Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

Klauzál Gábor és Kalocsa

Kalocsa méltón őrzi a jeles államférfi emlékét. Halálának 130. évfordulóján, 1996-ban a Kalocsai Városvédő Egyesület és a Katona István Társaság emléktáblát leplezett le az egykori Szabó-ház falán. Kalocsai Néplap XVII. évf. 30. sz., 2005. július 29.

Klauzál Gábor, az első felelős magyar kormány földmívelés-, ipar-, és kereskedelemügyi miniszterének neve után a lexikonok a születési és halálozási adatait leggyakrabban a következőképp adják meg. Születési hely és idő: Pest, 1804. november 18. A halál helye és ideje: Szeged, 1866. augusztus 3. A lexikonok adatközlésétől eltérően Bölöny József Magyarország kormányai 1848–1915 című Könyvében a miniszterek személyi adatait is tartalmazó névjegyzékben Klauzál Gábor halálának helyéül Kalocsát tünteti fel.

Valóban Kalocsán hunyt el a reformországgyűlések ellenzékének egyik vezéralakja, későbbi miniszter, vagy csak egyszerű tévedés Bölöny adatközlése? Ha Bölöny közlése igaz, felmerül a kérdés, hogy került Klauzál Gábor Kalocsára és a halálának helyszínén kívül kötötte-e más is a városhoz. A reformországgyűlésekről, az 1848-as forradalomról és következményeiről szóló művek gyakran említik, de életéről, politikai és társadalmi tevékenységéről keveset mondanak. Mindössze két munka foglalkozik vele részletesebben. Az egyik még életében, 1851-ben jelent meg németül Mainzban, a másik az 1830-as évek végi reformterveivel foglalkozó pedig 1986-ban látott napvilágot. Tehát ezek a művek nem igazítanak el halála körülményei között. A halálozási hely megállapítása viszonylag egyszerű. Fel kell lapozni a kalocsai belvárosi plébánia halotti anyakönyve XI. kötete 344. oldalát. Az ott lévő 220. sz. alatti bejegyzés szerint nemes Szlanikoviczi* Klauzál Gábor, Schmidt Emma férje, 1866. augusztus 3-án életének 62-ik évében halt meg Kalocsán a 15. számú házban. E bejegyzés eldönti a halálozás helyét, ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy a lexikonok miért Szegedet tüntetik fel a halál helyéül. A válasz abban a bizonyos 15. számú házban rejlik. Abban az időben, eltérően a mai gyakorlattól, Kalocsán folyamatos házszámozással jelölték a házakat. Az 1. számot az érseki kastély viselte, majd a mai Szentháromság tér nyugati oldalán lévő kanonok-ház következett és a mai Szent István király út páratlan házszámokat viselő oldalán folytatódtak a sorszámok. Az utca végén átkerült a mai páros oldalra és emelkedett a Szentháromság tér irányába. A közismert Magyar Király szálloda és vendéglő a 14-es sorszámot viselte, az utána következő, amelyben ma a Dunapataji Takarékszövetkezet működik, volt a 15. A klasszicista stílusban épült földszintes házat az idősebb kalocsaiak Simig-ház-ként ismerik, de a 18. század túlnyomó részében a Szabó család birtokolta. A család Ausztriából került Sopron megyébe és I. Lipót királytól 1674-ben nemességet kapott. A terebélyesedő család egyik tagja a 18. század elején a kalocsai érseki uradalomban hivatalt vállalt és ő lett a család kalocsai ágának őse. A 19. század elején a hatgyermekes Szabó József érsekuradalmi főpénztáros volt a 15. számú ház tulajdonosa. 1843-ban halt meg Kalocsán. Vörös márványból készült síremléke ma is látható a temetőben. Az ő fia volt az a Szabó József, aki már ebben a házban született 1822. március 14-én, és világhírű geológus lett. Másik fia, Mihály főkáptalani ügyvéd tulajdonában volt a ház 1866-ban. Hozzá érkezett Klauzál Gábor rokoni látogatásra. A házat 1883-ban akkori tulajdonosa, Aladár törvényszéki tisztviselő eladta az érsekuradalomnak, amely odatelepítette az uradalmi mérnöki hivatalt. Később a főkáptalani uradalom intézőjének szolgálati lakása lett. Akkor költözött az épületbe Simig Rezső, a Kalocsai Önkéntes Tűzoltó Egylet alapító parancsnoka, aki civilben a főkáptalani uradalom gazdatisztje volt. 1928-ban a ház Simig Károly takarékpénztári pénztáros tulajdonában volt. De térjünk vissza Klauzál Gábor 1866-os kalocsai látogatására. Klauzál már betegen, lappangó tüdőgyulladással érkezett a Szabó családhoz. Egészségével egyébként már évtizedek óta gondjai voltak. Megérkezése után váratlanul válságossá vált állapota. Olyan gyors volt a romlás, hogy a szemben lévő plébániáról (abban az időben a mai Belvárosi Általános iskola helyén állt a városi plébánia épülete és a plébániatemplom) áthívott lelkész már nem tudta meggyóntatni Klauzált, csak az utolsó kenetet adhatta fel. Az anyakönyvi bejegyzés szerint a halál oka: peripneumonia. A pneumonia ma is a fertőző eredetű tüdőgyulladás latin neve. Az elhunytat Kalocsán ravatalozták fel, majd Szabó Mihály és fia egy sátoros szekéren lopva Szegedre szállította a holttestet, ahol eltemették. Így került a lexikonba Szeged Klauzál Gábor halálozási helyeként. Az eredetileg ügyvéd foglalkozású Klauzál Gábor az 1832–36-os országgyűlésen Csongrád megye követeként kapcsolódott be az országos politikába. Hamarosan a reformellenzék egyik vezéralakja lett. Kezdettől fogva támogatta a forradalmat, Batthyány Lajos kormányában miniszterséget vállalt, de a kormány radikalizálódása után, mivel az udvarral való kiegyezés híve volt, 1848 őszén lemondott és visszavonult a politikátó1. Gazdálkodott és Tétényben lévő szőlőjét művelte. Élete végén visszatért az országos politikához. 1860-ban és 1865-ben Szeged országgyűlési képviselőjévé választották. Kalocsa méltón őrzi a jeles államférfi emlékét. Halálának 130. évfordulóján, 1996-ban a Kalocsai Városvédő Egyesület és a Katona István Társaság emléktáblát leplezett le az egykori Szabó-ház falán. Egykori kedvelt tartózkodási helyén, Nagytétényben**, ahol szőlői voltak, működik az emlékét ápoló Klauzál Gábor Társaság, amelynek elnöke, talán nem véletlenül, a kalocsai származású dr. Dobos Károly, dr. Dobos Elek kalocsai állatorvos fia.

Asbóth Miklós

Források:
Asbóth Miklós: Egy kalocsai ház emlékei. In: Délvidék. VI. évf. 28. sz. 1996. júl. 18.
Bölöny József: Magyarország kormányai 1848-1975. Bp. 1978.
Hang Ferenc: Klauzál Gábor halála Kalocsán. In: Kalocsai Néplap. 1883. aug. 15.
Tímár Kálmán: Hol halt meg Klauzál Gábor? In: Kalocsai Néplap. 1926. máj. 26.
Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. 3. köt. Bp. 2002.
Vadász Elemér: Szabó József. Bp. 1970.

A szerkesztői megjegyzések a cikkhez:
* helyesen: Szlavkovitzi
**helyesen: Kistétény (ma Budatétény)


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2022. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (78)
Közhasznúsági jelentések (16)
Egyesületi élet (284)
Közélet (143)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (48)
2016. évi médiamegjelenések (1)
2016. évi programnaptár (1)
2017. évi médiamegjenések (1)
2017. évi programnaptár (1)
2018. évi médiamegjenések (1)
2018. évi programnaptár (1)
2019. évi programnaptár (1)
2020. évi programnaptár (1)
2021. évi programnaptár (1)
2022. évi programnaptár (1)
2023. évi programnaptár (1)



1848/49 (52)
Barangolások (34)
Budatétényi Ősök Napja (30)
Díszpolgárok (19)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (129)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (43)
Wolf-kripta (21)