Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

Klauzál Gábor a közcsendi bizottmány élén

A Klauzál-villánál 2009. március 14-én megtartott megemlékezésünk meghívott előadójának: Karacs Zsigmond történésznek, a Kossuth Szövetség országos alelnökének ünnepi beszéde.


     Az ifjúság lángoló lelkesedéssel és túláradó bátorsággal követte az 1847-i országgyűlés eseményeit, vitatta a Gál Ernő elnökségével alakult körben. A kormány a szabadszellem minden megnyilvánulását gátolva, betiltotta a Jelenkor szobájában tartott heti kétszeri üléseit. A fiatalok azonban nem engedtek, összejöveteleiket a Pilvax tágas termébe tették át. „A kávéház a szabadság templomává vált.”  A négyszögű asztalánál ült össze a tízek társasága: Petőfi, Jókai, Tompa, Korányi Frigyes, Pálffy Albert, Lisznyay Kálmán, Pákh Albert, Obernyik Károly, Bérczy Károly és Degré Alajos. Az ifjúság mellett a közélet kitűnőségei is szívesen benéztek. Nem egy eszme, nem egy reformjavaslat ott született. Innen indult ki akkor minden hazafias mozgalom. Ez volt a közvélemény asztala.

      
Petőfi Sándor                    Jókai Mór                      Tompa Mihály

      
      Korányi Frigyes                                        Pilvax Kávéház                                      Pálffy Albert

        
    Lisznyay Kálmán                Pákh Albert                    Bérczy Károly                   Degré Alajos

     A reformmozgalom másik központja az Ellenzéki kör szintén az 1847-i országgyűlés hatására jött létre Batthyány Lajos gróf elnökségével, hogy az ellenzéket országosan egybegyűjtse. Odajárt Klauzál Gábor, az ellenzék egyik vezérfia, aki a kormány mesterkedése miatt kimaradt a diétából (országgyűlésből), ott láthattuk Nyáry Pált. Az Ellenzéki kört az ifjúság is sűrűn látogatta.

     
   gr. Batthyány Lajos           Klauzál Gábor                      Nyáry Pál

     Az utca népe lázas várakozással leste Pozsonyból az érkező híreket. Mindenki érezte, szokatlan, rendkívüli eseményeknek néznek elébe. A forradalom láza fogta el az embereket. Az ifjúság a közvélemény erejével akart nyomást gyakorolni a tétovázó országgyűlésre, az Ellenzéki kör készséggel csatlakozott. Március 11-én Irinyi indítványozta, foglalják pontokba a reformokra való kívánságaikat. Másnap Petőfi, Jókai, Vasvári Pál és Bulyovszky Gyula közreműködésével 12 pontba foglalták össze a nép kívánságait. 14-én az Ellenzéki kör nagytermében tartották a népgyűlést, mely zsúfolásig megtelt. Az elnöki emelvényen Klauzál Gábor, Nyáry Pál, Fényes Elek, Irányi, Petőfi, Jókai, Egressy Gábor, Bulyovszky, Irinyi, Vasvári, Oroszhegyi Józsa, Vachott Imre foglalt helyet. Irinyi szónokolt. A nemzet nem elégszik meg többé egyes engedményekkel. Minden mondatánál kitört az éljenzés. A 12 pontot tomboló lelkesedés fogadta. Majd Vasvári szólt: a petíciót sok aláírással deputáció vigye az országgyűlésre Pozsonyba, sőt ha kell Bécsbe a királyhoz.

     
        Fényes Elek                    Irányi Dániel              Egressy Gábor

     
      Bulyovszky Gyula                Vasvári Pál                  Vachott Imre

     Klauzál Gábor tekintélyével, tudásával, szónoki erélyével egyként irányította a forróvérű ifjúság és a nyugodtabb közönség indulatait. Úgy érezte, ha a küldöttségét visszautasítják, a nép ingerültségében felkelésben törne ki. Javasolta, az indítványt előbb az Ellenzéki kör elnökének, gróf Batthyány Lajosnak küldjék el, aki ha az országgyűlés ellenzékével elfogadtatta, köröztesse az országban. Így százezrek aláírásával kimondhatják: Íme ez a nemzet kívánsága! Ezt mindenki elfogadta és a népgyűlés zajongva oszlott szét.

     Estére a Pilvax-kávéházba vonult vissza az ifjúság, mikor a Pozsonyból érkező hajóról berobbant közéjük egy ifjú: Bécsben tegnap kitört a forradalom! A hírre Klauzál is odaérkezett csillapítani a kedélyeket, de most okos emberekre nem akartak hallgatni. Eldöntötték, reggel az egyetemi hallgatókat bevonva tüntetést rendeznek és Táncsics érdekében bevették a 12 pontba, hogy a politikai statusfoglyok bocsájtassanak szabadon. Reggel hatkor már két kézzel írott példányát kifüggesztik az utcára. A Pilvaxban az asztalra felállva Jókai ismerteti. A 12 pont után Petőfi szavalja el a Nemzeti dalt. A költemény hatására, melynek minden szava láng, minden betűje tűz, az ifjúság vállaira kapja a költőt. Az egyetemistákkal is kibővült tömeg déli fél tizenkettőkor már kinyomtatta a lefoglalt Landerer nyomdában a szabadsajtó két első termékét: a 12 pontot és a Nemzeti dalt. Ezután a Városházához mentek, csatlakozásra bírni a tanácsot, ahol a 12 pontot aláírták és ráütötték a város pecsétjét. Majd Rottenbiller Lipót intézett lelkesítő szózatot a néphez, utána a még útközben hozzájuk csatlakozó Klauzált és Nyári Pált akarta hallani a tömeg. Utánuk Jókai és Vasvári beszélt, Petőfi a Nemzeti dalt szavalta, Irinyi pedig a 12 pontot ismertette.

     
      Rottenbiller Pál                  Irinyi József               Kacskovics Lajos

     Még itt a tanácsülésen elhatározták, hogy a rend és a közbiztonság fenntartására azonnal megalakítják a „Pest városi Rendre Ügyelő Választmány”-t, népszerű nevén a „Közcsendi Bizottmány”-t, és külön nemzeti őrséget szerveznek. Első proklamációját még 15-én a közönségnek kinyomatta 14 tagja közül 13-nak az aláírásával, úgymint Rottenbiller Leopold választmányi elnök, Klauzál Gábor, Nyáry Pál, Egressy Sámuel, Irinyi József, Staffenberger István, Molnár György, Irányi Dániel, Vasváry Pál, Petőfi Sándor, Tóth Gáspár, Gyurkovics Máté, Kacskovics Lajos. Ahogy Petőfi írja: „A választmány legalább húszezer ember kíséretében fölment Budára a helytartó tanácshoz… fölszólítandó, hogy a cenzúrát rögtön eltörölje. Stancsicsot szabadon bocsássa, s a katonaságnak rendeletet adjon, miszerint ügyeinkbe semmi szín alatt be ne avatkozzék. ... A nagyméltóságú helytartó tanács sápadt vala és reszketni méltóztatott, s ötpercnyi tanácskozás után mindenbe beleegyezett.” A forradalmi láztól hevülő Petőfi mégis úgy érezte, hogy a Közcsendi Bizottmány nevében a követeléseket előadó Klauzál Gábor „oly alázatosan és reszketve hebegett, mint tanítója előtt az iskolás fiú.” A Historiai jegyzetekben azt írja: „Nyáry és Klauzál táblabíráskodtak, a rend, a rend! volt minden második szavuk.”

   
A Közcsendi Bizottmány első proklamációja a közönséghez

     Batthyány, Kossuthot követté választásával annak idején a rendpárt számára biztosította. Amikor március 17-én a pesti ifjúság küldöttsége a 12 ponttal Pozsonyba érkezett, Kossuth nem akarta, hogy az országgyűlés fogadja őket. S az ő javaslatára az alsó és a felső tábla közös küldöttséget küldött Pestre, hogy odahassanak a nép megnyugtatására. Wesselényi megírta Kossuthnak: „Igen jó, hogy Klauzál Pesten van.” Lónyay Menyhért pedig a naplójában örökítette meg: „Klauzál azt mondá, hogy kérjük az országgyűlésnek azonnal való lejövetelét, mert különben a mozgalomnak többé ura nem lesz.” Amitől Klauzál a márciusi napokban félt, nem következett be. Maguk a pesti


Pulszky Ferenc
radikálisok sürgették a népet megnyugtatni és szólították fel a nemességet, hogy a saját szántából mondjon le előjogairól. Klauzál Pesten időzvén, fontos részt vett a politikai mozgalmak vezérletében, és mindent elkövetett, hogy a felkavart indulatok ne csapjanak túl a tűrhetőség határain. Nyáry Pállal és a Közcsendi Bizottmány tagjaival közbelépett és a megindult áradatot féken tartotta. Egyhuzamban 36 órát dolgozott a két nap Klauzál, 17-én pedig Nyáryval, Rottenbillerrel s Pulszkyval a nemzetőrséget szervezte. A Társalkodó című lapban Birányi Ákos elemezte az eseményeket: „Végre hazafiúi kötelességünknek tartjuk kijelenteni, mikép ez egész békés mozgalomnak egyik legfőbb vezér hőse Klauzál Gábor szeretett honfitársunk volt... utána következik érdemben Nyáry Pál.” A Közcsendi Bizottmány nevében kiadott magyar és német nyelvű plakátokon Klauzál Gábor mint elnök és Irinyi József méltatta a két forradalmi nap eredményeit. Az őrsereg megalakításával megszaporodott teendők ellátására a Közcsendi Bizottmány 64 főre egészítette ki magát. Klauzál Gábor és Irinyi József rendelete március 18-án délelőttre tűzte ki a pesti polgárőrség gyülekezését, hogy megválasszák a tisztikart és feleskessék az új tagokat. „A pesti magyar polgári őrhad esküje, 1848” címmel ezt ki is nyomtatták.

     Éppen a kerületünkhöz kötődik a pesti és budai nemzetőrség közös, nagy politikai visszhangot is kiváltó jelentős fegyverténye, hogy március 29-én, a hajnali órákban egy Eszékre tartó lőporszállító hajót Promontornál feltartóztattak és lefoglaltak.

     Közben gróf Batthyány Lajost István nádor kinevezte az első felelős magyar miniszterelnökké március 17-én. Az erdélyi Kemény Dénes gróf március 21-én tájékoztatja a pesti helyzetről a Pozsonyban lévő Teleki László grófot: „Magyarországon jelenleg amint tettleg van, két hatalom uralkodik. Egyik áll Pozsonyban a miniszterelnökből meg társaiból... és a törvényhozó testületbül. A másik Pesten a Köztársasági bizottmánybul, melynek elnöke és vezére Nyáry, legbefolyásosabb tagjai: Petőfi, Irinyi, Klauzál, Degré, Perczel, Irányi. Pozsonyban a törvényhozó test azt véli, ő átalakítási törvényeket alkot, e bizottmány pedig azt tartja, hogy azokat a forradalom már kivívta. ... Küzdeni fog... e két hatalom életre, halálra, s következési kiszámíthatatlanok.”

     Batthyány régi barátját és küzdőtársát Klauzál Gábort március 22-én kérte fel a földművelés-, ipar és kereskedelemügyi minisztérium vezetésére. Igenlő válasza után 23-án Batthyány az országgyűlésben bemutatta minisztereinek névsorát. Ezek után már a pesti események kordában tartására is gondoltak, a március 25-én kinevezett Miniszteri Országos Ideiglenes Bizottmány által, Szemere, Klauzál és Pulszky lévén a tagjai. Március 30-án a pesti népgyűlés szónokai már fegyverbe szólították a népet, mígnem ott termett Klauzál Gábor és ékesszólásával lecsillapította a féktelenkedőket.

     Április 14-én érkeztek Pestre a miniszterek, a közcsendi bizottmány feloszlott és 16-án az új kormány megkezdte működését. Még csak annyit, hogy Klauzál szeptember 10-ig a kormányban fejtette ki áldásos működését, amikor Batthyány Lajos bejelentette kormánya lemondását. Klauzál Gábor betegsége miatt egyelőre a közéleti küzdelmektől tartózkodva kistétényi szőlőjébe vonult vissza.


Karacs Zsigmond
történész,
a Kossuth Szövetség országos alelnöke
2009. március 14.
Március 15-i ünnepségünk a Klauzál-villánál »



Köszönet Dobos Fannynak és Dobos Kittynek a kézirat begépeléséért!
A képeket Hódi Szabolcs válogatta.


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2017. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (77)
Közhasznúsági jelentések (12)
Egyesületi élet (278)
Közélet (142)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (49)
Emlékév média-megjelenések (0)
Emlékév programnaptár (1)



1848/49 (40)
Barangolások (33)
Budatétényi Ősök Napja (21)
Díszpolgárok (16)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (96)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (32)
Wolf-kripta (13)