Klauzál Gábor
Klauzál Gábor Társaság

Klauzál Gábor nyomában kirándulás Csongrád megyében – 3. rész

Szegváron az egykor vármegyeházaként szolgáló kastély ma tetőzetét és külső falait gyönyörűen felújítva jól érzékelteti azt az atmoszférát, amiben a megye nemesei a vármegyegyűléseket tartották.

Szegvár

Klauzál Gábor Csongrád megyei szerepe

A hátsó tornác
a Kurca partjára és a
belső udvarra néz
Kovácsoltvas díszítésű
lépcsőfeljáró

Az 1776 és 1883 között Szegváron vármegyeházaként szolgáló egykori kastély ma tetőzetét és külső falait gyönyörűen felújítva jól érzékelteti azt az atmoszférát, amiben a megye nemesei a vármegyegyűléseket tartották. Többek között azért is esett a választás Szegvárra, mert viszonylag központi helyet foglalt el Csongrád megyében. Időnként az udvarban még sátrat is állítottak, ha a megyei urak túl sokan gyülekeztek a vármegyegyűlésekre.

A Klauzál tér névtáblája Emléktábla Szentesen

Ezen gyűlések meghatározó alakja volt Klauzál Gábor is, aki országos szerepe mellett szellemileg dominálta a megyét. Azt, hogy a reformkorszak a megyében is elindult és gyökeret vert, javarészt Klauzálnak köszönhető. Gondoljunk itt például a hírneves szentesi örökváltságra, ami éppen Klauzál érdeme. A reformkorszak három nevezetes országgyűlése az 1832–36, 1839–40 majd az 1843–44-es országgyűlések. Mindhárom országos gyűlésen ott van Klauzál Gábor, mint Csongrád vármegye követe az alsótáblán. Ő volt a szabadelvű, hazafias ellenzék egyik vezetője és legkitűnőbb szónoka.


Fénykép 1909-ből

Klauzál Gábor 1824-ben Csongrád megye első aljegyzője, majd 1825-ben fizetéses ülnök. 1825. június 13-án gróf Keglevich Gábor főispáni helytartó beiktatása alkalmával tiszteletbeli, majd augusztus végén a tisztújító közgyűlés fizetéses táblabíróvá választja Klauzál Gábort. A megyei életben egyre emelkedik, sorozatban érik a kitüntetések. 1831-ben a közveszélyessé vált rablóbandák ügyében rögtönítélő bíróságot állítottak fel Csongrád megyében. Klauzál Gábort eme törvényszék tagjává is kinevezték. A vármegyei szegvári Kurca-parti börtön épületének a maradványait mi is megszemlélhettük, ahová az elítélteket zárták. Az alsó szinteken magas vízállásnál a rabokat elérte a víz. Az emeleti cellák ilyen szempontból jobbaknak bizonyultak. Klauzál 1841-ben köszönt le a megyei fizetéses táblabírói állásáról, amit a megye sajnálattal vett tudomásul.

A vármegyének beterjesztett 1844-es országgyűlési végjelentésében nemzeti kormány felállításáról beszél és előrevetíti a népképviseleti rendszer és az általános közteherviselés szükségességét, sürgeti a közlekedés és ipar fejlesztését. Klauzál közteherviselési javaslata a megyében először Szegő József táblabíró (aki a köztehervislést hazafias kötelességnek mondta) fábiánsebestyéni birtoka utáni adófizetésben vált valóra.

1845–46-ban Klauzál áthelyezte tevékenységét a megyei gyűlésekbe. Az akkori főispáni helytartói rendszer konzervatív nemesi hívei leapasztották Klauzál megyei támogatóinak a számát. Főként szegedi elvbarátaival értette meg magát. Tanácskozásai oda vezettek, hogy az 1846. december 20-i gyűlésen arra bírta a csongrádi nemességet, hogy óvást emeljenek a „káros vidéki” befolyás ellen.
Fájdalmas vereség volt Klauzál számára, hogy az 1845. szeptember 15-i megyegyűlésre benyújtott indítványa, melyben a közteherviselést javasolta kimondani megbukott. „Jól esett szívének, amidőn Szeged város polgársága, a megyegyűlésről hazajövet, szeptember 22-én tiszteletére nagy fáklyásmenetet rendezett s a polgárság vezérszónoka lelkes beszédben üdvözölte törhetlen szabadelvű magatartását”.
A vármegye nemesei Klauzál Gábort küldötték ki képviseletükben a gróf Széchenyi István által kezdeményezett Tiszavölgyi Társulat 1846 július 14-i alapító közgyűlésére. Szegedi sétánkon Rimóczi Károlytól hallottuk, hogy milyen nagy esemény volt akkoriban Szegeden, amikor Széchenyi gőzhajója megjelent a Tiszán.

Az utolsó rendi országgyűlésen Klauzált már nem szavazta meg a megye küldöttnek. Különösen Bene József főispáni helytartó volt ekkor politikai ellenfele. Csongrád vármegye történetírója írja: „Klauzál szónoklata sohasem tévesztette hatását, mert mindenki tudta, hogy amit mond, az igaz meggyőződése, mely teljes összhangban áll egész jellemével”. 1860-ban Klauzál Csongrád megyében a tisztújításkor bizottsági taggá választották az alkotmányos küzdelmekben elért eredményeiért.
Klauzál megyei tevékenysége sok szállal kötődik Szegvárhoz. Jó volt látni, hogy a több mint 100 évig szolgáló vármegyeháza megújul, bár az épület még belsőleg felújításra illetve hasznosításra vár. Ugyancsak kívánkozna egy Klauzál emléktábla is a vármegyeházára.

Klauzál Gábor Kalocsán hunyt el Szabó Mihály káptalani ügyész rokona főutcai házánál, de Szeged és a vármegye magáénak érezte nagy halottját és ezért több mint 25 000 ember részvételével hatalmas temetést rendeztek tiszteletére Szegeden.

Éljen Klauzál!
Éljen Szegvár!

Dr. Dobos Károly – 2005. július

A képekre kattintva azokat nagyobb méretben is megnézheti.

Előzmény illetve folytatás:
Klauzál Gábor nyomában kirándulás Csongrád megyében – 1. rész »
Klauzál Gábor nyomában kirándulás Csongrád megyében – 2. rész »
Klauzál Gábor nyomában kirándulás Csongrád megyében – 4. rész »  


Nyomtatható verzió, nyomtatás Továbbküldés, ajánlás

 

Adószámunk:
18474048-1-43
Köszönjük, ha a 2022. évi adóbevallása elkészítésekor gondol a Klauzál Gábor Társaságra és támogatja egyesületünk tevékenységét személyi jövedelemadójának
1 %-ával
, ezzel Ön is hozzájárul a Podmaniczky-díjjal kitüntetett civil, értékőrző és értékteremtő, közösségszervező tevékenységünkhöz, honlapunk fenntartásához és rendezvényeinkhez.

KÖSZÖNJÜK!


Adomány-köszönő emléklap


Adomány-köszönő emlékplakett

Klauzál Gábor (78)
Közhasznúsági jelentések (16)
Egyesületi élet (284)
Közélet (143)
Klauzál Gyűjtemény (7)



KLAUZÁL 150 EMLÉKÉV (48)
2016. évi médiamegjelenések (1)
2016. évi programnaptár (1)
2017. évi médiamegjenések (1)
2017. évi programnaptár (1)
2018. évi médiamegjenések (1)
2018. évi programnaptár (1)
2019. évi programnaptár (1)
2020. évi programnaptár (1)
2021. évi programnaptár (1)
2022. évi programnaptár (1)
2023. évi programnaptár (1)



1848/49 (52)
Barangolások (34)
Budatétényi Ősök Napja (30)
Díszpolgárok (19)
Helytörténet (18)
Kastélymúzeum (19)
Klauzál Napok Tétényben (129)
Lics Pincészet (15)
Történelmi szalon (43)
Wolf-kripta (21)