827-99†) történész művéhez írt bevezetőjét:

 „Nem kívánok többet írni, mint az elsőhöz.
30 hosszú év telt el, Európa csendét mi sem zavarta s már-már megerősödni látszék a rendszer, mellyel a fejedelmek a forradalmi orkánokat aiolosi kezekkel féken akarták tartani, és ím e férfiak, kik csendes házi körökben titokban működének ez orkán előhozatalára a békés tűzhely vagy lassú cselekvények teréről fölléptek. Kitört a vihar, felkorbácsolá a békét, s árjával egy világrészt ráza meg. Ezen emberek életrajzát mozaiktáblának tekinthetni, külön-külön egy-egy kavics, s összerakva egy egészet képez. Életük folyama a mű, vélt küzd homokra kiáltat, míg új előttünk. Láttuk a bölcsőt, mely őket ringatá, hatalmat, melyre művök lépteté, s ennek kora sírját. Tényeik utóhangjai most is zúgnak füleinkben. (Azért nem az eredetit olvasom fel, hanem a fénymásolatot, mert ebben húztam.) Elnézést kérek, a füzetke amit átnyújtok, bár sok gonddal, sok adat után hiteles emberek közleményei nyomán készült, nem egész, legalább nem olyan egész, milyennek óhajtanám. Ha le is tűntek ők a cselekvények teréről, s tárgyai lettek a históriának, mik időkörülmények s míg titokban lévő adatok napfényre jötte részint nem lesznek kedvezőbbek, részint nem nyújtanak bővebb anyagot, a bírálgatás, jellemzés nem sokkal több a setétben tapogatózásnál.”


A könyv Hadfiak – Dictator – Hadseregvezérek – Hadügyministerek – Tábornokok – Törzstisztek – Pléhgallérosok – Polgári rend – Batthyány-ministerium – Honvédelmi Bizottmány – Szemere-ministerium – Főrendek – Parlament – Képviselők Erdélyből – Hivatalnokok – Jurnalisták tagolású fejezetei Klauzál Gábor minisztert ismertető Batthyány-ministerium szemelvénye 254. oldali jellemrajza:

 KLAUZÁL G.


A márcziusi napok előtt rendesen Csongrádmegyét képviselte; szívhez szóló, mondhatni kebelrázó beszédeivel ő volt az országgyűlés megríkatója; a márcziusi napok után megfordult a kocka.
Egyike volt a legbecsületesebb magyar embereknek. Isten, király, haza volt ministerkorában is devise (1), s a teendők eligazítását ezekre is bizá.
Róla írta egy charivari (2):
Ministeri székben ül és pauzál (3)
Egész pietással (4) az áldott Klauzál.
A márcziusi napokban kezdetben a pesti választmány tagja volt, földmívelés- és iparministerré neveztetett ki, s mivel a postaügy is keze alatt állt, az ellenzéki lapok rendesen „postaminister”nek nevezték. S valóban ezek visszaéléseit soha sem tudta rendezni. Így történt hogy a népelem előfizetői – különben saját örömükre – előbb kaptak Kossuthlapot vagy Pesti Hírlapot, mint mire vártak.
 

------------------ (5)


A parlamenti üléseken ritkán szónokolt, akkor is röviden s velősen. Kitűnőbb, jelentékenyebb beszéde, ollyan millyeket azelőtt szokott, egy sem volt.
A forradalomban mi része sem volt. Rendesen Deákkal szavazott.

Megjegyzések:

(1) 
(2)


(3) 
(4)
(5)

devise - jelmondat
charivari – (e: sarivari) macskazene, átvitt értelemben alkalmazták ezt a szót egy Párisban 1832-ben megindult szatirikus lap címéül, amely kíméletlen támadásokat intézett képviselők, miniszterek és Lajos Fülöp király ellen…
pauzál – pihen, nyugszik
pietás – jámborság, kegyesség, szerető ragaszkodás, odaadó mély tisztelet
------------------ – az életrajzi szakasztörésekben a szabadságharc jelölése

Pauzál Klauzál.
Ismételte meg felolvasása után az idézett charivarit Ráday Mihály, e két szóba sűrítve Klauzál számára leginkább megismert eszenciáját. Nyugodt polgári életet élt, nem véletlenül nem vett részt a forradalomban. Megérezve a történelem szelét, visszavonult a történések egyénisége számára már nem felvállalható fegyveres harcokba torkolló fordulata előtt…
A Budapesti Városvédő Egyesületnek megalapításától kezdve egyik célkitűzése Podmaniczky Frigyes (1824-1907†) népszerűsítése, emlékének ápolása. Látva azt a 32 évet amit a lokálpatriotizmus felélesztője a Fővárosi Közmunkák Tanácsa élén (1873-1905 között volt a szervezet alelnöke) töltött, elgondolkodtató – teszi fel a kérdést Ráday Mihály: Ki tudott még (az uralkodókat leszámítva) ilyen huzamosan, közmegelégedésre (!) vezető pozícióban megmaradni?
Klauzál e kevesek közé tartozott. Nem véletlen, hogy ami ebben az országban nem túl sokszor fordul elő, ily hosszú ideig megmaradt becsben – zárta megnyitóját Ráday Mihály.



A nyitónap fő programpontjaként dr. Dobos Károly, a Klauzál Gábor Társaság elnöke tartott vetítettképes előadást „Mit köszönhetünk Klauzál Gábornak?” címmel a Városháza emeleti különtermében egybegyűlt 25 főnyi hallgatóságnak, akik között – a Fővárosi Önkormányzat Főpolgármesteri Hivatala munkatársai és legnagyobb örömünkre a honlapunkat látogató érdeklődők mellett – köszönthettük többek között a Kossuth Szövetség részéről Szénási Istvánné elnök asszonyt és Gavlik István helytörténészt, örökös tiszteletbeli elnököt; dr. Pálmány Béla történészt, az Országgyűlés Levéltárának ny. vezetőjét; Hargittai Emilt, a Fiumei úti sírkert Kegyeleti Múzeumának vezetőjét és munkatársát Csízi Júlia idegenvezetőt; Mészáros Györgyöt, a Budapesti Városvédő Egyesület Podmaniczky-díjas alapító tagját, a „Budapest teljes utcanévlexikona” szerkesztőjét; dr. Róbert Péter történészt, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetemi docensét; Vízy László ny. építészt, a belvárosi Aranytíz Helytörténeti Klub vezetőjét, továbbá megtisztelte jelenlétével rendezvényünket Karsay Ferenc Budafok-Tétény alpolgármestere és Hajas Ervin egykori polgármester is.



Dobos Károly előadása bevezetőjében – továbbfűzve Ráday Mihály zárszavát – megerősítette az előtte szóló Klauzál Gáborra vonatkozó megjegyzését, mely szerint a Batthyány-kormány földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi (továbbá posta- és egészségügyi) miniszterét politikai pályája és hitvallása tekintetében olyan hazafiként kell magunk előtt látni aki 1827-es követté választásától (ekkor még betegsége miatt távol maradni kényszerült a Pozsonyban ülésező diétától) hat egymást követő országgyűlésen képviselte közmegelégedésre választóit: az 1832–1836., 1839–1840., 1843–1844. évi harcos reformkori diétákon Pozsonyban, majd 1848-ban és az önkényuralom utáni első, a kiegyezés felé utat nyitó 1861. és 1865. évi pesti országgyűléseken…
Jellemző Klauzál útókor részéről történő megítélésére, hogy a halálát követő történelmi kurzusok egyike sem gondolta zászlajára tűzni vagy előtérbe helyezni józan, mértékletes, higgadtan haladó okos személyét, szemben a kiegyezés utáni Deákot, a Horthy-kor Széchenyit és az 1945 utáni rendszer Kossuthot pajzsára emelő korszakaival…
Az előadás zárásaként elhangzott, hogy a Klauzál Gábor Társaság kezdeményezi névadója egészalakos szobrának budapesti létrehozását és felállítását.


Az előadást követő beszélgetésben Vízy László helytörténész felhívva figyelmünket invitált mindannyiunkat az V. kerületi Aranytíz Művelődési Központban 2009. április 21-től egy hónapon át május 22-ig látható „Szobor és ünnep született” címmel, a 135 évvel ezelőtt született Horvay János szobrászművész által tervezett, a fővárosból „száműzött, s romjaiból Dombóváron új „hazára lelt” Kossuth-szoborcsoportról a Dombóvári Helytörténeti Múzeum tablóképeiből összeállított vándorkiállításra, ahol a Batthyány-kormány miniszterei között megtekinthető, a mai napig egyetlen teljes alakos Klauzál szobor.
(A Klauzál Gábor Társaság múltév augusztusában szervezett kirándulásán élőben is megcsodálhatta a Dombóvár Szigeterdőn „kiállított” Kossuth-szoborcsoportot.)



A programnap kuriózumaként felmehettünk az előadóterem feletti irodába (ma a Költségvetési Gazdálkodási Ügyosztály vezető főtanácsosának hivatali helyisége és tárgyalója), ahol 205 évvel ezelőtt: 1804. november 18-án Klauzál Gábor született. Az akkoron Károly Kaszárnyaként „funkcionáló” épület szolgált állomáshelyéül, az Esterházy Miklós nevét viselő 32. sorgyalogezred osztrák Németalföldön (későbbi Belgiumban) született – ám Babarczy Ágnes személyében egy Csongrád megyei nemes leányt feleségül vevő – Johann Clauzal von Schlanikovitz (vagyis Klauzál János) cs. kir.
őrnagynak, később dandárnokként Pest város katonai parancsnokának…

A szoba falán megtekintettük Klauzál Gábor születésének 100. évfordulója tiszteletére (némi késedelemmel 1906-ban leleplezett) Budapest székesfőváros közönsége által emelt impozáns vörösmárvány emléktáblát, mely előtt a programnap záró emlékeként a résztvevőkkel közös csoportkép készült.




Hódi Szabolcs – 2009. május


Folytatás:
Klauzál Napok Tétényben 2009 – 2. (Iskolások vetélkedője)
Klauzál Napok Tétényben 2009 – 3. (Megemlékezések Klauzál Gábor budatétényi emlékhelyeinél I.)
Klauzál Napok Tétényben 2009 – 4. (Megemlékezések Klauzál Gábor budatétényi emlékhelyeinél II.)
Klauzál Napok Tétényben 2009 – 5. (Történelmi előadások a Nagytétényi Kastélymúzeumban)


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2017. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (77)
Közhasznúsági jelentések (12)
Egyesületi élet (278)
Közélet (142)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (49)
Emlékév média-megjelenések (0)
Emlékév programnaptár (1)



1848/49 (40)
Barangolások (33)
Budatétényi Ősök Napja (21)
Díszpolgárok (16)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (96)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (32)
Wolf-kripta (13)