Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

Klauzál Gábor és Kalocsa

Kalocsa méltón őrzi a jeles államférfi emlékét. Halálának 130. évfordulóján, 1996-ban a Kalocsai Városvédő Egyesület és a Katona István Társaság emléktáblát leplezett le az egykori Szabó-ház falán. Kalocsai Néplap XVII. évf. 30. sz., 2005. július 29.

Klauzál Gábor, az első felelős magyar kormány földmívelés-, ipar-, és kereskedelemügyi miniszterének neve után a lexikonok a születési és halálozási adatait leggyakrabban a következőképp adják meg. Születési hely és idő: Pest, 1804. november 18. A halál helye és ideje: Szeged, 1866. augusztus 3. A lexikonok adatközlésétől eltérően Bölöny József Magyarország kormányai 1848–1915 című Könyvében a miniszterek személyi adatait is tartalmazó névjegyzékben Klauzál Gábor halálának helyéül Kalocsát tünteti fel.

Valóban Kalocsán hunyt el a reformországgyűlések ellenzékének egyik vezéralakja, későbbi miniszter, vagy csak egyszerű tévedés Bölöny adatközlése? Ha Bölöny közlése igaz, felmerül a kérdés, hogy került Klauzál Gábor Kalocsára és a halálának helyszínén kívül kötötte-e más is a városhoz. A reformországgyűlésekről, az 1848-as forradalomról és következményeiről szóló művek gyakran említik, de életéről, politikai és társadalmi tevékenységéről keveset mondanak. Mindössze két munka foglalkozik vele részletesebben. Az egyik még életében, 1851-ben jelent meg németül Mainzban, a másik az 1830-as évek végi reformterveivel foglalkozó pedig 1986-ban látott napvilágot. Tehát ezek a művek nem igazítanak el halála körülményei között. A halálozási hely megállapítása viszonylag egyszerű. Fel kell lapozni a kalocsai belvárosi plébánia halotti anyakönyve XI. kötete 344. oldalát. Az ott lévő 220. sz. alatti bejegyzés szerint nemes Szlanikoviczi* Klauzál Gábor, Schmidt Emma férje, 1866. augusztus 3-án életének 62-ik évében halt meg Kalocsán a 15. számú házban. E bejegyzés eldönti a halálozás helyét, ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy a lexikonok miért Szegedet tüntetik fel a halál helyéül. A válasz abban a bizonyos 15. számú házban rejlik. Abban az időben, eltérően a mai gyakorlattól, Kalocsán folyamatos házszámozással jelölték a házakat. Az 1. számot az érseki kastély viselte, majd a mai Szentháromság tér nyugati oldalán lévő kanonok-ház következett és a mai Szent István király út páratlan házszámokat viselő oldalán folytatódtak a sorszámok. Az utca végén átkerült a mai páros oldalra és emelkedett a Szentháromság tér irányába. A közismert Magyar Király szálloda és vendéglő a 14-es sorszámot viselte, az utána következő, amelyben ma a Dunapataji Takarékszövetkezet működik, volt a 15. A klasszicista stílusban épült földszintes házat az idősebb kalocsaiak Simig-ház-ként ismerik, de a 18. század túlnyomó részében a Szabó család birtokolta. A család Ausztriából került Sopron megyébe és I. Lipót királytól 1674-ben nemességet kapott. A terebélyesedő család egyik tagja a 18. század elején a kalocsai érseki uradalomban hivatalt vállalt és ő lett a család kalocsai ágának őse. A 19. század elején a hatgyermekes Szabó József érsekuradalmi főpénztáros volt a 15. számú ház tulajdonosa. 1843-ban halt meg Kalocsán. Vörös márványból készült síremléke ma is látható a temetőben. Az ő fia volt az a Szabó József, aki már ebben a házban született 1822. március 14-én, és világhírű geológus lett. Másik fia, Mihály főkáptalani ügyvéd tulajdonában volt a ház 1866-ban. Hozzá érkezett Klauzál Gábor rokoni látogatásra. A házat 1883-ban akkori tulajdonosa, Aladár törvényszéki tisztviselő eladta az érsekuradalomnak, amely odatelepítette az uradalmi mérnöki hivatalt. Később a főkáptalani uradalom intézőjének szolgálati lakása lett. Akkor költözött az épületbe Simig Rezső, a Kalocsai Önkéntes Tűzoltó Egylet alapító parancsnoka, aki civilben a főkáptalani uradalom gazdatisztje volt. 1928-ban a ház Simig Károly takarékpénztári pénztáros tulajdonában volt. De térjünk vissza Klauzál Gábor 1866-os kalocsai látogatására. Klauzál már betegen, lappangó tüdőgyulladással érkezett a Szabó családhoz. Egészségével egyébként már évtizedek óta gondjai voltak. Megérkezése után váratlanul válságossá vált állapota. Olyan gyors volt a romlás, hogy a szemben lévő plébániáról (abban az időben a mai Belvárosi Általános iskola helyén állt a városi plébánia épülete és a plébániatemplom) áthívott lelkész már nem tudta meggyóntatni Klauzált, csak az utolsó kenetet adhatta fel. Az anyakönyvi bejegyzés szerint a halál oka: peripneumonia. A pneumonia ma is a fertőző eredetű tüdőgyulladás latin neve. Az elhunytat Kalocsán ravatalozták fel, majd Szabó Mihály és fia egy sátoros szekéren lopva Szegedre szállította a holttestet, ahol eltemették. Így került a lexikonba Szeged Klauzál Gábor halálozási helyeként. Az eredetileg ügyvéd foglalkozású Klauzál Gábor az 1832–36-os országgyűlésen Csongrád megye követeként kapcsolódott be az országos politikába. Hamarosan a reformellenzék egyik vezéralakja lett. Kezdettől fogva támogatta a forradalmat, Batthyány Lajos kormányában miniszterséget vállalt, de a kormány radikalizálódása után, mivel az udvarral való kiegyezés híve volt, 1848 őszén lemondott és visszavonult a politikátó1. Gazdálkodott és Tétényben lévő szőlőjét művelte. Élete végén visszatért az országos politikához. 1860-ban és 1865-ben Szeged országgyűlési képviselőjévé választották. Kalocsa méltón őrzi a jeles államférfi emlékét. Halálának 130. évfordulóján, 1996-ban a Kalocsai Városvédő Egyesület és a Katona István Társaság emléktáblát leplezett le az egykori Szabó-ház falán. Egykori kedvelt tartózkodási helyén, Nagytétényben**, ahol szőlői voltak, működik az emlékét ápoló Klauzál Gábor Társaság, amelynek elnöke, talán nem véletlenül, a kalocsai származású dr. Dobos Károly, dr. Dobos Elek kalocsai állatorvos fia.

Asbóth Miklós

Források:
Asbóth Miklós: Egy kalocsai ház emlékei. In: Délvidék. VI. évf. 28. sz. 1996. júl. 18.
Bölöny József: Magyarország kormányai 1848-1975. Bp. 1978.
Hang Ferenc: Klauzál Gábor halála Kalocsán. In: Kalocsai Néplap. 1883. aug. 15.
Tímár Kálmán: Hol halt meg Klauzál Gábor? In: Kalocsai Néplap. 1926. máj. 26.
Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. 3. köt. Bp. 2002.
Vadász Elemér: Szabó József. Bp. 1970.

A szerkesztői megjegyzések a cikkhez:
* helyesen: Szlavkovitzi
**helyesen: Kistétény (ma Budatétény)


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2017. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (77)
Közhasznúsági jelentések (12)
Egyesületi élet (278)
Közélet (142)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (49)
Emlékév média-megjelenések (0)
Emlékév programnaptár (1)



1848/49 (40)
Barangolások (33)
Budatétényi Ősök Napja (22)
Díszpolgárok (16)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (97)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (32)
Wolf-kripta (13)