Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

Kétszáz éve született Klauzál Gábor

Városházi Híradó XII. évf. 21. sz., 2004. december 3., 8. oldal

A Batthyány-kormány földművelésügyi, ipari és kereskedelmi minisztere, 1850–1866-ig, haláláig Kistétényben töltötte élete jelentős részét. A megfontolt államférfi és gazdálkodó nevét ma Budatétényben egy utca örökíti meg, amelyben egykori villája is áll. A bicentenárium alkalmából a Budatétényben élő Dr. Dobos Károly tartott megemlékezést a Szent Imre Közösségi Házban.

Dr. Dobos Károly belgyógyász előadását több év levéltári kutatásai, helytörténeti bejárások, képi dokumentációk gyűjtése, és a tekintélyes terjedelmű anyag összerendezése előzte meg. Az előadó bevezetőjében ismertette, hogy egyfelől lokálpatrióta lévén nagyon fontosnak tartja az egykor a kerületünkhöz kötődő jeles egyéniség szellemi és tárgyi hagyatékának megőrzését, másfelől Klauzál életének három jelentős települése (Szeged, Kalocsa, és Kistétény) is megegyezik az ő életének fő állomáshelyeivel. Ezeken kívül azt is megvallotta, az a mérsékelt, kiegyensúlyozott, de mégis bátor és haladó gondolkodói magatartás, amelyről Klauzál Gábor tanúbizonyságot tett, különösen közel áll hozzá.

Maga az előadás három részből állt: először általánosságban Klauzál életéről hallhattunk, majd arról, hogy mit köszönhet neki az ország, és mit mi, kerületiek. Az életrajz kronológiai áttekintése során, „a hatalommal boldogítani akaró” államférfi és „kiváló szónok” jelentősebb munkái is szóba kerültek, mint például A szólásszabadságról (1839.), A magyar nyelv ügyében (1843.), A nép csillapítására (1848. március 30. éjjel 12 óra), és a híres A Zsidó emancipációról (1844.) című műve, amelyeket tudatosan – a hivatalos némettel ellentétben – magyar nyelven írt. Nem véletlen, hogy neki köszönhető az is, hogy a posta nyelve magyar lett. A „legkisebb fiú” élettörténete a szabadságharc leverése után az országos politikától távolabb, a Kistétény-dombon folytatódott. 1850-ben itt vásárolt magának birtokot: szőlőt, és présházat („kedves családi körével tétényi jószágára húzódott”). Itt kötött házasságot 1853. ápr. 23-án a Szent Mihály Kápolnában az Aradon kivégzett Nagysándor József jegyesével, Schmidt Emmával. Itt alapította meg gazdálkodó birtokos barátjával, Korizmics Lászlóval a Kistétényi Szőlőbirtokossági Társulatot. Rengeteget tett az itteni szőlőfajták megújításáért, elhíresült mondása: „Karthagó eltörlendő”, a régi korszerűtlen szőlőművelés teljes megújítására vonatkozott. Az újítások eredménye: itteni boraikkal külföldön is díjakat nyertek. Az ő érdeme a csonthéjasok és rózsák meghonosítása (36 féle őszi, 17 kajszi, és 300 fajta rózsát tartott számon faiskolai katalógusában). Az országos gondokért azonban a „kistétényi idyllben” is felelősséget érzett. Birtokán Deák Ferenc is többször megfordult, s az sem kizárt, hogy az 1867-es kiegyezés szövegének első fogalmazványai itt születtek.

A Szent Imre Házban kiállított egykori és mai fotókkal, illetve a kivetítőn szöveggel és korabeli képekkel, rajzokkal illusztrált, jól követhető, érdekes előadás nemcsak számos információval szolgált, de minket is érintő történelemóraként – nem mindennapi élményt is jelentett. A jelenlévők méltán érezhették: közünk van elődeinkhez, és egymáshoz is. A Klauzál-villa bábkorlátos erkélye és a kertben található Deák széke őrzik még emlékét a mai Budatétényért mecénásként is oly sokat tett embernek. Emléktábla állítására vagy hivatalos ünneplésre azonban a 200 éves évforduló alkalmából sehol sem került sor az országban. Dr. Dobos Károly nagyívű, a történelem, és a helytörténet szempontjából is megalapozott, lendületes előadása ezt a hiányt is pótolni kívánta. Az előadó az elmondottak fényében felvetette, hogy megfelelő érdeklődés esetén, a kerületben még megtalálható tárgyi emlékek (Klauzál villa, Deák széke) és a „klauzáli” szellemi örökség megóvása, és további értékteremtés céljából, létrejöhetne a Klauzál Gábor Társaság. Zárszóként pedig mint magánember azzal a javaslattal állt elő: a kereskedelmi központ szomszédságában név nélkül megnyílt új művelődési házat, a kultúra mecénása és kereskedelmi miniszter Klauzál Gáborról nevezzék el.

Z. E.


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2022. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (78)
Közhasznúsági jelentések (16)
Egyesületi élet (284)
Közélet (143)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (48)
2016. évi médiamegjelenések (1)
2016. évi programnaptár (1)
2017. évi médiamegjenések (1)
2017. évi programnaptár (1)
2018. évi médiamegjenések (1)
2018. évi programnaptár (1)
2019. évi programnaptár (1)
2020. évi programnaptár (1)
2021. évi programnaptár (1)
2022. évi programnaptár (1)
2023. évi programnaptár (1)



1848/49 (52)
Barangolások (34)
Budatétényi Ősök Napja (30)
Díszpolgárok (19)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (129)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (43)
Wolf-kripta (21)